Esti Hírlap, 1977. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1977-08-01 / 179. szám

Gyártók és külkereskedők jó együttműködésével A világ élvonalában Magyar gyógyszerek • Közösen felosztott nyereség Az ipar és a külkereskedelem kapcsolata tucatnyi sajátos, egyedi forma mozaikjából áll eggyé. Hol lazább, hol kötöttebb a viszonyuk. Sok helyütt gondokkal terhes a közös munka, s vannak jó példák. Követendők, ahol újabb és újabb módszerekkel, korszerű szervezeti for­mákkal kísérleteznek, ahol már ma is gördülékenyen dol­gozik a bonyolult rendszer. A Medimpex s a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés vállalatainak együttműkö­dését példaként emlegetik. Hosszú idő­re megoldották azokat a gondokat, amelyek máshol olykor a közös mun­ka kerékkötői. — Társasági szerződés — ez a szervezeti forma neve — köti össze a külkereske­delmi vállalatot, az öt nagy gyógyszergyárral, s a több­­kisebb termelővállalattal. A közelítő évi azonos profil, a hasonló lehetőség, s az in­gadozó világpiaci kereslet indokolta, hogy ezt a for­mát válasszuk — mondja dr. Toldi Ferenc, a Medim­pex vezérigazgató-helyette­se. — Leegyszerűsítve, a szervezeti forma lényege, hogy az iparvállalatok, s a Medimpex közösen osztják fel éves nyereségüket, s nem­ közvetlen egy-egy üzlet után számolnak el egymás­sal, így biztonságosabban lehet tervezni, merészebben kutathatnak a szakembe­rek. A módszer bevált. En­nek köszönhetjük, hogy a ma még legtöbb összeütkö­zést okozó árviták nálunk ismeretlenek. A gyárak véleménye sze­rint más az ipar, és más a külkereskedelem érdeke. Az iparvállalatot a nyereség ösztönzi, a külkereskedőt a mennyiség, így sok helyütt éleződnek az árviták. — A közös nyereség — mondja a vezérigazgató-he­lyettes — egyik felet sem ösztönzi az árak mestersé­ges eltérítésére. Nálunk a világpiaci ár diktál. A gyógyszerkeres­kedelem kü­lönleges helyzetben van, hi­szen kínált terméke nem egyszerűen egy, a világpia­con kínált áruk között. A gazdasági verseny hagyo­mányos módszerei itt nem alkalmazhatók. A minősé­get — meghatározott elő­írások a mértékadók — aligha lehet javítani, s a gyógyszerek hasonlósága miatt nehéz az árakat vál­toztatni. Folyamatos kutatás Mitől versenyképes akkor a magyar gyógyszer? — A minőséget szigorú szabályok írják elő, de ezek gyorsan változnak. Mind többet kell tudni a gyógy­szereknek, mind kevesebb mellékhatást engedélyeznek a szabályok. Nem egyszerű igazodni hozzájuk. Verse­nyezni csak az az ország tud, amelyik időről időre új készítményekkel jelentke­zik. Érvényes ez a gyógysze­rekre, s a hatóanyagokra egyaránt. A gyógyszeriparban „gyor­san igazodni a piac köve­telményeihez” jelentése nem a megszokott. Hiszen míg egy-egy vegyületből so­rozatgyártásban készülő gyógyszer lesz, sokszor akár egy évtized is eltelhet. Ez viszont folyamatos kutató­munkát követel. Időben új vegyületeket kell találni, s megindítani az évtizedes kí­sérletező munkát. — Nincs a világon olyan gyógyszergyár, amelynek minden készítménye saját szabadalom lenne. Talán nincs még egy olyan ipar­ág, ahol olyan fontos lenne a licencvásárlás, mint ná­lunk. A gyárak s a Medim­pex jó együttműködésének egyik alapja, hogy egy-egy licenc vásárlását, vagy el­adását közösen tervezzük, s valamennyi tárgyaláson együtt veszünk rész­t. Így aligha beszélhetünk infor­mációhi­ányról Információk cseréje Az információhiány az egyik leggyakoribb panasz, amelyet az iparvállalatok hangoztatnák. Szerintük a külkereskedelem ritkán vagy csak késve tájékoztat­ja őket a világpiaci keres­letről, az érvényes árak­ról. A külkereskedelem pe­dig azt teszi szóvá, hogy keveset tud a gyárak tervező munkájáról, a költ­ség- s árszámításokról. — Mi elejét akartuk ven­ni az ilyen panaszoknak — folytatja dr. Toldi Ferenc. — Nincs értekezletünk anélkül, hogy azon a kül­­keresek s az iparosok ne lennének ott. Minden kül­földi tárgyaláson képvisel­teti magát mindkét fél. Az egymáshoz kapcsolódó mun­katerületek szakemberei rendszeresen összeülnek, hogy megtárgyalják a közös tennivalóikat. Havonta ki­adjuk a Piaci hírek című füzetet, amelyben a ver­senytársak munkájáról, a világpiac helyzetéről, s mindarról beszámolunk, ami abból az iparban hasz­nosítható. Az árak esetleges változását hetente megje­lenő értesítőben kapják meg a gyárak. Teljes si­kerről mégsem beszélhe­tünk. Hiszen — bár a két fél között jó a kapcsolat — a vállalatokon s a külkeres­kedelmen belül az informá­ciós hálóza­t ma még sok­szor akadozik. Késztermékek, hatóanyagok Világszerte állandóan nő a gyógyszerikereslet. Lépést tud-e tartani ezzel a ma­gyar kereskedelem? — Gyógyszereink kere­sett cikkek a világpiacon. A szocialista országokban fő­leg késztermékeink, a tőkés­­országokban inkább ható­anyagaink kedveltek. Érde­kes adat: az egy lakosra ju­tó gyógyszerexportban Ma­gyarország, Svájc után, a világkereskedelemben má­sodik helyezett. Jól értéke­síthető készítményeink van­nak. Számításaink szerint az ezredfordulóig nem lesz­nek értékesítési gondjaink. Horváth László Sorozatban készülnek az óriás transzformátorok. A Ganz Villamossági Művek Transzformátorgyárának termálei belföldön és kül­földön egyaránt ismertek és keresettek. Ezek közül is kiemelkednek az óriás­transzformátorok, amelyek sorozatgyártással készül­nek. A transzformátorgyár­ban az idén hat darab négy­száz kilovoltos óriás transz­formátort szerelnek össze. 1. KÉP: Dolgoznak a második, illet­ve a harmadik négyszáz ki­lovoltos óriás transzformá­tor szerelésén. 2. KÉP: A sorozat első darabja már szállításra kész. A hatal­mas gépen a próbaterem­­ben végzik az utolsó ellen­őrzéseket. (MTT-fotó Baxa István felv.) MÉG TART A VÁLI UTCAI CSATA Fusizók a „ szellem­telepen " Nem ért véget a Váli ut­cai csata, a harc a grundért A mai „Pál utcai fiúk” tör­vényes eszközökkel, leve­lekkel, interpellációval, tár­sadalmi munkafelajánlással igyelkeznek győzelmet arat­ni... Két hónappal ezelőtt ír­tunk a Skála Áruház kör­nyékén lakók gondjáról. Arról, hogy több mint ezer gyermeknek nincs játszóte­re a kőrengetegben. .Bérhá­zak függőfolyosóin, autó­parkolókban vagy az út­testen játszanak. Közben a szülők farkasszemet néz­nek egy háromezer négy­zetméteres területtel, amit egyszer már úgy tűnt, sike­rül társadalmi munkában játszótérré, parkká alakí­taniuk. A kérdéses telket az Akadémia kapta meg építkezés céljára. A terve­zett kutatóintézet építése helyett azonban különös dolgok történnek ennek a területnek a vaskapuja mö­gött ... A szálak még 1975-re nyúlnak vissza. Ekkor Ki­rály Istvánt, a körzet par­lamenti képviselőjét — aki azóta is az itt lakók jogos igényét támogatja — úgy tájékoztatták, hogy a gaz­dátlanná vált telek föld­szintes műhelyépületeit már lebontották, és hama­rosan megkezdődik a ját­­szótérépítés. A képviselő vá­lasztás előtt, 1975. június 12-én Király István éppen lapunknak nyilatkozva kö­zölte az örömhírt. Furcsa módon a lebon­­tottnak hitt épületek ma is állnak. A hajdani lóistálló­ban most több lóerős ma­gán rendszámú gépkocsi. Csalódott a képviselő Romlakás és fenyegetés parkolnak. Fényezik, szere­lik őket. Legutóbb húsz személyautót számoltunk meg — ezt a forgalmat már egy autójavító műhely is megirigyelhetné. Az elhagyatottnak hitt műhelyekben kalapálnak, hegesztenek. Az egyik épü­let bútorraktárrá változott. Nemrég egy daruskocsi je­lent meg, és súlyos ládákat rakodott. Az egyik szobá­ban éjjel-nappali ég a vil­lany. Talán a tudományos munkatársak egy előőrse dolgozik éjt nappallá téve? Nem. Papagájtenyészet van itt. Vajon ki fizeti a villanyszámlát, az Akadé­mia, vagy Marci, — aki ál­lítólag a papagájok tulaj­donosa. Többet róla sem tudtunk meg, mert itt nem szeretik az idegen kíván­csiskodókat. Azt mondják: a papagá­jokon, a bútorokon kívül milliós értékek vannak itt. Lehet egy biztos, portás, éjjeliőr nincs a „szellem­­telepen”. A nyitott kapun bárki bemehet. Két hónap­pal ezelőtt megállapítottuk: az Ak­adémia tudományos kutatóintézet felépítésére kapta a területet, nem fusi­zásra, raktározásra, magán autóműhely kialakítására, de még nem is papagájte­nyésztésre. Mi történt azóta? Hivatalos válasz helyett két idős embert fenyegettek meg a telepein dolgozók: „Megbánják még, hogy a nyakunkra hoztak egy új­ságírót." A 79 éves dr. Benyó Já­nos és felesége még csak nem is olvasta a cikket, a játszótérügyről sem hal­lott. Mégis belekerültek a zavaros históriába. Kiderült — nem ok nélkül. Egykori szolgálati lakásuk a telep egyik épületében van. Nem­rég romlakássá nyilvánítot­ták. Esős napokon az idős házaspár lavórokban fogja fel a vizet hálószobájuk­ban. Az épület egy falát — ahogy mondani szokták: csak a lélek tartja ... Kat éve már le kellett volna bontani ezt a házat is. Az embertelen körülmények között élő nyugdíjas házas­pár évek óta nem talál meghallgatásra. A terület új gazdái, az Akadé­ma képviselői, segítség helyett sértegetik, rágalmazzák a két öreget. Talán vidámabb lenne Dél-Buda e pár ezer négy­zetmétere, ha felnőttek he­lyett gyerekek vennék bir­tokukba. Bence Péter Nem épül az intézet MA KEZDŐDÖTT Nyári egyetem közgazd­a VENDÉGEK 22 ORSZÁGBÓL Ma délelőtt megnyílt a VI. budapesti közgazdasági nyári egyetem, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem Makarenkó ut­cai nyelvi intézetében. A 22 országból érkezett, csaknem száz külföldi közgazdászt László Andor, a TIT orszá­gos elnökségének tagja kö­szöntötte. Az első előadást dr. Ber­end T. Iván a MKKE rektora tartotta A magyar gazdaság történelmi fordulója 1945-től 77-ig címmel. A gazdag programban előadást tartanak a magyar népgazdaság helyzetéről, fejlődésének irányairól, a foglalkoztatás- és életszín­vonal-politikáról, irányítási rends­zerünkről Szó lesz az ár- és a vál­lalati jövedelemgazdálko­dás aktuális kérdéseiről, az állattenyésztés fejlődéséről és a főváros fontosabb gaz­dasági kérdéseiről. A két hét múlva záruló nyári egyetem befejező rendezvé­nye a közgazdasági fórum lesz. Új otthonok sz A múlt évhez mérten csaknem százmillió forintos ter­melésnövekedést ért el a Zala megyei Építőipari Válla­lat. Másik, figyelemre méltó eredményük, hogy számot­tevően csökkent a műszaki átadások utáni hiánypótlás: építkezéseiknek mindössze 0,1 százalékában kell javítást végezni. Azon túl, hogy komoly feladatokat vállaltak Veszprémben is, az idén Zala megyében már ezerkétszáz lakást adtak át A tavaly átadott nagykapornaki előre gyártó üzemben ezerháromszáz lakáshoz készülnek szerkezetek. Az alagút­zsalus technológiával sikerült elérni, hogy a lakások ára nem nőtt számottevően. Az utóbbi hónapokban megvál­toztatták a munkaszervezést. Az építőbrigádok csak egy­­egy munkafolyamatot végeznek, s így szinte szalagsze­­rűen készülnek az új otthonok. A szakosítás nagymérték­ben rövidíti az átadási határidőket

Next