Esti Hírlap, 1975. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Kötet a KGST-ről A Kossuth Kiadó gondo­zásában most jelent meg N. V. Faggyejev munkája, a KGST. A nemzetközi szo­cialista szervezet főtitkára áttekintést ad a baráti or­szágok KGST-n belüli együttműködésének törté­netéről, vázolja a fejlődés perspektíváit, különös te­kintettel a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának megvalósítá­sára. Újdonság Pápai Bé­la tanulmánya: Munkásne­velés — munkásképzés. So­kakat érdekel Otto Braun emlékirata: Menetelés Kí­nában 1932—1939. Az Uni­verzum Könyvtár sorozatá­nak augusztusi kötete Jean Merrien ismeretterjesztő könyve, A tenger legendá­riuma. ALKOTÓ IFJÚSÁG DÍJKIOSZTÁS A PÁLYÁZATON SOK JÓ ÖTLET, ÉSSZERŰ JAVASLAT Februárban hirdette meg a tanács fiatal dolgozói­nak az Alkotó ifjúság pá­lyázatot és kiállítást. A pá­lyázók tíz, pontosan meg­fogalmazott témát kaptak, de lehetőségük volt arra is, hogy más témákat dolgoz­zanak fel. Húsz pályamű érkezett, ebből 14 egyéni és 6 kollektív munka. Az ér­tékelés tegnap délután volt a Városházán. Az eredmé­nyeket Farkasinszky La­jos, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese ismertette.­­ A Fővárosi Tanács el­nöke és a Közalkalmazot­tak Szakszervezete buda­pesti bizottságának titká­ra — mondta a többi kö­zött— azért adta ki a fel­hívást, hogy a tanácsokban dolgozó fiatalok is bekap­csolódhassanak az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának har­mincadik évfordulója tisz­teletére kibontakozott szo­cialista munkaversenybe. A résztvevők méltóképpen ünnepelték a tanácsok fennállásának negyedszá­zados jubileumát. Célunk volt, hogy lehetőséget ad­junk fiatal dolgozóinknak a tanácstörvény érvényesí­tésével kapcsolatos magas színvonalú alkotások létre­hozásához. A nyertes pályázatok az ingatlankezelés, a forga­lomirányítás kérdéseivel, az idős lakosság szociális hely­zetével foglalkoztak. A kol­lektív munkák harmadik díját Kapa Mátyás és dr. Rónai Zoltán, a XX. kerü­leti Tanács két dolgozója kapta. Munkájuk témája: a birtokvédelemmel kap­csolatos államigazgatási ügyintézés. Miért éppen ezt választották? — A pályaművet a való­ságos tapasztalatok alapján készítettük — mondja Ka­pa Mátyás. — Jogi mun­kánkban sok olyan üggyel ismerkedtünk meg, amely arra indított bennünket, hogy ezzel a témakörrel alaposan foglalkozzunk. Felfigyeltünk a polgári törvénykönyvnek arra a rendelkezésére, amely sze­rint, ha az államigazgatási szerv a birtokvédelmi kére­lem tárgyában az előírt 15 nap alatt nem dönt, köte­les a benyújtott kérelmet a bírósághoz áttenni. A ta­nácsok többnyire képtele­nek 15 nap alatt lefolytat­ni a birtokvédelmi eljárást. Ha például az utolsó nap­ra tűzik ki a tárgyalást, ideje tanúk kihallgatását vagy helyszíni szemle meg­tartását kérni. — Javaslatukban mi az újszerű? — A pályamű javaslata módosítaná ezt a rendelke­zést, s kötelezővé tenné, hogy az államigazgatási szervek nyolc napon belül tűzzenek ki tárgyalást. Ha további bizonyításra van szükség, a még hátralevő hét nap alatt mindenre van idő. Az ügyek jelentős ré­sze a tanácsi szervek határ­idő-mulasztása miatt nem kerülne bíróság elé, lezá­rulna. A bíróság túlter­heltsége is csökkenne. A fiatalok munkái sok, a bizottság által reálisnak, ésszerűnek tartott javasla­tot tartalmaznak. Kérdés, hogy mennyi valósul meg belőlük a gyakorlatban. (m. sz. j.) KI SZOLGÁLJA FEL BUDAPESTET Tasakba zárt tejtenger Savanyú és édes vonal ♦ Csak automaták Kőbánya határán épült fel Európa egyik legmo­dernebb tejgyára. A fővá­ros nagyobb részét ez az üzem látja el tejjel, tejter­mékkel. Naponta félmillió liter — Mikor kezdődött a ter­melés ? — 1974-ben adták át a gyárat. Kilencszáz dolgo­zónk van, a beruházás ér­téke több mint 550 millió forint volt. Kevés hasonló, jól felszerelt, automatizált üzem található a kontinen­sen — mondja Dombi Já­nos termelési főosztályve­zető. — A nyersanyag? — Láthatatlanul mozog. Csakúgy, mint a legtöbb késztermék. A tej a feladó­­helytől függően tartályva­gonokban vagy teherautón érkezik. Ha 100 kilométeres körzeten belülről szállítjuk, akkor a teherautó a gazda­ságosabb. Sok múlik a jó szervezésen. A teherautók egymás után sorakoznak a lefejtők előtt. Az épületből hosszú csápok nyúlnak ki. . — Mielőtt lefejtenénk a tejet a kocsikból, mintát veszünk. Csak jó minőségű tejet dolgozunk fel. — Savanyú? — Nagyon kevés érkezik. A gyűjtőállomásokon már tudják: a laboratóriumot nem lehet megtéveszteni. Amelyik szállítmány nem felel meg az előírásoknak, azonnal visszaküldjük. A tartályokból lefejtett tejet automata méri. A minőségi vizsgálat után ez a meny­­nyiségi ellenőrzés. — Hány liter érkezik na­ponta? — Csaknem félmillió. Ez a főváros felének ellátásá­ra elegendő. A fehér nyers­anyag hatalmas tárolótar­tályokba áramlik. A kocsi­kat közben — bonyolult rendszerrel — kimossák, indulhatnak újabb szállít­mányokért. A tárolótartá­lyokból a tej a pasztőröző­üzembe kerül. Nyáron kü­lönös gondot fordítunk a pasztőrözésre. Hosszabb szavatosság — Csomagolás? — Négyszázötvenezer mű­anyag tasakot töltünk meg tejjel. A többit feldolgoz­zuk. Két vonalra, a sava­nyítottra és az édesre osz­tályozzuk. Az előbbin ké­szül a joghurt, a kefir, a tejföl és a sokféle gyü­mölcsjoghurt. Kétszázezer műanyag pohárba összesen hétféle terméket töltünk. A kakaót, a tejszínt, a pudin­gokat az édesvonal gyártja. Emberi kéz itt sem avatko­­­­zik a termelésbe. Érdekes­­ eljárás: a műanyag pohara­ o­kát a csomagológép maga­­ gyártja. Két cső fut a be-­­ rendezésbe. Az egyiken a­­ tejtermék érkezik, másfelől­­ egy polisztirol lemez. A gép­­ poharat formál, tölt, lefed,­­ majd dátumoz. A tálcákra­­ osztályozás s a hűtőtárolók-­­­ba szállítás is automatikus. Ezzel a gyártásmóddal négy-öt napra nő a szava­tosság ideje. — Sokszor mégis sava­­nyúak a tejfélék. — Bár a múlt időszakban a kereskedelem fejlesztette bolti hűtőrendszerét, az áruk nagyobb része ennek ellenére nincs megfelelően hűtve. Ez a nyári hónapok­ban okozza a legtöbb gon­dot. A mi hűtőtermeinkben két-öt fokon tároljuk áruin­kat. Itt nem savanyodhat­­nak meg. — Tervek? — Bővítjük az ízesített gyümölcsjoghurtok válasz­tékát és különféle tejszín­habokat gyártunk majd. Később az ötödik ötéves tervben olaszos ízű fagylal­tokat szeretnénk gyártani. Ez azonban anyagi lehető­ségeinktől függ. Jön az R—20-as — Új beruházás? — A jövő év elején a tel­jes termelést a Szovjetunió­tól vásárolt R—20-as szá­mítógép vezérli majd. Ez­zel optimális technológiát, a legjobb szervezettségi formát tudjuk megteremte­ni. A nagy beruházás — re­méljük — gyorsan megté­rül. — Munkaerőgondok? — A tejiparban is van­nak. Mi csak jól képzett szakembereket tudunk fog­lalkoztatni, a legtöbb be­rendezésünk bonyolult au­tomata. Egy sokatmondó szám: a lakatosok több mint 80 százaléka érett­ségizett. A munkaerő­­hiányon jó szervezéssel enyhíteni lehet. A csoma­golás korszerűsítése, a szál­lítás szervezése eredménye­ként napi 135—140 vagon helyett most 100 vagonnyi árut szállítunk az üzletek­be, a súly csökken, a fo­gyasztás nő. Horváth László HORDOZHATÓ FELVONULÁSI ÉPÜLET Daru as autón OLCSÓBBAN UTAZIK A BETON A magyar építőipar gép­gyártója és gépjavítója az Építőgépgyártó Vállalat , közismert nevén az ÉPGÉP. Jablonkai István vezérigaz­gatótól kérdeztük, hogy a fok­ozott feladatokat el­látó magyar építőknek milyen új gépeket adnak a következő években. —­ét esztendő alatt egyebek között száz nagy teljesítményű toronydarut küldünk az építkezésekhez, s évente több mint ezer különféle konténert, amelyben egyszerű és biz­tonságos a betonszállítás. E munka technológiáját to­vábbfejlesztjük, mégpedig úgy, hogy egyúttal olcsób­bá is válik. A téli munkák­hoz elengedhetetlen a gyorsgőzfejlesztő gép, az új típus teljesítménye kétsze­rese az eddig gyártottaké­nak. A sorozatgyártás meg­kezdődött. A rakodás gépesítésének jó eszköze a kisautóra sze­relhető daru. Elegendő vakológépet vib­rátorokat tudunk szállítani az építőknek. Az építkezésekhez tartozó felvonulási épületeket a munka befejezése­­után rendszerint szétverik. Ezen kíván változtatni a vállalat az előre gyártott Bau-konté­­ner licencének megvásár­­lásával. Ezekből a húsz lá­bon álló, előre gyártott fel­vonulási épületekből akár hármat is egymásra lehet tenni. Télen fűthetők, nyáron hűthetők, étkezésre, iro­dai munkára egyaránt al­kalmasak. Ha az építkezés befejező­dik, sértetlenül azonnal to­­vábbszállíthatóak. Az ötlet jó­l jó lenne megvalósíta­ni. V. P. fségi baráttal találko­­-**- zom a Körúton. Mi­csoda öröm. Ezer esztende­je nem láttuk egymást, pe­dig valamikor gyakran be­szélgettünk. Minden izgat­ta, tudott mindenről, amiről érdemes volt tudni. Olva­sott, megszállottan vitatko­zott. Az egész évfolyam szerette önzetlenségét és igazmondását: példaképünk volt. Emlékszem egy kedves, kamaszos mozdulatára, amellyel sűrű üstökét hát­rasimította. Most már fe­lesleges lenne a mozdulat, le is szokott róla. Megteste­­sedett, halkabb lett, moz­dulatai nehézkesebbek. — Értekezem, mindig csak értekezem — mondja vidáman-gúnyosan-büsz­­kén. — Látod, fontos fickó lettem... — A fontos fic­kót a rá valaha oly jellem­ző, megkérdőjelező hang­súllyal ejtette ki, felidézve régi diákarcát a mostani kövérkés, tisztes ábrázat mögött. De valahogy komo­lyan is gondolta ... Beültünk egy preszóba. Családi fényképek kerültek elő: Jancsinak két nagy gyereke van már, te jó­isten, hogy elszaladt az idő! Nevetünk, méregetjük egy­mást: „öregem, semmit sem változtál”, s ettől va­lahogy alig kitapinthatóan elszomorodunk. Konyakozás közben a szakértő módjára vette kézbe a hasas poharat, és élvezettel engedte le a tor­kán az italt — derül ki. Jövendő nászuram hogy barátom az egyik megyei tanács osztályveze­tője, ma is értekezni jött Pestre. Ezért ünnepélyes az öltözéke­s degesz az ak­tatáskája. Diákkorában is teli táskával járt. Állan­dóan magával cipelt né­hány nélkülözhetetlennek ítélt könyvet. Ha jól em­lékszem, ki sem mozdult a kollégiumból az Anti-Düh­­ring nélkül. Most jelenté­sek, dossziék, beszédvázlat — „gimnáziumunk 25. év­fordulójára természetesen én mondom a köszöntőt” — lapul a többrekeszes bőr­­táskában. Könyv egy sem. Mindössze néhány képes új­ság. „Rejtvényt fejtek a vonaton, tudod, ki kell né­ha kapcsolódnia az ember­nek.” A gyerekek? A srácok­­kal szerencséje van, jól tanulnak, tisztességtu­­dók. Különösen a fiú. S a fényképről barátom tekint rám ifjabb kiadásban. — Most ő akarja megváltani a világot — mondja jót nevetve — Emlékszel? Mi mindent akartunk csinálni, uram isten, mennyi min­dent! — Kérek még két félde­cit! — Szabadkozom, de ő csak legyint. — Hagyd, rit­kán találkozunk, meg kell ünnepelni. Szóval a gyerekek. A fiú erdőmérnök lesz, imádja a természetet. — Te, fogal­mad sincs róla, mit tud összeolvasni. Most látom, mert otthon nyaral. Éjsza­kákon át olvas. — Mint te annak idején. — Persze, persze i­s za­­vartan nevet. A kislány jogásznak ké­szül. — Te, ez a srác egy életművész! Nem olyan áb­rándos bolond, mint a bátyja. Igazán belevaló gyerek. Mondogatjuk is az asszonnyal — emlékszel, Marikára a TTK-ról, őt vettem el — nem kell ag­gódni a jövőjéért. — Annyira jól tanul? — Azt éppen nem mond­hatnám, Képzeld, kifogott magának egy ... Közelhajol s mélységes tisztelettel súgja fülembe jövendő nászúra nevét. — Jövőre házasodnak. Sejtheted, mit jelent ez az egész családnak. M­ajd értetlen arcomat látva: — Öregem, tet­tem róla, hogy mindenki megtudja a megyében. Csak nem hagyok ki ilyen ziccert?! És még jó sokáig meséli, ki milyen képet vágott a hírre a megyében. — Lát­nod kellett volna — könnye potyog a nevetéstől. — Te öregem, ha ezt láttad vol­na .. .­ Lukács Teréz IX. KERÜLET BÜFÉK AZ ISKOLÁKBAN, MUNKÁSÉTKEZTETÉS A három nagy munkás­lakta városrészt kiszolgáló Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalatnak 81 üzlete van a IX. kerületben: 16 ét­terme, 11 bisztrója, 13 bü­féje, 21 cukrászdája és 20 italboltja. A vállalat most beszámolt terveiről, mun­kájáról a kerületi tanács­nak. A negyedik ötéves tervidőszakban gyarapították az iskolai büféhálózatot, reggeli­zőket nyitottak, szervez­ték a munkások déli ét­keztetését, a metró dolgozóinak pél­dául a Torony bisztróban, az útépítő munkásoknak a Csaba étteremben. A Bo­ráros téri önkiszolgáló ét­termet 1976-ban felújítják. Az év végére teljessé lesz a hűtőkapacitás. A koráb­bi években nyolc vagon mirelitárut dolgoztak fel a vállalat konyháin, tavaly már húsz vagonnal, s az idén a mennyiséget har­minc vagonra növelik. Az utóbbi esztendőkben 16 millió forintot fordí­tottak üzletek nyitására, átalakítására, a tataro­zás költsége elérte a 35 millió forintot. A Kálvin tér és a Tolbu­­hin körút rendezésével egy időben átalakítják a Csarnok vendéglőt. A Fe­renc körúton a Tompa bisztrót építik át, a Mes­ter utcában ételbárt ren­deznek be, s egy italbolt helyén még ebben az év­ben söröző nyílik. A Borá­ros tér átépítése után, figye­lemmel a megváltozott ke­resletre, a Csaba éttermet önkiszolgálóvá alakítják át. A csepeli elágazásnál működő Megálló bisztrót átépítéssel bővítik. A JÓZSEFVÁROSBAN AZ IDÉN NEM LESZ ÚJABB BONTÁS Térkép a palánkon Az újjáépülő Józsefvá­rosban a lebontott régi há­zak helyét körülkerítették és tájékoztató térképet akasztottak a palánkra. Sok nézője van. Nem vé­letlenül, mert pontosan leolvasható ró­la, hogy a következő években hol, mit fognak építeni. Az idén 633 lakást ad­nak át. Két magasházat — egyenként 192 lakással — és a sávházakat — a Ba­ross utca—Illés utca vo­nalában. Az egyik sávház földszintjén 60 személyes bölcsőde kap otthont. Ezen­kívül a Tömő utcában is építenek egy 75 férőhelyes óvodát. Az idén újabb bontások már nem lesznek a kerületben. Az említetteken túl más nagyobb építkezéseket is elkezdenek. Az Auróra utcában szak­orvosi rendelőintézet épül, amelyet a jövő év végén nyitnak majd meg. A kerületi KÖZÉRT Vállalat a Kerepesi út és Hungária körút sarkán 1440 négyzetméteres ABC- áruházat épít, 1976-ban adják át rendeltetésének. Ugyancsak itt egy 800 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló éttermet is építenek. Megnyitása a jö­vő évben lesz. A József körút és Népszínház utca sarkán, a korábbi Szimpla eszpresszó helyén önkiszol­gáló étterem lesz.

Next