Esti Hírlap, 1975. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-01 / 51. szám
A Híres szökésért című francia kalandfilm-sorozat tegnap esti folytatása A sakkjátékos címet viselte. Nemcsak néhány magyar színész személyes közreműködése tette számunkra érdekessé ezt a tisztes filmipari munkát, hanem a cselekmény magyar vonatkozásai is. Meg az a tény, hogy néhány hazai tájat felismertünk benne, minthogy a felvételek jó része nálunk készült. Kemperen Farkas magyar báró, a maga korában izgalmas, világszenzáziót kavaró, titokzatos sakkautomata feltalálára volt a történet egyik főszereplője. Elegánsan, vonzóan mintázta meg Latinovits Zoltán. Woronsky lengyel szabadsághős és sakkbajnok a forgatókönyvíró fantáziájának szülötte. Nagyon tetszett az alakját életrekeltő Mécs Károly. Igazi romantikus hős volt, nemes lelkű, tiszta indulatú, bátor és jellemes, akinek megmeneküléséért önfeledten izgultunk. A francia színészek mellett jó volt a filmben közreműködött többi magyar színész is, részben személyesen szerepeltek, részben hangjukat kölcsönözték francia kollégáiknak. Maga a film alapötletében, cselekményében, bonyodalmaiban és eszközeiben — jó közepes munka volt. Szolid, kommersz, amely vállalt feladatát —, hogy a nézőt 55 percen át kellemesen, jó ízléssel elszórakoztassa — becsülettel teljesítette anélkül, hogy mélyebb nyomot, maradandóbb emléket hagyott volna maga után. Kipróbált szakember a rendezője, Christian Jacque, akitől olyan mestermunkákat is láttunk már, mint a Királylány a feleségem, vagy a Ha a világon mindenki ilyen volna. (barabás) Monográfia Lentiről Már sajtó alatt van egy nagy kiterjedésű néprajzi tájegység, Göcsej és a hozzá tartozó, fejlődésben meggyorsult település, Lenti történetét, gazdaságát és kultúráját bemutató monográfia. Ez az első összefüggő alkotás, amely közigazgatásilag egy egész járás életét, fejlődését, kulturális hagyományait felöleli, s bemutatja legújabbkori történetét, legutóbbi 30 év alatt végbement fejlődését. Táji szépségeit, természeti értékeit fotókon tárja az olvasó elé. (MTI) □ MURAY RÓBERT természetvédelmi grafikáiból nyílt kiállítás az Eötvös Loránd utcai Helikon Galériában. A tárlat március 23-ig tekinthető meg. Könyvek a költészet napjára Április 11-én lenne 70 éves József Attila, akinek születésnapján ünnepeljük — immár hagyományosan — a költészet napját. Az új verseskötetek választéka ezúttal is gazdag lesz — ígérik a kiadók, s szép formátumú könyvekben, és — csemegeként — illusztrált albumokban kínálják a versbarátoknak a klasszikusok,s kortársaink műveit. József Attila összes versei újra — s ki tudja már hányadszor — napvilágot láttak. Bizonyára nagy örömet okoz majd a könyvtáratoknak válogatott, legszebb verseinek Würtz Ádám 25 rajzával illusztrált albuma, amelynek bevezetője Nagy László ez alkalomra írt József Attila-verse lesz. A hajnal színei — ezzel a címmel adta közre az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére a Magvető Kiadó a magyar költők tanúságtételét; a kötetben többek között Áprily Lajos, Balázs Béla, Benjámin László, Radnóti Miklós, Nagy László, Weöres Sándor vallanak az antifasiszta ellenállás, a felszabadulás s az újjáépítés első éveinek élményeiről. Három szerző — egy kötet — így is lehetne titulálni a Móra Kiadó Kozmosz-sorozatában megjelenő ölelkezők című kiadványt. A Budapest és Moszkva ihlette Garai Gábor-versek, a Cink Károly magyar és Trahman szovjet fotóművész által készített képek a két nép egymásra találásáról vallanak Káprázat Különösen szép köntösben jelennek meg a költészet ünnepére Balassi Bálint válogatott versei. Arany János balladái és Juhász Gyula összes versei. A kommunista költő, Kis Ferenc halálának 10. évfordulójára jelent meg Munka és szerelem című kötete, amelynek verseire az őszinte emberség és a képek erőteljes élményhitele jellemző. Juhász Ferenc válogatta és írta az előszót Szabó Lőrinc Káprázat című kötetéhez, amelyet méltán tekintenek a világlíra nagyszabású önéletrajzának. A Szépirodalmi Kiadó Mikrokozmosz-füzeteinek sorában lát napvilágot a műfordítóként is jeles költő Szavakkal nő a gyász című kötete. A költő hagyatékából előkerült 18 poszthumusz szonett érdekessége, hogy a versek gyorsírásban maradtak fenn, s ezeket a költő bátyja fejtette meg. A portréköteteket gazdagítja Benjámin László Sziklarajzok című versfüzérének második kiadása, Csanádi Imre összegyűjtött versei, amelyek az írói felelősségtudat, a művészi kiteljesedés tükrei. Csukás István ima a vadevezősökért, Gyurkovics Tibor Szeretlek, akárki vagy című kötetével jelentkezik. Gyergyai Albert Ősz és tél között című könyvének versei és műfordításai a francia irodalom ihletett tolmácsolójának 50 év alatt írt műveit kínálják. Új kötetet üdvözölhetnek Juhász Ferenc hívei is. Írás egy jövendő őskoponyán című kötete a költő 1970 óta írt versprózáit tartalmazza. Az első Mit tudok Dózsa Györgyről?, majd ezt további három ciklus követi, amelyekben pályaelődei sorsáról, a zenéről, illetve ars poeticai elképzeléseiről vall. Találkozás — ez a címe annak az antológiának, amely a szovjetunióbeli Kamerovo és a magyarországi Nógrád költőinek műveiből ad válogatást. Ismét napvilágot lát a Szép versek kötete, amely 62 mai magyar költőnek az elmúlt évben közzétett legszebb verseit gyűjti csokorba — a költészet napja alkalmából féláron hozzák forgalomba. Úton Aczél Géza: Másnapos freskó, Pálos Rozita: Úton; Pass Lajos: Első rekviem — fiatal költők első köteteit jelentik a címek. Valamennyi szerző a gondolatok és tettek felelősségét vállaló fiatal nemzedéket gyarapítja. (MTI) A ljubljanai vár sorsa , ®UU* a'n*r — ennyibe kerülne a ljubljanai vár (elles keszlbet «kITit."od4'f'°s építmény Jugoszlávia egyik legtrdoki stbb*gvU turtorteneti emléke. Ezer éve állnak már falai sokároSn“U beköltözőn családok laktak itt. Olyan mértékű iU á,ih lak végeztek a műemléken, hogy tíz évvel ezelőtt szil 1 rí'kai°.kr- A várat azonban sorsára hagyták. Fa rétiek. Jt0i’ ab,akkerrjei régen elkorhadtak már, falai diihdezp*»v\Isehh*«iái-ii^**"ak- ~ "’»»dia egy szakember — elegendő JíhKk' ld.l?Ke?’ sőt már az is tragédiát okoz, ha egy erököveira LJi5 kPZiebTM fél méterné' hó huh a tetőkre, a vár haítaní ? i •, a *fé‘ és ,a dombtetőről, ahol áll, tonnaszámra * s ulyos termeskft a régi város házaira, embereire. A ríu^,ortuí!i^,m °.s?tjak ’teljes mértékben a szakembe-A k|,Íi«-ia a ,“*?'? *,UJ,PM indítottak a vár restaurálására. Mükségőbb Javítsok elvégzéséhez se millió dinárra lenne Finnugor kiállítást készítenek elő a Néprajzi Múzeumban. Képünkön: Sterbetz Katalin textilrestaurátor az utolsó ellenőrzést végzi a kiállítás egyik szép darabján. (MTI fotó : Balaton felv.) □ BÉNYI LÁSZLÓ festőművész munkáiból rendez kiállítást március 6-án a Győri Képcsarnok bemutatóterme. Megnyitja: Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. □ SWIERKIEWICZ RÓBERT grafikáit mutatja be a Bajcsy-Zsilinszky úti Stúdió Galéria március 5-én, délután 5 órakor nyíló kiállítása. □ A GYERMEKÉRT címmel nyílik kiállítás délelőtt 11 órakor a Nagytétényi Kastélymúzeumban. immun BÁBFESZTIVÁL A jugoszláviai Titográdban ez év őszén rendezik meg első ízben az eszperantó amatőr bábegyüttesek nemzetközi fesztiválját. Magyarországról a népszerű pécsi Bóbita-bábegyüttest hívta meg a szervezőbizottság. A bóbitások számára újszerű feladatot jelent, hogy a kiírás szerint minden részt vevő együttesnek egyórás eszperantó nyelvű műsort kell bemutatnia. A Bóbita-együttes hagyományaihoz híven állatmesét mutat be Jugoszláviában, Egy kis egér csodálatos kalandjai címmel. A prózai és dalszövegeket pécsi eszperantisták fordították le. Kiskanáltól a gázturbináig Szeretem az edényboltok kirakatait. Főként a karcsú kanalak, a szokatlan formájú kések, érdekes fedelű fazekak, a látványosan öblösödő üvegtányérok garnitúráján legeltetem szívesen a szememet. Lenyűgöz, hogy az annyira véglegesnek érzett kanálon vagy késen például — funkcióját, tehát a feladatát megőrizve — milyen érdekes új meg új variációkat képesek létrehozni a tervezők. Az ember kicsi korától méregeti a tányérból a levest, ritkán jut eszébe a kanál formáján elmélkedni, rendszerint csak akkor, ha éppen valami új alakkal találkozik. Vagy éppen régivel a múzeumban, mint például az egyiptomiak csodálatos, pikáns kiskanalával, amelynek a nyele egy karcsú, kinyúlt női test, s két előrenyújtott karjában tartja azt a kis edénykét, amivel a folyadékot lehet kimerni. Ilyen ritka találkozásokkor nyílik ki igazán a szemünk környezetünk szürke tárgyaira, s fedezzük fel, mmi, a bakelit villanykapcsoló már hosszabb ideje nem kerete alaprajzú, hanem szögletes. A csillárdivat változásai talán szembetűnőbbek, de mostanában cserélődnek kezünk alatt a hagyományos csapok forgószárnyai is, valami szokatlan aszimmetrikus formájúakká. Ha végignézünk egy újonnan berendezett lakásban, szinte minden tárgy, a padlótól a mennyezetig új alakot kapott a múlt évtizedben. Korunk lenyomatát, sőt, korunk szépművészeti lenyomatát találjuk legszűkebb környezetünkben. Mert a szögletessé váló kanalak és villanykapcsolók, meg vízcsapok mögött nem nehéz felfedezni az elmúlt évtizedek szobrászati, plasztikai törekvéseit. A lámpaernyők, még inkább a tapéták mintáiban ott van például a pop art divathullámának minden nyoma, de az újjáéledő szecesszió sem marad távol otthonainktól. S persze, a munkahelyünktől sem. A turbinák, szövőszékek, villanymotorok formájának is van divatja. Egy időben az áramvonal volt a szinte kötelező külső burok, most, mintha itt is a szögletesebb formák térnének vissza. S a divatok mögött nemcsak a képző- és iparművészeti törekvések hullámveréseit kell keresni. A felhasznált anyagok változásait is. Hiszen másképpen lehet megmunkálni, mintázni a puha alumíniumot, a kemény acélt, az átlátszó, de merev üveget, a képlékeny műanyagot. Ha az ember idáig eljut a meditációban, szinte beleütközik a ténybe: naponta mindenki, tehát mi, valamennyien, a művészetek, szorosabban a képzőművészetek olyan hatásai között élünk, hogy életünk végéig sem mehetünk annyit múzeumba, kiállításra, hogy megközelítően azonos mennyiségű hatás érjen bennünket. Azok is, akik nagy ívben elkerülik a kiállító termeket, múzeumok csarnokait, naponta olyan tárgyakat használnak, olyan tárgyak között élnek és dolgoznak, amelyek közvetítik számukra a képzőművészetek új és új törekvéseit. Rendkívüli tehát a felelőssége és a lehetősége mindazoknak, akik a tárgyak formába öntésével foglalkoznak. Most, hogy már van, mert a kormány a múlt napokban létrehozta az Ipari Formatervezési Tanácsot és Tájékoztató Központot, most érezhetjük igazán, hogy tulajdonképpen milyen régóta szüksége van e területnek ilyen összefogó, koordináló, s talán ellenőrző szervezetre is. Nem mintha egy szervezet léte, önmagában, mindenre biztosíték lenne, de hiánya egészen bizonyosan már hosszú ideje gyarapította a terület megoldatlan problémáit. Az emberekben, a vásárlókban, valamennyiünkben él a vágy, hogy környezetünk tárgyainak sajátos arca legyen. Kézhez álló formák között éljünk, amelyek külsejükkel is érzékeltetik készítőik, tehát valamennyiünk ember voltát. Az igény nagyságát jelzi a népművészeti tárgyak világszerte végighullámzó divatja. De egyedi darabok készítése csak nagyon drága tárgyakat eredményezhet, jó, ha eggyel-eggyel díszíthetjük környezetünket. Jogosan várhatjuk el viszont, hogy a gyárban, sorozatban készült olcsóbb darabok is megformáltak, emberszabásúak legyenek, a szó minden értelmében. Feladatukat, funkciójukat jól ellátó tárgyak, eszközök kellenek, amelyek nem letagadják, hanem kihasználják saját anyaguk alaptulajdonságait, s ha tudjuk is, hogy sorozatban készülnek, akkor is érezzük rajtuk egy művész formateremtő ihletének egyediségét. Reméljük, hogy a most megalakult hivatalos Tanács gyarapítja környezetünkben az ilyen tárgyakat. Bernáth László RÖVIDFILMEK Kezünkben a világ A márciusi rövidfilmbemutatók között három olyan alkotás is szerepel, amely a „Hazánk Magyarország” sorozatot gazdagítja. Az egyik György István és Neményi Ferenc lírai vallomása, a ,,Kezünkben a világ". Kis József „Folytatás" című munkája arról tájékoztat, hogy a népművészet idős mesterei mellett miként nő fel új generáció. A sorozat harmadik filmje a ,,Beszélgetés a térképpel”, amely a magyar kartográfia kialakulását és fejlődését követi nyomon. (Somló Tamás készítette.) Láthatják majd a nézők az 1973-as cannes-i filmfesztiválon nagydíjat nyert rövidfilmet: Bretislav Pojar „Balablok” című alkotását. Kockákból és labdákból álló figurái keserűen nevetséges színjátékot produkálnak: megmutatják, hogyan születnek a háborúk. Színes szovjet ismeretterjesző film „Az Elbrusz vidéke". A rajzfilmek közül az „Add tovább, szamár a végállomás" című magyar, a „Láng” című lengyel és a „Gherase romantikus élete’’ című román alkotás szerepel a márciusi programban. Munkácsi biográfia A legutóbb lezajlott nemzetközi galambkiállítás és postagalambverseny csábította a magyar fővárosba Colin Osman fotóművészt és fotóesztétát. A Creative camera című londoni fotóművészeti folyóirat és évkönyvének főszerkesztője mondja: — Kedvező alkalom volt számomra a galambverseny, hogy megismerkedjek a mai magyar fotóművészettel. Sok magyar származású hírességet ismerek a „szakmából’, számon tartom kiállításaikat szerte a világon. Meglehetősen tájékozott vagyok a század első fele budapesti fotóművészeinek munkásságában. Közülük többen külön fejezetet érdemelnek a fényképészet történetében. Escher Károlyra gondolok és Munkácsi Mártonra, a húszas, harmincas évek zseniális fotóriporterére. Sokáig dolgozott Budapesten, majd a berlini Ullsteinlapok szerződtették. Az Egyesült Államokban hunyt el, aránylag fiatalon. Róla írok most biográfiát.