Esti Hírlap, 1976. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

e Fontos műsort láthat­tunk tegnap este csúcsidő­ben. A Magyar Televízió történetében először egy külföldi magyar nyelvű színházból volt közvetítés. A Kamarnál Magyar Terü­leti Színház Jan Solovic Meridián című drámáját adta elő. Nem lehet eléggé dicsérni ezt a kezdeménye­zést, hiszen több szomszéd szocialista országban mű­ködnek magyar színtársula­tok, de eredményeikről a honi nézők keveset tudhat­nak. Vannak ugyan vendég­játékok, ezeknek előadásait azonban csupán kisszámú nézősereg tekintheti meg. A televízió viszont milliókkal láttathatja, milyen a ma­gyar színházi kultúra hatá­rainkon túl. Természetesen egy-egy előadás erről nem adhat teljes képet, és éppen ezért rendkívül fontos, mi­lyen darabot választanak bemutatásra. A tegnap köz­vetített Solovic-dráma ér­dekes konfliktust vázolt föl, a szlovák felkelés harcos nemzedékének és gyerme­keinek, a mai tizen-huszon­­éveseknek összeütközését, de a jellemek egyszerűsítet­tek és kevéssé változók vol­tak. Konrád József rendező — egyben a darab fordítója — gondos munkát végzett,­­ igyek­ezett néhány mulat­ságos percet is teremteni, amit a közönség nevetéssel, tapssal jutalmazott. Szá­munkra érdekes volt az is­meretlen arcú színészek já­téka. Várjuk a szomszédos országok magyar társulatai­nak további előadásait, kö­zöttük bizonyára fogunk erőteljesebb hatású drámá­kat is látni. (morvay) □ PIERRE BOULEZ a College de France tanára lett. Boulez 1966 óta élt kül­földön : azért távozott Fran­ciaországból, mert nem ér­tett egyet André Malraux, az akkori kultuszminiszter művészetpolitikájával. Szeptember 29-én magyar­országi bemutatóként elő­adnak a budapesti Zene­­akadémián egy Boulez-szo­nátát. Azon az estén kezdő­dik a budapesti zenei hetek keretében a Korunk zené­je sorozat. NÉGY ORSZÁGBÓL A PLAKÁT ILLÚZIÓJA Hogyan fojtsuk vízbe... ? Többen, többféleképpen próbálnak eligazítani. Szín­foltokkal, montázzsal, gro­teszk jelenettel. Az ötletes kompozíciók határozottan kíváncsivá tették: ki, ho­gyan, miért, s főleg milyen vígjátéki bonyodalmak, jövés-menés árán válaszol­nak a kérdésre. Vagy mit keres a céltábla De Gaulle tábornok testén? S miért sántít az oroszlán? Hatal­mas mikrofon alatt vergődő figura, kereszt alakú fa­­törzsnek támaszkodó, s az­zal eggyé váló férfi, gro­teszk női alakok, villamos­szék, virágból font lírai je­lenet, a nevetéstől pukkadó gyerekarc . .. Szinte vég nélkül sorolhatnánk a vil­lanásokat, a pillanatnyi be­nyomásokat, amelyeket a Csepeli Munkásotthon ki­állítótermében szerezhet a néző, a moziplakátok nem­zetközi kiállításán járva. Ezek az utcáról a par­kettás terembe került fal­ragaszok a reklám célját szolgálják, csalogatni akar­nak, a film megtekintésére csábítanak. De nem mind­egy, hogyan. A kiállítás, amely cseh, lengyel, NDK- beli és magyar filmplakáto­­kat vonultat fel, érdekesen, sok-sok fantáziával ad vá­laszt erre a kérdésre. S kü­lönösen érdekes a válasz olyankor, amikor azonos témát dolgoznak fel a négy ország plak­áttervezői. Pél­dául négy felfogásban ta­lálkozhatunk a Szikrázó lá­nyok, Az Amerikai éjszaka, a Babaház, a Szerelmem, Moszkva és a Sakál napja című film falragaszaival. Az alkalmazott grafika szinte kápráztató sokféle­ségének lehetünk tanúi. A fényképnaontázstól, a rajzos ábrázoláson át, a fellé sű­rűsödő festői megoldásokig minden módszerrel talál­kozhatunk. Néha — főként vígjátékok esetén áll ez — egészen váratlanul szimbó­lumok kerülnek a plakátra. Más falragaszokkal ellen­tétben itt a téma erősen meghatározó s egyben, lehe­tőséget, kibontakozást adó. A film képi rendszere su­gallja a megoldást, s egy­ben arra szorítja a plakát tervezőjét, hogy az illető alkotás központi gondola­tát fejezze ki, és egyben alkalmazkodjék a film cí­méhez is. Rendkívül érde­kes például, hogy a Sakál reklámplakát­jai függetle­nül attól, hogy különböző országokban tervezték, szinte azonos mozzanatot ragadnak ki a filmből. Ez a sok­színű tárlat ar­ról is meggyőzhet bárkit, hogy nem egy plakáton ön­törvényű művészi alkotás sugalmazza az adott film mondandóját. És sok eset­ben talán értékesebb és maradandóbb — hadd ne említsünk itt címeket —, mint aminek a megtekinté­sére invitál. Olyan tárlat ez, amelyen elsősorban a sokféleség varázsa élvezhe­tő, s a filmektől függetle­nül hangulatos, nemzetközi nyelvű, képzőművészeti ki­állítás élményét élheti át a látogató. S furcsamód illú­zióval is távozhat e bemu­­ta­tóról, azzal a csalfa érzés­sel, hogy minden moziban jó filmet vetítenek. (harangozó) SZABADTÉRI MÉRLEG Telt házak a nézőtereken A szeszélyes időjárás el­lenére is sikeres évadot zár­tak a budapesti szabadtéri színpadok. A három fővá­rosi színpadon 105 ezer né­ző 75 előadást tekintett meg. Szinte egy teljes hónapon át zajlottak, mostoha me­teorológiai viszonyok kö­zött a bemutatók. A nézőszám így is több mint 20 százalékkal meg­haladta a tervezettet. Ka­tona Ferenc, a budapesti szabadtéri színpadok igaz­gatója sikerként könyveli el, hogy valamennyi pro­dukciót kedvezően fogadott a kritika és a közönség is. Bevált az a kísérletsorozat, amelyet tavaly indítottak a Budai Parkszínpadon: a korábbi egyetlen, többnyire operettelőadás-sorozatot most vendé­­­együttesek különböző műfajú ven­dégjátékával cserélték fel. Ez a módosítás a színpad előnyére vált, a színes, vál­tozatos repertoárkínálat növelte az érdeklődést. A Margitszigeti Szabadté­ri Színpadon ezen a nyá­ron tizennyolc alkalommal hangzott el a bevezető szig­nál. Itt a legnagyobb si­ker Bizet Carmenje volt, öt előadását, több mint 14 ezren hallgatták meg. S ez azt jelenti, hogy minden este csaknem zsúfolt volt a hatalmas nézőtér. A nyár leghidegebb három napján táncolt a sziget fái alatt a Rigai Balettegyüt­tes, ám ez sem akadályoz­hatta meg a Hattyúk tava forró fogadtatását. Ugyan­csak nagyszámú publikum tapsolta végig az Állami Népi Együttes Ecseri lako­dalmas című műsorát. A tavalyi­ évadból áthozott Pillangókisasszonynak pe­dig négy alkalommal több mint tízezer főnyi nézőse­rege volt. A Budai Parkszínpadon, a most véget ért szabadté­ri szezonban 27 előadás nö­velte a nyár kulturális vá­lasztékát. Itt két együttes iránt mutatkozott a legna­gyobb érdeklődés: több, mint tízezren váltottak je­gyet a Tahiti együttes tánc- és énekösszeállításra, és csaknem kilencezren vol­tak kíváncsiak a Szenegá­li együttes produkciójá­ra. A Városmajori Szabadtéri Színpadon a Próbababa cí­mű szovjet vígjáték zenés változata harminc előadást ért me­g, több mint 75 százalékos látogatottság mellett. Az idei évad tapasztala­tait hasznosítva már ké­szülnek a jövő évi tervek. Az már biztos, hogy a Mar­gitszigeti Szabadtéri Szín­padon — módosított sze­reposztásban — ismét színre kerül a Carmen, s újra fellép az Állami Né­pi Együttes is. (MTI) k M­MMI SIKERE A magyar kóruskultúra újabb nagy külföldi sikert könyvelhet el. A Mard­ári József vezette Váci Vox Humana vegyes kar kiemel­­kedően szerepelt Olaszor­szágban, a XXIV. Arezzói Nemzetközi Kórusverse­nyen. A váci énekkar az igen rangot­ versenyen ki­váló együtteseket előzött meg és megnyerte a vegyes kart, valamint a folklórka­tegória első díjat. (MTI) □ A VIVALDI -TÁRSA­­­SÁG nemzetközi ének ver­senyét az idén először Pa­léban, Jugoszláviában ren­dezték. 14 országból 51 éne­kesnő és énekes vett részt. A zsűri elnöke Mario del Monaco volt. Az első a fia­tal olasz szoprán, Stella Doz lett Tanévkezdés az Iskolarádióban —­ Az 1976/77-es tanév­ben az Iskolarádió különö­sen az általános iskolák számára készülő műsorok rendszerének kiépítésére fordít nagy gondot — mondta Havril Erzsébet, a Rádió ifjúsági osztálya Is­kolarádió szerkesztőségé­nek vezetője. A tantervi módosításoknak megfele­lően nagyobb hangsúlyt kapnak az anyanyelvi és matematikai anyagok. Foly­tatjuk a Tanuljunk magya­rul ! című anyanyelvi so­rozatunkat, amely a bajai tanítóképző kísérleti mű­helyében készül. — Elkészült az alsó ta­gozatosok számára az ének­zene program. Eddig az I— IV. osztálynak 120 adást sugároztunk. Most már az V. osztályos tananyaghoz készül az új sorozat. Bő­vül a felső tagozatosok műsor­választéka is. Foly­tatódik az osztályfőnöki órák kereteiben a népszerű Barátom Kázmér című so­rozat, amelyben többek kö­zött szó lesz a barátságról, a tanulásról, az árulkodás­­ról stb. Az új tantervi kon­cepciót figy­elembe véve az V—VI. és VIII. osztályosok­nak pedig a családi életre való nevelés tárgyköréből sugároznak műsorokat. — A messziről-mess­zire című művelődéstörténeti sorozatunk célja változat­lanul az, hogy egy-egy mű­velődéstörténeti korszakot sokoldalúan láttassunk, de az új­ tanévben megválto­zik a műsor formája. Játé­kosabb lesz a keret és na­gyobb szerepet kapnak ben­ne a gyerekek. Természet­­tudományokból a már is­mert összeállítások mellett új sorozat indul Híres ma­­dárparadicsomok és arbo­rétumok címmel. Idegen nyelvből Kérek egy pohár vizet címmel a VIII. osztá­lyosok kapnak új orosz nyelvleckéket. Ebben az élő, beszélt nyelv gyakorlásá­hoz adnak élethelyzeteket, riportokat.­­ A középiskolások szá­mára sorozat indul a min­dennapok kémiájáról, a családi életre nevelésről, az önismeretről. Történelem­ből többek között Károly Róbertről, Husz Jánosról, Hriszto Botevről, Nicolae Balcescuról, Dobó István­ról hangzik el adás. — Heuréka címmel ma­tematikai műsort is sugá­roznak a problémamegol­dásig vezető útról. Irodalmi hangképek a XIX és XX. századból címmel az orosz irodalom gazdag és színes korszakából hangzik el anyag. Többek között Nyek­­raszov, Gogol, Dosztojev­szkij, Tolsztoj, Csehov, Turgenyev műveinek fel­használásával. Angol nyelv­vizsga-előkészítő tanfolyam kerül a hallgatók elé. A két évre tervezett sorozatból az idén harminc leckét mu­tatnak be. Folytatódik a francia társalgási sorozat is.­­ Az iskoláskorú gyere­keknek szánt műsorok mel­lett az idén Mindenki is­kolája címmel új sorozat is indul azoknak a felnőttek­nek, akik valamilyen okból nem végezték el az általá­nos iskola VII—VIII. osz­tályát. (MTI) j­ó n­apló­ a mozikban De hová tűnt a 7. század? Háborúban játszódik ez a francia—olasz film, mű­faja azonban vígjáték. Ró­bert lamoureux, akit szí­nészként ismernek a ma­gyar nézők, a második vi­lágháború francia hadszín­terein kalandoztatja hőseit. Ezek a legkülönbözőbb öl­tözetekben, sőt, uram bo­csa, csupán egy szál német rohamsisakkal a fejükön hajtanak végre hőstetteket. Lány Hanoiból Egy tízévesforma kis­lány a hősnője a Lány Ha­noiból című vietnami film­nek. Édesapját keresi, aki a nemzeti hadsereg tisztje. A katonák megpróbálnak segíteni a kislányon, aki sokat szenvedett a háború kegyetlenségétől, édesany­ját is elveszítette. A film — amelyet Hat Ultin ren­dezett — felidézi a szabad­ságukért harcoló vietna­miak hősi küzdelmét. Egykoronás románc Fiatalok a hősei Zbynek Brynych filmjének, és alig­hanem a fiatal nézők köré­ben lesz népszerű ez a cseh vígjáték. Márcsak azért is, mert a szereplők között ott találjuk a nálunk is nép­szerű énekeseket, így Hele­na Vondrackovát, Nada Urbankovát és Karel Get­tót (képünk). NYITÁSRA VÁRVA Bernarda háza, Kedves hópeer Még festik a bádogtetőt, tatarozzák a színpadot, az öltözőket a Vígszínházban , de hamarosan megindul falai közt az élet, megkez­dődnek a próbák. Elsőként Garcia Lorca Bernarda há­za című drámáját kezdik próbálni, Várkonyi Zoltán vezetésével. (A nevezetes, csupa női szereplőt foglal­koztató darabot emlékeze­tes sikerrel adta hajdan a Katona József Színház, Marton Endre rendezésé­ben, Tőkés Annával a fő­szerepben.) A szereposztás a Vígben: Sulyok Mária, Schubert Éva, Bánki Zsu­zsa, Halász Judit, Andai Györgyi, Kútvölgyi Erzsé­bet, Venczel Vera, Tábori Nóra, Földi Teri, Békés Ri­ta, Szatmári Liza és Sándor Iza. A bemutató október 22-én lesz. A színház októ­ber elsején nyit, a Szent Johanna előadásával. A Pesti Színházban ha­marabb kezdődnek az elő­adások. Az első este, szep­tember 17-én Ginzberg A hirdetését játsszák, Rutt­­kai Évával a főszerepben. Itt az első premier Déry Tibor Kedves hópeer ...! című regényének adaptá­ciója lesz. A főszerepre vendégművészt hívtak meg: Major Tamást. A többi fő­szereplő: Bulla Elma, Pe­tites Sándor, Bánsági Ildikó, Balázsovits Lajos, Bánfalvi Ági, Zách János és Korcs­­máros György is. A társulathoz szerződött az új évadra Valló Péter rendező Szolnokról, Bán­­falvi Ági a főiskoláról, Bánsági Ildikó a József At­tila Színházból és január el­sejétől Maszlag István Mis­kolcról. BIZONYÍT AZ ÉVGYŰRŰ Történelmi trón Nagy Károlynál­ az aacheni dómban levő sírjáról a legújabb vizsgálatok arra következtetnek, hogy csak 122 évvel a császár halála után, I. Ottó koronázásakor készítették. A márványtró­­nus farészének évgyűrűvizsgálatából megállapították: a fel­használt fát 93S-ben vágták ki. Dr. Beo Hugó, aacheni főres­taurátor kijelentette: a trón történelmi értéke változatlan. □ MÁGER ÁGNES fes­tőművész kiállítása szep­tember 8-tól látogatható a Bajcsy-Zsilinszky úti Stú­dió Galériában. A tárlat szeptember 25-ig ■tekinthe­tő meg.

Next