Esti Hírlap, 1974. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-08 / 262. szám

• A közepéhez érkezett A tavasz tizenhét pillanata című szovjet filmsorozat: tegnap este a hatodik részt vetítették Azt már most is megállapíthatjuk, hogy nem nagyon láttunk még ilyen kémhistóriát. Ez a Stirlitz még egyszer sem verekedett. Még álruhába is csak másodszor öltözött a tegnapi folytatásban. Nincsenek — egyelőre Legalábbis — „ro­mantikus” kapcsolatai. Mindehhez persze hozzájá­rul Vjacseszlav Tyihonov olyan színészi teljesítmé­nye, amellyel ezt, a dolgok természeténél fogva csak egy vonatkozásban jellem­zett karaktert is képes élet­tel megtölteni, teljes mér­tékben hitelesíteni szá­munkra. A másik vonzereje a so­rozatnak azok a filmdoku­mentumok, amelyek a meg­felelő pillanatban a valódi személyiségeket, a náci bi­rodalom vezetőit ábrázol­ják. Ezzel kapcsolatban sok olyan részletinformáció is elhangzott, amit feltehe­tően a tv-néző közönség most hallott először ennek a sorozatnak az apropójá­ból. (Például Dulles tárgya­lása a nácik megbízottai­­val.) Az is érdekessége a sorozatnak, hogy az SS-nél, a Gestapónál dolgozó veze­tőket minden brutalitásuk és céljaik minden aljassága mellett, nem eleve buta embereknek ábrázolja, mint ahogy ezt a hasonló típusú, ügyetlenebb filmek hosszú sora tette korábban, így aztán Stirlitznek valódi el­lenfelei vannak, s ennek következtében valódi fe­szültség van a filmben. Rá­adásul mesterien „adagol­ta” a sorozat rendezőnője, Tatjana Lioznova az egyes részleteket, mert a legsza­bályszerűbben mindig olyan pillanatokban hagyja abba, amely felfokozott ér­deklődésünket képes pro­longálni egy hétre. Kíván­csian várjuk hát az újabb epizódokat, a sorozat má­sodik felét. — bel — SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA NAGYEZSDA „Fejére tűznek dicsfény­koronát, de félek, hogy ez­zel elfedik Lenin hatalmas homlokát, az igazit, a böl­cset” — írta Majakovsz­kij. Ezek a sorok figyel­meztetnek minden mű­vészt, aki Leninről akar írni, képet festeni, szob­rot készíteni, filmet alkotni: kerülje a pá­toszt, amely Vlagyimir Iljics egyéniségétől teljes­séggel idegen volt. Tudjuk, hogy ezt a ve­szélyt nagyon sok, külön­böző műfajú alkotásban nem sikerült elkerülni. Nem sikerült, mert nem is olyan egyszerű a huszadik századi történelem egyik legnagyobb alakját „földi halandóként” megformál­ni. Mark Donszkoj filmjének a címe Nagyezsda, Lenin feleségének, Krupszkajának a keresztneve. Mint a cím­választás is jelzi, ez a film elsősorban arról a lányról­­asszonyról szól, akit Lenin élettársául választott. Ter­mészetes azonban, hogy ugyanekkor Leninről is szól­ ez a film. Donszkojnak sikerült el­kerülnie a fellengzősséget, nem megelevenedett em­lékműveket látunk a film­vásznon, hanem embereket. Különösen azok a képso­rok hitelesek, amelyek a fiatal Nagyezsdát mint a munkásiskola tanítónőjét ábrázolják; bátorságát, kapcsolatteremtő készségét, szeretetre vágyását és szere­­tetadását mutatják be. Ha­sonlóképpen erőteljesek azok a jelenetek, amelyek­ben a századelő Oroszorszá­gának eseményeit ábrázolja Donszkoj. Emlékezetes koc­kái a filmnek, amikor a pé­­tervári utcán végighurcol­ják a cár merénylőit. Az együttérző tömegek döb­bent arca, a „cárgyilkosok” rendíthetetlensége , és a kerekek által el­taposott ró­zsa megmarad emlékeze­tünkben. A Vlagyimir és Nagyezs­da kibontakozó szerelmét ábrázoló jelenetekben a rendező elkerülte a na­gyobb buktatókat, de nem tudott igazán közel kerülni ehhez a rokonszenves fiatal párhoz. Krupszkaját Natalja Bje­lohvosztyikova játssza sok kedvességgel, Iljicset And­rej Mjagkov személyesíti meg egyszerű eszközökkel. A filmet Inna Zarafjan fényképezte. Natalja Bjelohvosztyikova és Andrej Mjagkov RENDEZŐ: LATINOVITS Radnóti Miklós emlékest az Egyetemi Színpadon BEMUTATÓ: VASÁRNAP ESTE — Látja, ez a rács az ágy. Fehér színű lesz. Kö­zépen pedig a nyersfa ke­reszt — s a színpad szé­lén az asztal — mahagóni­vörös — magyarázza pró­ba közben a rendező, a díszlettervező, a zenei szer­kesztő: Latinovits Zoltán. Radnóti Miklós halálának 30. évfordulója alkalmából emlékestre készül az Egye­temi Színpadon a Balassi Bálint Szavalókör. A felületes szemlélő alig­ha hinné, hogy a színpa­don amatőr szereplőket lát. Radnóti sorai olykor meg­döbbentő tisztasággal hang­zanak. Latinovits Zoltán nemcsak az előadás irányí­tója, aki a miértekre és a hogyanokra választ ad — jómaga is fellép a műsor­ban. Ha egy sor hamisan cseng, kezdik elölről — sokszor háromszor, négy­szer egymás után — a ver­set. — Minél levegősebben intonálsz, annál lágyabb lesz a hangod. Vigyázz, a „mert szeretlek”-nél ne szo­rítsd ökölbe a kezed, mert ez a gesztus nincs össz­hangban a jelentéssel... Az Erőltetett menetnél próbáljatok úgy lépni, mintha hegyre másznátok; egyik lábon a testsúly, a másikat lassan húzom.­­• Latinovits nemcsak újraelemzi a kérdéses vers­sort, hanem technikai, „szakmai” instrukciókat ad, s ezeket azonnal illusztrál­ja. Hogy milyen a szereplők kapcsolata a rendezővel? Idézzük az egyik egyete­mistát: „Radnóti csodálatos verseit Latinovits rende­zésében előadni: óriási iz­galom. Az első alkalommal — amikor alig mertünk megmukkanni — már min­denkit a keresztnevén szó­lított. Egy-egy társunkkal negyven-negyvenöt percig foglalkozott, megbeszéltük a vers gondolati felépítését, a szituációkat. A próbá­kon mindig ő van itt leg­hamarabb, ő a legponto­sabb.” Bemutató vasárnap este. (b. j.) □ ÚJFALUSSY JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Műfaj-kategória sorsa és jelentősége a zeneesztétiká­ban címmel november 11- én, hétfőn délután fél öt órakor tartja székfoglaló előadást az MTA felolvasó­termében. (V., RodSevelt tér 9. I. emelet.) Halló, itt Iván cár! Mihail ,Bulgakov Ivan Vasziljevics című drámája megjelent magyarul, s a Katona József Színházban Iván, a rettentő címmel játszották. Nem ismeretlen darab tehát a magyar olva­só, illetve a magyar néző előtt. Most eljutott hozzánk színes szovjet filmváltozata, a Halló, itt Iván cár! Lelemény ez a magyar címváltozat. Az orosz eredetinél — Ivan Vasziljevics foglalkozást változtat — találóbban, szellemesebben utal arra a részben műfaji változásra, amely a filmet jellemzi. Bulgakov színműve a hu­szas évek Szovjet-Oroszor­­szágának szatírája. Az ak­kori időknek azokat a visz­­szásságait gúnyolja a szer­ző, amelyeket jól ismerünk Ilja Ehrenburg és az Ilja Petrov páros írásaiból is. A veszély, hogy az új törté­nelmi helyzetben parányi zsarnokok hatalmaskodnak szűkebb környezetükben,­ nagyon eleven volt akkori­ban, de nem veszett ki tel­jességgel napjainkban sem. A film két változtatást hajt végre a színművön. Vladen Bahnov és Leonyid Gajdaj — utóbbi a rendező — forgatókönyve a cselek­ményt a hetvenes évekbe helyezi, másrészt pedig a stílust a bohózathoz és a musicalhoz közelíti. Ezáltal természetesen a szatíra könnyebb lett, vi­szont a pergő cselekmény, a mulatságos fordulatok, a szóbeli és képi szellemessé­gek jól elszórakoztatják a nézőt. Két kitűnő operatőr — Szergej Polujanov és Vita­­lij Abramov — fényképezte a filmet, sok ötlettel, számtalan trükkel. A főszerepeket nagyszerű színészek játsszák. A ház­gondnok és Iván cár ket­tős szerepében Jurij Jakov­lev, a betörő figurájában Leonyid Kuravljov, feltalá­lóként pedig Alekszandr Gyemjanyenko árnyalt já­tékában gyönyörködhetünk. Morvay István Alekszandr Gyemjanyenko és Jurij Jakovlev TÉLI KÖNYVVÁSÁR 1971 Gárdonyi Titkos naplója A SZÉPIRODALMI KIADÓ ÚJDONSÁGAI Több új magyar irodalmi művel jelentkezik a Szép­irodalmi Könyvkiadó a té­li könyvvásáron. A köny­vek egy része már most is megvásárolható a könyves­boltokban, más részük ha­marosan megjelenik. ERDÉLY-TRILÓGIA Vörösmarty Mihály válo­gatott művei háromkötetes, új kiadásban jelennek meg a Magyar Remekírók soro­zatban. A három kötet az összes verseken kívül a drámákat, Shakespeare­­fordításokat, novellákat, színibírálatokat, valamint irodalmi, nyelvészeti és publicisztikai írásokat tar­talmaz. Ugyanebben a so­rozatban lát napvilágot Katona József és Madách Imre válogatott műveinek 1200 oldalas kiadása. A vá­logatásban Katona József öt drámája mellett egy ta­nulmánya is szerepel, mely­nek címe: Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszí­ni költészet lábra nem tud kapni? A második műben Madách négy színműve sze­repel, s mindkettőjük ver­seit is közli a kötet. Újra kiadták Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című népszerű regényét is. Két Gárdonyi-mű jelenik meg a téli könyvvásáron, az egyik a Hosszúhajú veszedelem, a másik pedig a Titkos napló. Utóbbi a több évtizedes kí­sérletek után megfejtett titkosírásos naplófeljegy­zéseit tartalmazza. A könyvben több kéziratmáso­latot és gazdag képanyagot is talál az olvasó. A Ma­gyar Elbeszélők sorozatban jelent meg Remenyik Zsig­­mond Vész és kaland, to­vábbá Őserdő című írása. A két regényben az író fiatalkori dél-amerikai uta­zásainak kalandos történe­tét írta meg. Nagy érdeklő­désre tarthat számot Szabó Lőrinc Napló, levelek, cik­kek című könyve, amely­ben teljesen ismeretlen do­kumentumok egészítik ki a századunk nagy költőjéről alkotott képet. Két­­nevezetes Móricz­­regény is újra napvilágot lát, az egyik a Boldog em­ber (Fája Géza utószavával és Borsos Miklós illusztrá­ciójával), a másik pedig az Erdély-trilógia. A trilógia három kötetében (Tündér­kert, A nagy fejedelem, A Nap árnyéka) a XVII. száza­di Erdély, Báthory Gábor és Bethlen Gábor uralkodásán­­ak korszaka elevenedik meg. Megjelennek Illyés Gyula újabb drámái a költő élet­műsorozatában. Ugyancsak életműsorozat keretében je­lenik meg Várnai Zseni Egy asszony a milliók közül című kétkötetes önéletrajzi részlete. Új regényt irt Jókai Anna. Címe: Mind­halálig. Ladányi Mihály versgyűjteményének címe: Se csillaga, se hold­ja. Ben­ne összegyűjtött versei (két évtizedes munkásságából). KÜLVÁROSI BARANGOLÁS A Magyarország felfede­zése sorozatban jelenik meg Molnár Géza Külvárosi ba­rangolás című szociográ­fiája, amelynek színhelye Pesterzsébet, a mai XX. kerület. Varga Katalin Ár­pa és gödölye című köny­vében a teremtésmítoszt kelti életre a modern regény­ábrázolás eszközeivel. A hu­moros műfajt Szilágyi György Nem viccelek című könyve képviseli, írásai zömmel a rádióban és szín­padon váltak népszerűvé Rátonyi Róbert, Bárdy György és Kazal László ré­vén. Tréfás verseket, jele­neteket, humoreszkeket tartalmaz a kötet. ÚJRA: MEZŐFÖLD BUDAPESTEN... Az Észak-pesti Vendéglátóipari Vállalat, a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat, a Magyar Szakács és Cukrász Szövetség és a Dunavidéki Gasztronómiai Társaság tisztelettel meghívja Önt a SÁROSPATAK VENDÉGLŐBE (XIV., Thököly út 147.) November 11-e és 17-e között MEZŐFÖLDI VACSORAESTEK Ifj. Lakatos Vince és népi zenekara muzsikál, Tóth István énekel. November 12-én a sárbogárdi Szabó Márton és népi zenekara muzsikál, Kovács József énekel. Asztalfoglalás: 832—123. Színház a képernyőn A téli hónapokban több színházi közvetítés lesz a televízióban. November 17- én a Nemzeti Színház mű­vészei tolmácsolják Madách Imre Csák végnapjai című történelmi drámáját, majd ugyancsak a Nemzetiből Hubay Miklós darabját közvetítik Színház a cethal hátán címmel. A Madách Színház előadása: II. Lajos király, a szerző Szomory Dezső. Láthatják a televízió nézői Sardou híres vígjáté­kának zenés változatát is. A József Attila Színház produkciójának címe: Szó­kimondó Kata. A decembe­ri műsor színházi közvetí­téseinek sorában Vörös­marty Mihály Czillei és a Hunyadiak (Nemzeti Szín­ház), Szabó Magda Kiálts város (debreceni Csokonai Színház), Molnár Ferenc A hattyú (Madách Színház) című darabjait láthatjuk. (MTI) FOTÓ GINK: Hódmező­vásárhely A Corvina Kiadó újdon­sága Gink Károly fotó­albuma: Hódmezővásár­hely. Megjelent Czobor Ág­nes a budapesti Szépművé­szeti Múzeum értékeit is­mertető kötete, a Holland tájképek. A Műhelytitkok sorozatban Szalai Zoltán munkája, A kockától az aktig rajzolni tanít. S is­mét kapható Hann István— Máté György tanulmánya: Karthago.

Next