Esti Hírlap, 1976. december (21. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
Kidolgozták a terveket, elkészült a javaslat Metró jár majd Újpestre, Rákospalotára Az észak—déli vonal folytatása Kapcsolat Csepellel Befejezéséhez közeledik az észak—déli metróvonal első szakaszának építése, már dolgoznak a következő részen, s készülnek az újabb vonalak tervei. Az új elképzeléseket, a javaslatokat ismertette most dr. Nagy Ervin, a közlekedési főigazgatóság helyettes vezetője. Két szakaszban ! A jóváhagyott tervek szerint a következő öt évben az észak—déli vonal eléri az Élmunkás teret. Hogyan épül majd tovább? — A metrót az Élmunkás tértől a Váci úton vezetjük, majd az Árpád útnál Újpest felé kanyarodik, keresztezi a váci vasútvonalat, s eléri az épülő rákospalotai centrumot. Az elképzelések szerint ez a vonal is két szakaszban épül. Számításunk szerint 1982-ben megnyitjuk az Élmunkás tér—Árpád híd közötti részt. A vonal építése 1978—79-ben kezdődik el. Az Árpád-hídtól a rákospalotai központba vezető 8 kilométeres szakaszt egyben kívánjuk átadni 1985-ben. Ekkor Újpesten a tömegközlekedés nagy részét a metró vállalja át. A tervezett állomások: Dózsa György út, Árpád-híd, Forgách utca, Meder út, Szekszárdi út, Újpest MÁV- megálló, Bajcsy-Zsilinszky út, Rózsa utca, Rákospalota MÁV-állomás, rákospalotai központ. A teljes észak-déli metróval megnyitása után ezen a vonalon 1 millió 200 ezer ember utazik majd naponta, két irányban, hasonlóan, komplex módon épülnek. Az állomások kijáratához gyalogos aluljárókat tervezünk. Az építés előreláthatóan 1978-ban kezdődik a Budafok—Kálvin tér közötti részen. A további szakaszok a várható átadás sorrendjében: Kálvin tér—Baross tér, Baross tér—Bosnyák tér, Bosnyák tér—Újpalota. A teljes vonal építésének befejezése 1990 után várható, 19 kilométer hosszú lesz, 23 állomással. Gyorsvasút — Szó volt az észak—déli metróvonal és a csepeli HÉV csatlakozásáról is .. . — A főváros és a környék fejlesztési terve rögzíti, hogy a földalatti vonalak és az elővárosi gyorsvasutak együtt alkotják Budapest gyorsvasúthálózatát. Ennek alapján javaslatot készítettünk a csepeli HÉV Kálvin téri bevezetésére. Ha ezt megépítjük, Csepelnek, majd Erzsébetnek közvetlen kapcsolata lesz a Belvárossal: a Kálvin téri csomóponton át két metróvonalhoz csatlakozik. A meghosszabbítás után a csepeli gyorsvasúton naponta 84 ezer ember utazik, s az utasok naponta tízezer óra utazási időt takarítanak meg. Az 1,4 kilométer hosszú új szakasz elkészítése után az egybefüggő gyorsvasúthálózat 8 kilométerrel bővül. Az előkészítést 1980-ban, az építést 1981—83. közöttre tervezzük. Sziklai Júlia Budafoktól • Merre kívánják vezetni a harmadik földalatti vonalat? — Budafoktól Rákospalotáig tervezzük. A pálya a budai részen a Szabadság út, Fehérvári út vonalában fut, majd a Gellért térnél, a Szabadság-híd mellett keresztezi a Dunát, s éri el a Kálvin teret. Ezután Józsefvárost érintve halad a Baross térig, s tovább a Thököly út vonalában a Bosnyák téren és Újpalotán át a Rákospalotán épülő járműtelepig. Fontosabb állomásai: budafoki központ, Móricz Zsigmond körtér, Gellért tér, Kálvin tér, Baross tér, Hungária körút, Bosnyák tér, Újpalota. Természetesen ezenkívül további állomások is épülnek. A tervezett átlagos állomástávolság 870 méter lesz. Az érintett csomópontok az eddigiekhez Rába-Steiger erőgépek készülnek a Magyar Vagon- és Gépgyár budapesti Vörös Csillag Gépgyárában. A nagy teljesítményű traktor különféle speciális mezőgazdasági munkára, gépek vontatására, működtetésére szolgál. Külföldön is kedvelt csemege a dinnye Szerződést kötöttek zöldségre, gyümölcsre Tél eleji beszélgetés a nyárról Hevesben Az igazgató szobájába benéznek a behavazott egri háztetők, a havas dombok. Tél elejei beszélgetés: lesz-e nyárra elég mézédes, vérpiros hevesi dinnye, paprika, paradicsom, s a Mátra szőlőskertjei küldenek-e majd elég csemegeszőlőt? Kora tél: a Kiváló közös vállalat címmel kitüntetett egri SZÖVTERMÉK most alapozza — a szerződések készülnek — a nyarat. Miért kapta ez a megyei közös vállalat — ötvenkét tsz és ÁFÉSZ vállalata — a kitüntető címet. Hevesben a zöldséges terület csökkenése hamarább kezdődött mint az országban máshol. 1972—1973. volt a mélypont, évente addig körülbelül ezer hektárral csökkent ez a terület. Azóta lassú, de folyamatos az emelkedés. 1974-ben pedig az egri SZÖVTERMÉK túlteljesítette a zöldség-gyümölcs értékesítési előirányzatát. S volt olyan három hét, a szezon kezdetekor, hogy csak Heves megyéből érkezett az ország boltjaiba, piacaira a dinnye. Tehát milyen lesz — mit várhatunk a szerződésekből — a nyár? Patkó József igazgató mondja: — 1900 vagon zöldséggyümölcs volt a tervünk, de már eddig jóval többet, 2600 vagont szerződéssel lekötöttünk. De azért a számok, vagonok — nem minden. Komoly szépséghibája is van ennek a nagy tételnek. Főként a kevésbé munkaigényes termékekből állnak össze ezek a vagonsorok. Elsősorban a görögdinnyéből, káposztafélékből, gyökérzöldségből. A munkaigényes uborkából 150 vagont szerettünk volna leszerződni, de eddig csak 80 vagonnal sikerült, a 240 vagon paradicsom helyett csak 190 vagonnál tartunk még. Örvendetes viszont, hogy a sok munkát kívánó zöldpaprika legalábbis papíron, a szerződésekben megvan. A 220 vagon jóval több a tervezettnél. (Hevesnek csak ötven vagonra van szüksége a többit Budapestre, s az ipari városokba küldi majd.) Dinnyéből tehát a szerződések szerint el leszünk látva. 800 vagon volt a terv, de 1230 vagont szerződtek le. Ha mindez meg is terem, azért akkor sem lesz túltermelés. A hevesi görögdinnyét nemcsak a szomszédoknak exportáljuk, még Skandináviába és Angliába is eljut. — Dinnyében a hazai piac — mondja az igazgató — sokkal igényesebb, mint a külföldi. Nálunk a Belkereskedelmi Minisztérium rendelete szerint valójában a vevő szája ízlése dönti el, hogy megveszi-e a dinnyét. A lékelés kötelező nálunk, máshol ez ismeretlen. Tavaly lékelési veszteségként a nagy termés húsz százaléka — és ez óriási tétel — kiesett! Igaz, hogy a rendelet azt írja elő, hogy amennyiben csak a cukortartalom hiányzik, de kellően érett, állaga megfelel, vagyis nem apad, akkor a vevő köteles a meglékelt dinnyét elvinni. De ez csak a rendelet. Láttam olyant is, amikor a vevő öt dinnyét lékeltetett fel, s csak a hatodikat vásárolta meg. Hogy a hazai vásárló valóban szájíze szerint vásárolhasson, a lékelési veszteségekre egy forint állami támogatást kapunk. Heves a csemegeszőlő, a saszla hazája. Idén 13 forintért vásárolták fel a csemegeszőlőt, a kötelező fogyasztói ár 14,80 volt. Ezért két és fél forint állami támogatást kaptak. A csemegeszőlő máskor, idén pedig különösen hiánycikk volt. Az esőzések miatt csak 200 vagonnal tudtak felvásárolni. Ezért most Hevesben a tsz-ek megkezdik a háztáji csemegeszőlő támogatását. A nagy gazdaságok nehezen tudnák a piacot frissen szedett csemegeszőlővel ellátni. Egy ember tízórás munkanap alatt 130 kilót tud szedni. Borszőlőből pedig 3—4 mázsát is. A gyöngyöspatai tsz — követik már máshol is a példáját — szaporítóanyaggal, fordítással segíti a háztáji csemegeszőlő-telepítést. Sőt, ahol hagyományos borszőlő van, azt szeretnék csemegére felcserélni. A szövetkezet három évig — míg termőre nem fordul a saszla — a kiesést, a gazda kárát, szőlő-, vagy borjuttatással pótolja. K. Gy. TISZAVASVÁRIBÓL Delagil 2 4 millió dollárért Az idén az Egészségügyi Világszervezet fokozottabb gyógyító-megelőző harcot hirdetett meg a malária ellen. Ennek hatására a világpiacon jelentősen megnőtt a kereslet a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár terméke, a Delagil iránt. A Szabolcs-Szatmár megyei gyár Delagilt előállító — Kémia 5. számú — üzemegységének dolgozói ezért a korábbinál is gyorsabb ütemben gyártották a malária elleni gyógyszert. A munkáskollektíva vállalta, hogy a három műszakos termelést folyamatossá teszi, így a hétvégeken — szombaton és vasárnap — sem állnak az üzem gyógyszergyártó gépsorai. Munkájaik eredményeként a múlt évi 180 tonnával szemben az idén 280 tonnányit készítettek a fontos hatóanyagból. E mennyiségből a gyár csaknem 260 tonnát exportált, illetve küld napjainkban is a tőkés és fejlődő országok piacaira. A hagyományos kereskedelmi partnerek — mint India, Pakisztán, Hollandia, Nigéria és Tunézia — mellett az idén a WHO megbízásából első ízben indítottak útnak Delagil-szállítmányt Togóba és Szudánba is, így a tiszavasvári gyár tőkés exportjának értéke Delagilból 1976-ban várhatóan 4 millió dollárra nő.