Esti Hírlap, 1974. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-01 / 230. szám
BESZÁMOLT A FŐORVOS Zuglói zajok Rendszeres szűrés kellene Ártalmas műanyagok A XIV. kerület ipari üzemeiben dolgozó emberek egészségügyi ellátásáról,készített beszámolót dr. Koffler Sándor kerületi üzemi főorvos. Beszámolójában hangoztatja, hogy mind több a zajártalom okozta halláskárosodás az ipari üzemekben. Oka egyrészt az új gépek magas zajszintje, illetve az, hogy bizonyos munkákra jelenleg még nincs olyan technológia, amellyel a nagy zajt el lehetne kerülni. A zajártalom okozta károsodásokkal azért is foglalkozni kell, mert különböző idegrendszeri megbetegedést idéznek elő. Egyébként a zajártalom is olyan ipari megbetegedés, amelyért kártalanítást lehet kérni. A zuglói vállalatok megkezdték a védekezést a zajártalom ellen. A legzajosabb vállalatok zajtérképet készítettek, s megtörtént az ártalomnak kitett munkások hallás-szűrő vizsgálata. Ezek: a Budapesti Finomkötöttárugyár, az Elektroakusztika, a Telefongyár, a Danuvia. Zuglóban mintegy kétezer dolgozót ér zajártalom, de rendszeres szűrővizsgálatuk ma még nincs megoldva. Jó lenne, ha a vállalatok szűrőaudiométert vásárolnának, s a vizsgálatokat a helyszínen végeznék el, így csak a károsodásra gyanús eseteket kellene fülészetre küldeni további vizsgálatra. A Weil Emil kórház viszont képtelen ezt a munkát elvégezni, mert ellátási területe nemcsak a XIV. kerületre terjed ki. Szaporodnak a műanyag okozta ipari bántalmak is. A különböző alfóanyagú festékek, műgyanták okozzák a megbetegedéseket. A megelőzéshez elsősorban bőrgyógyászati ellátás kell, azonban a kerületi bőrszakrendelés orvoshiány miatt nem tudja ezt a feladatot ellátni. Szükség lenne bőrgyógyászati szakrendelésre, főként a Telefongyárban, a Danuviában, az Elektroakusztikai Vállalatnál. A beszámoló közli: az üzemi rendelők általában megfelelő keretet adnak a jó üzemorvosi munkához. A múlt években több gyár új rendelőt építtetett, más vállalatok korszerűsítették rendelőiket. A MAFILM a jövő év elejére, a Budapesti Porcelángyár az év végére tervezi rendelőjének bővítését. Az orvos nélküli üzemek és szövetkezetek fokozott egészségügyi ártalommal járó munkahelyeit s a veszélyes munkakörökben dolgozó emberek számát az év elején felmérték. Huszonhat üzemben, illetve szövetkezetben van fokozott egészségügyi ártalommal járó munkakör. Ezeknél évente ezer laboratóriumi vizsgálatot kell végezni. Zuglóban 25 vállalatnál van üzemorvosi ellátás, 57 üzemben, illetve szövetkezetben nincs üzemorvos. Konferencia a korrózióról A Magyar Tudományos Akadémián a Gépipari Tudományos Egyesület, közösen a Magyar Kémikusok Egyesületével és az OMFB Korróziós Állandó Bizottságával „Korróziós hét ’74” címmel október 14 -20-ig konferenciát rendez. Az Európai Korróziós Szövetség 74. rendezvényén 5 szekcióban magyar, francia, NDK, és NSZK-beli, olasz, holland, szovjet, osztrák, román, lengyel, angol, bolgár, cseh, szlovák, svájci és jugoszláv szakemberek 120 előadást tartanak. A szekciók a következők: szerves bevonatok, fémbevonatok, inhibitorok, nem fémes bevonatok, általános korrózióvédelem. KI TUD RÓLA? Elveszett egy milliárd év A fontosabb földtörténeti korok táblázatában a kezdet dátumához a csillagidő meghatározás tartozik. Ez nem valamiféle csillagászati időszámítás, hanem állapot: a Föld még izzen folyós volt. Ha bárki öszszeadja a földtörténeti korokra megadott időt, általában 3560 millió évet kap eredményül, vagyis kereken egy milliárd év hiányzik a most általánosan elfogadott 4,4—4,6 milliárd esztendős földtörténeti múltból. Ez az eltérés annál is feltűnőbb, mert a Holdról a Földre hozott kőzetek azt bizonyítják, hogy a Hold is körülbelül 4,5 milliárd éve keletkezett. Következésképp a földtörténeti korszakok beosztása valahol hibás. VULKÁNOK TÜZÉNEK FÉNYÉBEN A Föld őskora, az úgynevezett archaikum kezdetét a csillagidő meghatározással jelzik. Ezt a kort forró ősóceánok időszaka követte. Ezután szilárdult meg a kéreg. A Föld szüntelenül rengett, az őslégkör izzó vörös lehetett az állandó vulkánkitörések fényétől, kérgét gigantikus rengések rázták. Az őskor kétmilliárd évig tartott, s a feltételezés szerint az élet kezdete ennek a kornak a végére helyezhető. A Föld őskora után titokzatos és kevéssé ismert korszak, az eozoikum — hajnalkor — következett. Erről a korról csupán anynyit említenek, hogy praekambrium nevű korszakában már léteztek ősrákok és tengeri moszatok. A hajnalkor időtartamát körülbelül egymilliárd évre becsülik. A későbbi korok időszámítása már pontosabb — a bevezetőben említett egymilliárd éves hiány tehát a Föld keletkezése után hárommilliárd esztendőben keresendő. URÁNÓRA Tudjuk, hogy az elemek periódusos rendszerének utolsó, klasszikus tagja, a 92-es jelzésű uránium nem stabil, hanem hosszú bomlási sor végén bizonyos fajta ólommá alakul át. A Föld legrégibb kőzeteinek korára uránbomlási módszerrel a múlt évtizedekben hárommilliárd évet számítottak. Az uránóra kisebb mutatói, azaz más számítási módszerek más eredményre vezettek, ezek szerint a földkéreg kora mintegy 4,6 milliárd év. Ez igen jól egyezik a Hold — és a többi bolygó — keletkezésének időpontjával, s igazolja azt a feltevést is, hogy a Nap 5—6 milliárd éve világít, legalább egymillió évvel öregebb, mint családjának tagjai. Egy igen régi, népszerű ismeretterjesztő rajzon a földtörténeti korokat egy óra számlapján ábrázolták, s a hozzá fűzött megjegyzés: ha a Föld keletkezése óta eltelt időt 12 órára rövidítjük, akkor az ember megjelenése 11 óra 59 perc 59 másodperckor történik. S mi, akik ebben, az utolsó másodpercben születtünk, megpróbáljuk visszapergetni bolygónk történetének filmjét. Nagyon valószínű, hogy a Föld őskora és hajnalkora egymilliárd évvel többet fogott át, mint azt a régi táblázatok jelzik. A Hold és a bolygók kutatói azt állítják, hogy egy égitest keletkezéséhez mindössze száz-kétszáz millió esztendő szükséges. Ez a feltevés ma még elfogadhatatlan, bizonyíték nincs rá. S arra sincs, hogy mennyi idő szükséges a kéreg megszilárdulásához, az ősóceánok és az őslégkör létrejöttéhez. Igen valószínű, hogy a négy Föld-típusú bolygó — a Merkur, a Venus, a Föld és a Mars — egyidőben keletkezett, de a kéregképződési folyamat minden bolygó esetében más és más volt. Ezt talán a Venus bizonyítja legjobban, hiszen a végeredményt mindenki ismeri. Hasonlítsuk össze a humusszal borított, virágzó, élő földet a Venus titokzatos tájaival, amelynek felszínén fémtavak, esetleg ólompocsolyák létezhetnek, s a pokoli légkör sötétlő alján száz atmoszféra nyomás és háromszáz fok körüli hőmérséklet uralkodik. A nyilvánvaló különbség ellenére sem állíthatjuk, hogy a Venus később keletkezett volna, mint a Föld, s most lenne abban a korszakában, ahol a Föld volt hajnalkorában. MÉG EGY PONTATLANSÁG A Föld ókora az úgynevezett paleozoikum. Hat korszakot foglal magába, s a feltevések szerint 350 millió évig tartott. Ekkor gyúródtak fel az első őshegységek, s ekkor jelentek meg az első gerinces állatok, hüllők és emlősök. Ezután a középkor vagy másodkor következett 150 millió évvel, három kisebb korszakkal. Ez volt az óriáshüllők világa. A szárazföldet gigantikus páfrányok, zsurlók és ősfenyők borították. A jelenleg is tartó újkor 60 millió évvel ezelőtt kezdődött, s két fő időszakot tartalmaz, a harmadkort és a negyedkort. Az utóbbi időtartamát egymillió évre becsülik, magában foglalja a jégkorszakot, s a jelenkort. Bizonyos korábbi számítási hibára erre az időszakra vonatkozóan is fény derült: az ősember régebbi adat szerint, körülbelül egymillió éve jelent meg a Földön. Nos, az afrikai kutatások azt bizonyítják, hogy az ősember két-hát és fél millió évvel ezelőtt már élt bolygónkon. Gauser Károly Negyedszázados a magyar —szovjet kohászati együttműködés: ekkor kezdődött a Dunai Vasmű építése. Telepítési terveit szovjet szakemberek készítették, berendezéseinek nagy része a Szovjetunióból származik. A Szovjetunió szállítja a Dunai Vasműnek az alapanyagokat, a kokszot, és a kokszolható szenet, a vasércet. Az utóbbi mennyisége a Vasmű indulása óta négyszeresére növekedett, ma már eléri az évi 1,2 millió tonnát. Felvételünkön: hatalmas portáldaruk rakják vasúti kocsikba az ércet a dunaújvárosi kikötőben. (MTI fotó : Danis felv.) HAJÓGYÁRI SZARKÁK az Útra kelt a követte a logarléc GÉPKOCSIN ÉS SZATYORBAN ♦ SZABAD VOLT A VÁSÁR A XIII. kerületi Rendőrkapitányság most fejezte be avizsgálatot abban a bűnügyben, amelynek károsultja a Magyar Hajó- és Darugyár volt, tettese pedig Balassa Sándorné 38 éves raktári kiadó. Balassáné — és a bűnügyben szereplő kilenc orgazda — másfél év alatt csaknem 200 ezer forint kárt okozott a társadalmi tulajdonban. Balassa Sándornénak, mint a 34. számú raktár kiadójának az volt a munkaköre, hogy a Magyar Hajó- és Darugyár munkásainak esetenként kiadja a szükséges védő- és munkaruhákat, illetve azoktól a dolgozóktól, akik kiléptek a gyárból, a munkaruhát visszavételezte. 1972 januárjától Balassáné csupán az előbbi feladatának tett maradéktalanul eleget, a visszakapott esőköpenyek, bakancsok, vattaruhák már csak papíron, leltári kimutatásban léteztek, az asszony ugyanis, ahogy visszakapta a kilépő, munkásoktól, kivitte a gyárból és eladta. Az értékesítésbe később bekapcsolódtak gépkocsivezetők, szállítómunkások is, akik a Balassánétól kapott „árut” a szállítmányok közé rejtve kivitték a gyárból, eladták és a pénzen osztoztak. Másfél év alatt kétszázhúsz védő- és munkaruha „távozott” a raktárból Balassáné szatyrában vagy a gépkocsira pakolt anyagok között, anélkül, hogy a portán észrevették volna. Miért vették volna észre , soha nem ellenőrizték a szállítmányt. Balassáné főnöke, Vajda János raktárvezető (hanyag kezelésért őt is felelősségre vonják) sem vett észre soha hiányt. Különösebben nem is ellenőrizte beosztottja munkáját, fenntartás nélkül megbízott benne. („Miért ne bíztam volna? Húsz éve dolgozott mellettem, soha nem volt rá panasz... ”) A gyárban viszont arra sem figyelt fel senki, hogy száz forintért vásárolhatott, aki akart értékes műszaki rajzeszközöket, körzőket, logarléceket, amelyek szintén a raktárból kerültek ki — Balassáné közreműködésével ... Az utólagos leltár csak papír- és irodaszerekben 78 ezer forintos hiányt állapított meg. Az elsikkasztott, 114 ezer forint értékű munkaruhákon kívül, Balassánét (saját bevallása szerint 50 ezer forint haszna volt az üzleten) társadalmi tulajdont károsító sikkasztás alapos gyanúja miatt a XIII. kerületi Rerjőrkapitányság letartóztatta. Bűntársait — Tóth László 25 éves kocsikísérőt, Kindricz Mihály 42 éves szállítómunkást — orgazdaságért vonják felelősségre. (b) Energia Magyarországnak Ebben az esztendőben 4,2 milliárd kilowattóra szovjet villamos energiát kap Magyarország a nyugat-ukrajnai villamosenergiarendszertől. A közvetlen együttműködés még 1982- ben kezdődött a Munkács— Sajószöged—Zugló közötti 220 kilovoltos távvezeték üzembe helyezésével, amelynek segítségével ebben az évben 150 millió kilowattóra szovjet villamos energiát kapott Magyarország. Hazánk a IV. ötéves tervidőszakban e kétoldalú együttműködés révén több mint 20 milliárd kilowattóra villamos energiához jut.