Esti Hírlap, 1976. március (21. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-01 / 51. szám
• Wodehouse-nak humora van, Málnay Leventének pedig merészsége; a kettőből kellemes szombat este lett. No és ne feledjük: az író ellenállhatatlan szellemessége és a rendező ellenállást nem ismerő vállalkozó kedve között az összekötő szerepét Ungvári Tamás látta el forgatókönyvíróként, amivel csak jól járt író is, rendező is. A néző is. A Forduljon Psmith-hez! persze olvasmánynak az igazi, Wodehouse mestere annak, hogy sziporkázóan szórakoztató stílusban meséljen akkor is, ha éppen nem történik semmi. Az ehhez hasonló esetek szokták azután a rendezőket a legkülönbözőbb módszerekre csábítani, ami a képernyőn felettébb kínos következményekkel jár, felszabadult vidámság helyett. Málnay Levente angolos hidegvérrel állt ellent az ilyenféle gyakorlat megszokásának, és nem tett sem félszeg, sem agresszív kísérleteket a szünet nélküli jópofáskodásra. Tulajdonképpen ez olyan kellemesen hatott, hogy csakúgy mellékmondatként álljon itt a megjegyzés: a látvány azért több humort, képi ötletet is elviselt volna. Nem mondható a színészválasztás sem egytől egyig telitalálatnak, ellenben messze állt attól is, hogy a már unalomig ismert, tipikusan vígjátéki szereposztáshoz folyamodjon. A nézőnek legalább olyan üdítő a változatosság, mint a színésznek, mindenesetre friss hangulatot keltett, hogy a szokottól eltérően más szerepben lépett színre például: Huszti Péter, Bencze Ilona, Szilágyi Tibor. És ezúttal jó szívvel elmondhatjuk: végre egy vígjáték a képernyőn, amelyben nem bohóckodtak, ripacskodtak a szereplők, nem éreztük úgy, mintha egy nagyító tükör előtt a mimikájukat próbálgató színészeket lestük volna meg véletlenül. Elegáns volt a játék. A szokásos névsor olvasás helyett az összjáték kellemes alakításai közül emeljük ki Feleky Kamill elragadóan szórakozott lordját és Csákányi László legangolabb angol komornyikját. Abéc Meghalt Margitta Gábor Szombaton este váratlanul elhunyt Margitta Gábor, a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat 47 éves igazgatója. Két mérnöki diploma után, felnőtt emberként végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát, aztán a győri Kisfaludy Színházban rendezett, majd a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat igazgatójaként dolgozott korai haláláig, amely ígéretes pályát szakított félbe. VASARELY-ALAPÍTVÁNY A modern város is szép lehet Nemcsak lakás, hanem otthon is A párizsi nizzai autóút kereszteződésénél az Aixen-Provance felé vivő elágazásnál óriási „V” jelzés az előőrse a mögötte húzódó alapítvány épületnek. Aix egyik magaslatán, szemben Cézanne Sainte Victoiie-jával áll a Vasarely Alapítvány, mint az új idők hírnöke. A 87 méter hosszú, 10 méter magas Alapítvány-épület homlokzatát fekete-fehér négyszögekbe szerkesztett, ellentétesen váltakozó élek alkotják. Ennek az alapítványnak az a hivatása, hogy bebizonyítsa: a modern város szép és harmonikus lehet, amelyben kellemes az élet és a szépséget bele lehet olvasztani a mindennapi életbe ízléssel és szeretettel — mondta Victor Vasarely, a világhírű magyar származású művész. — Az alapítvány célja, hogy legyőzze a vizuális ártalmakat, megszépítse a mesterséges környezetet, és megvalósítsa a boldog „színes várost” — folytatta a művész. Hatszögű terek Az alapítvány épületét Victor Vasarely ötlete és művészi terve alapján Jean Sonnier és Dominique Rousseray, a műemlékvédelmi felügyelőség főmérnökei tervezték és építették. Vasarely tervei szerint az épület sejtszerűen illeszkedő, hatszögű terekből képződött. Csak tetővilágítása van, a homlokzat vak. Az üvegtető 1344 darab m 45 cm-es egyenlő szárú háromszög vázú üveglapból áll. A padlózat a Francia Alpokból származó szürke márvány kiállításának anyagából igen sokat ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak — mint Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta. ■— Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel ekkor tárgyalt a „színes város” ideájának alkalmazásáról, a pécsi Zsolnay-kerámia felhasználásával a lakótelepek egyhangúságának feloldására. A pécsi Zsolnay-gyár vezérigazgatója, Habuda Ádám felvetette, hogy a gyár szeretne Pécs városának egy köztéri kerámia alkotást adományozni. Vasarely, kinek szülővárosa Pécs, rögtön vállalkozott a terv ajándékozására. A kész makett csakhamar meg is érkezett. talmas kamionokban érkezett meg Franciaországból az értékes ajándék, melyet dr. Hars Ena, a pécsi múzeumok főigazgatója irányításával gondosan őriznek a múzeum elkészültéig. B. Révész Zsuzsa: Vasarely a még készülő épületben Pécs ajándéka . Legfontosabb célunk a városok fejlődésének humánus szármozása, hogy a tömegesen, olcsóbb eszközökkel épülő házak és városrészek is szem előtt tartsák: nemcsak lakás, hanem otthon- és környezetszerepük is van. Igyekezni fogunk az új életnek megfelelően kialakítani korunk stílusát. Ezenfelül harmonikussá igyekszünk tenni terveinkkel a környezetet. Ki akarjuk elégíteni az emberiségnek azt a fontos lelki szükségletét, hogy megtalálja a látás gyönyörűségét, amelytől a visszaszorított természet következtében meg van fosztva — mondta Vasarely. A Műcsarnokban 1969- ben rendezett budapesti Épül a múzeum Az Eiffel-torony szomszédságában magasodik a Nemzetközi Vasúttársaság 14 emeletes székháza. Az előcsarnok dekorációja — mint az egész épületben — a nemzetek értékes művészi ajándékaiból állt öszsze. itt vetődött fel, hogy kitűnő lenne ide egy Vasarely által tervezett , Zsolnay-kerámia Magyarország ajándékaképpen. Vasarely szívesen fogadta a tervet, levelet írt Eödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterünknek, amelyben kéri, hogy felajánlását fogadja el Magyarország felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére és ajándékozza a Nemzetközi Vasúttársaságaik párizsi székházának. Ez a legújabb felajánlás most tart a kivitelezés stádiumában. Pécsett Vasarely szülőházát az Országos Műemléki Felügyelőség restauráltatja és benne helyezik el múzeumát. A gazdag anyagot már elküldte Pécs városának ajándékul. Ha AMATŐRÖK A PORONDON Színes csillámokkal álmodnak A bohóc botladozott, de a közönség nem kacagott. Vaskos, durva tréfákkal próbálkozott, majd értelmetlen haraggal egy kalapot tiport — a közönség akkor sem kacagott. Bejött egy manézslegény söprűvel, megcsúszott, lehuppant. Az volt ám a hahota. Meg taps, amellyel a civil produkciót jutalmazták. Pedig a bohóc is civil volt, amatőr, aki vizsgát tett a bizottság előtt, remélve, teljesítménye megfelelő, engedélyt kaphat a fellépésre. A Fővárosi Nagycirkuszban kétévenként amatőrök lepik el a porondot, lelkes, szenvedélyes cirkuszmániákusok. Artistáknak, bohócoknak, légtornászoknak, vagy éppen bűvészeknek készülnek. Úgy vélik, azok is. Tiszteletre méltó, hogy az ORI lehetőséget nyújt, bárki bemutathatja készségét. Régi, régi vagy csak hallomásból ismert komédiás trükkök. Némelyikben talán föllelhető parányi baj, de javarészük goromba, ízetlen. Egy korbácsos fiú, s egy szomorú lány állt a porondon. A korbács arra való, hogy kiüssék a lány szájából, kezéből az égő cigarettát, elszakítsák az újságpapírt. Ehelyett a korbács a lány kezén csattant, a cigaretta pedig tovább égett. Láthattuk a tűzelőt, sárkányként lángot okádót, s láttuk később sérüléseit is. Miért vállalkoznak enynyi kényelmetlenségre? Az egyik, technikus, régóta cirkuszról álmodik, fűrészporról, meg körbefutó lovakról, prológról, színes csillámokról. Bár a bizottság nem méltányolta produkcióját, ő eltökélt. Két esztendő múlva talán egy artistaszámmal, meglehet zsonglőrmutatvánnyal ismét jelentkezik. Addig meg tovább dolgozik technikusként. A tányérforgató, régi rekvizitet vásárolt öreg artistától és megtanulta a számot. Ügyes mutatvány. Civil, egészen civil, semmiféle rokoni szál nem köti a menazsériához. Volt oroszlángondozó és volt porondmunkás. Próbálkozott a bohócstúdióban, táncolt a Thália színpadán. Olybá tűnik, valamit megtanult. Meglehet, látjuk is majd idő elteltével. Fiatal lányka parádés zsonglőrszámmal, teljes műsorral jelentkezett: érthető, a család cirkuszos, régi família, a leány piciny gyermekként már az országot járta, megtanulta a zsonglőrművészetet. Jöttek sorban, hetvennél többen. Otromba nőimitátor, trapézmutatvány, állatrevü galambokkal, papagájokkal. Azután a szamurájok, bodorgatók, meg egy jógás is. Bohóc nem igen akadt. Akit említettünk, Chaplin jelmezében érkezett hosszadalmas, humortalan, vaskos tréfákkal. Amatőrök. Némelyik majd jogot nyer a fellépésre. Kérdés: lehetőséget is? Az országban egyetlen cirkusz működik, a fővárosi, s az rangos műsorokkal jelentkezik. A kérdés nagyon is lényeges: vajon a hetvennél több aspiráns közül kap-e egy is lehetőséget, hogy föllépjen. A Fővárosi Nagycirkusz igazgatónője Eötvös Gáborné azt mondta: nem. Így, ezekkel a produkciókkal ma még egyik sem. Lehetséges, hogy egy-két esztendő múltán akad a próbálkozók közül három-négy, aki megfelelőnek találtatik... Szép a szándék: nem zárják ki a cirkusz világából azokat, akik nem végeztek artista iskolát. Lehetőséget kapnak, tehetségesek és artista-akarnokok is. (Ez utóbbiakból van több.) Tiszteletre méltó, hogy sokan a sikertelen kísérletek után két esztendő elmúltával is jönnek. Miért? A tányérforgatónak rengeteg tányérjába került, amíg megtanulta a mutatványt, naponta 4—6 órát gyakorolt. A tűzerő, amíg a technikát elleste — meg utána is — sokszor égette meg magát. A légtornász leesett, s másnap bement a munkahelyére. De a cirkusz a szenvedélyük. Ez a válasz a miértre. Schiffer Ferenc Díjnyertes Portugál királylány A héten érkezett haza Monacóból Esztergályos Károly filmrendező, aki a XVI. nemzetközi montecarlói televíziós fesztiválon a „Portugál királylány” című tv-filmjével Cino del Duca-díjat nyert — Milyenek a benyomásai a televíziós fesztiválról? — A kint töltött öt nap alatt csak arra volt időm, hogy a drámai kategóriában vetített 24 film legjavát megnézzem. A fesztiválon több szekció működött, a televízió valamennyi műfaja képviseltette magát a dokumentumfilmektől a híradón és a gyerekműsoron át egészen az ismeretterjesztő filmekig. Az évenként megtartott nagyszabású nemzetközi találkozóra idén több mint 20 ország televíziós vállalata nevezett be, többek között az Egyesült Államok, Kanada, India, Irán, Pakisztán. A fesztivál nagydíjas filmje az amerikai Paramount-produkcióban készült színes „The night what paniced USA”. Magyar fordítása ez lehetne: Az éjszaka, amely pánikba ejtette Amerikát. Az öttagú zsűri tagjai között — akik a rendezői díjakat értékelték — többek között helyet kapott Emmanuel Robles francia író, a Goncourt Akadémia tagja és Jean Rousselot, aki a magyar irodalom, többek között József Attila, Illyés Gyula és Déry Tibor műveinek legjobb francia fordítója. — A „Portugál királylány” című film Déry Tibor novelláiból készült, Szántó Erika televíziós adaptálásában. Min dolgozik jelenleg? — Még egy Déry-műhöz kapcsolódó tv-filmem vár bemutatásra. „A vidám temetés” című novellához készült zene Vujicsics Tihamér posztumusz munkája. Most tart utolsó munkafázisánál, a keverésnél az ,,Oszlopos Simeon”, Leokadi darabjából készült filmem. Aztán Franciaországba készülök rendezőkollégáimmal, Mihályfival, Szőnyivel és Dömölkyvel a Magyar Televízió első bemutatkozó sorozatára. Ha visszajöttem, kezdem forgatni Székely János ,, Kísértés” című filmjét Szántó Erika forgatókönyve alapján. A monte-carlói fesztiváldíjas „Portugál királylány” című tv-filmet (operatőre: Biró Miklós) 1976. március 11-én vetíti ismét a Magyar Televízió. rézsiás) ÚJ FELNŐTTMŰSOR A BÁBSZÍNHÁZBAN: ARCOK ÉS ÁLARCOK NÉGY ZENEI GROTESZK. VI., JÓKAI TÉR 10. BEMUTATÓ ELŐADÁS: MÁRCIUS 5-ÉN, 8-ÁN, 12-ÉN, 15-ÉN ÉS 22-ÉN este 123 Órakor.