Esti Hírlap, 1975. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-02 / 127. szám
Képviselőjelöltek Budapesten A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára az Országos Választási Elnökség elfogadta az 1975. június 15-i képviselőválasztás jelöltjeit A budapesti országgyűlési képviselőjelöltek a következők: I. KERÜLET: 1. választókerület: Barcs Sándor újságíró, az MTI vezérigazgatója, 2. választókerület: Inokai János technikus, a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat igazgatója. II. KERÜLET: 3. választókerület: dr. Prieszol Olga munkás, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, 4. választókerület: dr. Trautmann Rezső mérnök, nyugdíjas, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke, 5. választókerület: dr. Pesta László orvos, nyugdíjas, a Vöröskereszt Budapesti Szervezetének elnöke. III. KERÜLET: 6. választókerület: Boros Béla munkás, a KISZBudapesti Bizottságának első titkára, 7. választókerület: Dési Zoltánné munkás, a Budapesti Harisnyagyár dolgozója, 8. választókerület: Mezei László munkás, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár szerszámkészítője és Németh Endre munkás, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára csoportvezetője, 9. választókerület: Korpát Jánosné munkás, a Pamutnyomóipari Vállalat textilfestő gyárának csoportvezetője, IV. KERÜLET: 10. választókerület: Németh Károly munkás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, 11. választókerület: Varga István munkás, az Újpesti Gépelemgyár lakatosa, 12. választókerület: Pióker Ignác munkás, nyugdíjas, V. KERÜLET: 13. választókerület: dr. Horváth Richárd lelkész, a Katolikus Szó főszerkesztője, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, 14. választókerület: dr. Nezvál Ferenc munkás, nyugdíjas. VI. KERÜLET: 15. választókerület: Sarlós István tanár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, 16. választókerület: Petrovics Emil zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. VII. KERÜLET: 17. választókerület: Pethő Tibor újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztője, 18. választókerület: Avar István színművész, a budapesti Nemzeti Színház tagja, 19. választókerület: Darvasi István újságíró, a Magyar Hírlap főszerkesztője, VIII. KERÜLET: 20. választókerület: Szalai Géza munkás, a Ganz- Mávag-gyár vésnöke, 21. választókerület: dr. Vida Miklós mérnök, a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója, 22. választókerület: dr. Kaposvári Júlia orvos, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem adjunktusa, 23. választókerület: dr. Udvardi Károlyné munkás, a Taurus Gumiipari Vállalat MSZMP-bizottságának titkára. IX. KERÜLET: 24. választókerület: dr. Bognár József közgazdász, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, 25. választókerület: Horváth Sándorné munkás, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár csoportvezetője és Tanács Ferencné munkás, a Budapesti Csokoládégyár gépmestere, 26. választókerület: Tóth István munkás, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. X. KERÜLET: 27. választókerület: Csömör Ferenc munkás, a X. kerületi munkásőrség parancsnoka, 28. választókerület: dr. Orbán László jogász, kulturális miniszter, 29. választókerület: Lakatos Józsefné munkás, a Phylaxia Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat műszaki ügyintézője. XI. KERÜLET: 30. választókerület: dr. Pongrácz Kálmán munkás, nyugdíjas, 31. választókerület: dr. Király István tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára, 32. választókerület: Katona Imre munkás, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, 33. választókerület: Vass Istvánné munkás, nyugdíjas, az Országos Béketanács alelnöke, 34. választókerület: Berezi Károly munkás, az Április 4. Gépipari Művek csoportvezetője. XII. KERÜLET: 35. választókerület: dr. Tóth János tanár, az MSZMP XII. kerületi Bizottságának első titkára, 36. választókerület: dr. Szabó Kálmán közgazdász, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, 37. választókerület: Bíró Imre lelkész, a farkasréti lelkészség vezetője. XIII. KERÜLET: 38. választókerület: Kádár János munkás, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, 39. választókerület: Tóth Rozália munkás, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat munkása, 40. választókerület: Kovács Károly munkás, az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának első titkára, 41. választókerület: Venéczi János munkás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára, 42. választókerület: Kelen Béla munkás, az Esti Hírlap főszerkesztője. XIV. KERÜLET: 43. választókerület: Gajdos Ferenc munkás, a Danuvia Szerszám- és Készülékgyár marósa és Oláh Sándor munkás, a Telefongyár csoportvezetője, 44. választókerület: Gyurkó László író, a Huszonötödik Színház igazgatója, 45. választókerület: Kaszai Imre munkás, a MÁV Hámán Kató vontatási főnökség mozdonyvezetője. 46. választókerület: Bodonyi Pálné munkás, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára. 47. választókerület: Szávó Béla munkás, a XIV. kerületi Tanács elnöke. XV. KERÜLET: 48. választókerület: Sándor József munkás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, 49. választókerület: Gáspár Istvánné munkás, a Budapesti Finomkötöttárugyár varrónője, és Kóczián Jánosné munkás, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat munkása, 50. választókerület: Somogyi József szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. XVI. KERÜLET: 51. választókerület: dr. Kiss Anna orvos, a XVI. kerületi szakorvosi rendelőintézet osztályvezető főorvosa, 52. választókerület: Kiss Jenő mérnök, a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgató-helyettese. XVII. KERÜLET: 53. választókerület: dr. Káldy Zoltán lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökpüspöke, 54. választókerület: Mateovics József munkás, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója. XVIII. KERÜLET: 55. választókerület: Bartalos Mihályné munkás, a Pamutnyomóipari Vállalat KISTEX gyáregységének fonónője és Oláh Tóth Lászlóné munkás, a Pamutfonóipari Vállalat lőrinci fonógyárának segédművezetője, 56. választókerület: Benjámin László munkás, költő, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos főmunkatársa, 57. választókerület: Szépvölgyi Zoltán munkás, a Fővárosi Tanács elnöke. XIX. KERÜLET: 58. választókerület: dr. Molnár Fndre közgazdász, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, 59. választókerület: Pólyák János munkás, nyugdíjas, XX. KERÜLET: 60. választókerület: dr. Csendes Belőné tanár, a XX. kerületi Ady Endre úti általános iskola igazgatója, 61. választókerület: Csillik András mérnök, az MSZMP XX. kerületi Bizottságának első titkára, 62. választókerület: Gyarmati János munkás, az Építőipari Gépesítő Vállalat igazgatója. XXI. KERÜLET: 63. választókerület: Kárpáti Márta mérnök, a Papíripari Vállalat személyzeti-szociális igazgatója, 64. választókerület: Kollár József munkás, a Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpárgyárának főművezetője, 65. választókerület: Gyenes András munkás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. XXII. KERÜLET: 66. választókerület: Sólyomi Gyuláné tanár, a Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola tanára, 67. választókerület: dr. Molnár Béla mérnök, a Kertészeti Kutató Intézet főigazgatója. NEM VÁR HIÁBA A MEGRENDELŐ: RIO pontosan A szállítószalagon egymásután gördülnek a Coca-Colával, Traubisodával teli ládák. Nincsen ebben semmi rendkívüli mindaddig, míg ki nem derül: itt minden hivatali munkát — rendelésfelvételt, szállításszervezést, adminisztrációt — számítógép végez. FIGYEL A KAMERA A Budapesti Nemzetközi Vásáron működés közben mutatta be az R—10-es számítógépet a Számítástechnikai Koordinációs Intézet. — A kis számítógépek közé tartozó R—10-es felhasználásának egyik új területe az optikai jelfelismerésen alapuló szállítás — mondja Binder László, az SZKI tudományos főmunkatársa. — A szállítószalagot vezérlő R—10-es a ládákon, a csomagokon elhelyezett jeleket tv-kamera segítségével felismeri. Ezt követően elvégzi az irányításvezérlést, majd könyvel. Az R—10-es számítógépnek ez a jövőben új — a világon az elsők közötti — felhasználási területe lesz. Nemrég alakult meg az SZKI és az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet közös társasága, a Számtranspack, ahol ezzel a módszerrel dolgoznak majd. Egyébként érdemes még megemlíteni: a módszer kidolgozásakor az úgynevezett mninimummaximum elvet alkalmaztuk, a meghatározott készlet csökkenésekor a számítógép jelez, azonnal pótolni lehet a hiányt, nem fordulhat elő, hogy a megrendelő hiába várja az árut. Az R—10-es számítógép — a szocialista országok egységes számítógéprendszerének legkisebb tagja — sokféle irányítási-vezérlési feladatra képes. Nagy pontosságot kívánó munkában vagy gazdasági adatfeldolgozásban azonban nem mindig eléggé hatékony. Ezért az intézet a gyártó Videoton megbízásából továbbfejlesztette, az új változat az R—12-es kis számítógép. Ennek már olyan tulajdonságai is vannak, amelyek a nagy számítógépek jellemzői. Például: a nagyméretű háttértárolóval, a bővített utasításkészlet révén az R—10-es teljesítményének sokszorosára képes az említett felhasználási területeken. AZ UTÓD — Mi a feladata a Számítástechnikai Koordinációs Intézetnek, hogyan segíti a számítástechnikai kormányprogram megvalósítását? — Néhány éve hazánk nyolc-tíz esztendővel maradt el a számítástechnikában. A kormány döntésének megfelelően azóta sok intézkedés történt a szállít számítástechnika fejlesztésére, elterjesztésére; lassan felzárkózhatunk a komputereket eredményesen alkalmazó országok sorába. KIS CSALÁD — Megkezdődött a szocialista országok számítógépparkjának egységesítése, az ESZR gépek fejlesztése. Ebben a munkában hazánk is részt vesz. Tevékenységünk több irányú: saját kutatási-fejlesztési feladatokat, ezenkívül megbízásokat látunk el. A Videotonnal együttműködve fejlesztettük ki az R— 10-es és az R—12-es számítógépet, s az intézet munkatársainak alkotása a mikroszámítógép-család. Ennek egyes tagjaihoz hasonló gépek másutt is léteznek, ismertek, azonban ilyen egységes, építőkockaszerűen összefüggő rendszerként csak nálunk készülnek. A mikroszámítógépek felhasználása önálló és komplex rendszerekben a modern számítástechnika egyik legkorszerűbb ágazata. Legfontosabb feladatunk a számítástechnikai kultúra terjesztése, a hatékonyság növelése, a gazdaságos felhasználás elősegítése. Intézetünk komplett, a népgazdaságnak oly fontos alkalmazási rendszerek kidolgozásával is foglalkozik. Halász Júlia PROPÁN-BUTÁN GÁZ Az idén: 120 ezer bekapcsolás Az év elején 80 ezren várakoztak propán-bután gázra, s bár a kereslet azóta sem mérséklődött, az előjegyzéseket az idén teljesítik, s az év végére már 1 millió 610 ezer háztartásban használhatnak pb-gázt. A hazai termelés jelentős bővítése és a nagyobb töltőkapacitás lehetővé tette, hogy többen juthassanak a korszerű fűtőanyaghoz, mint a korábbi években. A tavalyi 70 ezerrel szemben az idén 120 ezer fogyasztó bekapcsolását tervezi az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. A tervezett bekapcsoláshoz a kereskedelem gondoskodott elegendő tűzhelyről. Az idén 150 ezer pb-gáz tüzelésére alkalmas készüléket — köztük 30 ezer olcsó tűzhelyet — hoznak forgalomba. Nem ilyen kedvező még a palackellátás helyzete. Az ipar az idén alapanyag hiányában a szükségesnél kevesebb, 200 ezer gázpalack szállítását vállalta. Ez a mennyiség az új fogyasztók és a szolgáltatóik, a cseretelepek ellátásához elegendő, de másodpalackot az igények szerint még nem tudnak adni. A jelzések szerint jövőre a palackprobléma is megoldódik, így folyamatosan teljesítik majd a pbgáz igényeket, s jut a fogyasztóknak tartalék palack is. (MTI) NÉPI ELLENŐRÖK VIZSGÁLJÁK Napirenden: a lakáskarbantaró HATÁRIDŐ, MINŐSÉG KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS zást és számlázást. A felmérésre Bács-Kiskun, Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Szolnok, Veszprém, Zala megyében és a fővárosban kerül sor. A vizsgálattal arra kívánnak feleletet kapni, hogy a lakosságnak végzett szolgáltatások fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásaként az illetékes országos főhatóságok, a tanácsok, az érdekképviseleti szervek és a szolgáltató egységek milyen intézkedéseket tettek a lakáskarbantartós iránti igények jobb kielégítésére. Az életszínvonal, a lakáskultúra növekedésével ugyanis mindinkább fokozódnak ezek az igények. Ezeket ma még nem mindenütt tudják hiánytalanul kielégíteni. Erre utalnak a népi ellenőrzések szerveihez érkezett bejelentések. Gyakori panasz, hogy a vállalási határidő túl hosszú, a kisebb javítások, karbantartások elvégzését nem vállalják, vagy a munka minőségével, a felszámított szolgáltatási díjakkal elégedetlenek a megrendelők. A KNEB — az eddigi tapasztalatokból kiindulva — a lakosság lakáskarbantartás iránti igényeit, s kielégítésük társadalmi bírálatát közvéleménykutatás útján is meg akarja ismerni. A népi ellenőrök ezért a vizsgálatra kijelölt nagyobb településeken több ezer kérdőlapot juttatnak el az állami bérlakások és a személyi tulajdonban álló lakások lakóihoz. A vizsgálat az állampolgárok széles rétegeit közvetlenül érinti, ezért a lakosságtól munkájuk támogatását kérik a népi ellenőrök. (MTI) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkaterve alapján a közeli hetekben népi ellenőrök vizsgálják a lakáskarbantartó ipari vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok — szolgáltató tevékenységét, az ezzel kapcsolatos áralkalma