Esti Hírlap, 1977. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1977-07-01 / 153. szám
• Mándy Iván írói technikájában a mozitól tanulta a legtöbbet (ez a tegnap esti interjúban is elhangzott a Nyitott könyv végén, ahol Szabó István kitűnő riporternek bizonyult; hogy milyen jól kérdezett, az az író remek válaszaiból tűnt ki). Mándy tehát a filmtől tanult szerkeszteni — de a film mindig nagy bajban van, amikor Mándyt le akarja fordítani —, ha úgy tetszik, visszafordítani — mozgóképpé. Egy-két csakugyan művészi átköltéstől eltekintve még ritkán sikerültek a filmesek nekirugaszkodásai Mándy-ügyben. A Nyitott könyv dramatizálója, és a rendező, Gaál Albert eltalált valamit Mándy szuverén világából. Az író „tájai” nemcsak meghatározott pesti utcák, terek, kapumélyedések, málló vakolatú lépcsőházak és zománcavesztett fürdőkádak közege, hanem éppoly zománcavvesztett arcoké is. S a rendező elsősorban esteknek az arcoknak a szeretettel és részvéttel ábrázolt tájaiban kereste meg Mándy világát. A „roncstelep”-hasonlat Mándynál nem valami csúnyát jelent, hanem szépet, megindítót, az élet viharainak ázott csatatereit. A tegnapi adásból ilyen szépségek emlékeként őrizzük meg Ilosvay Katalin arcának tünékeny magányát, Temessy Hédi tekintetének álomkertjét, Békés Rita életen túli titokzatosságát és Venczel Vera arcán egy fiatal élet kietlenségét. Amit viszont kétségbeejtő módon képtelen volt életre kelteni a műsor, az ezeknek a tájaknak a tárgyi világa. Azok a színhelyek, amelyeknek ugyanannyi költészetet kellene sugározniuk, ugyanannyi szomorú szép viharvertséget , steril, kiglancolt típushelyszínek maradtak, olyan tapéták, olyan bútorok, lélektelen tárgyak vették körül e nagyszerű emberi arcokat, amelyek soha és sehol a valóság és az irodalom semmilyen partvidékén sem léteznek, csak csupán a tévés berendezők raktáraiban. Az arcok és tárgyak e bántó kontrasztját leszámítva emlékezetes marad a tegnapi Nyitott könyv; nem hagyta kielégületlenül a „mándystákat”, és talán még néhány új hívet is toborzott ... (f. f ) HOLNAP: VII. KÜLDÖTTGYŰLÉS Több a tanfolyamok hallgatója (Folytatás az 1. oldalról.) A beszámolási időszakban új nyilvántartási rendszert vezettek be a Társulat működésének pontosabb mérésére. Eszerint 1972—1976 között a Társulat előadói által megtartott összes foglalkozások száma 1 millió42 ezer 479-re emelkedett az előző ötéves periódus (1967— 1971) rendezvényeinek számához képest, amely akkor 779 801 volt. Nőtt a résztvevők — különösen szembetűnően a tanfolyami hallgatók — száma is. Az ismeretterjesztés különböző formáin belül jelentősen eltolódtak az arányok a korszerűség javára. Ezek terjedésével együtt, miközben nőtt az ezer lakosra jutó előadások száma, az egy-egy rendezvényen résztvevőké csökkent. A múlt öt esztendőben gyarapodott a Társulat taglétszáma, javult a fiatalok aránya. Ma nagyobb arányban vesznek részt a Társulat munkájában az értelmiségnek olyan rétegei, mint például a műszakiak, az agronómusok, akik korábban kevésbé vállalták a TIT-tagsággal járó kötelezettségeket. 1977 január végéig a nyilvántartott TIT-tagok száma megközelítette a 27 600-at. A javuló eredmények elérésének fontos feltétele volt, hogy a Társulat tovább erősítette kapcsolatait a közművelődésben részt vevő állami intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal, ipari és mezőgazdasági üzemekkel. A Társulat a VI. küldöttgyűlés óta mindinkább szem előtt tartja, hogy az emberek munka- és életproblémáikat az esetek többségében nem a tudományágak belső szerkezete szerintt fogalmazzák meg. Az előadók ezért egyre gyakrabban túllépnek a téma egy-egy tudományághoz tartozó törzsanyagán és a lehetőségekhez mérten átfogóbb válaszadásra törekednek. Terjed az ismeretterjesztésnek az a korszerű értelmezése, amely elvárja az előadóktól, hogy kitekintést adjanak az egyegy előadástémához kapcsolódó egyéb tudományos ismeretekre és a mindennapi élettel való gyakorlati összefüggésekre is. A beszámolási időszak alatt biztató kezdeményezések születtek a komplex ismeretterjesztési formák meghonosítására. A Társulat szem előtt tartotta, hogy eleget tegyen mind a természettudományi, mind a társadalomtudományi ismeretek iránti érdeklődésnek. A korábbi elemzések alapján kívánatosnak tűnt az arány módosítása a természet- és a műszaki tudományok javára. Ennek érdekében a Társulat komoly erőfeszítéseket tett, így 1976-ban már 31 százalékot a társadalomtudományi és 30 százalékot a természettudományi jellegű előadások tettek ki. A mennyiségileg gyarapodó ismeretterjesztésen belül szembetűnő szerkezeti változások mentek végbe. Az előadássorozatokhoz képest csökkent az egyedi előadások aránya. Nőtt az érdeklődés a közismereti tanfolyamok iránt. Tovább bővült a Társulat idegennyelv-oktatási munkája. A Társulat rangos, nagy példányszámban megjelenő folyóiratai fontos szerepet töltenek be az egész magyar közművelődésben. Az Élet és Tudomány példányszáma 1976-ban például heti 170 ezer volt, a havi 15 ezer példányban megjelenő Valóság pedig szellemi életünk fontos műhelye. A Természet világa havonta 18 ezer, a Föld és Ég kéthavonta 15 ezer példányban jelenik meg. KITŰNŐ KONYHA, KELLEMES KÖRNYEZET. LEGYEN A VENDÉGÜNK A FELÚJÍTOTT EZÜSTSZRMILŰ ÉTTEREMBEN IX., NAPFÉNY U. 7. PÁLMAKERT • TERASZ • ZENE ESKÜVŐKRE, RENDEZVÉNYEKRE KÜLÖNTEREM. TELEFON: 471-352. Dixieland-napok talán A tatai dixieland-napokon, amelyeket a hét végén június 25-én és 28-án tartottak, a magyar és külföldi zenekarok mellett a főszereplő a fesztiválnak otthont adó gyönyörű szabadtéri színpad volt. Szemben az ódon kis Eszterházy kastéllyal, az ország legszebb természeti környezetben épített parkszínpada áll. Az amfiteátrumszerűen kiképzett karéjban 2000 néző foglalhat helyet, a színpad valósággal az erdőből nő ki, s felszerelték a korszerűbb világítástechnikával. Ezt a helyet fedezte fel a Rádió, hogy a Komárom megyei Művelődési Központ segítő közreműködésével elindítsa az idén a dixieland-fesztiválok sorozatát. Ezerkétszázan váltották meg a kis nyakba akasztható műanyag háromszöget, amely a belépőt helyettesítette mindkét nap rendezvényeire. Nem volt teljes a látogatottság, jövőre bizonyára jobban átmegy a köztudatba ez az új nyári program, s többen jönnek majd el. Így is megfigyelhető volt, hogy a dixiellandmuzsika milyen széles rétegeket mozgatott meg, farmerruhás fiataloktól egészen a legidősebbekig, sokan tapsoltak lelkesen a műsornak. A két nap alatt valamennyi zenekar mindkétszer fellépett — változó sorrendben —, s természetesen különböző repertoárral. Mindegyik együttes szép sikert aratott. A Benkó Dixieland Band et és a Molnár Dixielandot lehet kiemelni, az utóbbiból különösen Garay Márta zongorázását és éneklését, a külföldiek közül a pozsonyi Novy Traditional zenekart. A dixieland nemcsak a szabadtéri színpadon uralkodott a hét végén, hanem elfoglalta magát a festői szépségű városkát is. Szombat este a Tatai-tó partján, az Arany Ponty vendéglőben jam session!: igazi, vérbeli improvizációs sorozatot tartottak. Nemcsak a különböző nemzetiségű muzsikusok zenéltek együtt, hanem „beszálltak” a közönség soraiból is. Pozsár Kálmán, egy tatai presszó zongoristája olyan „nagyot fújt” szaxofonon, hogy Kiss Imre máris behívta a Rádióba próbafelvételre. Másnap délelőtt ugyanitt Benkóék adtak térzenét, a Vár presszó gyönyörű kilátású teraszán pedig a Novy Traditional. A rendkívül jó hangulatban lezajlott hétvége zenei anyagát — akárcsak a nemzetközi alkotóműhelyét — augusztusban a Rádió könnyűzenei hete alkalmából sugározzák majd, de a műsort a televízió is felvette — színesben. K. J. Herkules fürdői emlék, Ötödik pecsét A KILENC HÓNAP FOGADTATÁSA Magyar filmek a nyugat-berlini filmfesztiválon Nyugat-Berlin, július 1. Megkezdődtek az idei nyugat-berlini nemzetközi filmfesztivál magyar napjai. Kedden szerdán és tegnap telt házak előtt vetítették az Ifjú Film Nemzetközi Fóruma keretében Mészáros Márta filmjét, a Kilenc hónapot. A közönség a német felirattal ellátott filmet mind a három alkalommal jól fogadta, többször beletapsolt, s a bemutatást követő beszélgetésekben a kérdésekből kitűnt, hogy a nézők a művet nemcsak művészi alkotásként fogják fel, hanem mint közvetlen és valóságos információt is, a számukra kevéssé ismert ország életéről, társadalmi problémáiról. A nők helyzete Nagyon sok kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, hogyan élnek a nők Magyarországon, milyen szociális segélyt kapnak az anyák, milyen a nők helyzete a munkahelyen. Kedvezően fogadta a filmet a kritika is. A Berliner Morgenpost recenzense, Ilona Schrumpf például így írt: „A magyar rendezőnő, aki két évvel ezelőtt az Arany Medve-díjat nyerte el, Örökbefogadás című filmjével (a nézők emlékeztek Berek Kati nagyszerű alakítására és örömmel fedezték fel a Kilenc hónap egyik kisebb szerepében) nem valami szocialista szuperasszony kilakkozott képét rajzolta meg, hanem olyan nő realista portréját, aki csak nehezen tud igényei szerint élni. Ha a filmet a versenyprogramban mutatták volna be — fejtegeti tovább a Morgenpost cikkírója —, ismét díjesélyes volna, mert a főszereplő Monori Lili arca valóságos térképe a kifejezés sokszínűségének, mert Mészáros Márta költészettel, humorral és szkepszissel ábrázolta egy mai asszony mindennapjait.” A másik magyar esemény hivatalos versenyfilmünk premierje volt, tegnap este 6 órakor a Zoo Palástban. A Herkulesfürdői emléknek, Sándor Pál alkotásának előadásán feszült csend uralkodott, olykor átfutott a nézőtéren a nevetés, a vetítés végeztével pedig a főszereplő Holman Endre a fesztivál eddigi leghosszabb és legerőteljesebb tapsát kapta. A medikusfilmsztár A bemutató utáni sajtókonferencián Sándor Pál elmondta, hogy több száz szereplő közül választott, mintegy ötvennel próbafelvételt is készített, míg Holman Endrét, a rokonszenves orvostanhallgatót megtalálta. • A „magyar napok” egyébként az ötödik pecsét vasárnap késő esti bemutatásával folytatódnak, és ugyancsak a hét végén, illetve hétfőn láthatják a kereskedelmi vetítéseken a szakemberek Fábri másik filmjét a 141 percet..., illetve Ranódy László alkotását az Árvácskát és Kezdi Kovács Zsolt rendezését, a Ha megjön Józsefet, sen megmérgezi s végül gyilkossá lesz. Az utóbbi filmet a Malachiás csodája alkotója, a kiváló színészként is ismert Bernhard Wietel készítette. Hősei munkások, akik egy gazdag ember álompalotájának építkezésén dolgoznak — egy kopár hegytetőre építik embertelen körülmények között a „citadellát” — s amikor a tulajdonos a félig kész épületben fényes partyt rendez, s őket közben munkára kényszeríti, megalázza, fellázadnak. A hét derekán tehát volt érdekes néznivaló — bemutatták a Hitler életéről szóló dokumentumfilmet is, amelyről majd később számolunk be — és mára is ígérkezik élmény: Lariszsza Lepityko filmje: Morvay István Fekete fajzat Az elmúlt napokban egyébként két jó filmet láthattunk. A Fekete fajzat című spanyol és A citadella bevétele című nyugatnémet filmet. Mindkettő határozottan politizáló alkotás. Az előbbi — Manuel Gutiérrez Amgón rendezése — egy 15 éves fiúról szól, akinek az anyja egy fasiszta terrorista csoport patrónája, s a csoport szelleme a fiú lelkét telte □ A TÉRALKOTÁSTÁRGYFORMÁLÁS című tárlatsorozatában az Iparművészeti Múzeum a legközelebb Gecser Lujza textilművész munkáit mutatja be. A mai megnyitón, délután hatórás kezdettel a Balázs Béla Stúdió kísérleti filmjeit és a zeneművészeti főiskolás Csapó Gyula, szerzeményét mutatják be. □ SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZÓTÁR. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó újdonsága a háromnyelvű, V. V. Morozenko és dr. Hegedűs József szerkesztette angol—orosz—magyar statisztikai és számítástechnikai szótár. VITACIKKEK, HISTÓRIÁK, LEVELEK A Gondolat új kiadványai A Lenin nemzedéke című könyvben — E. Fehér Pál válogatásában és bevezetőjével — tanulmányokat, vitacikkeket, visszaemlékezéseket és leveleket adnak közre. Könyvesboltokba kerül a közeljövőben Zbigniew Pietrasinski Az alkotó vezetés című könyve, amely hasznos ismereteket közöl a korszerű vezetés kérdéseiről, tanácsokat ad a középszintű gazdasági és államigazgatási vezetőknek. A nemrég elhunyt Kerényi Károly klasszika-filológus a görög mitológia világába kalauzolja olvasóit magyarul most első ízben megjelenő könyvében. Az első kötetben az istenekről szóló históriák, a másodikban pedig a hőstörténetek kaptak helyet. Az Uránia Növényvilág-sorozat harmadik, záró köteteként jelenik meg az alacsonyabb fejlettségű növények ismertetése. A népszerű Gondolat Zsebkönyvek-sorozat a régi autók után most azokkal a műszaki elképzelésekkel foglalkozik — Farkas Tamás A holnap autója című művében —, amelyek a közeli és távolabbi jövő autóközlekedését teszik majd gyorsabbá. József Attila verssorát, A távolságot, mint üveggolyót ... választotta könyvének címéül Sugár András, a Televízió riportere. A Világjárók-sorozat új kötetének írásaiból megismerhetjük az utazó tudósító életét, pályájának kezdetétől napjainkig. (MTI)