Esti Hírlap, 1975. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
Félmázsás súlyokat cipelnek Nők a pult mögött Panasz helyett javaslatok • Igazodni a forgalomhoz Talán ennyien még soha nem voltak a nőtanács — immár hagyományos, havonta rendezett — baráti beszélgetésén, mint most, amikor a kereskedelemben dolgozó nők helyzetéről vitatkoztak. Szervezési megoldások Már az egyszerű számok is sokat mondanak: a kereskedelemben 287 ezer nő dolgozik. A belkereskedelem dolgozóinak 70 százaléka nő, a bolti kiskereskedelemben arányuk megközelíti a 90 százalékot. Hogy a munkakörülmények — főleg az élelmiszer-kereskedelemben — milyen nehezek, azt a vásárló is jól látja. Igaz, már mintegy 500 korszerű ABC-áruház működik, de az üzletek zöme még mindig kicsi, ahol kézzel kell cipelni, emelni az árut. S mivel az ipar a csomagoláskor nem veszi tekintetbe a nőknek engedett maximális 20 kilót, néha félmázsás súlyokkal fáradoznak a kereskedelem nődolgozói. A legrosszabb a fővárosban, ahol a forgalom növekedését csak egyharmadnyi arányban követte a hálózat növekedése. Az ankét mégsem volt panasznap. A munka gondjait csupán felsorolták. A vita inkább arról folyt, hogy az adott körülmények között mit lehet tenni. Főleg szervezési megoldásokon törték a fejüket, s olyan javaslatokat tettek, amelyek megkönnyítik a dolgozók helyzetét, vagy kevesebb alkalmazott álljon a pultok mögé. Ismét szóba került a részmunkaidő. Az NDK már ismert példájára hivatkoztak, ahol a kereskedelemben igen sok háziasszony, vagy nyugdíjas nő dolgozik napi 4 órát. Könnyíteni az adott helyzeten"— erről vitatkoztak. A Nagyvásártelepen dolgozó nők például hajnali fél ötkor kezdenek, de a Boráros térről olyankor nem jár villamos, s gyalogolniuk kell az éjszakában. Azelőtt kaptak valami anyagi támogatást, hogy más járművön utazhassanak, ma nem kapnak. Nem támogatás kellene, hanem hajnali különbusz, amely a Boráros térről a munkahelyre szállítja őket. Nagy gond a kisgyermekek óvodai elhelyezése. És, ha sikerült a gyereket óvodába, bölcsődébe adni, akkor ott az újabb gond: a munkaidő nem igazodik az ottanihoz, ki vigye, ki hozza a gyereket kora hajnalban vagy este? Nyitvatartás Reálisan értékelte a teendőket a minisztérium képviselője: a jelenlegi 5 éves tervben 60 ezer új dolgozó került a kereskedelembe, a következő tervidőszakban azonban csak mintegy 40 ezerre számíthatnak. Javasolták, hogy a boltok a nyitvatartással igazodjanak jobban a forgalom ingadozásaihoz. Erre nem lehet központi utasítást kiadni, mindenütt a helyi tapasztalat döntheti csak el, mi a megoldás. Ahol a hét bizonyos napjain sokkal nagyobb a vásárlás, ott,akkor tartsanak inkább hosszabb ideig, vagy megerősített személyzettel nyitva, más napokon pedig zárjanak be. Közös érdek jól sikerült, gondolatébresztő ankét volt. Remélhetőleg a javaslatok eljutnak az illetékesekhez és meg is valósulnak eladó és vásárló — tehát mindannyiunk közös érdekében. Sártli Mária MINDENKI JÁRJA A MAGÁÉT Most szelíd a rock Bezárt tánciskolák ♦ Utolsó volt a twist Úgy hírlik, hogy sok országban, főleg az itáliai szórakozóhelyeken újra a tangó, a keringő, a polka és a mazurka járja. E hagyományos táncok kiszorítják a múlt évtized egyeduralkodó táncát, a shake-et. Mindebből itthon vajmi keveset tapasztalni. Egyelőre csak a ■shake járja, s a húszas-harmincas évek táncdivatjának még csak az előszele sem jutott el hozzánk. Sőt ! A shake uralma annyira elkedvetlenítette a hazai tánctanárokat, hogy nebulók híján sorra bezárták a tánciskolákat. ■ Pillanatnyilag már csak három működik • a fővárosban. Mi lesz, ha mégis visszatér a régi idők tánca? Az egyik legismertebb hazai tánctanár, Farkas Jenő, aki munkatársaival együtt ugyancsak bezárta iskoláját, kétkedve fogadta a hírt. Amikor az Utolsó tangó Párizsban című filmet bemutatták, külföldön futótűzként terjedt el a hír: feltámadt a tangó, vége a shake-nek. Egyébként is — mondja —, évek óta azzal áltatjuk magunkat, hogy lesz még keletje a tánctanárnak, egyszercsak visszatérnek a hagyományos talpalávalók. Sok mindent megpróbáltak a külföldi és hazai táncmesterek, hogy visszacsalogassák a fiatalokat a tánciskolákba. Különböző fantázianeveket találtak ki a shakere, koreográfiákat dolgoztak ki, úgynevezett kötelező lépéseket. Csakhogy a fiatalok ezzel mitsem törődtek, mindenki járta a magáét. És ezen — valljuk be — nem is kell csodálkozni. A beatzenében vagyis a shake-táncban az a szép és jó, hogy nincsenek kötött lépések, mindenki saját ritmusvilágát táncolja — amit és ahogyan érez. Ezt a táncot nem lehet és nem is szabad béklyókba verni. ......... — És tessék csak megfigyelni az idősebbeket, ők is szívesen ropnak már a beatre, mert rájöttek, hogy milyen könnyű is ez a tánc. Egy kis „risza” és minden rendben. A shake-tudomány elsajátítására bőségesen elegendő kétszer két óra. Persze, a shake-en belül is voltak és vannak irányzatok gondoljunk csak a gogóra, vagy a most divatos bongóra. Ezek azonban nem koreográfiák. A bongóról is csak anynyit kell tudni, hogy beatzenére járják, a szokásos shake-mozdulatokkal. Hát kell ezt tanítani? A twist volt az utolsó divatos tánc, amelyikért még eljöttek a fiatalok a tánciskolába. De később azt is inkább egymástól tanulták. És ennek már másfél évtizede. A twistnek köszönhető, hogy a partnerek teljesen eltávolodtak egymástól, s azóta csak nagyritkán, a lassú beatre — amit sokan összetévesztenek a slowfoxszal — simulnak újra össze. A twist után, a shake közben, rövid időre két kollektív tánc jött divatba, a finn eredetű let kiss és a spanyol kostella. Mindkettő jóformán csak ugrálásból állt, öt perc alatt bárki megtanulhatta, háton való megpörgetése volt a módi. A mostani rock and roll szelíd, mint egy bárány, és lényegében megegyezik a gyors beattel. A zenei , divatban kell gyökeres fordulatnak történnie, hogy a régi idők táncát vissza lehessen lopni. Nincs mese, a zene (a zenekarok) irányítja a táncdivatot, és ma már csak emlékeinkben, meg a filmekben él, hogy valamikor volt keringő, angolkeringő, tangó, rumba, szamba, csacsacsa. Persze, mit lehet tudni? Ruhadivatban is kísért a régi. Petites Sándor HUNGAROTON . MŰVÉSZLEMEZ-ÚJDONSÁGOK A BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK ALKALMÁBÓL BARTÓK ÖSSZKIADÁS SLPX 11357 MAGYAR NÉPDALOK . .. . ___ HEGEDŰRE ÉS ZONGORÁRA zonjgori n X Szűcs Mihály (hegedű) zuauukaua Tusa Erzsébet (zongora) SLPX 11421 W rmÄ's m ZONGORAVERSENY ZONGORÁK 4 S RanM De!‹.sö ›zong°ra› ZONGORÁRA Magyar Állami Székely Zoltán (hegedű) Hangversenyzenekar Isobel Moore (zongora) Vezényel: Szerencsik János BRÁCSA VERSENY I. RAPSZÓDIA Németh Géza (brácsa) GORDONKÁK ÉS a Budapesti Filharmóniai ZONGORÁRA Társaság Zenekara Vezényel: Kórodi András Mező László (gordonka) Tusa Erzsébet (zongora) SLPX 11503 MAGYAR NÉPDALOK Öt deal, Op. 16. KONTRASZTOK Öt dal Ady Endre verseire, Op. 16. Szenthelyi Miklós (hegedű) Nyolc magyar népdal Berkes Kálmán (klarinét) Kovács Eszter (szoprán) Kocsis Zoltán (zongora) Fellegi Ádám (zongora) — Mi a helyzet a rock and rollal ? Hiszen az is divatba jött a múlt években?! — Nem is hasonlít az ötvenes évek rockjához, amikor a partnerek dobálása. Plusz 15 seprőgép. Újabb 15, NDK gyártmányú, önfelszedő seprőgéppel gyarapodott a Fővárosi Köztisztasági Hivatal „arzenálja”. Terveik szerint a következő időszakban is még vásárolnak ebből a nagy teljesítményű típusból. A tizenöt munkagép már megkezdte a pesti utcák tisztítását. (MTI fotó : Bátra ferv.) FÖLDKUTATÓK VÁNDORGYŰLÉSE Kőszén alatt bauxitréteg A Magyarhoni Földtani Társulat október 23-án Tatabányán rendezi idei vándorgyűlését. A legidősebb magyar szaktudományi egyesület hosszú távú programot dolgozott ki az ország erőforrásainak minél gyorsabb és gazdaságosabb feltárására. A hosszú távú program keretében rendszeresen megvitatják a különbözőásványi nyersanyagok kutatási és termelési kérdéseit. A mostani vándorgyűlés témája: az északkelet-dunántúli eocén barnakőszén-kutatás és -termelés. Vezető geológusok és földtani szakemberek ismertetik előadásaikban a Tatabánya—Mány—Oroszlány és a Dorog—Lencsehegyi terület kőszénföldtani viszonyait, a telepíthető bányák termelési kérdése.. 1. Foglalkoznak a nagyegyházai kutatások eredményeivel és a bányászat lehetőségeivel. Ebben a körzetben a felső eocénszinten kőszén, alatta pedig értékes bauxitréteg helyezkedik el. A vándorgyűlés második napján szakmai kiránduláson ismerkednek meg a részvevők a terület földtani felépítésével. A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE TÁRSADALMI ŐRSÉGEK Ma rendezik Szentendrén — az OVH vízgazdálkodási telepén — a társadalmi erők környezetvédelmi ankétjét. Az ankéton megvitatják egyebek között a tanácsok és a népfrontbizottságok környezetvédelmi tevékenységének összehangolását, a propaganda- és oktatási feladatokat. Minden környezetvédelmi intézkedés túlmutat egy ország határain. A népfrontmozgalom fontosnak tartja elsősorban az európai szocialista országok testvérszervezeteivel való együttműködést, s célszerű a környező kapitalista országokkal is kiépíteni az ilyen kapcsolatokat. Magyarországon szervezett a környezetvédelem. Jó eredményeket értek el a vízkészlet-gazdálkodásban, a természeti értékek megvédésében és az egészségvédelemben. Most az a feladat, hogy az anyagi-társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelő egyensúlyt hozzanak létre ember és környezete között. A megoldások azonban nem születnek automatikusan. Az ártalmak fokozódása miatt az időszerű jogi, politikai és gazdasági döntések előkészítésében mind fontosabbá válik az egész társadalom aktív segítsége, cselekvőkészsége, cselekvő részvétele. Az 1973-as visegrádi első országos környezetvédelmi tanácskozás után széles körű mozgalom bontakozott ki. Az óvoda-, a bölcsődeépítés után második helyen a környezetvédelmi jellegű társadalmi munkák vannak — a fásítás, a virágosítás, a parkosítás. A társadalmi összefogást Budapesten a FŐKERT például úgy segíti, hogy kedvezményes virágvásárokat rendez a „virágos erkély”, „virágos udvar” akció lebonyolításához. Eredményesen fejlődik a környezetvédelmi társadalmi őrségek hálózata. Pest, Tolna, Békés, Nógrád és Veszprém megye az elsők között szervezte meg a környezetvédelmi heteket, illetve hónapokat. Környezetvédelmi szakköröket, táborokat is szerveztek. A fontos teendőt — védjük a természetet, saját magunkat — jogilag is szabályozzák. Olyan kerettörvényt alkottak, amely e kérdésekben, a társadalmi állásfoglaláson túl lehetővé teszi, hogy a társadalmi aktívák elért eredményeink védelmére hatósági intézkedést kezdeményezhetnek. P. J. KECSKEMÉTEN Már terven felül építkeznek Előzetes mérleg készül Bács-Kiskun megye ötéves lakásépítési tervének végrehajtásáról. A nagy kiterjedésű megyében 1970 óta a tervezettnél 1300 lakással épül több, összességében ez év végéig, 21 300-an jutottak új otthonhoz. A magánépítkezéseken kívül amelyhez több mint egymilliárd forintot kölcsönzött az OTP, nagyobb arányú volt az állami lakásépítés is. Az állami lakásokat határidő előtt hozta tető alá a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat, amely szeptember végével befejezte a negyedik ötéves tervidő,szál lakásépítését. A továbbiakban terven felül épülnek az új otthonok. A megyeszékhelyen — Kecskeméten —, a Széchenyi-városban két harminclakásos, házgyári elemekből épült házat adnak át a napokban.