Esti Hírlap, 1974. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-01 / 230. szám

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALOM Kossuth­újdonságok Több érdekes munkát jelentetett meg a közel­múltban a Kossuth Könyv­kiadó. Dr. Kerékgyártó György A KGST-országok tudományos-műszaki együttműködése című könyvében képet ad a szo­cialista nemzetközi munka­­megosztás kialakulásáról, fejlődéséről és jellemző vo­násairól. . Forradalomban, háborúban címmel jelent meg újabb életrajzgyűjte­mény az 1968-ban kiadott Forradalmárok, katonák folytatásaként. Ebben a kö­tetben a többi között Me­ző Imre, Münnich­ Ferenc, Rajk László és Vági István életéről olvashatunk. A Népszerű Történelem sorozatban V. J. Zuba kor könyvét adták ki. Az Ost­romgyűrűben Leningrad lakóinak 900 napos hősi helytállásáról szól. Balázs Antik Éjjel című kötetének írásai a Horthy-fasizmus éveiben játszódnak. Walter Hollitscher Sze­xualitás és társadalom cí­mű munkájában a téma szociálpszichológiai vonat­kozásairól ír. A nyelv ke­letkezése című könyvben nyelvészek, régészek, ant­ropológusok és agykutatók tanulmányai sorakoznak. (MTI) Szlovák siker Sikerrel mutatkozott be tegnap a Fővárosi Operett­­színházban a Szlovák Álla­mi Nép Együttes. A Tibor Andrasovan vezetésével működő társulat tánckara főképpen néptáncelemek­ből alkotott táncjelenete­ket mutatott be. A tánco­sok kiválóan képzettek, szólistáik között nem egy virtuóz akad. Szépen szólt az énekkar, kiváló volt az asszonyok szextettje és trió­ja. Hallhattunk népi hang­szerszólókat, amelyek kö­zül­ különösen érdekes volt a nálunk nem ismert fura­­ra. Az előadást ma este megismétlik. □ OROSZ JÁNOS festő­művész munkáiból nyílik kiállítás október 3-án, csü­törtökön délután fél 6-kor a Csók István Galériában. Megnyitóbeszédet dr. Soly­már István, a Magyar Nem­zeti Galéria , főigazgató­helyettese mond. ÉRINTKEZÉSI PONTOK Életművek a mérlegen Irodalmunk 1945 után Beszélgetés Béládi Miklóssal Az irodalomtörténész és -kritikus Béládi Miklós, akinek a nevét irodalmi folyóiratok lapjairól, ta­nulmánykötetekből, rádió­vitákból és könyvek szer­kesztőjeként egyaránt is­merjük, most önálló, gyűj­teményes kötetet jelentet meg a Szépirodalmi Kiadó­nál. A könyv címe: Érint­kezési pontok. Mit tartal­maz a rövidesen megjelenő kötet? — kérdeztük a szer­zőtől. Nincsenek szakadékok — Irodalomtörténeti és -kritikai tanulmányokat válogattam egybe. Az iro­dalomtörténet azonban úgy értendő, hogy a könyv min­den sorát átszövi a jelen­­idejűség. Kassákról, az amntgarde-ról, a népi írók mozgalmáról szólok a többi között, ezek — talán mon­danom sem kellene — nap­jaink izgalmas irodalmi kérdései is. Művekből, sőt életművekből indulok ki könyvem írásaiban, és olyan kérdésekre keresem a választ, amelyek feltehe­tően foglalkoztatják a szá­zadunk irodalma iránt ér­deklődő embereket. A kor­­társ írókról szóló tanulmá­nyaimban, kritikáimban igyekszem átfogni az egész írói pályát vagy legalábbis annak nagyobb időszakát. Gondolok itt többek között Németh Lászlóra, Sánta Ferencre, Kolozsvári Grandpierre Emilre, Mé­szöly Miklósra és másokra. Egy-egy könyvről szóló kri­tika mindössze három-négy olvasható a kötetben. "— Melyik az gondolat, amely összetartja, egységes művé teszi a több írásból álló könyvet? — Az, hogy a mai iroda­lomban nincsenek olyan áthidalhatatlan szakadé­kok, mint néha hisszük. Több az érintkezési pont, mint gondolnánk. Erre utal a kötet címe is, és ezt igyekeztem írásaimmal ki­mondani, bizonyítani. Re­mélem, sikerült. — Hány év tanulmá­nyait, kritikáit fogadta be a kötet? — Mintegy másfél évti­­­­zed alatt írt munkáimból válogattam. Kortársaink sorozat­ a— Ön a Magyar Tudo­mányos Akadémia Iroda­lomtudományi Intézetében a XX. századi irodalmi osztály munkatársa. Min dolgozik, mi foglalkoztatja jelenleg a munkaköréből adódóan? — Van itt több érdekes vállalkozás is, így például az Akadémiai Kiadónál megjelenő Kortársaink so­rozat, amelyet közösen szerkesztünk a Debrecen­ben dolgozó Juhász Bélá­val. Nem vadonatúj vállal­kozás, a két világháború között indult már hasonló, de akkor mindössze öt-hat kötet jelent meg. Most, az általunk indított sorozat­ban már kilenc kötet el­hagyta­ a nyomdát. Néhány hónapon belül megjelenik még három; Erdődy Edit Szabó Magdáról, Vasy Gé­za Sánta Ferencről, Zappe László pedig Cseres Tibor­ról ír monográfiát. Várjuk a kéziratot Illés Endréről és Vas Istvánról. — Milyen meggondolás­ból született a Kortársaink sorozat indításának ötlete? — Abból, hogy a napnál világosabb volt előttünk: az 1945 óta eltelt csaknem harminc év már irodalom­­történetileg vizsgálható, ér­tékelhető, izgalmas kor­szak, s van mit mondanunk az ezt közvetlenül megelő­ző évtizedek néhány írójá­ról is. — Vállalt-e feladatot az intézet más, folyamatban levő munkájában is? SZERELEM, HÁZASSÁG, CSALÁD Korok és emberek A TIT Természettudomá­nyi Stúdiójában folytatják a Fiatalok fiataloknak cí­mű sorozatot. Előadói vilá­got járt kutatók, illetve egyetemisták. Ugyancsak a fiatalokhoz szól egy másik új sorozat is, amelynek Sze­relem, házasság, család a címe. A párválasztás, a sze­relem és szexualitás, vala­mint a házasélet, biológiai, egészségügyi, pszichológiai, gazdasági és jogi vonatko­zásaival foglalkozik. Életünk legfontosabb problémáit ismerteti az Éle­tünk védelme és meghosz­­szabbítása című sorozat. Szakorvosok ismertetik a korunkban leggyakrabban fellépő megbetegedések ter­mészetét és megelőzésük le­hetőségeit. Tovább folytatódik az idén tavasszal indult Korok és emberek című előadásso­rozat, amely az ősközösség­től napjainkig a főbb tár­sadalmi korokat vonultatja fel, ábrázolva az egyes ko­rok társadalmát, képző- és zeneművészetét, építészetét, kultúráját és irodalmát. Bizonyára sok érdeklődőt vonz majd a TIT tudomá­nyos-fantasztikus klubja is, ahol előadások, könyvis­mertetők, filmvetítések váltják egymást. (MTI) Harminc év gazdagsága — Készül a felszabadulás utáni magyar irodalom tör­ténete. Érdekes munka, je­lentős korszak sokszínű irodalmáról van szó. En­nek egyik szerkesztője va­gyok, ez szabja meg jelen­legi munkámat. —mi— LERMONTOV SZÜLETÉSNAPJA Tadzsik jubileum Szakmai és szórakoztató filmek sorozata teszi érde­kessé a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának októ­beri moziprogramját. A dolgozók körében népszerű szakmai összejövetelek, tu­dományos-műszaki film­műsorok naponta más-más újdonságot ígérnek. Október 3-án a Moldovai SZSZK megalakulásának 50. évfordulója alkalmá­ból színes filmösszeállítást vetítenek. Energetikai szakemberek körében szá­míthat érdeklődésre az ok­tóber 4-i­ összeállítás, amelyben a Szovjetunió ví­zierőműveiről, s a hőerő­művekről szóló filmeket vetítenek. A hitlerista hó­dítók Ukrajnából történt kiűzése 30. évfordulója al­kalmából, október 10-én filmösszeállítást tűznek mű­sorra. A szovjet mezőgaz­dasági dolgozók napját 11- én, pénteken ünnepük, a tudományos-műszaki prog­ram keretében színes do­kumentumfilmeket vetíte­nek a facsemeték ültetés­é­nek új módszereiről, a szovjet mezőgazdaság nagy­arányú fejlődéséről. Ler­montov születésének 160. évfordulójáról emlékeznek meg az október 15-én nyíló könyv- és illusztrációs ki­állítással. A Tadzsik SZSZK meg­alakulásának fél évszáza­dos évfordulójáról október 17-én emlékeznek meg. Sok szakembert vonz majd az október 23-ra tervezett filmösszeállítás, amely át­tekintést ad a szovjet ko­hóipar fejlődéséről, értékes ismereteket nyújt a szov­jet folyamatos acélöntő be­rendezések működéséről. □ VLADIMIR DIMIT­ROV bolgár festőművész kiállítása október 4-én, pénteken délután 3 órakor nyílik a Műcsarnokban. □ BELSŐÉPÍTÉSZET 74 címmel bemutató nyílik ok­tóber 4-én, pénteken dél­előtt a Fővárosi Tanács vá­rosrendezési bemutatóter­mében. (Bp. V., Tanács krt. 6.) Megnyitót mond: Bereczky Loránd művé­szettörténész. □ BŐD LÁSZLÓ festő­művész kiállítása nyílik ok­tóber 3-án, csütörtökön dél­után 5 órakor a Képcsar­nok veszprémi bemutató­­termében. Megnyitót mond dr. Csűrös Zoltán akadé­mikus. A kiállítás október 16-ig látogatható. □ KÉRI ÁDÁM festő­művész tárlata október 2-án, szerdán délután fél 6-kor nyílik a Bajcsy-Zsi­­linszky úti Stúdió Galériá­ban. Megnyitja Beke László művészettörténész. □, JUHÁSZ ISTVÁN Tíz közül kilenc című szín­művén f ősbemutatóját tartja o­­tóber 4-én, pénte­ken este 7 órakor a Békés­csabai Jókai Színház. □ PUSKIN-EMLÉK­ÜLÉST rendez a költő születésének 175. évforduló­ja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudomá­nyok osztálya, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, október 7-én, hét­főn délután fél 4 órakor az MTA felolvasótermében, (V., Roosevelt tér 9.) Gyürcsek Ferenc váci szobrászművész készíti a 900 éves Szolnok jubileumi emlékművét. A betonkompozíció ki­lenc ,.emeletén" a város kilenc évszázadára utaló dom­bormű látható. A monumentális szobrászati-építészeti alkotást a szolnoki pályaudvar előtti téren helyezik el. Képünkön­ készül az 1848-as huszárrohamot bemutató részlet. (MTI fotó: Medgyassza­y foly.) V­ÉRMÉRSÉKLETBEN ROKONOK Bánk bán Tbiliszi mellől A GRÚZ DRÁMAI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKÁ­ bán még nem rendezte Ka­tona drámáját. Így történt a meghívás. Először ismer­kedtem a társulattal, öt elő­adást megnéztem, majd so­kat dolgoztunk a két grúz költővel, akik oroszból for­dítottak. De nemcsak for­dításról volt itt szó; húzá­sokat és bizonyos drama­turgiai változtatásokat is végrehajtottunk. Az öt elő­adás­ alapján osztottam ki a szerepeket. Csányi Árpád a díszletek, Vágó Nelly a jel­mezek terveit készítette el, s amikor másodszor is ki­utaztam, a terveket már vittem magammal. — Kire osztotta a szere­peket és azután hogyan zajlott a próbamunka? — Bankot' Otár Megvine­tuhuceszi alakítja, akit egyebek között a Cyrano címszerepében láthattam. Melinda az akkoriban vég­zett fiatal színésznő, Mate­­la Muhulisvili lett.­ Nagyon érdekes színész a Peturt alakító Akaki Vaszadze népművész, Állami-díjas, aki ma már 74 éves és aki­nek szinte valamennyi szí­nésztársa tanítványa volt a főiskolán. A Népművészet Mestere címet pedig az el­sők között kapta, egyebek közt Sztanyiszlavszkijjal együtt. Tiborc Gizo Szi­­hamlidze Érdemes Mű­vész. — Arra törekedtem, hogy egy idegen szemével, fülé­vel figyeljem a Bánkot, hi­szen sem a színészek, sem a közönség nem ismeri a művet, sem a hátterét, előz­ményeit. Mindenekelőtt ar­ra kellett ügyelnem, hogy a közönség nyomon tudja kö­vetni a cselekményt. Ezért némi változtatással — min­den beleírás nélkül — két részre osztva, kilenc kép­ben és részben más hely­színeken játszódik az elő­adás. Az, hogy a színészek sohasem találkoztak a Bánkkal, előny is volt: nem nyomta őket a konvenciók terhe. Igyekeztem alkal­mazkodni adottságaikhoz, s ez azért sem volt nehéz, mert tehetségükön kívül típusban, vérmérsékletben ezek a grúz művészek na­gyon közel állnak a Bánk figuráihoz. Nagy izgalom­mal várom, hogy hát mind­ez — Budapesten. — bel — A holnap este Budapes­ten, a Fővárosi Operettszín­házban bemutatkozó Rusz­­távi Grúz Drámai Színház Bevik bán előadását a Jó­zsef Attila Színház főrende­zője, Berényi Gábor ren­dezte, vendégként. Hogyan került sor a vendégrende­zésre ? — Amikor szó esett a magyar dráma fesztiváljá­ról a Szovjetunióban, szov­jet színházi szakemberek ismerkedtek munkáinkkal. A grúz együttes a Bánk bánt választotta, s olyan rendezőt hívott meg Ma­gyarországról, aki hazája­ A ÜVEGHÁZ IGAZ EMBEREK ÉS GENGSZTEREK A RÁCS KÉT OLDALÁN Sií­es amerikai film-TRUMAN CAPOTE és MIT COOPER dokumentumregénye a filmvásznon RENDEZTE:TI­ZÍZES Bemutató­: október 4. Csak 18 éven felülieknek -O Gyártó­-Tomorrow Entertainment Inc. Forgalmazó: World Film Sales’72.

Next