Esti Hírlap, 1975. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
JÓZSEFVÁROS Bírság árdrágításért Ma délelőtt a VIIl. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságát az élelmezésügyi főosztály tájékoztatta az élelmiszeripari üzemek és az élelmiszer-kereskedelem ellenőrzéséről. Tavaly csaknem 500 kereskedelmi, illetve 331 vendéglátóegységet ellenőriztek. Mindenekelőtt az ellátás színvonalát vizsgálták, amelyet általában megfelelőnek találtak. A Budapesti Húsipari Vállalat Dankó utcai telepén úgyszólván kizárólag gyulai módra készült kolbászt gyártanak. A vállalat elavult épületben dolgozik. A füstölőhelyiségeket korszerűsítették ugyan, ám a hiányos légcirkuláció miatt a termékek túlfüstöltek. A Fővárosi Sütőipari Vállalatnak kilenc üzeme, van a Józsefvárosban. Termékeik tavaly — csekély kivétellel — kifogástalanok voltak. A 601. számú tésztaüzemet szalmonellafertőzés miatt a KÖJÁL kétszer leállította, s mintegy 50 vagon száraztésztát zárolt. A Rákóczi út 17. szám alatti Sütő- és Cukrászipari Kisz sütőüzeme éjszaka pékárut, délelőtt és délután 25-féle cukrászipari terméket készít. Többségének általában megfelelő a minősége, de a borkifli és az ízes táska súlyhiánya miatt a vezetőt figyelmeztették. A Fővárosi Állategészségügyi Állomás a húst és húskészítményeket ellenőrizte. A boltokból, üzemekből 3159 termékmintát vizsgált meg a laboratóriumban. A szabványoktól 169 áru tért el, 160 mintánál — nem kórokozó — mikrobás szennyezettséget találtak. Az ellenőrzéseken kórokozó csírákat tartalmazó tejterméket nem találtak. A tojásvizsgálat eredménye már nem ilyen kedvező: 813 322 ellenőrzött tojásból 17 200-at kellett lefoglalni. A Budapesti Kereskedelmi Felügyelőség a 8116-os számú húsbolt vezetőjét kétezer forintra bírságolta, mert a kicsontozott lábszárhúst combhúsként — tehát drágábban — értékesítette. Hasonló okból a 8144. számú áruda vezetőjét 1500 forintra büntették. A szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz Népszínház utcai halászcsárdája a szeszesitalhaszonkulcs-csökkentés elmulasztásával 15 ezer forint illetéktelen nyereségre tett szert. Ezt a felügyelőség elvonta, a vétkest pedig kétezer forint pénzbírsággal , sújtotta. Az Új Tavasz Tsz Mária utcai borozójában a maximált áru szódavizet magasabb áron értékesítették. Az árdrágítás összegét — mintegy 4000 forintot — a felügyelőség megvonta. A vizsgálat megállapította, hogy az eladók szakmai képesítése meglehetősen hiányos. A gyakori vezetőcsere a kereskedelmi hálózat egyik fő gondja. A végrehajtó bizottság foglalkozott az engedély nélküli építkezésekkel is. Ilyen lakásépítkezés kat év alatt nem volt, de továbbra is előfordul a lakások engedély nélküli belső átalakítása, és az engedély nélküli gépfelállítás. Kiállításon Budapest fürdőkultúrája Kétezer esztendős vizekben elbeszélve Rómaiak, törökök ♦ A Császár és a többi Az egykori római provincia területén, Pannóniában feltárt csontvázak tanúsága szerint nagyon gyakori volt a mozgásszervi megbetegedés. Valószínű, ennek is része van benne, hogy már Hadrianus császár uralkodása idején balneumok egész sorát építették a gyógyforrásokban gazdag területen. Aquincumban — a kelta név jelentése: bő víz — öt katonai és hat polgárvárosi köz- és magánfürdő működéséről tudunk. Ettől az időtől számítja a hazai balneológia a gyógyfürdők történetét hazánkban. A kétezer éves utat a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum ma nyíló kiállítása gazdag tárgyi és írásos emlékek bemutotatásával kíséri végig. Rendezője dr. Vida Mária muzeológus mondja: — Magyarországon többféle fürdőszokás ötvöződött. Alapjait a rómaiak teremtették meg: a törökök meghonosították a keleti fürdőzést, az izzasztófürdő használatát, végül hatottak az orosz, a finn, a balti fürdőszokások is. A kiállítás az egyes fürdőszokásokat időrendi sorrendben mutatja be. darium-caldarium hármas rendszerébe, azaz a hideglangyos-forró fürdőbe. A caldariumban meleg és hideg vizes medence állt, s ezután következett az audatórium, az izzasztó gőzfürdő. Külön termek szolgáltak az olajozásra, a masszázsra. Az idegbetegségek gyógyítására már akkor a hidegvizes terápiát használták. Nagy technikai újítás is fűződik a római balneumokhoz: a lebegő padozattal megoldott fűtés. ÖTSZÁZ ÉVES SZAUNA A középkorban Buda akkor Felhévíznek nevezett részén épült az első fürdő, a mai Lukács és Császárfürdő körzetében. Itt alapítottak a Szent János lovagok 1178-ban kolostort, s mellette fürdőt. A mai Gellért helyén Árpádházi Erzsébet állított fel a XIII. században egy Leprosariumot, azaz a leprások fürdőjét. Őseink ismerték és alkalmazták az északkeleti fürdőkultúrát is, erről tanúskodik a Visegrádban feltárt szauna, a XV. századból. A törökök fürdőzése szinte szertartás. Vámbéry Ármin 1876-ban írja: „A fürdő ajtaja alig nyílt meg (az efendi előtt) s már elébe siet a bérlő és a szolgaszemélyzet. A kupolaszerű előcsarnok legmagasabb karzatán ruganyos díván várja az érkezőket. Minden köz vetkőztetéssel van elfoglalva, lábára vonják a naalint (faczipőt) és meztelenül, egyedül csak afutá-val (köténnyel) dereka körül némely efendi oly büszkén lépdel, mintha rendjel díszített mellel a parádén jelenne meg. Mezítelen urát a mezítelen szolga követi zsibukkal és kávéscsészével”. Tátrafüred, Bártfa, Szilács ... A török utáni idők magyar fürdőügyének rövid történetét dr. Vida Mária így foglalja össze: I I. Lipót a budai fürdőket részben bérbe adta, másrészt adományozta. A múlt század elején Hild József tervei alapján klaszszicista stílusban megépült az előkelő világ fürdője, a Császár fürdő, a század második felében Zsigmondy Vilmos világhírt szerzett artézi kút fúrásaival. Pest-Buda a kiegyezés után fejlődött fürdővárossá, megalakult a magyar balneológiai bizottság, Trefort ásványvíz vegyelemző állomást hozott létre, a század végétől épült, illetve újjáépült a Lukács, a Gellért, a Nádorszigeti (a Széchenyi elődje) és a Rác fürdő. 1934- ben Budapest elnyerte a fürdőváros címet, huszonkét fürdője volt, s kétszáznál több forrása. Hírére és tekintélyére jellemző, hogy az első nemzetközi fürdőügyi kongresszust itt tartották 1937-ben. Most ősszel ugyancsak Budapesten ül össze a nemzetközi fürdőügyi kongresszus. (bársony) HIDEG, LANGYOS, FORRÓ A római fürdő a társasági élet, a testedzés — például a birkózás — színhelye is volt. A vendég a fürdőzést az apodyteriumban, azaz a vetkőzőben kezdte. Innen lépett a frigidalum-tepi- Olajszagú kis büfé az országút mellett Ismerősnek tűnő férfi adja a narancsszörpöt az országút menti büfében. Míg töprengek, hol láttam ezt az arcot, ő mosolyog, s azt kérdezi: — Megismer? Nem vár választ, emlékeztet, hogy valamikor egy gyárban dolgoztunk, cikket is írtam róla az üzemi lapban, ő brigádvezető volt akkor, méghozzá egy kiváló brigád vezetője, csupa jót írtam róluk, eltette a cikket, megvan ma is. Nem emlékeztem rá. A haja ritkul, testes, barna ember, tíz évvel ezelőtt bizonyosan soványabb volt. — És most? — nézek a pultra, a szörpösüvegekre, a tepsiben sülő valamire. — Itt vagyok — tárja szét a karját, s egy másik vevő felé fordul, két szörpöt ad, számol, visszaad. Közben magas, sovány, barátságtalan arcú nő lép a helyiségbe, tányérokkal, tisztára mosott késsel, villával. — A feleségem — mutatja be az asszonyt, aki lagymatagon kezet nyújt, s visszafordul a tányérokhoz. — Övé ez a bódé — magyarázza a férfi —, sokat dolgozunk, de hetenként egyszer szünnap, ilyenkor miénk a világ, ugye, anyukám? Az asszony elhúzza a száját, nem válaszol. Kínos pillanatok, gyorsan búcsúznék, de a férfi int, hogy várjak, kijön a bódéból, akar velem beszélni. — Ugye rossz véleménye van rólam? — néz rám szigorúan. Most érzem az enyhe rum- vagy konyakszagot, a szemén is látszik, hogy ivott. — Nincs rossz véleményem — szabadkoznék, de közbevág, erélyesen. — Tőlem gondolhat bárki bármit. Maga is. Jól érzem itt magam, jobban, mint a gyárban. Ott folyton maceráltak valamivel, irigyelték tőlem a kitüntetést. Ha megittam egy fröccsöt, a hátam mögött azt mondták, hogy dorbézolok. Hogy nem bírok magammal. A feleségemnek mindenfélét pletykáltak rólam és egy lányról. Elváltunk. Most itt ez az aszszony, nagyon rendes, dolgos. Az övé az iparengedély, én vagyok az alkalmazott, a fejem se fáj. Vettem egy jó kis kocsit, azzal furikázom az árut. Jó életem van ... Bólogatok. — Bánom én, lehet akármilyen véleménye. Maga elmegy, én itt maradok. Élem világomat. Nem gond, ha akarok venni egy bundát. Mert képzelje, most azt vettem, egy irhabundát. Mosolyog, megtörli verejtékező homlokát. Az aszszony kiszól, hogy hozzon be két láda sört. — Azonnal, anyukám ." Kezet fogunk. Kínos-keservesen elmosolyodik. — Azért, tudja ... hiányoznak a haverok... de ezt ne mondja meg nekik ... azért néha furcsa ez az egész... Elfordul, görnyedten baktat vissza a bódéhoz. Megcsap az égett olaj orrfacsaró illata. Bende Ibolya Barna ember szörpöt mér TALÁLKOZÁSOK HILD, ZSIGMOND: Buda a törököknek Bizánc után a második fürdőváros volt. Erről tanúskodnak a ránk maradt „ilidzsék”, török fürdők is. Evim Cselebi kilenc budai és két pesti fürdőről ír. A fürdőmesterekről érdekes írásos, képi és tárgyi dokumentumok beszélnek a kiállításon. Üvegmetszők remekművei csodálatosan szép ivópoharak idézik fel a híres-neves gyógyfürdőhelyek irodalomból ismert hangulatát. Balatonfüred, Herkulesfürdő, Borszék. AUTÓSOKNAK Újabb lehetőség a javításra A kötelező felelősségbiztosítás második félévi díjbeszedésének ideje érkezett el július elsejével. Tavaly a biztosító Budapesten a felelősségbiztosítás alapján 71 ezer kárt térített meg, idén — az eddig statisztikák jelzik — ez a szám 100 ezerre emelkedik. Új hír a budapesti autósoknak: a biztosító ügyfelei az AFIT-tal kötött megállapodáshoz hasonlóan a Csepeli Autójavító Szövetkezetnél is megrendelhetik a javítást. A javítás meggyorsítása érdekében, ha az AFIT vagy a szövetkezet raktárában nincs eredeti alkatrész, a biztosító vállalja a drágábbak árának megtérítését is. Új rendelkezés még: ha a fényszórók, torányjelző táblák megsérülnek, mindkét lámpa költséget kifizetik, még akkor is, ha csak az egyik tört össze. Értékemelést csak a rendkívül nagy károknál, vagy a régebbi évjáratú kocsiknál vesznek figyelembe, ha új alkatrészeket kell a kocsiba beépíteniük. Tervek télre Budapestlegnagyobb — télen-nyáron legforgalmasabb — fürdője a Szabadság strand. Érthető az igény: a lehetőségek kihasználására bővíteni kell a téli hónapok vendégfogadó-kapacitását. A tervezésre a Fővárosi Mélyépítési Vállalat kapott megbízást. Ennek értelmében a közkedvelt fővárosi fürdő télikertjének, fogadóépületének, gyalogos aluljárójának és az úszómedence melletti csarnok építési és gépészeti tervei elkészültek. Csapdában gyűjtik az iszapot A Keszthelyi-öbölben rakódik le a Zala Balatonba ömlő hordalékának nagy része. Az áramlás más területekről is nagy mennyiségű iszapot szállít ide. Az öbölnek legalább 20—30 négyzetkilométeres körzetében erős a hordaléklerakódás, s m ilyen nagy területen néhány kotrógéppel nem lehet összegyűjteni az iszapot. Ezen a gondon úgy enyhítenek, hogy a keszthelyi partot követő kanyarulatban, a fürdőterület határán kívül, árkokat, iszapcsapdákat mélyítenek és ott gyűjtik össze a lebegő hordalékot. (MTI) Csúszásgátló az úton A Fővárosi Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság határozott: Budapest útvonalain a keramitburkolatot mindenütt korszerű, érdesített aszfalttal kell felcserélni. A határozat valóra váltásán a Fővárosi Út- és Közműépítő Vállalat munkásai dolgoznak, köztük az Antalics Mihály vezette brigád. Munkaterületük a Garay tér környéke: a Garay, a Cserhát, a Murányi, a Sajó, az Alpár utcák ker amit jónak cseréje. A brigád többletvállalása: a felszíni beton alá mintegy 15 centiméteres talajjavító réteget építenek be, amely fokozza az úttest stabilitását. A brigádvezető a keramitról alkotott véleményét egyszerűen fejezte ki: Csúszik ha esős, ha sáros, csúszik, ha száraz. Most a talajjavító rétegre 25 centi betonalapot öntenek, az erre kerülő csúszásgáltó aszfaltréteg nyolc centi vastag lesz.