Esti Hírlap, 1977. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
• Vitray Tamás csak ül, meséltetés közben sejtelmesen mosolyog. Ahhoz, hogy odafigyeljünk rá, érdekes emberek kellenek, akik olyat tudnak mondani, ami mi nem tudunk és nekik elhisszük. Tegnap esti műsorában — leszámítva az utolsó, a Múzeum körúti alpinistákról szóló, a maga nemében ugyan érdekes, de különben nem ebbe a sorozatba való riportot — idős emberek szólaltak meg, ők meséltek mindennapjaikról és „találmányaikról’’. Vitray Tamás az összekötő szövegében óvatos iróniával, afféle ingyencirkuszként kezelve szólt ezekről a feltalálásokról, s ezzel kicsit önmaga és a műsor felett is ítéletet mondott. (Jól tudjuk, időnként valóban helye van itt az iróniának, például akkor, amikor egy korábbi műsorban búsmagyarnóta hangon operettslágereket énekelt a nyilvánosság előtt egy tisztes háziaszszony, akinek a férje mindezt giccsversekkel festette, támasztotta alá.) A Csak ülök és mesélek egyébként érdekes műsor, de időnként csudabogár-karnevált nyújtva túlzottan vonzódik az extremitásokhoz. A különlegességet és az érdekességet elsősorban az adná, ha olyan emberek szólalnának meg, kapnának teret, akik a foglalkozásukon, a mindennapi munkájukon túl — nem eleve fitymált hobbiként — olyan tevékenységeket és szellemi területeket is meghizdítanak, amelyek példát adhatnak másoknak: miként lehet hasznosan eltölteni a szabad időt, egészen pontosan szólva, az életüket. (harangozó) Évadvégi szerződések Az új évadban már a Madách színpadán játszik Márton András, a József Attila Színházból, továbbá Gáli Oszkár és Safranek Károly, akik most végeztek a főiskolán. Székhelyi József Kecskemétről, Makláry László zenei vezető pedig a Budapesti Gyermekszínháztól szegődött a Madách társulatához. Papp János Veszprémben folytatja pályafutását, s búcsút mond a színháznak Deák B. Ferenc is. A József Attila Színház színpadán láthatják a jövő évadban a nézők Harkányi Endrét, Ferenczi Krisztinát, aki Debrecenből és Kovács Gyulát, aki a Thália Színházból szerződött az angyalföldi társulathoz. Ugyanitt lép majd fel Straub Dezső, aki most fejezte be tanulmányait a főiskolán. Szilágyi Tibor, a József Attila Színházból a Nemzeti Színházba, Maros Gábor pedig az Operettszínházba szerződött. Három főiskolás: Zsurzs Kati, Mikó István és Dimulász Miklós, a Thália színpadán kezdi pályafutását. A társulattól búcsúzik Temessy Hédi, aki a filmgyárhoz szegődött. A Radnóti Miklós Színpad új tagjai: Fenyő Ervin Szolnokról, Joós László Veszprémből, Szigeti András a Mikroszkóp Színpadról, Csíkos Gábor a 25. Színházból és Petrozsényi Eszter a főiskoláról. A 25. Színház szerződtette a Vidám Színpadról Torday Terit és Bőde Györgyöt, a Radnóti Színpadról Geréb Attilát, s a főiskoláról Bor Adrienne-t. (MTI) Holnaptól a mozikban Megálló három órára Egy széthulló család megmentésén fáradozik a valóban csak órákra érkezett főhős, aki azt remélte, hogy egykori frontharcos bajtársával tölthet egy kis időt. A bajtárs azonban már halott, a feleség kórházban, a nagyobbik gyerek börtönben, és a kisebbiknek sem sok hiányzik, hogy kövesse bátyja példáját. Meg lehet-e menteni legalább ezt a kisebbik fiút? — körülbelül ezt a kérdést teszi fel a film, amikor a vendégségbe érkezett férfival megpróbálja felderíttetni a történteket. Alekszandr Szvetlov rendező válasza egyértelműen pozitív, szemmel láthatóan hisz abban, hogy mindez megtörténhet. Egy erélyes apát pótló férfikéz oda tud csapni a huligánok közé, tud annyi támaszt és simogatást is nyújtani, ami elégséges ahhoz, hogy egy kamasz gyerek jobb útra térjen. A nézőnek persze kételyei támadhatnak, hogy ez az idő elégséges-e a változtatáshoz, de vitathatatlan erénye a rendezőnek, hogy a volgai kisváros peremének környezetét, az ott lakó emberek életviszonyait, a vakációzó fiatalok nyári életét, rokonszenves hitelességgel ábrázolja a film mozzanataiban a krimik vásznon. S az is erénye, feszültségét és izgalmát hogy a fiatal bűnözőket képes felkelteni, sem fellépés különböző — bel — ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1977 Dersi Tamás: Illés Endre Dersi Tamás — akit oly kegyetlenül korán, negyvenes éveinek a derekán ragadott el a halál — egyegy könyve kéziratát elolvastatta több ismerősével és barátjával, nagyon őszinte véleményt kérve, mielőtt a végső simításokat elvégezte volna rajta. így került hozzám annak a monográfiának a kézirata, amelyet Illés Endréről írt, s amelyik ünnepi könyvheti kiadványként jelent meg most az Akadémiai Kiadó Kortársaink sorozatában. A befejezett munkát még ő küldte el a szerkesztőnek, de a további sorsát már nem kísérhette figyelemmel; a megjelenés öröme csak a mienk. Milyen ez a könyv, amelyet ránk hagyott, s amelyben tudtán és akaratán kívül nemcsak egy írói pályát rajzolt elénk, hanem utolsó üzenetét is megfogalmazta írásról és irodalomról? Precíz, pontos, mint ő maga volt. Tiszteletre méltóan rövid bevezető tájékoztatja az olvasót, hogy mi és milyen sorrendben várja a következő lapokon. Majd határozottan körvonalazott fejezetekben állítja elénk Illés Endrét, a novellistát, a kritikust, a drámaírót, végül a műfajteremtőt. Az első bekezdésekben az író pályájának kezdetéről szól, de nem oldódik fel a részletekben, egy-két oldalnyi leírás után már együtt fut a történettel az egyes novellák rövid, értő elemzése. Az első novelláskötet írásainak „zártságát és bizonytalanságát” erényeikkel együtt mutatja meg, majd továbblép és eljut az 1941—1944 között írt Illés-elbeszélésekig. Dersi Tamás nem ragaszkodik végig a kezdetben választott formához, később például, mert az anyag azt kívánja, eltér az időrendtől és tematikus csoportosításban vizsgálja a novellákat. Mielőtt a drámaíró Illés Endréről szólna, felvázolja a harmincas évek második felének igénytelen, Budapest úri-polgári-kispolgári társaséletének stílusához kötődő színházi világát, hogy azután az irodalomból jövő, igényes drámaírók fellépését említve, jusson el a Törtetők bemutatásának sikeréig. Illés Endre kritikai munkásságában a kritikusi magatartást, annak bemutatását állítja középpontba. Az ismert Illés Endre-i irodalmi portrékban pedig meglátta a közvetett ábrázolású önarcképet, s ráirányítja a mi figyelmünket is „Akár a klasszikusokról, akár közvetlen elődeiről vagy kortársairól ír, mindig személyes vonzalmak vagy kifogások kalauzolják” — teszi még hozzá, segítve hozzáférni e portrék sikerének titkához. A következő mondatot találjuk a könyv 204 . oldalán, ahol Dersi Tamás Illés Endre és Tamási Áron kapcsolatáról ír: „Alkotásainak szépségét kimondta, tévedéseit megbírálta, híveinek ajánlotta, ellenfeleitől, ha csak tudta, védelmezte.” Illés Endre viszonyult így Tamási Áronhoz Ez a mondat azonban akár Dersi Tamás monográfiájáról is szólhatna, mert tömören, összefogva benne van, hogy milyen ez a könyv. ML Tolnay István A pofon A plakátok vígjátéknak hirdették Claude Pinoteau francia rendező A pofon című filmjét, nem tudom, miért. Inkább életképnek mondhatni, amely itt-ott a mindennapok derűsebb eseményeit is mutatja, bár története alapjában véve komoly. A cselekmény magja egy ötvenéves tanár és orvostanhallgató leánya öszszeütközése. Az apa évek óta egyedül neveli Isabelle-t, miközben mindketten küszködnek a maguk problémáival, egyre távolabb kerülnek egymástól, s végül eljutnak a szakításig. A film erénye, hogy különösen a leány kissé hebrencs alakját és barátai figuráját hitelesen formálja meg. Olyan mai fiatalok ők, akikkel naponta találkozunk honi körülményeink között is. Az viszont zavaró, hogy a forgatókönyv túl sok cselekményvonalat indít, s nem mindet fejezi be, így például elkeni az apa igen érdekes konfliktusát, aki tanár létére egy diáktüntetésen leüt két nyomozót, s emiatt meghurcolják. Kitűnő a három főszereplő: Lino Ventura (az apa), Isabelle Adjani (a leány), és Annie Girardot (az elvált feleség). Az énekes elveszti hangját Tiszteletre méltó törekvésű, de kezdetlegesen megcsinált film Az énekes elveszti hangját című argentin produkció. A „gombhoz a kabátot” minta szerint készült. A gomb nem más mint Horacio Guarany zeneszerző-énekes, aki ráadásul színészi képességekkel is bír, alkata megjelenése pedig — amely mintegy átmenetet mutat Jézus Krisztus és egy mackó között — rendkívül rokonszenves, ő tehát eljátssza, elénekli a főszerepet, szerzi a zenét Kell tehát írni egy történetet, s abból egy filmet rendezni. Az előbbit E. Villába Weisch tette, eléggé ügyetlenül, gyermeteg fordulatokkal, az utóbbiról Enrique Dates gondoskodott valamelyest tapasztaltabban. Végül is a néző, ha szereti a dél-amerikai zenét kedveli a protest song műfaját, elviseli a körítést. (morvay) JELENTÉS A KÖNYVSÁTRAKRÓL Rekordforgalom Az ünnepi könyvhét első három napjának gyorsmérlege: a tavalyi hasonló időszakhoz képest mintegy 10—12 százalékos a forgalomemelkedés. A legnagyobb érdeklődés természetesen most is az ünnepélyes megnyitó színhelyén, az óbudai Flórián téri sátraknál van: míg a tavalyi könyvhét központi sátrainál — Kőbányán, a Pataky István téren — 130 000 forint volt a forgalom az első három napon, addig a Flórián téri sátraké az idén 220 000 forint. A gyári, üzemi könyvvásárok forgalma is számottevő: az Orionban egyetlen nap 46 000 forint értékben vásároltak könyvet a dolgozók, de épp ilyen sikeres könyvvásár volt a Magyar Pamutban és több nagyüzemben is. A legkeresettebb könyv-heti újdonságok az idén is a féláron kapható antológiák, az írószemmel című riportgyűjtemény, a szovjet írók új elbeszéléseit tartalmazó Téli köd című, Európa-zsebkönyv, továbbá a Magvető közkedvelt, hagyományos antológiái: a Szép versek, a Körkép és a Rivalda. Sokan vásárolták — többek között — Kardos G. György, Hernádi Gyula, Moldova György új könyveit, s nagyon keresettek az Adyévforduló jegyében megjelent kiadványok is. A történelmi, politikai kérdések iránti érdeklődést jelzi, hogy sok-sok kötet fogyott el Aczél György, Károlyi Mihály és Angela Davis könyveiből, továbbá Zolnay László művelődéstörténeti munkájából, a Kincses Magyarországból is. ANGOL ÍRÓ PESTEN Mervyn Jones dedikál Holdingon. Az angol kifejezés jelentése: fennmaradás, kitartás. Ezt a címet viseli eredetileg Mervyn Jones nálunk most megjelent regénye, a Jelen, múlt, jövő. Családregény. Charlie Wheelwrightról, egy londoni szállítómunkásról és családjáról szól. Környezete, a dokkváros, a peremkerület, munkáskörnyezet. A cselekmény végigvezet az első világháborútól napjainkig, bemutatja a válságok, a sztrájkok nehéz időszakait, a munkásélet mindennapjait.— Miért választott munkástémát? — Úgy érzem, hogy nem egyszerűen a munkásosztály életéről, hanem az angol emberekről szól a regényem — felelte az író." — Ez a tipikus angol élet. Angliában a könyvemben ábrázolt emberekből van a több. Tagja vagyok a Munkáspártnak, s úgy gondolom, hogy ma a munkásság életével kell foglalkoznom, s íróként is politizálnom. — Könyvében melyik hősét szereti legjobban? — Marjorie, a főhős sógornője számomra a legrokonszenvesebb. Szabad, okos, jókedélyű, bátor nő. Tipikus londoni figura. Hiszek a nőkben, egyetértek az egyenjogúságukért vívott harcukkal. Mozgalmukkal a fejlődést képviselik. — Milyen személyes élmények adták az alapot a regényhez? — Dél-Walesben születtem, az acélipar körzetében. Később Londonba költöztünk szüleimmel, s itt is közel kerültem a munkásokhoz. New Yorkban jártam egyetemre, történelmet tanultam. Részt vettem a második világháborúban, 1945 óta írok. — Most min dolgozik? — A közeljövőben adják ki Londonban a tizenhatodik regényemet. Erősen politizáló írás. A cselekmény a harmincas évekre nyúlik vissza, s az angol belpolitikai élet alakulását, jelenlegi problémáit vizsgálom benne. A szereplők között megtalálhatjuk a kommunistákat, a Munkáspárt képviselőit, sőt a szélsőjobboldali nézeteket valló polgárokat is. — Mi a véleménye a mi ünnepi könyvhetünkről? — Kiválónak tartom az új könyvek egyidejű megjelentetését, ilyen nagy tömegben. Nagyszerű alkalom ez az olvasókkal való találkozásra is. Angliában rendeznek hasonlót, bár nálunk nem a frissen megjelent, hanem a másod-, harmadkiadású műveket kínálják az olvasóknak. Az ötvenöt esztendős írót sokan keresték fel tegnap este Óbudán, a Flórián téri könyvsátraknál. A könyvekbe ezt írta: with best wishes — a legjobbakat. Pálffy Judit BAYREUTH, HAMBURG, GLYNDEBOURNE... Csengery Adrienne sikere Bayreuthban a frank ünnepi heteken, a Müncheni Operaház társulatával vendégszerepelt Csengery Adrienne. Mozart Figaro házassága című vígoperájának Zsuzsiját énekelte olasz nyelven. A magyar énekesnő hatalmas sikert aratott, Erich Rappl így ír alakításáról: „Az előadás központi alakja, a sajátos mozarti teremtmény, aki oly bűvöletesen ragyogott a szolgai duzzogás, és az úri harag közti békéltetőként, Csengery Adrienne elbűvölő Susannája volt. Játéka mentes volt a szobacica-kacérkodástól, s annyi természetes vonzást sugárzott, szépen formált, meleg szopránja anynyi csábító érzékiséget árasztott, hogy az előadásból egyébként hiányzó elsődleges érzéki mozzanat kizárólagosan az ő alakításában fejeződött ki.” Az együttes a bayreuthi előadás után, még Münchenben is előadta a Figarót. Csengery Adrienne ezekben a napokban Pozsonyban Gounod Faustjának Margarétáját énekli franciául, majd a hamburgi operaházban is bemutatkozik a Figaro Zsuzsannájaként. Ezután a glyndebourne-i operafesztivál próbáira utazik, ahol ismét Mozart-műben lép majd fel: a Don Giovanni Zerlináját énekli olaszul. Az előadás rendezője Peter Hall. A produkciót egyébként Londonban, a Nemzeti Színházban is bemutatják majd. Mai dedikálások A könyvhét alkalmából ma 12—14 óra között a Minőségi Cipőgyárban Barabás Tibor, Fővárosi Kenyérgyárban Somlyó György, 13—14 óra között Blaha Lujza téri könyvsátornál Csoóri Sándor, 14—15 óra között Vészi Endre, a Liszt Ferenc téri könyvsátornál Garai Gábor, 15—16 óra között a Váci u. 7. sz. előtti könyvsátornál Szilvási Lajos, a Váci u. 23. előtti könyvsátornál Kolozsvári Grandpierre Emil, a Liszt Ferenc téri könyvsátornál Molnár Géza, 11—17 óra között a Blaha Lujza téri könyvsátornál Kertész Imre, a Móricz Zsigmond körtéren levő könyvsátornál Garai Gábor, a Vígszínház előtti könyvsátornál Mándy Iván, az Őrmezei lakótelepi (XI., Menyecske u. 1.) könyvsátornál Abony Béla, a Flórián téri könyvsátornál 17—18 óra között a Bevásárlóközpont előtt Károlyi Amy és Weöres Sándor, a Váci u. 7. előtti könyvsátornál Szász Imre, a Liszt Ferenc téri könyvsátornál Moldoványi Ákos, a Ferenc körút—Üllői út sarkán levő könyvsátornál Dobai Péter, 16 —17 óra között a Liszt Ferenc téri könyvsátornál Kolozsvári Grandpierre Emil dedikál. □ DEÁK TAMÁS, kolozsvári író, szerzői estjét ma este 7 órakor rendezik a Radnóti Miklós Színpad Sarokasztal-sorozat keretében, az Angelika eszpresszóban. A műsort Vargha Balázs vezeti, közreműködik Bánffy György, Papp János és Petrozsényi Eszter.