Esti Hírlap, 1977. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

BUDAPESTI BESZÉLGETÉS VIENTIANE FŐPOLGÁRMESTERÉVEL Laosz új útjáról, gondjairól és terveiről Bankállamosítás • Új pénz • A mezőgazdaság Laosz még nem fejezte be harcát. Az 1975. decemberi forradalom csak a lehető­ségét teremtette meg egy virágzó, gazdag ország fel­építésének. Aki ismeri Laosz eddigi történelmét, talán túlzásnak tartja a gazdag szót. Eddig sehogy sem illet az ország neve elé. De a millió elefánt or­szága hihetetlenül gazdag ásványkincsekben, a folyók igen sok áramot tudnának ■termelni, s a kedvező ég­hajlat, a föld jó alap egy korszerű mezőgazdaság megszervezéséhez. Ma azonban még csak az út elején járnak. A forradalom után két év sem telt el a for­radalom óta, s a főváros, Vientiane arculata gyöke­resen megváltozott. Eltűnt a korábbi látszat­gazdagság. A kereskedők nagy része — természetesen az árukkal együtt — külföldre tele­pült. Az ipar, a mezőgaz­daság, főleg Nyugaton kép­zett szakemberei gyorsan elhagyták az országot. Thaiföld felé lezárták a határokat. S mivel az áruk hetven százaléka innen ér­kezett, szinte megbénult a kereskedelem. Gombamód szaporodtak a kis feketéző vállalkozások. Ilyen körül­mén­yek között dolgozott az új Vientiane vezetősége. Most Phao Phimpha­­chanh főpolgármesterrel beszélgetünk; küldöttség élén több mint egy hetet töltött hazánkban. — Hogyan látott munká­hoz a forradalom után a vá­ros vezetősége? — Rövidebb-hosszabb tá­vú terveket dolgoztunk ki — mondja a főpolgármes­ter. A legfőbb feladatunk, hogy a főváros életét nyu­godt, biztonságos kerékvá­gásba tereljük. Nem volt könnyű, de a vlentianóiak bíznak az új célokban, s készek dolgozni értük. Négy lépcsőből álló tervet dol­goztunk ki a gazdasági élet fejlesztésére. Először a ban­kokat kellett államosítani. Ez két éve megtörtént már. Tavaly — ez volt a máso­dik lépcső — új pénzt bo­csátottunk ki. A név — kip — nem változott. Ez a pénz azonban már valódi érték. Lehet érte vásárolni, nem kell a feketézőktől csilla­gászati összegekért ameri­kai dollárt szerezni. Ezután a nagykereskedelem álla­mosítása következett. Ezt a munkát az idén tavasszal fejeztük be. A negyedik lépcsőben kezdtük a termé­kek felvásárlásának újjá­szervezését. Ez a munka még most is tart. Nincse­nek könnyű helyzetben a főváros lakói, a munka azonban nem torpant meg egy percre sem. Kevés volt az élelem: valamennyi ház kertjében virágok helyett zöldségfélék teremnek. Még a hivatalok, a gyárak is foglalkoznak zöldség-gyü­­mölcstermesztéssel. Egyik legfontosabb feladatunk te­hát a mezőgazdaság új ala­pokra helyezése. Az idei száraz hónapok különösen megnehezítették munkán­kat, a termés elmarad a várttól. A szárazság azon­ban nem marad örökös el­lenség. Az első nagyobb víztárolók már elkészültek. Mind nagyobb területeket öntözünk. Ipar — Az ipar? — Laosz kezdetleges ipa­ra a forradalom után csak­nem teljesen megállt. Ért­hető, hiszen 1975 előtt szin­te valamennyi gyártmá­nyunkat külföldi nyers­anyagból készítettük. S ennek most csak kis töre­déke érkezik az országba Alapjában át kell szervez­nünk az ipart, hogy gyor­san fejlődhessék. A szap­pangyártás, a sólepárlás már megkezdődött. Tervez­zük, hogy néhány hónapon belül exportálni fogjuk a fát. — Milyen tapasztalatokat szerzett Magyarországon? — A Budapesten töltött egy hét nem hosszú idő. Mégis nagyon sokat tanul­tunk. Főleg a mezőgazda­ság, kézműipar, a keres­kedelem foglalkoztatott. A magyar vezetők részletesen beszámoltak az irányítás módjairól, a legkorszerűbb szervezeti formákról. Jár­tunk termelőszövetkezetben is, ahol nagyon sok otthon is hasznosíthatót láttunk. HŰTI­GÉPSZERVIZ: V. Kecskeméti u. 5. 174-713, 174-557, 636-303. LEHEL HŰTŐGÉPEK GARANCIÁLIS SZERVIZE ELEKTROMOS SZÖVETKEZET A tapasztalatok — Mi volt a legnagyobb élménye Magyarországon? — Az önök fővárosa nemcsak csodálatos szépsé­gével, hanem gyors fejlő­désével is ámulatba ejti az idegent. Különösen tetszett az új munkásnegyedek há­lózata, s a tömegközlekedés fejlettsége. Azok a gondok, amelyek nálunk a legége­tőbbek, itt már szóba sem kerülnek. Budapest kitűnő példa a szocialista város­építő munka sikerére. Horváth László A Gellért hegyen már elkészült az egyik — 40 ezer köbméteres — víztároló medence. Most egy hidraulikus szerkezet segítségével a betonba ágyazott acélrudakat feszítik meg. Az acélrudak hálója veszi fel a medencében tárolt víztömeg súlyát. A feszítési műveletet 6 ezer ponton kell elvégezni. (MTI Fotó : Csikós Gábor felv.) ISOLDA MÁR HÓDÍTOTT BEMUTATJÁK SZÉP HELÉNÁT Isolda nagy vihart ka­vart, s irigylésre méltó kar­riert futott be alig egy esz­tendő alatt. Esztendeje mu­tatkozott be ez a most oly divatos kelme, s kezdetben megrohamozták érte a belvárosi i­­gboltot, türel­mesen és kevésbé türel­mesen várakoztak rá a gyár mintaboltjaiban — ma is örömmel veszi a hazai konfekcióipar, a Női- és a Férfi Fehérneműgyár, vise­lik, akiknek jut belőle, s kérik országhatárokon túl­ról is. A népszerűség oka egyszerű: ez a fajta — ahogy rajta maradt a név, indiai — kelme egyszerre jelent meg a hazai és a vi­lágpiacon, s bár ez termé­szetes követelménynek tű­nik, korántsem jellemző mindenütt és minden gyár­tó valamennyi termékére. KÖNNYŰ FARMER Isolda tervezője, készítő­je a Budaprint Pamutnyo­­móipari Vállalat. A minta­szobában most Isolda test­vérét, súlyosabb társát dr. Bátor­fi Róbert kereskedel­mi igazgató mutatja be. Isolda testvére Helena: hamarosan bemutatják, s ha lesz rendelő, az elképze­lések szerint a mostanában oly divatos keki, olívzöld és nyers színben, meg a még mindig kedvelt vízikékben gyártják majd. Isoldát blúznak, ingnek szánták, a vastagabb Helena ruhának is kitűnő. — A Helénán kívül ter­mészetesen sokféle újdon­ságot szánunk az őszi BNV- re. Már az is eltérő az ed­digitől, hogy ezúttal gyárt­mánycsaládokat viszünk, fejlesztésünk legújabb eredményeit ismertetjük — mondja a kereskedelmi igazgató. — Selyemjersey­­kollekciónk, reméljük, meg­nyeri majd a vásárlók, s a kereskedők tetszését. Ez az anyag minőségben állja a versenyt az importáruval, de az ára kedvezőbb. Az öl­tözködésben divat a miszti­ka : erre gondolva tervez­tük és készítjük a január óta hozzánk tartozó Hazai Pamutszövőgyár és régi Textilfestőgyárunk közös munkájaként a kreppelt, gyűrtelenített, színes, tar­­kánszőtt felsőruházati cik­keket, a Stellát, a Ritát, a Gasztont — az ilyen típusú anyagok most világszerte hódítanak. Újdonság pa­­mutpaplinunk: mérettartó, nem gyúródik, igen jó mi­nőségű ingek alapanyaga. S bár a legújabb divat a keki­­farmer, még változatlanul népszerű a kék, mostanái­­ban kiváltképp a könnyebb kivitelű. Ilyen a mi Buda­­jeansünk. BLÚZ, ING, NAGYESTÉLYI A Nylprint, a Pillangó, a Lukrécia, a Réka, a Porgy, a Rimini után tehát várha­tóan újabb, sok-sok millió négyzetméter blúznak, ing­nek, fehérneműnek vagy éppen nagyestélyinek al­kalmas anyag jut az üzle­tek polcaira. Vagy indul messzi útra: a Szovjetunió­ban, Angliában, Franciaor­szágban, Jugoszláviában, Dániában, Kuvaitban és sok más országban jegyzik a tizenegy nagy fonó-, szövő- és nyomókikészítő gyárat egyesítő, évente mintegy 194 millió négyzetméter textíliát készítő nagyválla­latot. MODERN GÉPEK — A mintegy 18 ezer 300 dolgozót foglalkoztató PA­­NYOVA a negyedik ötéves tervidőszakban 1,7 milliárd forintot fordított üzemei fejlesztésére, bővítésére, korszerűsítésére. Ebben a tervidőszakban összesen egymiliárd 550 millió fo­rintot költhetünk. Az or­szág első automata sorral felszerelt ágyneműkonfek­­­ció-üzemének átadása után — Dunavecsén az idén má­jusban avattuk — még sok teendőnk maradt. A Gold­­bergerben például az el­avult hengernyomó gépek helyébe folyamatosan dol­gozó, termelékeny, korsze­rű, rotációs filmnyomó gé­peket állítunk. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszte­letére valamennyi gyárunk csatlakozott a Csepelen in­dított munka­versenyhez: az eddiginél is jobb minőséget, pontosabb munkát — a ter­vezettnél sok millió négyzet­­méterrel több textília gyár­tását vállaltuk. Cs. Benkő Judit Selyemjersey, pamutpuplin Automata ágynemű gyár Amiről annyiszor hallunk: eocén Bányát nyitnak Márkus-hegyen Nagy erőmű épül Bicske mellett Ma délelőtt szép kiállí­tást nyitottak meg a ma­gyar bányászat tervezővál­­lalata, a Bányaterv szék­házában. Fotókon, tablókon és maketteken bemutatják azokat a nagyobb létesít­ményeket, amelyeket a múlt huszonöt évben ter­veztek, s utalnak a jövő feladataira is. A SZÉN A kiállítás látogatói meg­ismerkedhetnek azzal a nagyszabású munkával, amelyet a Bányaterv szak­emberei végeztek a mecse­ki szénterületen, a pécsi és komlói bányák gyors fej­lesztésében, a dorog-tatai szénbányák rekonstrukció­­jában, több új bánya nyi­tásakor. A szénbányásza­ton kívül részt vettek az érc- és az ásványbányászat, a bauxit- és az uránbányá­szat fejlesztésében is. Az új feladatokról Sándor Já­nossal, a vállalat igazgató­jával beszélgettünk. — Ami jövőnket illeti — mondta el az igazgató — meghatározó, hogy fok­o­zott gondot kell fordítani a hazai szénvagyon telje­sebb, jobb és gazdaságo­sabb kiaknázására. Bicske térségében 1930 megawatt teljesítményű hőerőművet kell létesíteni, s ez tüze­lőanyagát a környező eocén korú széntelepeken nyitott, mélyművelésű bányákból kapja majd. A szükséges, mintegy évi 8 millió tonna barnaszén négy új — Márkus-hegy, Nagyegyháza, Mány, Lencse-hegy II. — és két rekonstrukcióra szoruló bányából — Balinka és Dudar — termelhető. A Bányaterv az eocénprog­­ram megvalósításának ge­neráltervezője. A megbíza­táson már két éve dolgo­zunk, s ez a munka a kö­vetkező évtized közepéig leköti tervezőkapacitásunk háromnegyed részét. SZÁLLÍTÁS — Hol tartanak az eocén­­program megvalósításában? — Az intenzívebb terve­zést már két éve megkezd­tük. A helyszínen befeje­ződtek a próbafúrások és a kutatások, amelyekben igen jelentős segítséget kaptunk szovjet kollégáinktól. Nyu­godtan elmondhatom, hogy a ránk bízott munka jó ütemben halad. Már dol­goznak a Márkus-hegyi sejt­­akna mélyítésén, s most fe­jeztük be a mányi és a lencse-hegyi szénmező be­ruházási javaslatát. A bics­kei erőmű generáltervező­jével, az Erőmű Beruházó Vállalattal közösen hatá­rozzuk meg a nagyegyházai lejtősakna és a Csapdi község, a terőmű és tároló­tér közötti, csaknem há­rom kilométer hosszú kül­színi szállítószalag nyom­vonalát. A Bányaterv fel­adata tulajdonképpen min­den magas, és mélyépítésű létesítmény, a bányászat technológiai berendezése, a szociális és az adminiszt­ratív célokat szolgáló épü­letek tervezése. Csak a szállítás arányaira egy jel­lemző adat: a kisebb telje­sítményű szalagokon kívül a gyűjtővágatok, a lejtak­­nák és a távolsági szállító­szalagok hossza mintegy 45 kilométer lesz. — Úgy tudjuk, részt vesznek a recski rézérc hasznosításának tervezési munkáiban is? A RÉZ — Igen, a mi feladatunk a bányaüzem tervezése, megbízást kaptunk a bá­nyászati feltárás, a vízszin­tes és függőleges szállítás, a bányaklímatizálás tervei­nek elkészítésére is. A fel­adat jelentőségére csak egy példa: Magyarországon még nem dolgoztak rézércb­á­­nyában ezer méter alatti mélységben. Vándor Pál

Next