Esti Hírlap, 1977. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)
1977-08-01 / 179. szám
Gyártók és külkereskedők jó együttműködésével A világ élvonalában Magyar gyógyszerek • Közösen felosztott nyereség Az ipar és a külkereskedelem kapcsolata tucatnyi sajátos, egyedi forma mozaikjából áll eggyé. Hol lazább, hol kötöttebb a viszonyuk. Sok helyütt gondokkal terhes a közös munka, s vannak jó példák. Követendők, ahol újabb és újabb módszerekkel, korszerű szervezeti formákkal kísérleteznek, ahol már ma is gördülékenyen dolgozik a bonyolult rendszer. A Medimpex s a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés vállalatainak együttműködését példaként emlegetik. Hosszú időre megoldották azokat a gondokat, amelyek máshol olykor a közös munka kerékkötői. — Társasági szerződés — ez a szervezeti forma neve — köti össze a külkereskedelmi vállalatot, az öt nagy gyógyszergyárral, s a többkisebb termelővállalattal. A közelítő évi azonos profil, a hasonló lehetőség, s az ingadozó világpiaci kereslet indokolta, hogy ezt a formát válasszuk — mondja dr. Toldi Ferenc, a Medimpex vezérigazgató-helyettese. — Leegyszerűsítve, a szervezeti forma lényege, hogy az iparvállalatok, s a Medimpex közösen osztják fel éves nyereségüket, s nem közvetlen egy-egy üzlet után számolnak el egymással, így biztonságosabban lehet tervezni, merészebben kutathatnak a szakemberek. A módszer bevált. Ennek köszönhetjük, hogy a ma még legtöbb összeütközést okozó árviták nálunk ismeretlenek. A gyárak véleménye szerint más az ipar, és más a külkereskedelem érdeke. Az iparvállalatot a nyereség ösztönzi, a külkereskedőt a mennyiség, így sok helyütt éleződnek az árviták. — A közös nyereség — mondja a vezérigazgató-helyettes — egyik felet sem ösztönzi az árak mesterséges eltérítésére. Nálunk a világpiaci ár diktál. A gyógyszerkereskedelem különleges helyzetben van, hiszen kínált terméke nem egyszerűen egy, a világpiacon kínált áruk között. A gazdasági verseny hagyományos módszerei itt nem alkalmazhatók. A minőséget — meghatározott előírások a mértékadók — aligha lehet javítani, s a gyógyszerek hasonlósága miatt nehéz az árakat változtatni. Folyamatos kutatás Mitől versenyképes akkor a magyar gyógyszer? — A minőséget szigorú szabályok írják elő, de ezek gyorsan változnak. Mind többet kell tudni a gyógyszereknek, mind kevesebb mellékhatást engedélyeznek a szabályok. Nem egyszerű igazodni hozzájuk. Versenyezni csak az az ország tud, amelyik időről időre új készítményekkel jelentkezik. Érvényes ez a gyógyszerekre, s a hatóanyagokra egyaránt. A gyógyszeriparban „gyorsan igazodni a piac követelményeihez” jelentése nem a megszokott. Hiszen míg egy-egy vegyületből sorozatgyártásban készülő gyógyszer lesz, sokszor akár egy évtized is eltelhet. Ez viszont folyamatos kutatómunkát követel. Időben új vegyületeket kell találni, s megindítani az évtizedes kísérletező munkát. — Nincs a világon olyan gyógyszergyár, amelynek minden készítménye saját szabadalom lenne. Talán nincs még egy olyan iparág, ahol olyan fontos lenne a licencvásárlás, mint nálunk. A gyárak s a Medimpex jó együttműködésének egyik alapja, hogy egy-egy licenc vásárlását, vagy eladását közösen tervezzük, s valamennyi tárgyaláson együtt veszünk részt. Így aligha beszélhetünk információhiányról Információk cseréje Az információhiány az egyik leggyakoribb panasz, amelyet az iparvállalatok hangoztatnák. Szerintük a külkereskedelem ritkán vagy csak késve tájékoztatja őket a világpiaci keresletről, az érvényes árakról. A külkereskedelem pedig azt teszi szóvá, hogy keveset tud a gyárak tervező munkájáról, a költség- s árszámításokról. — Mi elejét akartuk venni az ilyen panaszoknak — folytatja dr. Toldi Ferenc. — Nincs értekezletünk anélkül, hogy azon a külkeresek s az iparosok ne lennének ott. Minden külföldi tárgyaláson képviselteti magát mindkét fél. Az egymáshoz kapcsolódó munkaterületek szakemberei rendszeresen összeülnek, hogy megtárgyalják a közös tennivalóikat. Havonta kiadjuk a Piaci hírek című füzetet, amelyben a versenytársak munkájáról, a világpiac helyzetéről, s mindarról beszámolunk, ami abból az iparban hasznosítható. Az árak esetleges változását hetente megjelenő értesítőben kapják meg a gyárak. Teljes sikerről mégsem beszélhetünk. Hiszen — bár a két fél között jó a kapcsolat — a vállalatokon s a külkereskedelmen belül az információs hálózat ma még sokszor akadozik. Késztermékek, hatóanyagok Világszerte állandóan nő a gyógyszerikereslet. Lépést tud-e tartani ezzel a magyar kereskedelem? — Gyógyszereink keresett cikkek a világpiacon. A szocialista országokban főleg késztermékeink, a tőkésországokban inkább hatóanyagaink kedveltek. Érdekes adat: az egy lakosra jutó gyógyszerexportban Magyarország, Svájc után, a világkereskedelemben második helyezett. Jól értékesíthető készítményeink vannak. Számításaink szerint az ezredfordulóig nem lesznek értékesítési gondjaink. Horváth László Sorozatban készülnek az óriás transzformátorok. A Ganz Villamossági Művek Transzformátorgyárának termálei belföldön és külföldön egyaránt ismertek és keresettek. Ezek közül is kiemelkednek az óriástranszformátorok, amelyek sorozatgyártással készülnek. A transzformátorgyárban az idén hat darab négyszáz kilovoltos óriás transzformátort szerelnek össze. 1. KÉP: Dolgoznak a második, illetve a harmadik négyszáz kilovoltos óriás transzformátor szerelésén. 2. KÉP: A sorozat első darabja már szállításra kész. A hatalmas gépen a próbateremben végzik az utolsó ellenőrzéseket. (MTT-fotó Baxa István felv.) MÉG TART A VÁLI UTCAI CSATA Fusizók a „ szellemtelepen " Nem ért véget a Váli utcai csata, a harc a grundért A mai „Pál utcai fiúk” törvényes eszközökkel, levelekkel, interpellációval, társadalmi munkafelajánlással igyelkeznek győzelmet aratni... Két hónappal ezelőtt írtunk a Skála Áruház környékén lakók gondjáról. Arról, hogy több mint ezer gyermeknek nincs játszótere a kőrengetegben. .Bérházak függőfolyosóin, autóparkolókban vagy az úttesten játszanak. Közben a szülők farkasszemet néznek egy háromezer négyzetméteres területtel, amit egyszer már úgy tűnt, sikerül társadalmi munkában játszótérré, parkká alakítaniuk. A kérdéses telket az Akadémia kapta meg építkezés céljára. A tervezett kutatóintézet építése helyett azonban különös dolgok történnek ennek a területnek a vaskapuja mögött ... A szálak még 1975-re nyúlnak vissza. Ekkor Király Istvánt, a körzet parlamenti képviselőjét — aki azóta is az itt lakók jogos igényét támogatja — úgy tájékoztatták, hogy a gazdátlanná vált telek földszintes műhelyépületeit már lebontották, és hamarosan megkezdődik a játszótérépítés. A képviselő választás előtt, 1975. június 12-én Király István éppen lapunknak nyilatkozva közölte az örömhírt. Furcsa módon a lebontottnak hitt épületek ma is állnak. A hajdani lóistállóban most több lóerős magán rendszámú gépkocsi. Csalódott a képviselő Romlakás és fenyegetés parkolnak. Fényezik, szerelik őket. Legutóbb húsz személyautót számoltunk meg — ezt a forgalmat már egy autójavító műhely is megirigyelhetné. Az elhagyatottnak hitt műhelyekben kalapálnak, hegesztenek. Az egyik épület bútorraktárrá változott. Nemrég egy daruskocsi jelent meg, és súlyos ládákat rakodott. Az egyik szobában éjjel-nappali ég a villany. Talán a tudományos munkatársak egy előőrse dolgozik éjt nappallá téve? Nem. Papagájtenyészet van itt. Vajon ki fizeti a villanyszámlát, az Akadémia, vagy Marci, — aki állítólag a papagájok tulajdonosa. Többet róla sem tudtunk meg, mert itt nem szeretik az idegen kíváncsiskodókat. Azt mondják: a papagájokon, a bútorokon kívül milliós értékek vannak itt. Lehet egy biztos, portás, éjjeliőr nincs a „szellemtelepen”. A nyitott kapun bárki bemehet. Két hónappal ezelőtt megállapítottuk: az Akadémia tudományos kutatóintézet felépítésére kapta a területet, nem fusizásra, raktározásra, magán autóműhely kialakítására, de még nem is papagájtenyésztésre. Mi történt azóta? Hivatalos válasz helyett két idős embert fenyegettek meg a telepein dolgozók: „Megbánják még, hogy a nyakunkra hoztak egy újságírót." A 79 éves dr. Benyó János és felesége még csak nem is olvasta a cikket, a játszótérügyről sem hallott. Mégis belekerültek a zavaros históriába. Kiderült — nem ok nélkül. Egykori szolgálati lakásuk a telep egyik épületében van. Nemrég romlakássá nyilvánították. Esős napokon az idős házaspár lavórokban fogja fel a vizet hálószobájukban. Az épület egy falát — ahogy mondani szokták: csak a lélek tartja ... Kat éve már le kellett volna bontani ezt a házat is. Az embertelen körülmények között élő nyugdíjas házaspár évek óta nem talál meghallgatásra. A terület új gazdái, az Akadéma képviselői, segítség helyett sértegetik, rágalmazzák a két öreget. Talán vidámabb lenne Dél-Buda e pár ezer négyzetmétere, ha felnőttek helyett gyerekek vennék birtokukba. Bence Péter Nem épül az intézet MA KEZDŐDÖTT Nyári egyetem közgazda VENDÉGEK 22 ORSZÁGBÓL Ma délelőtt megnyílt a VI. budapesti közgazdasági nyári egyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Makarenkó utcai nyelvi intézetében. A 22 országból érkezett, csaknem száz külföldi közgazdászt László Andor, a TIT országos elnökségének tagja köszöntötte. Az első előadást dr. Berend T. Iván a MKKE rektora tartotta A magyar gazdaság történelmi fordulója 1945-től 77-ig címmel. A gazdag programban előadást tartanak a magyar népgazdaság helyzetéről, fejlődésének irányairól, a foglalkoztatás- és életszínvonal-politikáról, irányítási rendszerünkről Szó lesz az ár- és a vállalati jövedelemgazdálkodás aktuális kérdéseiről, az állattenyésztés fejlődéséről és a főváros fontosabb gazdasági kérdéseiről. A két hét múlva záruló nyári egyetem befejező rendezvénye a közgazdasági fórum lesz. Új otthonok sz A múlt évhez mérten csaknem százmillió forintos termelésnövekedést ért el a Zala megyei Építőipari Vállalat. Másik, figyelemre méltó eredményük, hogy számottevően csökkent a műszaki átadások utáni hiánypótlás: építkezéseiknek mindössze 0,1 százalékában kell javítást végezni. Azon túl, hogy komoly feladatokat vállaltak Veszprémben is, az idén Zala megyében már ezerkétszáz lakást adtak át A tavaly átadott nagykapornaki előre gyártó üzemben ezerháromszáz lakáshoz készülnek szerkezetek. Az alagútzsalus technológiával sikerült elérni, hogy a lakások ára nem nőtt számottevően. Az utóbbi hónapokban megváltoztatták a munkaszervezést. Az építőbrigádok csak egyegy munkafolyamatot végeznek, s így szinte szalagszerűen készülnek az új otthonok. A szakosítás nagymértékben rövidíti az átadási határidőket