Esti Hírlap, 1974. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-08 / 262. szám
• A közepéhez érkezett A tavasz tizenhét pillanata című szovjet filmsorozat: tegnap este a hatodik részt vetítették Azt már most is megállapíthatjuk, hogy nem nagyon láttunk még ilyen kémhistóriát. Ez a Stirlitz még egyszer sem verekedett. Még álruhába is csak másodszor öltözött a tegnapi folytatásban. Nincsenek — egyelőre Legalábbis — „romantikus” kapcsolatai. Mindehhez persze hozzájárul Vjacseszlav Tyihonov olyan színészi teljesítménye, amellyel ezt, a dolgok természeténél fogva csak egy vonatkozásban jellemzett karaktert is képes élettel megtölteni, teljes mértékben hitelesíteni számunkra. A másik vonzereje a sorozatnak azok a filmdokumentumok, amelyek a megfelelő pillanatban a valódi személyiségeket, a náci birodalom vezetőit ábrázolják. Ezzel kapcsolatban sok olyan részletinformáció is elhangzott, amit feltehetően a tv-néző közönség most hallott először ennek a sorozatnak az apropójából. (Például Dulles tárgyalása a nácik megbízottaival.) Az is érdekessége a sorozatnak, hogy az SS-nél, a Gestapónál dolgozó vezetőket minden brutalitásuk és céljaik minden aljassága mellett, nem eleve buta embereknek ábrázolja, mint ahogy ezt a hasonló típusú, ügyetlenebb filmek hosszú sora tette korábban, így aztán Stirlitznek valódi ellenfelei vannak, s ennek következtében valódi feszültség van a filmben. Ráadásul mesterien „adagolta” a sorozat rendezőnője, Tatjana Lioznova az egyes részleteket, mert a legszabályszerűbben mindig olyan pillanatokban hagyja abba, amely felfokozott érdeklődésünket képes prolongálni egy hétre. Kíváncsian várjuk hát az újabb epizódokat, a sorozat második felét. — bel — SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA NAGYEZSDA „Fejére tűznek dicsfénykoronát, de félek, hogy ezzel elfedik Lenin hatalmas homlokát, az igazit, a bölcset” — írta Majakovszkij. Ezek a sorok figyelmeztetnek minden művészt, aki Leninről akar írni, képet festeni, szobrot készíteni, filmet alkotni: kerülje a pátoszt, amely Vlagyimir Iljics egyéniségétől teljességgel idegen volt. Tudjuk, hogy ezt a veszélyt nagyon sok, különböző műfajú alkotásban nem sikerült elkerülni. Nem sikerült, mert nem is olyan egyszerű a huszadik századi történelem egyik legnagyobb alakját „földi halandóként” megformálni. Mark Donszkoj filmjének a címe Nagyezsda, Lenin feleségének, Krupszkajának a keresztneve. Mint a címválasztás is jelzi, ez a film elsősorban arról a lányrólasszonyról szól, akit Lenin élettársául választott. Természetes azonban, hogy ugyanekkor Leninről is szól ez a film. Donszkojnak sikerült elkerülnie a fellengzősséget, nem megelevenedett emlékműveket látunk a filmvásznon, hanem embereket. Különösen azok a képsorok hitelesek, amelyek a fiatal Nagyezsdát mint a munkásiskola tanítónőjét ábrázolják; bátorságát, kapcsolatteremtő készségét, szeretetre vágyását és szeretetadását mutatják be. Hasonlóképpen erőteljesek azok a jelenetek, amelyekben a századelő Oroszországának eseményeit ábrázolja Donszkoj. Emlékezetes kockái a filmnek, amikor a pétervári utcán végighurcolják a cár merénylőit. Az együttérző tömegek döbbent arca, a „cárgyilkosok” rendíthetetlensége , és a kerekek által eltaposott rózsa megmarad emlékezetünkben. A Vlagyimir és Nagyezsda kibontakozó szerelmét ábrázoló jelenetekben a rendező elkerülte a nagyobb buktatókat, de nem tudott igazán közel kerülni ehhez a rokonszenves fiatal párhoz. Krupszkaját Natalja Bjelohvosztyikova játssza sok kedvességgel, Iljicset Andrej Mjagkov személyesíti meg egyszerű eszközökkel. A filmet Inna Zarafjan fényképezte. Natalja Bjelohvosztyikova és Andrej Mjagkov RENDEZŐ: LATINOVITS Radnóti Miklós emlékest az Egyetemi Színpadon BEMUTATÓ: VASÁRNAP ESTE — Látja, ez a rács az ágy. Fehér színű lesz. Középen pedig a nyersfa kereszt — s a színpad szélén az asztal — mahagónivörös — magyarázza próba közben a rendező, a díszlettervező, a zenei szerkesztő: Latinovits Zoltán. Radnóti Miklós halálának 30. évfordulója alkalmából emlékestre készül az Egyetemi Színpadon a Balassi Bálint Szavalókör. A felületes szemlélő aligha hinné, hogy a színpadon amatőr szereplőket lát. Radnóti sorai olykor megdöbbentő tisztasággal hangzanak. Latinovits Zoltán nemcsak az előadás irányítója, aki a miértekre és a hogyanokra választ ad — jómaga is fellép a műsorban. Ha egy sor hamisan cseng, kezdik elölről — sokszor háromszor, négyszer egymás után — a verset. — Minél levegősebben intonálsz, annál lágyabb lesz a hangod. Vigyázz, a „mert szeretlek”-nél ne szorítsd ökölbe a kezed, mert ez a gesztus nincs összhangban a jelentéssel... Az Erőltetett menetnél próbáljatok úgy lépni, mintha hegyre másznátok; egyik lábon a testsúly, a másikat lassan húzom.• Latinovits nemcsak újraelemzi a kérdéses verssort, hanem technikai, „szakmai” instrukciókat ad, s ezeket azonnal illusztrálja. Hogy milyen a szereplők kapcsolata a rendezővel? Idézzük az egyik egyetemistát: „Radnóti csodálatos verseit Latinovits rendezésében előadni: óriási izgalom. Az első alkalommal — amikor alig mertünk megmukkanni — már mindenkit a keresztnevén szólított. Egy-egy társunkkal negyven-negyvenöt percig foglalkozott, megbeszéltük a vers gondolati felépítését, a szituációkat. A próbákon mindig ő van itt leghamarabb, ő a legpontosabb.” Bemutató vasárnap este. (b. j.) □ ÚJFALUSSY JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Műfaj-kategória sorsa és jelentősége a zeneesztétikában címmel november 11- én, hétfőn délután fél öt órakor tartja székfoglaló előadást az MTA felolvasótermében. (V., RodSevelt tér 9. I. emelet.) Halló, itt Iván cár! Mihail ,Bulgakov Ivan Vasziljevics című drámája megjelent magyarul, s a Katona József Színházban Iván, a rettentő címmel játszották. Nem ismeretlen darab tehát a magyar olvasó, illetve a magyar néző előtt. Most eljutott hozzánk színes szovjet filmváltozata, a Halló, itt Iván cár! Lelemény ez a magyar címváltozat. Az orosz eredetinél — Ivan Vasziljevics foglalkozást változtat — találóbban, szellemesebben utal arra a részben műfaji változásra, amely a filmet jellemzi. Bulgakov színműve a huszas évek Szovjet-Oroszországának szatírája. Az akkori időknek azokat a viszszásságait gúnyolja a szerző, amelyeket jól ismerünk Ilja Ehrenburg és az Ilja Petrov páros írásaiból is. A veszély, hogy az új történelmi helyzetben parányi zsarnokok hatalmaskodnak szűkebb környezetükben, nagyon eleven volt akkoriban, de nem veszett ki teljességgel napjainkban sem. A film két változtatást hajt végre a színművön. Vladen Bahnov és Leonyid Gajdaj — utóbbi a rendező — forgatókönyve a cselekményt a hetvenes évekbe helyezi, másrészt pedig a stílust a bohózathoz és a musicalhoz közelíti. Ezáltal természetesen a szatíra könnyebb lett, viszont a pergő cselekmény, a mulatságos fordulatok, a szóbeli és képi szellemességek jól elszórakoztatják a nézőt. Két kitűnő operatőr — Szergej Polujanov és Vitalij Abramov — fényképezte a filmet, sok ötlettel, számtalan trükkel. A főszerepeket nagyszerű színészek játsszák. A házgondnok és Iván cár kettős szerepében Jurij Jakovlev, a betörő figurájában Leonyid Kuravljov, feltalálóként pedig Alekszandr Gyemjanyenko árnyalt játékában gyönyörködhetünk. Morvay István Alekszandr Gyemjanyenko és Jurij Jakovlev TÉLI KÖNYVVÁSÁR 1971 Gárdonyi Titkos naplója A SZÉPIRODALMI KIADÓ ÚJDONSÁGAI Több új magyar irodalmi művel jelentkezik a Szépirodalmi Könyvkiadó a téli könyvvásáron. A könyvek egy része már most is megvásárolható a könyvesboltokban, más részük hamarosan megjelenik. ERDÉLY-TRILÓGIA Vörösmarty Mihály válogatott művei háromkötetes, új kiadásban jelennek meg a Magyar Remekírók sorozatban. A három kötet az összes verseken kívül a drámákat, Shakespearefordításokat, novellákat, színibírálatokat, valamint irodalmi, nyelvészeti és publicisztikai írásokat tartalmaz. Ugyanebben a sorozatban lát napvilágot Katona József és Madách Imre válogatott műveinek 1200 oldalas kiadása. A válogatásban Katona József öt drámája mellett egy tanulmánya is szerepel, melynek címe: Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költészet lábra nem tud kapni? A második műben Madách négy színműve szerepel, s mindkettőjük verseit is közli a kötet. Újra kiadták Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című népszerű regényét is. Két Gárdonyi-mű jelenik meg a téli könyvvásáron, az egyik a Hosszúhajú veszedelem, a másik pedig a Titkos napló. Utóbbi a több évtizedes kísérletek után megfejtett titkosírásos naplófeljegyzéseit tartalmazza. A könyvben több kéziratmásolatot és gazdag képanyagot is talál az olvasó. A Magyar Elbeszélők sorozatban jelent meg Remenyik Zsigmond Vész és kaland, továbbá Őserdő című írása. A két regényben az író fiatalkori dél-amerikai utazásainak kalandos történetét írta meg. Nagy érdeklődésre tarthat számot Szabó Lőrinc Napló, levelek, cikkek című könyve, amelyben teljesen ismeretlen dokumentumok egészítik ki a századunk nagy költőjéről alkotott képet. Kétnevezetes Móriczregény is újra napvilágot lát, az egyik a Boldog ember (Fája Géza utószavával és Borsos Miklós illusztrációjával), a másik pedig az Erdély-trilógia. A trilógia három kötetében (Tündérkert, A nagy fejedelem, A Nap árnyéka) a XVII. századi Erdély, Báthory Gábor és Bethlen Gábor uralkodásának korszaka elevenedik meg. Megjelennek Illyés Gyula újabb drámái a költő életműsorozatában. Ugyancsak életműsorozat keretében jelenik meg Várnai Zseni Egy asszony a milliók közül című kétkötetes önéletrajzi részlete. Új regényt irt Jókai Anna. Címe: Mindhalálig. Ladányi Mihály versgyűjteményének címe: Se csillaga, se holdja. Benne összegyűjtött versei (két évtizedes munkásságából). KÜLVÁROSI BARANGOLÁS A Magyarország felfedezése sorozatban jelenik meg Molnár Géza Külvárosi barangolás című szociográfiája, amelynek színhelye Pesterzsébet, a mai XX. kerület. Varga Katalin Árpa és gödölye című könyvében a teremtésmítoszt kelti életre a modern regényábrázolás eszközeivel. A humoros műfajt Szilágyi György Nem viccelek című könyve képviseli, írásai zömmel a rádióban és színpadon váltak népszerűvé Rátonyi Róbert, Bárdy György és Kazal László révén. Tréfás verseket, jeleneteket, humoreszkeket tartalmaz a kötet. ÚJRA: MEZŐFÖLD BUDAPESTEN... Az Észak-pesti Vendéglátóipari Vállalat, a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat, a Magyar Szakács és Cukrász Szövetség és a Dunavidéki Gasztronómiai Társaság tisztelettel meghívja Önt a SÁROSPATAK VENDÉGLŐBE (XIV., Thököly út 147.) November 11-e és 17-e között MEZŐFÖLDI VACSORAESTEK Ifj. Lakatos Vince és népi zenekara muzsikál, Tóth István énekel. November 12-én a sárbogárdi Szabó Márton és népi zenekara muzsikál, Kovács József énekel. Asztalfoglalás: 832—123. Színház a képernyőn A téli hónapokban több színházi közvetítés lesz a televízióban. November 17- én a Nemzeti Színház művészei tolmácsolják Madách Imre Csák végnapjai című történelmi drámáját, majd ugyancsak a Nemzetiből Hubay Miklós darabját közvetítik Színház a cethal hátán címmel. A Madách Színház előadása: II. Lajos király, a szerző Szomory Dezső. Láthatják a televízió nézői Sardou híres vígjátékának zenés változatát is. A József Attila Színház produkciójának címe: Szókimondó Kata. A decemberi műsor színházi közvetítéseinek sorában Vörösmarty Mihály Czillei és a Hunyadiak (Nemzeti Színház), Szabó Magda Kiálts város (debreceni Csokonai Színház), Molnár Ferenc A hattyú (Madách Színház) című darabjait láthatjuk. (MTI) FOTÓ GINK: Hódmezővásárhely A Corvina Kiadó újdonsága Gink Károly fotóalbuma: Hódmezővásárhely. Megjelent Czobor Ágnes a budapesti Szépművészeti Múzeum értékeit ismertető kötete, a Holland tájképek. A Műhelytitkok sorozatban Szalai Zoltán munkája, A kockától az aktig rajzolni tanít. S ismét kapható Hann István— Máté György tanulmánya: Karthago.