Esti Hírlap, 1976. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
• Régi idők mozija. Vagy, ahogy a franciák elnevezték ezt a típusú filmet: a papa mozija. Vannak, akiknek még személyes emlékei vannak erről a filmtípusról, amit a Száz férfi és egy kislány című 1937-ben készült amerikai film képvisel. Személyes emlékei, talán nosztalgiái. Azok a fiatalok, akik csak hírből ismerik ezt a filmtípust, alighanem elnéző mosollyal ültek a képernyő előtt, s figyelték a mese már-már bájosan primitív fordulatait, s közben a vitathatatlanul tehetséges Deanna Durbin játékát. Az optimizmus időszaka volt ez az amerikai filmgyártásban, a gazdasági válságból kikászálódott ország, a hangosfilm lehetőségeit néhány éve felismerve, mintegy biztatta önmagát: itt valóban minden megtörténhet, csak akarni kell, kitartónak kell lenni, lerázhatatlannak, s persze tehetségesnek, akkor biztos a siker. Lám, még egy kislány is felboríthatja a világot. (Sorozatban készültek akkor az ilyen „kislányfilmek”.) Deanna Durbin pedig vitathatatlanul jól testesítette meg a gyermeki ártatlanságnak és ravaszságnak azt az ideálját, amely oly hosszú ideig, szinte a második világháborúig, Hollywood receptkönyvében igen kapós volt. Ráadásul énekelni is tudott. Ha van elég türelmünk és készségünk az elnézésre, akkor a múltidézésnek ez a módja is elviselhető egyszer-egyszer: aki kíváncsi rá, így megtudhatta, milyen volt hajdanán egy világsikert aratott film. —bel— MAGYAR IRODALOM Negyvenmillió példányban Szovjet—magyar kiadói együttműködés Tegnap délben aláírták az öt évre szóló szovjet— magyar együttműködési szerződést, amely meghatározza a két ország közös munkáját, a könyvkiadásban és könyvterjesztésben. Az okmányt Iraklij Joszifovics Cshikvisvll, a moszkvai Állami Sajtó Bizottság első elnökhelyettese és Gábor Viktor, a Kulturális Minisztérium kiadói főigazgatója hitelesítette aláírásával. Az ünnepélyes aktus után Iraklij Cshikvisvilit kértük meg, nyilatkozzék lapunknak az együttműködési szerződésről. — Mi az új a mostani megegyezésben, a legutóbbi, 1973-ban Moszkvában aláírt jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest? — Mindenekelőtt az, hogy ez a megegyezés konkrétabban mondja ki közös feladatainkat a korábbinál. Egy sor konkrét tématervben állapodtunk meg, amelyek kidolgozása két- és többoldalú nemzetközi együttműködés eredményeként várható. Tudományos intézeteink kutatási terveinek összehangolása révén olyan témákról szóló sorozatok kiadását tartjuk fontosnak, mint például a fejlett szocialista társadalom felépítésének tapasztalatai; az új ember kialakulása a szocializmus körülményei között, a szocialista életmód; a burzsoá ideológia elleni harc. És tervezzük egy új sorozat kiadását, amelynek ideiglenes címe: Harc a maoizmus ellen. — Új szemléletet tükröz a következő öt évre szóló megegyezésben az is, hogy együttműködésünk sokkal teljesebben, tágabban fogja át a Szovjetunió népeinek irodalmát, az eddig kevéssé ismert, bár számos remekművel rendelkező nemzetiségek nagyobb teret kapnak irodalmaink cseréjében. Ebben a törekvésben magyar partnereink voltak a kezdeményezők, üdvözöljük ezt és egyetértünk vele. Itt hadd jegyezzem meg, hogy az elmúlt három évtized alatt több mint 40 millió példányban jelentek meg magyar művek a Szovjetunióban, 34 nyelvre lefordítva. A nyelvterületek száma még növekedni fog és bővítjük azoknak a városoknak a körét, ahol magyar könyvkiállítást, könyvhetet rendezünk. — Véleményem szerint az előttünk álló öt évben meghaladjuk azt a szemléletet, amely csak a társadalomtudományi , politikai és szépirodalmi könykiadást fogta át, mint az együttműködés lehetséges területeit, s a mostani megegyezés alapján bővülni fognak kapcsolataink a tudományos, a műszaki és a gyermekirodalom kiadásában is. Sőt reméljük, sikerül megoldanunk a nyomdai együttműködést is. — A Szovjetunióban hamarosan befejeződik a 15 kötetes Magyar Irodalom Könyvtára sorozat, most már a bővítésére gondolunk. Arra, hogy más nyelveken is kiadjuk. A kérdéssel már több szövetségi köztársaságban foglalkoznak. Fontos része megegyezésünknek, hogy szakembereink kölcsönösen az eddiginél hosszabb tanulmányi időt tölthetnek a másik országban. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — kéreztük Gábor Viktort. — Azt például — mondta a kiadói főigazgató —, hogy a jövőben szerkesztők cseréjére is sor kerül. Magyar szerkesztők dolgoznak majd szovjet kiadóknál és viszont. Ez lehetővé teszi, hogy szerkesztőink közül a nemzetiségi kiadókban töltött idő alatt kinevelődjék a szovjet népek irodalmának szakértői gárdája. — A szovjet delegáció vezetője személy szerint milyen műveket ajánlana magyar kiadásra a legfrissebb szovjet termésből? — Bondarev műveit — mondta I. L. Cshikvisvili —, nagyon jó az új regénye A part. Azután a kevésbé ismert Anatolij Ivanov alkotásait,, például az Örök vívás és a Délben eltűnnek az árnyékok című regényét. És a múlt hibáit bátran és élesen megfogalmazó Fjodor Abramov regényeit. — A magyar irodalomból mit tart fontosnak a kiadói főigazgató a szovjetunióbeli megismertetésre? — Az utóbbi években sok tervszerű és átgondolt lépés történt azért — mondta Gábor Viktor —, hogy a magyar irodalom klaszszikus és XX. századi alkotásai közül a legjobb műveket megismerjék a szovjet olvasók. Legnagyobb íróink műveit lefordították vagy éppen fordítják. Közben új generáció nő fel, tehetséges, figyelmet érdemlő nemzedék, és úgy gondolom, hogy irodalmunk szovjetunióbeli kiadása elsősorban erre felé fog terjeszkedni. Az együttműködési szerződés elvei és konkrétumai eszmecserék során a közös munka jegyében folyó tárgyalásaikon alakultak ki, s ezeket mind a ketten magunkénak érezzük. B. É. Milyenek a magyar férfiak? A Tv új műsorai a harmadik negyedévben (Folytatás az 1. oldalról) a történelmi múltat néhány műsor. A Magyarország műemlékeiben az Országházat veszi szemügyre a kamera, a mohácsi csata 450. évfordulója és a tampadírak újbóli feltárása adja a Mohács című műsor időszerűségét, a háromrészes Aquincum című produkciót pedig a most nyáron Budapesten összeülő nemzetközi Limes kongresszus, a római birodalom határaival foglalkozó régészek és történészek szokásos évenkénti tanácskozása idején sugározzák. A sportközvetítések között labdarúgó-mérkőzések, kosárlabda-, kézilabda-, atlétikai versenyek közvetítései szerepelnek, a legnagyobb figyelem mégis természetesen az olimpiát követi majd. A csaknem 85 órás közvetítésről külön műsorterv készül. VÁNDORÜNNEP A szórakoztató és zenei műsorok egyik nagy vállalkozása a komolyzenei televíziós rendezők budapesti nemzetközi versenyének megrendezése. Három döntőről és a győztesek gálaestjéről ad közvetítést a tévé. Lesz Páger-est és Musicalpódium. Ez utóbbiban színészek és táncdalénekesek szerepelnek. Lajtai Lajos melódiái csendülnek fel a Hol van az a nyár ... című műsorban, zenei vetélkedőt láthatunk három adásban, a címe: Juszt is miénk a babér. Karel Capek több mint félévszázados sci-fi-jéből készül a R. U. R. című tévéjáték és ugyancsak a szórakozást szolgálja Félix László rendezésében Polgár András írásából A szépség háza című produkció. Róbert László műsora a több részre tervezett sorozat: Milyenek a magyar férfiak? Az irodalmi és a drámai műsorok között egyaránt megtaláljuk a könnyed és a művészi igényű produkciókat. Vándorünnep címmel Hemingway kisregényéből készült tévéválogatás, Karinthy Márton rendezte Juhász István Blanka című tévéjátékát. Szemes Mariann egy logikai krimit vitt képernyőre, A játszma, címmel. A negyedév többi tévéjátéka: Török Gyula: A zöldköves gyűrű (rendező: Horváth Z. Gergely), Erdélyi Sándor: Mérnök úr vagyok (rendező: Gaál Albert), Fodor Sándor: A feltámadás elmarad (rendező: Dömölky János), Szabó Pál: Isten malmai (rendező: Gaál Albert), Miroslav Krleza: Agónia (rendező: Dömölky János), Roman Hlavac: A vád tanúi (rendező: Horváth Ádám), Palotai Boris: A szürkezakós és a mami (rendező: Iglódi István), Víztükörben (rendező: Rományi Béla), Bencsik Imre: Százéves asszony (rendező: Málnay Levente). KÖRSZÍNHÁZ Vásári komédia. Színpadra alkalmazta és rendezte: KAZIMIR KÁROLY Kossuth-díjas, érdemes művész. Bemutató: július 2-án, este 128 órakor. A jegypénztár telefonja: 224—251. JÖVŐBELÁTÓK KLUBJA Több filmsorozat kezdődik az új negyedévben. Kalandos, romantikus történet a tízrészes lengyel Fekete felhők. Humoros kalandokat mond el a tizenhárom részes Papák haptákban. A filmműsoron szerepel például a cannes-i nagydíjas Lindsay Anderson-film: Ha, Chaplin Nagyvárosi fények-je és Tony Richardson Tom Jones-a. A legfiatalabb nézőknek megszervezik az ifjú jövőbelátók klubját, a fiatal üzemi újságírók műsorának a szocialista életforma lesz a témája. A Kezdőkör című műsor a sorozat egykori vendégeit keresi fel. Waul a mozikban AKCIÓ AZ ELNÖK ELLEN Annyi mindenki írt már Kennedy elnök meggyilkolásáról, annyi filmet készítettek szerte a világon e témakört érintve, hogy igazában az a meglepő, hogy éppen Amerikában viszonylag későn készült el egy ilyen produkció. Forgatókönyvének megírására a szakma kitűnően jegyzett képviselője, Dalton Trumbo vállalkozott (Mark Lane és Donald Freed regénye nyomán), a rendezője pedig David Miller. Ennek az amerikai filmnek az a fikciója, az a feltételezése — tegyük hozzá kézenfekvő feltételezése —, hogy az elnököt előre megfontolt szándékkal, rendkívüli alapossággal kitervelt módon, három mesterlövész felbérelésével és egy ál Osvald közreműködtetésével tették el láb alól. Ismerve a kötetekre rúgó szakirodalmat, azt lehet mondani: így is történhetett. A film valahogy mégis némi csalódást okozhat a magyar nézőnek. Mindenekelőtt talán azzal a didaktikusságával, ahogy az összeesküvő vezérkart ábrázolja, akik szinte mondatról mondatra elmondják magukról mindazt, amit egy ilyen feltételezett összeesküvés résztvevői összességükben gondolhattak, de személyenként, jellemenként, helyzetenként ilyen pontossággal aligha fogalmazhattak meg. A vietnami háború alakulása, a szovjet—amerikai atomcsendegyezmény, a néger vezetőkkel való egyezkedés lépései azok, amelyek olyannyira idegesítik az összeesküvőket. Ha feltételezzük, hogy az ilyen csoportnak valóban hasonló aggályai lehettek, akkor is nehezen tételezhető fel, hogy ezt akárcsak önmaguknak is ilyen pontokba szedve megfogalmazzák. Arról nem is beszélve, hogy a film készítői, a valósággal ellentétben, némileg egyoldalú békeangyalnak ábrázolják Kennedyt, elfeledkezvén arról, hogy a kubai intervenciót és a vietnami beavatkozást is ő készítette elő. A film dramaturgiája azonban a jól bevált és hatásos krimitechnikát követi, s ha tudjuk is, hogy mi fog bekövetkezni, az események közeledtével sikerül az izgalmat növelni, s maga az akció nagyon hatásos a filmvásznon. Ehhez az is hozzájárul, hogy nagyon sok, eredeti híradó és televíziós felvétellel illusztrálták a filmet a megfelelő időpontokban. (bernáth) PAULINA 1880 Gyermekkoromban hallottam egy érzelmes ostoba dalocskát. „A magas hegy tetejéről / lenéztem a völgybe, / s ott láttam három grófot / egy csónakban ülve. / A legislegifjabbik a / csónakszélre állt, / s aranyserlegböl itta / fehér, finom borát.’’ Sokszor megpróbáltam felidézni magamban ezt a jelenetet, de sehogy sem értettem, hogy az ördögbe lehet tudni ama magas hegy tetejéről, hogy éppen a legeslegifjabb gróf állt a csónakszélre, hogy a kelyhe aranyból van, s hogy fehér finom bort, nem pedig vörös lőrét kortyol belőle. Ez a „mű” jutott eszembe a Paulina 1880 című francia—NSZK film láttán. Márcsak azért is, mert a nótában később arról van szó, hogy az ifjú grófhoz nem akarják hozzáadni a lányt, akit szeret, s ezért zárdába dugják, s a zsengekorú arisztokrata ezért föl akarja gyújtani az intézményt. Nos, ebben a filmben is van gróf — igaz, hogy nem egészen ifjonc, hanem vonzó negyvenes, összes férfibájával Maximilian Schell játssza —, van szép és gazdag leány, aki kolostorba vonul... Egészen olyanformán, mint a dalban, s ráadásul minden nagyjelenetnél megszólal Nicolas Nabokov érzelmes áradó zenéje. A filmet Jean Louis Bertucelli rendezte. Képsorai a Viscorti-filmek pompás külsőségeit idézik. (morvay) A Bolsoj új balettje Mint ismeretes, a moszkvai Nagy Színház idén töltötte be kétszázadik évét. A jubileumi évad műsorán több mint ötven mű szerepel. A repertoárban megtalálhatók az opera- és balettirodalom klasszikus alkotásai, az orosz, szovjet és más szerzők művei. Nemrég zajlott le a jubileumi évad bemutatója, a Szerelmet szerelemért című komikus balett első előadása. Vera Bokkadoro, a Moszkvai Színművészeti Főiskola végzett növendéke a következőket mondja a premierről: — A tánc nyelvére kellett fordítanunk Shakespeare remekét, a „Sok hűhó semmiértet”. Megtartottuk a mű cselekményének legfontosabb elemeit, főhőseit, igyekeztünk kifejezni atmoszféráját, életörömét. Ebben nagy segítségünkre volt Tyihon Hrennyikov zeneszerző muzsikája, amelyre jellemző az optimizmus, a sokszínűség, a líraiság és a humor.