Esti Hírlap, 1975. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-01 / 204. szám

68. QMEK—AGRQMASEXPO 75 Ma: a Szovjetunió nemzeti napja Tájékoztató a gazdag bemutatóról Ma délelőtt a vásárváros programjában ünnepélyes helyet foglal el a Szov­jetunió nemzeti napja. Az eseménysorozatot a gazdag bemutatón rendezett tájé­koztató nyitotta meg. Földművelés Elmondták: több ágazata a Szovjetunió mezőgazda­ságas, amelynek alapja a földművelés. Az ország földjeinek 60 százaléka olyan helyen terül el, ahol a megművelés roppant költséges és nagy erőfeszí­tést kíván. Ennek ellenére a világ mezőgazdaságában a Szovjetunió által termelt áruk részaránya az utóbbi tíz évben jelentősen meg­növekedett. A Szovjetunió adja a világ búza- és ár­patermelésének egyhar­­madát, a cukorrépa és bur­gonya több mint egyhar­­madát, a napraforgó több mint 60 százalékát és a len több mint 70 százalékát. Első helyet foglal el a vi­lágon a Szovjetunió a rizs, a gyapot, a tej, az ál­lati zsiradékok termelésé­ben. A Szovjetunió az utóbbi tíz évben a mező­­gazdasági termékek egész évi abszolút növekedésében a legmagasabb szintet érte el a világon. Ez a munka termelékenységének, min­denekelőtt az anyagi befek­tetések gyors növekedésé­nek eredménye. Még soha nem irányoztak elő a me­zőgazdaságban ilyen nagy­arányú befektetéseket, mint most. A kilencedik ötéves tervben 131 milliárd rubelt fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére, ez több mint az előző két ötéves terv­ben felhasznált összeg együttvéve, ja a feladata.­­ Ezért az élelmiszeripar fejlődésé­nek üteme megelőzi a la­kosság számának növeke­dését. A tudományos-műszaki haladásról szólva elmond­ták: míg korábban a na­ponta két három­ezer ton­na cukorrépát feldolgozó gyárakat nagyoknak tar­tották, most öt-hat ezer tonna kapacitású gyárak sorát helyezik üzembe. A termékek biológiai értékei­nek növelését jelzi, hogy — például — az utóbbi években a kenyeret fe­hérjékkel, fermentumok­­kal és vitaminokkal értéke­sebbé tették. Különösen nagy jelentőségű a gyerek­élelmiszerek biológiai érté­ke növelésének. A kiállítá­son gyermekélelmiszere­ket, zöldség-,­­gyümölcs-, zöldséghúspüréket és pé­peket, leveket mutatnak be. Az együttműködés sok példáját ismertették. Je­lenleg egyezmény terveze­tén dolgoznak, amely Ma­gyarországra szakosítja a szőlőbortermelést. Ez újabb példája a szocialista nem­zetközi kooperációnak és munkamegosztásnak, amely lehetővé teszi, hogy a KGST-országok együtte­sen növeljék gazdaságuk hatóerejét. (k. gy.) Keverőpult Weimarba. Augusztus 20-a tiszteletére ad­ták át a Budapesti Elektroakusztikai Gyár új üzemét a Kerepesi úton. Az ötszintes épületben keverőasztalok, stúdióberendezések, erősítők, s a hangosításhoz szüksé­ges egyéb felszerelések készülnek. Az új gyár termékei­nek nyolcvan százalékát exportálja, legnagyobb meg­rendelője a Szovjetunió. Felvételünkön a weimari szín­háznak gyártott hangosító látható. (MTI lato , Kerényi terv.) Állattenyésztés Az utóbbi tíz évben az állattenyésztés is jelentősen fejlődött: a hústermelés 1,8-szeresére, a tej másfél­­szeresére, a tojás pedig kétszeresére növekedett. Ami a gépesítést illeti, a fősúlyt a nagyobb telje­sítményű­, villamosított gé­pek gyártására fektetik. A föld meghódításának hosz­­szú lejáratú tervei szerint 1985-re az öntözött és­ fel­javított terület­eket 48 m­il­lió hektárra növelik. Külön jelentőséget kap az 1990- ig megvalósítandó távlati terv, amely az ország köz­ponti részében levő, nem fekető föld zónáját illeti. Óriási területet foglalnak el ezek a földek; 29 auto­nóm köztársaság területén fekszenek, s tizenöt év múl­va mezőgazdasági termelé­süket két-két és félszeresé­re kell növelniük. — Jelentős országaink növénynemesítő szakem­­bereinek együttműködése — közölték. — A KGST- államokban csak 1974-ben több nemesített növényt honosítottak meg. A szov­jet búza Magyarországon az összes vetésterület 80 százalékát, az NDK-ban 65 százalékát, Csehszlovákiá­ban több mint 72 százalé­kát foglalja el. A Szovjet­unió, Magyarország, Bul­gária gépeket fejlesztett ki a gyümölcs- és a szőlőter­mesztésbre, a paradicsom és uborka betakarítására. Az élelmiszeripar a Szov­jetunió népgazdaságának egyik legnagyobb ágazata. 250 milliós lakosság ellátá­ TIZENÖT KILOMÉTERNYI IRAT­TÁRA Vonalakból Budapest Balla Antal térképei ♦ Clark Ádám Lánchíd-rajza „Kivéve az országnak néhány városát, melyek ré­gi oklevelek és levéltárak régisége tekintetében felet­te állnak a főváros levéltá­rának. .. nincs város ha­zánkban, amelynek olyan gazdag levéltára volna, mely... oly nagymérvű tu­dományos munkásságot kontemplálna a jövőre néz­ve, mint a főváros levéltá­ra.” Ezeket a szavakat Toldy László főlevéltárnok írta le 1904-ben. Azóta Bu­dapest főváros levéltárá­nak jelentősége csak nőtt. Mintegy 15 kilométernyi iratanyagával a legnagyobb ilyen intézménye az or­szágnak. — Kettős feladatot lá­tunk el — mondja dr Sng­ván Ágnes igazgató. — Ré­szint a történeti anyagok megőrzésével és kutatásra való előkészítésével fog­lalkozunk, részint a fel­­szabadulás óta megindult városrendezési munkála­tok, nagyobb építkezési tervek gyűjtésével. Ez a tevékenység bizonyos fo­lyamatosságot ad Budapest múltja és jelene között, hi­szen az új városrészek épí­tése és a műemlékvédelem összhangja nem képzelhető el a régi tervek és térké­pek tanulmányozása nél­kül. MÚLT, JELEN A levéltár az igazgatás, a bíráskodás, a gazdálkodás hatalmas iratanyagát őr­zi. A várostervezésben azok az okmányok a legérdeke­sebbek, amelyekből nyo­mon követhető Budapest mai szerkezetének fokoza­tos létrejötte. A levéltárnak gazdag térképanyaga van: Pest ha­tármegállapítási és város­­rendezési részlettérképei az 1764—1783-as évekből valók, Budáé az 1704— 1873-ig terjedő időszakból. Óbuda mezőváros térképei a XIX. század közepének topográfiai viszonyait tük­rözik. Külön gyűjtemény állt össze az egyesített fő­város területi sajátosságai­ról, környezetéről, erdőiről. A térképek többségét ne­ves városi mérnökök ké­szítették. Nagy érték Balla Antalnak, a H. József uralkodása alatt élt kiváló mérnöknek három térképe. Kettő ezek közül Pest ha­tárának északi, illetve dé­li részét ábrázolja, a har­madik részletes, háztöm­bök és utcák szerint ta­golt rajz a pesti beltelkek­­ről. Pest-Budán sokáig minden, az előbb említett területekre vonatkozó autográfiai munkának Bálla Antal térképei szol­gáltak mintául. A korsze­rű eszközökkel való felmé­rés 1868-ban kezdődött. A KÖRÚT TERVE A tervrajzokon való el­igazodáshoz nagy szakérte­lem kell. A térképeken, ha a Duna vonalát megtalálta, minden, a városit jól isme­rő ember gyorsan tájéko­zódhat. Érdekes megfigyel­ni, hogyan változik a dom­borzat képe, hogyan sűrű­södnek a vonalak, hogyan épülnek be a tágas terek, kaszálók, rétek, legelők, hogyan keletkeztek, sza­kadtak ki a természeti környezetből azok a város­részek, ahol naponta köz­lekedünk. Az egyik vázlat például a mai Horvátkert „eö exc. Horváth Zsigmond cs. k. kamarás, Horváth József eö méltósága örökö­sei tulajdoni fundusainak térképe". Különleges da­rabja a gyűjteménynek egy Tabánról készített részletes térkép. Alkotója pirossal színezte az 1810-es tűzvész­ben elpusztult házakat, megjelölve a tulajdonosok neveit is. A mai Kossuth Lajos utca, Semmelweis utca, az Arany sasház és az egykori pesti városfal által bezárt háztömb kettévá­lasztásának rajzán még ott látható a Hatvani-kapuhoz tartozó városi őrház is. Egy mási­k belvárosi hely­­színrrajz a Harmincad ut­ca és az akkori Wurm — ma Szende Pál — utca ösz­­szekötésének tervét veti fel. 1875-ből való a Nagy­körút építésével kapcsola­tos tervrajz, a Nyugati pá­lyaudvar és a Szondy ut­ca közötti szakaszról. Reit­­ter Ferenc főmérnök mun­kája a Sugár­út, a mai Népköztársaság útja kelet­kezéséről beszél — a kisa­játítandó telkeket vázolja fel. MAJERFY MAJORJA „A fekete számok a leendő útnak, a veresek a volt útnak magasságait je­lentik a legkisebb víz fe­lett." A Lánchídhoz ké­szült rajzon ott a sajátkezű aláírás: Clark Ádám. Miért tanulságos a ma már nem létező Hermina tér térké­pe? Mert a következő lé­pés: a Dalműház tervrajza. Rajta vékony piros tintá­val a dátum és a kézjegy: 1875. február 20. Ybl Mik­lós építész. Buda és Pest szabad királyi városok alap- és vízhelyzeti térké­pe utcanevek eredetéről is árulkodik. A Három mo­zsár utca — a mai Mo­zsár, a Két szív utca — a mai Szív utca. A helymeg­jelölések még személyhez kötöttek, tájékozódási pont például Majerfy majorja. A térképen feltüntetik a készítők a templomokat, a kaszálókat, a zátonyokat, sőt a fonto­sabb kocsmákat is. Erdők, hegyvidékek, téglavetők, eltűnt tavak, utak és épületek, ma is látható terek és utcák — lehetetlen a róluk készült valamennyi térképet fel­sorolni. A tervrajzokat és térképeket minden tizen­nyolc évet betöltött érdek­lődő megtekintheti a le­véltárban. M. Szántó Judit 4 METRÓ ÁLLOM­ÁSOK KÖRÜL PARKOLJON ÉS SZÁLLJON ÁT HOL ÉPÜLNEK AZ ELSŐ VÁRAKOZÓHELYEK A Margit-híd, a Kis­körút, a Kossuth Lajos ut­ca és a Duna által hatá­rolt terület, a zsúfolt Bel­város. S a közlekedési gon­dok egyik oka itt: kevés a parkolóhely. A Belvárosban összesen mintegy hatezer parkolás­ra alkalmas hely van. Éjszaka ez elegendő, de nappal összesen 9100 hely kellene. A szám ön­magáért beszél: 3100 gépkocsinak nincs he­lye a belvárosi parko­lókban. Nappal mintegy 4800 autó tartozik az úgynevezett hi­vatásforgalomhoz — eny­­nyien járnak gépkocsival belvárosi munkahelyükre. — Milyen lehetőség kí­nálkozik a parkolás meg­könnyítésére? — Több változat is — mondja Kovács Zoltán, a Fővárosi Tárnics közleke­dési főigazgatóságának csoportvezető főmérnöke. — A parkolóhelyek számát gyakorlatilag nem lehet to­vább növelni. A gondokon viszont enyhítene az ut­cákban a logikus egyirá­nyú forgalom elrendelése, a megállási és a várakozá­si tilalmak rendszeres felülvizsgálata. Megtörtén­het, hogy egy-egy várakoz­ni, megállni tilos tábla már régen érvényét veszti, s még mindig ugyanazon a helyen áll... A parkolás időbeni kor­látozása a másik lehető­ség: a Belvárosban hét fizető és három parkoló­­órás területen mintegy 600 hely van. — A parkolóház, a par­kolási lehetőségek felszín fölé, illetve felszín alá he­lyezése nem jó módszer? — De az. Ám a fenntar­tás és újabbak építése olyan terheket róna a fővá­rosra, hogy ez a megoldás egyelőre nem számottevő a parkolási gondok enyhíté­sében. — Mi ígér gyorsabb megoldást? — A parkolás térbeli szabályozása. Nem új do­log a közlekedésirányítási és szervezési munkában: Európa nagyvárosaiban ti­zenöt éve terjedt el. A módszer neve: park and ride, parkoljon és szálljon át a metróra. Ha az előbb említett úgy­nevezett hivatásforgalom­ nagyságát ezzel a módszer­rel sikerülne korlátozni — megoldódna a belvárosi közlekedés legnagyobb gondja. — Hogyan képzelhető el a park and ride Budapes­ten? — A parkolóhálózat a metróra épülne, például a városrészközpontok köré. A távlati tervek szerint a fő­városban 11 helyen lesz ilyen parkolóterület. Az el­sők a Nagyvárad téri, a Határ úti, az Ecseri úti és a Hungária körúti metró­állomás mellett épülnek meg 1980-ig. — Az előnyök? — A parkolásért nem kell majd fizetni, a terüle­tet őrzik. A metró haszná­lata idő- és pénzmegtaka­rítással jár, az utazás ké­nyelmesebbé válik. (pálffy) Klímáim a paprikának Sikeres neme­sítő munkát jegyeznek az idén a kalocsai fűszerpaprika-kutató állomáson. Az intézetben, ahonnan az utóbbi években négy új fűszerpaprika-fajta került ki a köztermesztésbe, két újabb hibridet állítottak elő. Ezek­nek jobb értékmérő tulajdonságaik vannak a korábbiak­nál: nagyobb a festéktartalmuk, gépi szedésre alkalma­sak és a vírusbetegségekkel szemben ellenállnak. A kutatóállomáson, ahol kiemelt országos feladatként foglalkoznak a világhírű fűszernövény nemesítéseivel, fajtaválasztékának bővítésével, tervszerűen fejlesztik a nemesítést segítő eszközöket és berendezéseket. 1200 négyzetméter alapterületű üvegházukban évente három paprikagenerációt nevelnek, s így csökken az új fajták előállítási ideje. A telep tartozékaként szeptemberben készül el a klímaház, ahol mesterségesen teremtenek ideális természeti feltételeket a papristának. (MTI)

Next