Esti Hírlap, 1976. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-02 / 1. szám

BUDAPESTEN Átszervezték a vendéglátást Tíz vállalat helyett hat A fővárosban a vendég­látóipar forgalma a múlt évben csaknem nyolcmil­­liárd forint volt. A köve­telmények fokozódnak, s a szükséges feltételek csak jó szervezéssel teremthetők meg. A tanácsi vendéglátás szervezete másfél évtizedes: előbb valamennyi kerület­ben egy-egy — összesen hu­szonkét —, később tíz ven­­d­églátóipari vállalat alakult Budapesten. Ezek nyeresége — az egyes vállalatok helyi adottságai, hagyományai miatt — igen eltérő volt. Most a legfontosabb feladat a vállalatok előtt: töreked­niük kell a forgalom egyenletes növelésére, az ételkínálat szerkezetének javítására. Mindehhez javuló beruhá­zásokra, a technológia fej­lesztésére, szakemberkép­zésre és a munka minél jobb szervezésére van szük­ség. Tovább kell bővíteni az önkiszolgáló-hálózatot, s gondolni kell a gépesítésre, hiszen a munkaerőgondok az élő munkát pótoló esz­közök használatát sürgetik. — Mindez további össze­vonást kíván. Ezért 1976 első napjától Buda­pesten hat tanácsi keres­kedelmi vendéglátó vál­lalat működik — tájékoztatott dr. Kovács Gyula, a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztályának vezetője. — Ezek közül négy Pesten, kettő Budán van. — Milyen változásokat várnak ettől az intézkedés­től? — A Dél-Budai és az Észak-Budai Vendéglátó­ipari Vállalat szervezete nem változott. Az Észak- Pesti Vendéglátóipari Vál­lalatba a volt X—XVI— XVII. kerületi vállalat XVI. kerületi része olvadt be. A VII. kerületi a VIII., a X. és a XVII. kerületi vendéglá­tással egyesült. A Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat ki­egészült a XV111—XIX. ke­rületi résszel, a Belvárosi Vendéglátóipari Vállalat pe­­dig magába fogadta a XIII. kerületet. — Hol lesznek leghama­rabb érezhetők az eredmé­nyek? — A külső kerületekben most épülnek a városrész­­központok. A nagymérvű szanálást és építést, az ezzel járó vál­tozást követnie kell a vendéglátásnak is. Ezzel egyidőben törekedni kell rá, hogy megszüntessük az egyes területek közötti színvonal különbséget. — Van-e elegendő mun­kaerő? — Az összevonások után sok helyütt szabadul fel munkaerő. Jó munkaszer­vezéssel további létszám­­megtakarítást is elérhetünk Gondos átcsoportosítással ésszerűbb munkaerő-gaz­dálkodásra számíthatunk. — Mit tesz a vendéglátó­­ipar a korszerűbb táplál­kozásért? — A vállalatok termelő üzemei nagy többségükben elavultak, kapacitásuk túl­zottan igénybevett. Az összevonás után a ter­melés jobban szakosítha­tó, az igénybevétel egyenletesebb lesz, gazdaságosan bővíthető a hidegkonyhákon és a cuk­rászatokban a termelés, mennyiségben, választék­összetételében egyaránt. (pálffy) HARMINCKÉT BRIGÁD NEVEZETT Vetélkedő, pinceklubban • • Izgalmas döntő • Összetartó közösség Pinceklub. Négyen ül­nek egy-egy asztalnál. Fia­talok, idősebbek, nők, fér­fiak. Munkások. EGYT­K Gyógyszervegyészeti Gyár. Szocialista brigádok vetél­kedője. SOKAT TANULTAK Körlevél ment a brigá­dokhoz: a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezete és a Nehézipari Minisztérium a kongresszusi és a felszaba­dulási k­­u­nkaversenyben az iparág szocialista brigád­jainak szellemi vetélkedőt hirdet. A vállalat versenytitkára, az üzempszichológus és a szakszervezeti titkár szer­vezte meg a társadalmi és gazdasági szervek segítsé­géve. Harminckét brigád nevezett, összeállították a kérdéseket. Selejtező, elő­döntő, majd a döntő követ­kezett. A vetélkedő célja: a szo­cialista brigádok nyerjenek áttekintést a múlt har­m­inc év gazdasági, társadalom­politikai, kulturális és sport­­eredményeiről, a válla­lat, illetve a vegyipar fej­lődéséről, növeljék bizton­ságt­echn­ikai és üz­emegész­­ségü­gyi felkészültségüket, s az ismeretek birtokában javítsák­ gazdasági, kulturá­lis vállalásaik színvonalát. A vetélkedő egyék részt­vevője fiatal szakmunkás. — A selejtezőben, száztíz kérdésből álló tesztlapot kellett kitölteni. Hat téma­körben kaptuk meg a fel­használható könyvek, ki­adványok címeit. Felosztot­tuk egymás között: „Te az irodalmi, te a gazdasági, te a politikai, te inog... — és így tovább — résziből ké­szülsz”. Sokat tanultunk. Együtt jártunk a brigád­­­da­l színházba, moziba, mú­zeumba, hangversenyekre. Jó volt, kellett. De azelőtt gyakran előfordult, nem is figyeltük, milyen darabra, kiállításra megyünk. Nem azt mondom, hogy formáli­saik az­ ilyen közös látoga­tások. De ez a vetélkedő is bizonyította: sok más, új, érdekes, izgalmas lehetőség várt a művelődésre. A KÉRDÉSEK A tesztkérdések közül néhány: Melyik volt az, el­ső szocialista termelőszö­­v­etkezeti város? Jelölje meg a magyar—szovjet gazdasági együttműködés területeit. A magyar gyógy­szeripar hány százaléka ke­rül exportra? Mi az ötödik ötéves terv kidolgozásának jelenlegi legfontosabb fel­adata az EGYT-ben? Mi a DH-rendszer? Melyik az a kétkötetes Déry-mű­, ame­lyet az író trilógiára terve­zett, és amelynek megje­lenésekor irodalmi vitát váltott ki? Ki nyerte a fel­szabadulás utáni első olim­pián az első aranyérmet? — Tizenhat brigád ju­tott tovább az elődöntőbe — mondja Szabó Zoltán pszichológus. — Soka­t tudtak a Dolgozz Hibátla­nul mozgatómról, a mun­­kaversenyekről, a munka­helyi élet időszerű kérdé­seiről. Kevesebbet a gyár történetéről. Nagyrészt jók voltak az Irodalmi, a gaz­dasági, a politikai és a S­portkérdések­re adott vá­laszok. Az elődöntő sokkal nehezebb volt, mint a se­lejtező. Szóban válaszol­tak a hat téma köré cso­portosított kérdésekre. Nemrég volt a döntő. Az üzemi ebédlőt alakították át. Kis fülkékben ültek a négyfős csoportok. A kér­désekre adott válaszok egyhangúságát filaneti­­scéssel, fobómontázzssal, verssel, zenével oldották a rendezők. Eljöttek a mun­katársak, a vezetők, iz­gulni, szórakozni. A to­vábbjutott nyolc csapatból első lett a Than Károly brigád. Végig a második helyezett Trioxazin-bri­gáddal versengtek. A győzteseik a kísérleti I. üzem dolgozói. — Huszonnyolc könyvet hoztunk ki a vállalati könyvtárból — mondja a nyertes brigád tagja. Fő­leg az átfogó­ műveidet, ta­nulmányoztuk. Naponta négy-öt órát tanultunk. Munka után, összeültünk hol itt, hol ott, néha va­lamelyikünk lakásán. JUTALMAK Nemes Miklós brigádve­­zető: — A verseny közben né­hány­an szakvizsgára, tech­nikusi vizsgára is tanul­tak. A felkészülés alatt mi, többiek vállaltuk, hogy átveszünk napi mun­kájukból. Összetartó, jó külnönség a miénk, sokan gyerekkoruk óta itt dol­goznak. S az ilyen vetél­kedők még inkább össze­hoznak minket. A döntőbe jutott csapa­tok jutalmai: első díj: 3600 forint, a második 2800, a harmadik 2000, a negyedik 1600, az ötödik 1200, a ha­todik 1000 forint. És min­den helyezettnek oklevél. A győztes brigád a 3600 forintot betette a brigád­kasszába, közös kirándu­lásra. S ők képviselik majd vállalatukat az ipar­ági döntőn. Sziklai Júlia így múlt el 1975. Az óév utolsó perceit — amelyek elválasztották egymástól 1975-öt és 1976-ot — a fotó­­riporter ezeken a képeken örökítette meg. Budapest szilveszterében a hagyományoknak megfe­lelően a nemzetközi bálok közül kiemelkedő volt a Hungáriában rendezett. Ter­mészetesen nem maradt el az újévi kismalac sem. (1. kép.) Sokan voltak, akik ezen az éjszakán is dolgoz­tak. A málnaszörppel koc­cintó férfiak a Magyar Vil­lamosművek Tröszt ener­giaelosztó központjának ügyeletesei. (2. kép.) A fia­talabb nemzedék, a diákok házibulijának egyikén ké­szült ez a felvétel. (3. kép.) S végül: a minden évben leghangulatosabb szilvesz­teri pillanat látható. A fel­vétel színhelye a Nagy­körút. (4. kép.) (MTI Fotó : Fényes felv.)

Next