Esti Hírlap, 1974. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1974-08-01 / 179. szám
Műszaki haladás, külkereskedelem Napirenden: a központi fejlesztési programok Jármű, számítástechnika, aluminium A népgazdaság központi fejlesztési programjai egyformán szolgálják a műszaki előrehaladást és a külkereskedelmet. Valóraváltásuk kulcsfontosságai. Legtöbbjüknek közvetlen hatása van a külgazdaságra, s hatékonyan segíti a KGST komplex programjának megvalósítását. — A közúti járműprogram — tájékoztatnak a Külkereskedelmi Minisztériumban — befejezéséhez közeledik. A Rába Művek motorgyártása az idén már meghaladja a tervezett kapacitást, s 1977-re véget ér az Ikarus fejlesztése. A program termékei a magyar gépipar exportjának több mint negyedét adják. Legnagyobb vevőnk a Szovjetunió, s a magyar autóbuszokat használja egyebek között az NDK közúti forgalma is. Hátsóhídgyártásunk kedvező lehetőséget teremtett partnereinknek, hogy jó integrációs együttműködést teremtsenek a gépkocsigyártás fejlesztésére. A közúti járműipar exportjának mintegy négy-öt százalékát értékesítjük a nem szocialista piacon. Fontosnak tartjuk ugyanis az iparág konvertibilis bevételeinek fokozását. Közismert, hogy kidolgozták a szocialista országok egységes számítástechnikai rendszerét. Licencvásárlások alapján — azok továbbfejlesztésével — nálunk az R—12-es típust gyártják, de két éven belül kifejlesztik az R—15-ös kisgépet is. A számítástechnika a korszerű üzem- és munkaszervezés elengedhetetlen eszköze. A magyar kivitel — bár csak nemrég kezdődött — ma már számottevő, s a behozatalban fokozódik a szocialista import aránya. A petrolkémiai fejlesztési program első szakaszának megvalósítása már csak hónapok kérdése. Az idén termelni kezd az etilénmű, s a jövő évtől tovább bővíti kölcsönös áruforgalmunkat a Szovjetunióval. Ez a program ugyancsak a szocialista integráció keretében született. Feladat: a továbbfejlesztés. A múlt évben, illetve az év elején kötötték meg egy nagy pvc-gyár külkereskedelmi szerződéseit, mintegy ötvenmillió dollár értékben. A műszálgyártás ehhez kapcsolódó fejlesztése, a melléktermékek hasznosításával összefüggő lehetőségek feltárása kölcsönösen előnyös termékcseréhez adnak árualapot — elsősorban a szocialista országokkal. Az alumíniumipari központi feljesztési program alapja a szovjet—magyar timföld—alumínium egyezmény. Továbbfejlesztése szintén az ötödik ötéves terv egyik fontos feladata lesz. Az előkészületek már megkezdődtek. A fő törekvés: elősegíteni az alumínium exportjának fokozását. Fejlesztik a timföldgyártást, hogy több alumínium legyen. Az iparágban szerzett tapasztalatok a technológiai berendezések gyártásában, értékesítésében is kamatoztathatók. Erre utal a komplex berendezésexport eddigi legnagyobb szerződése az obrováci (Jugoszlávia) timföldgyár szállítására kötött megállapodás, valamint az Indiában, Nigériában és más piacokon feltárt lehetőségek. A könnyűszerkezetes építési mód elterjedése közvetve, a hazai beruházások meggyorsításával járul hozzá a exportstruktúra javításához. Megvalósításához az idén egy francia cégtől 1,3 millió dollár értékű licencet vásároltak, amely kommunális létesítmények — iskolák, óvodák — korszerű építését teszi lehetővé. A textilipari rekonstrukció eredményeként bővült a termelés, korszerűsödött a termékstruktúra, fejlődött a könnyen kezelhető, formatartó textil- és textilruházati termékek gyártása. 1970-ben a szintetikus szálfelhasználás tízszázalékos volt, jelenleg mintegy húszszázalékos. Növekedett a modern kötött és hurkolt technológiával készült szövetek aránya. Mindezek eredményeként a textilruházati termékek kivitelének növekedése — mindkét valutával fizető piacra — meghaladta a tervezettet. A bútoripari rekonstrukció — legalábbis ami a termelőkapacitások kiépítését illeti — befejeződött. A választék értékesítésében viszont gondok jelentkeztek. A nagy felületű, modern bútorok gyártási lehetősége nagyobb, mint a kereslet, ám az exportpiac főleg stílbútorok iránt érdeklődik. Ezért olyan knowhow-vásárlásokra, kooperációs szerződések létrehozására irányuló munka kezdődött, amely — a belföldi ellátás elsődlegessége mellett — lehetővé teszi a gazdaságos exportot. A mezőgazdaságban a zárt termelési rendszerek száma és területe számottevően bővült. Az idén a zárt termelési rendszerek össztermelőterületének 80 százalékán, 460 ezer holdon termelnek kukoricát, de már megjelentek az új rendszerkultúrák, a cukorrépa, a napraforgó, a lucerna és a szója is. A zárt termelési rendszer bevezetése az átlaghozamokat mintegy 25— 30 százalékkal növeli. Az erre adott devizahitelek összege meghaladja az 50 millió dollárt. Halmai György Későn jött a borsó MIRELITGYÁR CSABÁN Hosszúra nyúlt a nyár. De inkább: későn érkezett a békési földekről, kertekből a zöldborsó. A csabai mirelitgyárban tart még a zöldborsóvonal. De már mögötte szerelik a répavonalat. Répavonal? A zödságtermesztés nehéz, munkaigényes ágazatának egy részét ismét gépesíteni, nagyüzemesíteni kell. Ezek a kezdő lépések. A hűtőipar teljes gépsorokat — svéd és nyugatnémet — szemenként vetőgépet, felszedő-, osztályozógépeket vásárolt egy svájci cégtől. A gépeket 4 gazdaságnak, 4 tsz-nek adja ki. Négy tsz kerestetik. A tsz-szövetségek útján keresik a nagyüzemi termesztésre alkalmas és vállalkozó gazdaságokat. Tavaly 200 vagon nyers répát dolgozott fel a gyár, az idén — még a teljes répavonal előtt — 300 vagonra számít. A vonal másik szakasza a gyárban van. Most építik be ezeket a feldolgozósorokat. A magas nyomású víz lehámozza a répát, kockázza, előfőzést kap, amellyel az íz, zamat anyagait rögzítik, majd a vonal végén mélyfagyasztókamrákba kerül. Most még éjjel-nappal a zöldborsó megy. Tavaly 260 vagonnal mélyhűtöttek, az idén négyszáz vagonnal. De a zöldborsókombájnok mögött már készülődik a répavonal: megérkeztek a gépek, most őszig, a vetésig a szerelőké, a műszakiaké a szó. Vai (Bozsán felv.) Családi eseményről képtávirat Telefon tervek Költözik a tudakozó Telefonkönyv helyett mikrofilm Budapesten 120 ezren, vidéken 53 ezren várakoznak telefonra — legalább is ennyien kértek a múlt év végéig. A Távbeszélő Igazgatóságon tudják, hogy ennél jóval többen jelentkeznének, ha a műszaki feltételek engednék. Egy-egy új állomás 30 ezer forintjába kerül a Postának. A negyedik ötéves tervben a távbeszélő szolgálat fejlesztésére 3,7 milliárdot irányoztak elő, amiből eddig 2,5 milliárdot fel is használtak. VANDÁL KEZEK — Felépült a lágymányosi crossbar-központ 20 ezer állomással — tájékoztatnak. Bővül az Erzsébetközpont 4, Óbuda és Zugló 8—8 ezer állomással és a belvárosi új központtal, a jövő év végéig az eddigi 14 ezer állomás további 10 ezerrel gyarapodik. Új létesítmény a nemzetközi és a belföldi távhívó központ. Vidéki városaink 34 ezer új állomással bővültek. Jövőre Szeged kap 12 800 további telefont és megkezdték az új debreceni központ építését. Budapest a múlt 3 év alatt 720 nyilvános állomással lett gazdagabb, az ország pedig 1814 állomással. Sajnos a telefonrongálások tovább növekednek. 1971-ben 2680 esetben 537 ezer forint, 1973-ban 3248 esetben 604 ezer forint kárt okoztak a vandál kezek. A tényleges kárnál sokkal súlyosabb, hogy a nyilvános állomások megcsonkítása gyakran a mentők, vagy a tűzoltók értesítését teszi lehetetlenné. Ha a Postának az említetteken kívül további fejlesztésre — más népgazdasági beruházások fontossági sorrendje miatt — nincs is módja, mégis a szolgáltatások bővítésére és korszerűsítésére törekszik. Növelik a távhívásra alkalmas, folyamatos pénzbedobással használható nyilvános telefonállomások számát. A Székesfehérvári Finommechanikai Műveknél 2 ezer olyan készüléket rendeltek, amely egy-, kettő- és ötforintosokkal — kezelő közreműködése nélkül — távolsági beszélgetésekre alkalmasak. Tíz ilyen már működik a postahivatalokban, szállodákban, illetve a Déli-pályaudvaron. Jövőre más nagy forgalmú helyeken, a metró aluljárókban, s minden nagyobb pályaudvaron, üdülőhelyen is lesznek ilyen távhívó készülékek. Jelenleg 115 helység 160 ezer előfizetője közvetlen tárcsázással hívhatja a budapesti állomásokat. A fővárosban viszont egyelőre csak a Lágymányos-központ előfizetői hívhatnak közvetlenül távolsági beszélgetést. Cégével — 14 kis celluloid lapra fényképezett adatokat „hívhatnak elő” másodpercek alatt. Egy mikrofilm oldalra 135 telefonkönyvi oldal adatai rögzíthetők, így az évi több mint 5 millió név szerinti adattudakozásra gyorsabban és megbízhatóbban kaphatnak választ az érdeklődők. Az épület első emeletén Távközlési Forgalmi Hivatal nyílik. Kényelmes fotelekben tárgyalóasztalok mellett kaphat a közönség minden távbeszélési ügyben felvilágosítást. Belelapozhatnak minden külföldi és belföldi távbeszélő és telexnévsorba, sőt képtávírón a családi események felvételeit is továbbíthatják. Rátonyi János GYORSABB, MEGBÍZHATÓBB A jövő év végén a budapesti távbeszélő tudakozó új helyiségbe költözik. Újításként mikrofilmes adattárolási rendszert használnak majd. A tudakozó kezelői az eddigi 15 kilós magánelőfizetői, a majdnem 6 kilós közületi előfizetői könyv lapjainak forgatása helyett — egy automata berendezés segít. MISKOLC-HARKOV EGYÜTTMŰKÖDÉS Elektronikus doktor Megjelent a Fáklya, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság lapja legújabb száma. A képes magazinban olvasható Alekszandr Vasziljevszkij, a Szovjetunió marsallja emlékezése a közelmúltban elhunyt Georgij Zsukov marsallról, a Szovjetunió négyszeres hőséről. Tudományos cikk ismerteti a harkovi Lenin Műszaki Egyetem felsőmatematikai tanszéke munkatársai és a Miskolci Nehézipari Egyetem matematika tanszéke kutatói közösen szerkesztett kibernetikai orvosgyógyászati műszert, az „elektronikus doktort”. A magyar közönséget üdvözli az ősszel Magyarországon vendégszereplő moszkvai Operettszínház társulatának primadonnája, Tatjana Smiga, a Koldusdiák, a Montmartre-i ibolya, a Víg özvegy, a Lili bárónő, a My fair Lady, a Bál a Savoyban hősnője. Több más érdekes írás mellett képes riport mutatja be, miként tenyésztik a Kazah Köztársaság délnyugati részén a különleges karakül juhokat. Prémjükből speciális perzsabunda készül, a világszerte ismert fekete rózsa.