Esti Hírlap, 1976. december (21. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

Kidolgozták a terveket, elkészült a javaslat Metró jár majd Újpestre, Rákospalotára Az észak—déli vonal folytatása Kapcsolat Csepellel Befejezéséhez közeledik az észak—déli metróvonal első szakaszának építése, már dolgoznak a követke­ző részen, s készülnek az újabb vonalak tervei. Az új elképzeléseket, a javas­latokat ismertette most dr. Nagy Ervin, a közlekedési főigazgatóság helyettes ve­zetője. Két sza­kaszba­n ! A jóváhagyott tervek sze­rint a következő öt évben az észak—déli vonal eléri az Él­­munkás teret. Hogyan épül majd tovább? — A metrót az Élmun­kás tértől a Váci úton ve­zetjük, majd az Árpád út­nál Újpest felé kanyaro­dik, keresztezi a váci vas­útvonalat, s eléri az épülő rákospalotai centrumot. Az elképzelések szerint ez a vonal is két szakaszban épül. Számításunk szerint 1982-ben megnyitjuk az Élmunkás tér—Árpád híd közötti részt. A vonal épí­tése 1978—79-ben kezdődik el. Az Árpád-hídtól a rá­kospalotai központba veze­tő 8 kilométeres szakaszt egyben kívánjuk átadni 1985-ben. Ekkor Újpesten a tömegközlekedés nagy ré­­szét a metró vállalja át. A tervezett állomások: Dózsa György út, Árpád-híd, For­­gách utca, Meder út, Szek­szárdi út, Újpest MÁV- megálló, Bajcsy-Zsilinszky út, Rózsa utca, Rákospalo­ta MÁV-állomás, rákospa­lotai központ. A teljes észak-déli metróval meg­nyitása után ezen a vona­lon 1 millió 200 ezer em­ber utazik majd naponta, két irányban, hasonlóan, komplex módon épülnek. Az állomások ki­járatához gyalogos aluljá­rókat tervezünk. Az építés előreláthatóan 1978-ban kezdődik a Budafok—Kál­vin tér közötti részen. A további szakaszok a vár­ható átadás sorrendjében: Kálvin tér—Baross tér, Ba­ross tér—Bosnyák tér, Bos­nyák tér—Újpalota. A tel­jes vonal építésének befe­jezése 1990 után várható, 19 kilométer hosszú lesz, 23 állomással. Gyorsvasút — Szó volt az észak—déli metróvonal és a csepeli HÉV csatlakozásáról is .. . — A főváros és a kör­nyék fejlesztési terve rög­zíti, hogy a földalatti vo­nalak és az elővárosi gyorsvasutak együtt alkot­ják Budapest gyorsvasút­hálózatát. Ennek alapján javaslatot készítettünk a csepeli HÉV Kálvin téri bevezetésére. Ha ezt meg­építjük, Csepelnek, majd Erzsébetnek közvetlen kap­csolata lesz a Belvárossal: a Kálvin téri csomóponton át két metróvonalhoz csat­lakozik. A meghosszabbí­tás után a csepeli gyors­­vasúton naponta 84 ezer ember utazik, s az utasok naponta tízezer óra utazá­si időt takarítanak meg. Az 1,4 kilométer hosszú új szakasz elkészítése után az egybefüggő gyorsvasúthá­lózat 8 kilométerrel bővül. Az előkészítést 1980-ban, az építést 1981—83. között­re tervezzük. Sziklai Júlia Budafoktól • Merre kívánják vezetni a harmadik földalatti vonalat? — Budafoktól Rákospa­lotáig tervezzük. A pálya a budai részen a Szabadság út, Fehérvári út vonalában fut, majd a Gellért térnél, a Szabadság-híd mellett keresztezi a Dunát, s éri el a Kálvin teret. Ezután Jó­zsefvárost érintve halad a Baross térig, s tovább a Thököly út vonalában a Bosnyák téren és Újpalo­tán át a Rákospalotán épü­lő járműtelepig. Fontosabb állomásai: budafoki köz­pont, Móricz Zsigmond körtér, Gellért tér, Kálvin tér, Baross tér, Hungária körút, Bosnyák tér, Újpa­lota. Természetesen ezen­kívül további állomások is épülnek. A tervezett átla­gos állomástávolság 87­0 méter lesz. Az érintett cso­mópontok az eddigiekhez Rába-Steiger erőgépek ké­szülnek a Magyar Vagon- és Gépgyár budapesti Vö­rös Csillag Gépgyárában. A nagy teljesítményű traktor különféle speciális mező­gazdasági munkára, gépek vontatására, működtetésére szolgál. Külföldön is kedvelt csemege a dinnye Szerződést kötöttek zöldségre, gyümölcsre Tél eleji beszélgetés a nyárról­­ Hevesben Az igazgató szobájába benéznek a behavazott egri háztetők, a havas dombok. Tél elejei beszélgetés: lesz-e nyárra elég mézédes, vérpiros hevesi dinnye, paprika, paradicsom, s a Mátra szőlőskertjei külde­­nek-e majd elég csemege­szőlőt? Kora tél: a Kiváló közös vállalat címmel ki­tüntetett egri SZÖVTER­­MÉK most alapozza — a szerződések készülnek — a nyarat. Miért kapta ez a megyei közös vállalat — ötvenkét tsz és ÁFÉSZ vállalata — a kitüntető címet. Hevesben a zöldséges terület csökke­nése hamarább kezdődött mint az országban máshol. 1972—1973. volt a mély­pont, évente addig körülbe­lül ezer hektárral csökkent ez a terület. Azóta lassú, de folyamatos az emelkedés. 1974-ben pedig az egri SZÖVTERMÉK túlteljesí­tette a zöldség-gyümölcs értékesítési előirányzatát. S volt olyan három hét, a szezon kezdetekor, hogy csak Heves megyéből érke­zett az ország boltjaiba, piacaira a dinnye. Tehát milyen lesz — mit várhatunk a szerződésekből — a nyár? Patkó József igazgató mondja: — 1900 vagon zöldség­gyümölcs volt a tervünk, de már eddig jóval többet, 2600 vagont szerződéssel le­kötöttünk. De azért a szá­mok, vagonok — nem min­den. Komoly szépséghibája is van ennek a nagy tétel­nek. Főként a kevésbé munkaigényes termékekből állnak össze ezek a vagon­­sorok. Elsősorban a görög­dinnyéből, káposztafélék­ből, gyökér­zöldségből. A munkaigényes uborkából 150 vagont szerettünk vol­na leszerződni, de eddig csak 80 vagonnal sikerült, a 240 vagon paradicsom helyett csak 190 vagonnál tartunk még. Örvendetes viszont, hogy a sok munkát kívánó zöldpaprika lega­lábbis papíron, a szerződé­sekben megvan. A 220 va­gon jóval több a tervezett­nél. (Hevesnek csak ötven vagonra van szüksége a többit Budapestre, s az ipa­ri városokba küldi majd.) Dinnyéből tehát a szerző­dések szerint el leszünk látva. 800 vagon volt a terv, de 1230 vagont szer­ződtek le. Ha mindez meg is terem, azért akkor sem lesz túltermelés. A hevesi görögdinnyét nemcsak a szomszédoknak exportál­juk, még Skandináviába és Angliába is eljut. — Dinnyében a hazai piac — mondja az igazgató — sokkal igényesebb, mint a külföldi. Nálunk a Belke­reskedelmi­­ Minisztérium rendelete szerint valójában a vevő szája ízlése dönti el, hogy megveszi-e a dinnyét. A lékelés kötelező nálunk, máshol ez ismeretlen. Ta­valy lékelési veszteségként a nagy termés húsz száza­léka — és ez óriási tétel — kiesett! Igaz, hogy a rende­l­et azt írja elő, hogy amennyiben csak a cukor­­tartalom hiányzik, de kel­lően érett, állaga megfelel, vagyis nem apad, akkor a vevő köteles a meglékelt dinnyét elvinni. De ez csak a rendelet. Láttam olyant is, amikor a vevő öt din­­­nyét lékeltetett fel, s csak a hatodikat vásárolta meg. Hogy a hazai vásárló való­ban szájíze szerint vásárol­hasson, a lékelési vesztesé­gekre egy forint állami tá­mogatást kapunk. Heves a csemegeszőlő, a saszla hazája. Idén 13 fo­rintért vásárolták fel a csemegeszőlőt, a kötelező fogyasztói ár 14,80 volt. Ezért két és fél forint álla­mi támogatást kaptak. A csemegeszőlő máskor, idén pedig különösen hiánycikk volt. Az esőzések miatt csak 200 vagonnal tudtak felvásárolni. Ezért most Hevesben a tsz-ek megkez­dik a háztáji csemegeszőlő támogatását. A nagy gazdaságok nehe­zen tudnák a piacot fris­sen szedett csemegeszőlővel ellátni. Egy ember tízórás munkanap alatt 130 kilót tud szedni. Borszőlőből pe­dig­ 3—4 mázsát is. A gyöngyöspatai tsz — köve­tik már máshol is a példá­ját — szaporítóanyaggal, fordítással segíti a háztáji csemegeszőlő-telepítést. Sőt, ahol hagyományos borszőlő van, azt szeretnék cseme­gére felcserélni. A szövet­kezet három évig — míg termőre nem fordul a saszla — a kiesést, a gazda kárát, szőlő-, vagy borjut­tatással pótolja. K. Gy. TISZAVASVÁRIBÓL Delagil 2 4 millió dollárért Az idén az Egészségügyi Világszervezet fokozottabb gyógyító-megelőző harcot hirdetett meg a malária el­len. Ennek hatására a vi­lágpiacon jelentősen meg­nőtt a kereslet a tiszavas­­vári Alkaloida Vegyészeti Gyár terméke, a Delagil iránt. A Szabolcs-Szatmár megyei gyár Delagilt előál­lító — Kémia 5. számú — üzemegységének dolgozói ezért a korábbinál is gyor­sabb ütemben gyártották a malária elleni gyógyszert. A munkáskollektíva­­ vállalta, hogy a három műszakos termelést folyamatossá te­szi, így a hétvégeken — szombaton és vasárnap — sem állnak az üzem gyógy­szergyártó gépsorai. Mun­kájaik eredményeként a múlt évi 180 tonnával szem­ben az idén 280 tonnányit készítettek a fontos ható­anyagból. E mennyiségből a gyár csaknem 260 tonnát exportált, illetve küld nap­jainkban is a tőkés és fej­lődő országok piacaira. A hagyományos kereskedelmi partnerek — mint India, Pakisztán, Hollandia, Ni­géria és Tunézia — mellett az idén a WHO megbízásá­ból első ízben indítottak útnak Delagil-szállítmányt Togóba és Szudánba is, így a tiszavasvári gyár tőkés exportjának értéke Dela­­gilból 1976-ban várhatóan 4 millió dollárra nő.

Next