Esti Hírlap, 1974. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1974-12-02 / 282. szám
BOJÁR SÁNDOR KIÁLLÍTÁSA Negyven év krónikása Kétszáz kép a falakon Két kép az első falról. Az egyiken csodamasinákkal, szupergépekkel felszerelt, a nagy eseményre leső parlamenti tudósítók sora, a másikon a harminc egynéhány évvel ezelőtti felvételen falusi kisbíró, amint mezítlábasán, de a hivatali rang jelzéseként fején kalappal, végigcaplat a főutcán, hogy közhírré tegye a tudnivalókat. — Ezt a képet — mondja Bojár Sándor fotóművész, akinek a minap nyílt tárlata az Ernst Múzeumban — akkor készítettem, amikor a walesi herceg titokban Magyarországon járt vadászni. A falusi „kolléga” éppen azt hirdette ki, Borsodivánkán, hogy mindenki söpörje tisztára a háza elejét, aztán ekkor és ekkor gondosan zárja be a kaput, s egy lélek se lépjen az utcára. Vagy harmincan lehettünk ott fotósok, de erre a figurára egyedül én figyeltem fel. A walesi herceg miatt egyébként — mert tilos volt őt fotózni — meg is bilincseltek, egyszer meg — folytatja nevetve — a munkám miatt rács mögé is kerültem: oroszlánokat fotóztam az állatkertben. Történelem A tárlat címe: Negyven év krónikása. A falakon sorakozó 200 képről valóban a történelem néz viszsza ránk. Az egyiken a díszmagyarba öltözött vitéz nagybányai Horthy Miklós az urak társaságában s a felvétel alatt egy kilakoltatott, a deszkapalánk előtt reménytelenül a semmibe néző férfi összes motyójával, egy rozzant ággyal, egy kályhacsővel és egy ütöttkopott lavórral. Aztán Ciano gróf, Mussolini-pózban, felvétel a vitézavatásról, a hősnek kikiáltott mankós áldozatokról, képek a frontról, a romokban heverő Lánchídról, a szétszaggatott vasútról, s egy háztető alatt fennakadt repülőgépről. Majd a „nemzetvezető”, amint bilincs kerül a kezére, s egy új kor krónikája: a földosztás, Dobi István az aratók között, Gagarin, amint nevetve, jókedvűen táncol, Kádár János a május elsejei felvonulók között, s pillanatkép az esti iskolából: a fiatalok között ráncos arcú, agyondolgozott kezű öregasszony tanulja a betűvetést. Kölcsöngéppel — Amióta az eszemet tudom, mindig fotósnak készültem — folytatja Bojár Sándor —, de mert szegények voltunk, nem tellett fényképezőgépre, s apám műszerésztanulónak adott. Itthon nem találtam volna megélhetést, ezért — egy ingyenes hajójegy birtokában — külföldön, Bécsben kerestem munkát, s ott mindjárt egy munkástüntetés kellős közepébe csöppentem. „Ha most fényképezőgép lenne a kezemben” — hajtogattam —, micsoda remek felvételeket készíthetnék. Ez már elegendő is volt ahhoz, hogy pár nap múltán visszajöjjek Pestre. A Margitszigeten, a Diskay-féle gyorsfényképezdében helyezkedtem el. Sokáig ki se tettem a lábamat a Szigetről, abban a fotós fabódéban laktam. A szakmát Inkey Tibor műtermében tanultam meg. Újsághoz pedig a véletlen sodort. Az Est-lapok egyik munkatársa megkért, helyettesíteném-e, amíg ő külföldön tartózkodik. Persze, hogy helyettesítettem. De előbb kölcsönkértem a fényképezőgépét. Nekem ugyanis nem volt masinám. Ma, amikor a fiatal kollégák azon fanyalognak, hogy egy-két év múltán még nincs japán csodagépük, mindig azt magyarázom nekik, hogy nem a gép számít, hanem a gondolat, s a vágy, hogy másokkal is láttassam az eseményt, hogy továbbadjam az élményt agyagba feledkezve, sugárzó arccal dolgozik, vagy a szobrász Szabó Istvánt, ahogy a fával birkózik, vagy Czóbel Bélát, amint ifjúságára gondol, vagy Szent-Györgyi professzort, amint szájában pipával kísérletezik? Nekem minden felvételem egyformán kedves. A látogatónak bizonyára könnyebb a választás. (h. m.) Lesben a rókalyuknál Amikor arra kérem, hogy válassza ki kedvenc képét, hosszan gondolkodik, aztán nem tud dönteni. — Melyiket szeressem? — kérdi. — A mezítlábas focistákat vagy a négy kis buta rókakölyköt, az aprókákat? Amikor ezt a képet készítettem, reggel nyolckor ültem le a rókalyuk elé és délután fél ötkor nyomtam le a gombot, akkor jöttek elő ugyanis mind a négyen. Vagy a művészportrékat válasszam? Kovács Margitot, amint az Új otthonába, a Budavári Palota B, C és D szárnyába költözik a Magyar Nemzeti Galéria. A restaurátorok már birtokukba vették a korszerű műhelyeket. Képünkön: Kákai Szabó Ildikó, a kisszebeni Angyali üdvözlet egyik oromszobrát restauálja. (Wormser ferv.) • A mozibemutató után mindössze két évvel már a televízió képernyőjén is megjelent a Fiatalok című szovjet film, s ez előnyére vált, hiszen mozifilmeket többnyire nagy késéssel láthatunk csak, s emiatt nem ritkán elvesztik aktualitásukat, vonzerejüket. Rendszerint éppen azok, amelyek korunkról szólnak, aktualitásokhoz kötődnek. Nyikolaj Mosztalenko filmje friss és időszerű. Különösen érdekesek azok a vonások, amelyekkel a különböző társadalmi rétegekhez tartozó, ifjú főszereplők életét jellemzi. A konfliktus alighanem Magyarországon is ismerős, s természetesen helyzete, embere válogatja, hogyan oldódik meg. Voltak a filmnek vitatható párbeszédei, de a két fiatal szereplő színészi játéka végig hitelesíteni tudta azokat a pillanatokat is, amelyek irodalmi megformáltságukban talán kevésbé meggyőzőek. — bel — □ SZEKÉR FERENC ág- és gyökérszobraiból nyílik kiállítás a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében december 6-án, pénteken este 6 órakor. A Művészeti Szakszervezet vezetőségi ülése Ma délelőtt a Fészek Művészkubban a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Központi Vezetősége ülést tart. Napirendjén az az előadás és vita szerepel, amelyet Kárpáti Sándor bevezetője után tartanak a közművelődési határozat feladatainak végrehajtásáról. Megtárgyalják az 1975. I. félévi munkaprogramot is. VENDÉGSÉGBEN Zenenaptár Az év utolsó heteiben több ismert vendégmuzsikus és énekes lép fel Budapesten. Arnold Katz szovjet karmester vezényli a Postás szimfonikusokat a Zeneakadémia december 4-i koncertjén. Carole O. Reinhard működik közre trombitán az Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezette Haydn-estjén, 5-én a Zeneakadémián. Szombaton a kisterem a Marguerite Long zongoraverseny első díjasa, Natalia Gavrilova zongoraestjének ad otthont. Theo Adam december 9-i dalestjén, Bach- Brahms-, Schubert-, Csajkovszkij- és R. Straussműveket tolmácsol. Carlo Zecchi dirigálja az Állami Hangversenyzenekart december 21-én; a műsorban Brahms D-dúr szerenádja és Schubert VII. (C-dúr) szimfóniája hangzik el. A magyar zene képviselői közül is többen kelnek útra. December 3—17. között az NSZK-ban és Hollandiában hangversenyezik a Rádiózenekar, Lehel György vezényletével. Bonnban, Münchenben, Nürnbergben, Amszterdamban és Rotterdamban adnak hangversenyeket. Az együttessel tart szólistaként Kocsis Zoltán és Lantos István zongoraművész, Szenthelyi Miklós hegedűművész és Tarjáni Ferenc kürtművész. Dániában lép közönség elé fiatal zongoraművészünk, Schiff András. Kovács Eszter szopránénekesnő Washingtonban két alkalommal — december 9-én és 13-án — alakítja a Walkür Brünhilde szerepét. Két koncertet ad Linzben december 10-én és 12-én a Bartók-vonósnégyes. EMLÉKEZÉS A KÖLTŐRE Radnóti-kantáta Budapesten, a Radnóti Miklós Gimnázium februárban díszhangversenyen emlékezik névadójára, a tragikus sorsú költőre. Ebből az alkalomból bemutatják Szőnyi Erzsébet Radnóti-kantátáját. — Pallós Béla vezényli majd kantátámat — mondta Szőnyi Erzsébet. — Közreműködői a Radnóti gimnázium énekkara, az I. István Gimnázium zenekara, valamint a MÉMOSZ vegyeskar. — Új meseoperája? — Már elkészült, sőt hangszalagra is rögzítették a Rádióban. December 25-én sugározzák. Címe: Az aranyszárnyú méhecske. Szövegét Orbán Eva, korábbi gyermekoperám librettistája írta. Csányi László tanította be a Rádió gyermekkarának, s hat szólista kapott benne szerepet. A felvételen közreműködött a Rádiózenekar. — Következő munkája? — Felszabadulásunk harmincadik évfordulójára komponálok vegyeskari művet Ratkó József szövegére. (K.) □ A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI FŐISKOLA megismétli Burta Lajos Szerelem című előadását az Ódry Színpadon, december 3-án, 8-án este 7- kor, 14-én délután 3-kor és 15-én délelőtt 11 órakor. DRÁMATERVEK A RÁDIÓBAN Poéma a hangokról A rádiózás fél évszázados évfordulója alkalmából a Rádió felkérésére Juhász Ferenc a hangokról írt poémát, s ebben azt kívánja érzékeltetni, mi mindent jelent ma a hang az ember számára. A különleges oratórikus mű ideiglenes címe: A hangok birodalma. Illyés Gyula A két férfi című könyvéből Siklós Olga készített hangjátékváltozatot, amely oratóriumszerű emlékeztető a szabadságharc korszakára, korabeli dalok és megzenésített Petőfi-versek közbeiktatásával. Weöres Sándor A kétfejű fenevad című drámája a XVII. században játszódik, s most ugyancsak a mikrofon elé kerül. Egy mai munkásember hétköznapjait mutatja be Vészi Endre Kacsasült délelőtt tízkor című játékában. Páskándi Géza A kettéfűrészelt zongora című groteszkje egy mai házaspár válási problémáiról szól. Szakonyi Károly Portások című hangjátéka két kiöregedett nyugdíjas munkást mutat be. Galgóczy Erzsébet Használt koporsók című drámájában egy fukar öregasszony megmentéséért vívott küzdelemben az új életszemlélet csatázik a falusi maradisággal. Csák Gyula Békavadászat címmel írt riportjátékot, Csurka István Faluvég, Bor Ambrus Változik a világ, Gyurkovics Tibor Óriáskifli, Lázár Ervin Nők parasztudvaron, Kolozsvári Grandpierre Emil Négy-öt magyar összekerül címmel írt hangjátékot. □ A DIÓSGYŐRI VÁR történetét bemutató kiállítás nyílik december 3-án, déli 12 órakor a vár rondellájában. Megnyitót mond dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A kiállítást — hétfő kivételével — december 23-ig naponta 9 és 15 óra között lehet megtekinteni. □ MISKOLC 1945—1975 címmel Balla Demeter fotóművész képeiből nyílik kiállítás december 3-án, délután 1 órakor a Kossuth Művelődési Házban. Megnyitót mond Csótai János, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának osztályvezetője. □ ALBERT GÁBOR Kagylóhéjban című regényéről rendez vitát a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága, VI., Népköztársaság útja 125. szám alatti helyiségében december 9- én, este fél 6 órakor. Vitaindítót mond Hankiss Elemér.