Esti Hírlap, 1977. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
BUDAPESTI BESZÉLGETÉS VIENTIANE FŐPOLGÁRMESTERÉVEL Laosz új útjáról, gondjairól és terveiről Bankállamosítás • Új pénz • A mezőgazdaság Laosz még nem fejezte be harcát. Az 1975. decemberi forradalom csak a lehetőségét teremtette meg egy virágzó, gazdag ország felépítésének. Aki ismeri Laosz eddigi történelmét, talán túlzásnak tartja a gazdag szót. Eddig sehogy sem illet az ország neve elé. De a millió elefánt országa hihetetlenül gazdag ásványkincsekben, a folyók igen sok áramot tudnának ■termelni, s a kedvező éghajlat, a föld jó alap egy korszerű mezőgazdaság megszervezéséhez. Ma azonban még csak az út elején járnak. A forradalom után két év sem telt el a forradalom óta, s a főváros, Vientiane arculata gyökeresen megváltozott. Eltűnt a korábbi látszatgazdagság. A kereskedők nagy része — természetesen az árukkal együtt — külföldre települt. Az ipar, a mezőgazdaság, főleg Nyugaton képzett szakemberei gyorsan elhagyták az országot. Thaiföld felé lezárták a határokat. S mivel az áruk hetven százaléka innen érkezett, szinte megbénult a kereskedelem. Gombamód szaporodtak a kis feketéző vállalkozások. Ilyen körülmények között dolgozott az új Vientiane vezetősége. Most Phao Phimphachanh főpolgármesterrel beszélgetünk; küldöttség élén több mint egy hetet töltött hazánkban. — Hogyan látott munkához a forradalom után a város vezetősége? — Rövidebb-hosszabb távú terveket dolgoztunk ki — mondja a főpolgármester. A legfőbb feladatunk, hogy a főváros életét nyugodt, biztonságos kerékvágásba tereljük. Nem volt könnyű, de a vlentianóiak bíznak az új célokban, s készek dolgozni értük. Négy lépcsőből álló tervet dolgoztunk ki a gazdasági élet fejlesztésére. Először a bankokat kellett államosítani. Ez két éve megtörtént már. Tavaly — ez volt a második lépcső — új pénzt bocsátottunk ki. A név — kip — nem változott. Ez a pénz azonban már valódi érték. Lehet érte vásárolni, nem kell a feketézőktől csillagászati összegekért amerikai dollárt szerezni. Ezután a nagykereskedelem államosítása következett. Ezt a munkát az idén tavasszal fejeztük be. A negyedik lépcsőben kezdtük a termékek felvásárlásának újjászervezését. Ez a munka még most is tart. Nincsenek könnyű helyzetben a főváros lakói, a munka azonban nem torpant meg egy percre sem. Kevés volt az élelem: valamennyi ház kertjében virágok helyett zöldségfélék teremnek. Még a hivatalok, a gyárak is foglalkoznak zöldség-gyümölcstermesztéssel. Egyik legfontosabb feladatunk tehát a mezőgazdaság új alapokra helyezése. Az idei száraz hónapok különösen megnehezítették munkánkat, a termés elmarad a várttól. A szárazság azonban nem marad örökös ellenség. Az első nagyobb víztárolók már elkészültek. Mind nagyobb területeket öntözünk. Ipar — Az ipar? — Laosz kezdetleges ipara a forradalom után csaknem teljesen megállt. Érthető, hiszen 1975 előtt szinte valamennyi gyártmányunkat külföldi nyersanyagból készítettük. S ennek most csak kis töredéke érkezik az országba Alapjában át kell szerveznünk az ipart, hogy gyorsan fejlődhessék. A szappangyártás, a sólepárlás már megkezdődött. Tervezzük, hogy néhány hónapon belül exportálni fogjuk a fát. — Milyen tapasztalatokat szerzett Magyarországon? — A Budapesten töltött egy hét nem hosszú idő. Mégis nagyon sokat tanultunk. Főleg a mezőgazdaság, kézműipar, a kereskedelem foglalkoztatott. A magyar vezetők részletesen beszámoltak az irányítás módjairól, a legkorszerűbb szervezeti formákról. Jártunk termelőszövetkezetben is, ahol nagyon sok otthon is hasznosíthatót láttunk. HŰTIGÉPSZERVIZ: V. Kecskeméti u. 5. 174-713, 174-557, 636-303. LEHEL HŰTŐGÉPEK GARANCIÁLIS SZERVIZE ELEKTROMOS SZÖVETKEZET A tapasztalatok — Mi volt a legnagyobb élménye Magyarországon? — Az önök fővárosa nemcsak csodálatos szépségével, hanem gyors fejlődésével is ámulatba ejti az idegent. Különösen tetszett az új munkásnegyedek hálózata, s a tömegközlekedés fejlettsége. Azok a gondok, amelyek nálunk a legégetőbbek, itt már szóba sem kerülnek. Budapest kitűnő példa a szocialista városépítő munka sikerére. Horváth László A Gellért hegyen már elkészült az egyik — 40 ezer köbméteres — víztároló medence. Most egy hidraulikus szerkezet segítségével a betonba ágyazott acélrudakat feszítik meg. Az acélrudak hálója veszi fel a medencében tárolt víztömeg súlyát. A feszítési műveletet 6 ezer ponton kell elvégezni. (MTI Fotó : Csikós Gábor felv.) ISOLDA MÁR HÓDÍTOTT BEMUTATJÁK SZÉP HELÉNÁT Isolda nagy vihart kavart, s irigylésre méltó karriert futott be alig egy esztendő alatt. Esztendeje mutatkozott be ez a most oly divatos kelme, s kezdetben megrohamozták érte a belvárosi igboltot, türelmesen és kevésbé türelmesen várakoztak rá a gyár mintaboltjaiban — ma is örömmel veszi a hazai konfekcióipar, a Női- és a Férfi Fehérneműgyár, viselik, akiknek jut belőle, s kérik országhatárokon túlról is. A népszerűség oka egyszerű: ez a fajta — ahogy rajta maradt a név, indiai — kelme egyszerre jelent meg a hazai és a világpiacon, s bár ez természetes követelménynek tűnik, korántsem jellemző mindenütt és minden gyártó valamennyi termékére. KÖNNYŰ FARMER Isolda tervezője, készítője a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat. A mintaszobában most Isolda testvérét, súlyosabb társát dr. Bátorfi Róbert kereskedelmi igazgató mutatja be. Isolda testvére Helena: hamarosan bemutatják, s ha lesz rendelő, az elképzelések szerint a mostanában oly divatos keki, olívzöld és nyers színben, meg a még mindig kedvelt vízikékben gyártják majd. Isoldát blúznak, ingnek szánták, a vastagabb Helena ruhának is kitűnő. — A Helénán kívül természetesen sokféle újdonságot szánunk az őszi BNV- re. Már az is eltérő az eddigitől, hogy ezúttal gyártmánycsaládokat viszünk, fejlesztésünk legújabb eredményeit ismertetjük — mondja a kereskedelmi igazgató. — Selyemjerseykollekciónk, reméljük, megnyeri majd a vásárlók, s a kereskedők tetszését. Ez az anyag minőségben állja a versenyt az importáruval, de az ára kedvezőbb. Az öltözködésben divat a misztika : erre gondolva terveztük és készítjük a január óta hozzánk tartozó Hazai Pamutszövőgyár és régi Textilfestőgyárunk közös munkájaként a kreppelt, gyűrtelenített, színes, tarkánszőtt felsőruházati cikkeket, a Stellát, a Ritát, a Gasztont — az ilyen típusú anyagok most világszerte hódítanak. Újdonság pamutpaplinunk: mérettartó, nem gyúródik, igen jó minőségű ingek alapanyaga. S bár a legújabb divat a kekifarmer, még változatlanul népszerű a kék, mostanáiban kiváltképp a könnyebb kivitelű. Ilyen a mi Budajeansünk. BLÚZ, ING, NAGYESTÉLYI A Nylprint, a Pillangó, a Lukrécia, a Réka, a Porgy, a Rimini után tehát várhatóan újabb, sok-sok millió négyzetméter blúznak, ingnek, fehérneműnek vagy éppen nagyestélyinek alkalmas anyag jut az üzletek polcaira. Vagy indul messzi útra: a Szovjetunióban, Angliában, Franciaországban, Jugoszláviában, Dániában, Kuvaitban és sok más országban jegyzik a tizenegy nagy fonó-, szövő- és nyomókikészítő gyárat egyesítő, évente mintegy 194 millió négyzetméter textíliát készítő nagyvállalatot. MODERN GÉPEK — A mintegy 18 ezer 300 dolgozót foglalkoztató PANYOVA a negyedik ötéves tervidőszakban 1,7 milliárd forintot fordított üzemei fejlesztésére, bővítésére, korszerűsítésére. Ebben a tervidőszakban összesen egymiliárd 550 millió forintot költhetünk. Az ország első automata sorral felszerelt ágyneműkonfekció-üzemének átadása után — Dunavecsén az idén májusban avattuk — még sok teendőnk maradt. A Goldbergerben például az elavult hengernyomó gépek helyébe folyamatosan dolgozó, termelékeny, korszerű, rotációs filmnyomó gépeket állítunk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére valamennyi gyárunk csatlakozott a Csepelen indított munkaversenyhez: az eddiginél is jobb minőséget, pontosabb munkát — a tervezettnél sok millió négyzetméterrel több textília gyártását vállaltuk. Cs. Benkő Judit Selyemjersey, pamutpuplin Automata ágynemű gyár Amiről annyiszor hallunk: eocén Bányát nyitnak Márkus-hegyen Nagy erőmű épül Bicske mellett Ma délelőtt szép kiállítást nyitottak meg a magyar bányászat tervezővállalata, a Bányaterv székházában. Fotókon, tablókon és maketteken bemutatják azokat a nagyobb létesítményeket, amelyeket a múlt huszonöt évben terveztek, s utalnak a jövő feladataira is. A SZÉN A kiállítás látogatói megismerkedhetnek azzal a nagyszabású munkával, amelyet a Bányaterv szakemberei végeztek a mecseki szénterületen, a pécsi és komlói bányák gyors fejlesztésében, a dorog-tatai szénbányák rekonstrukciójában, több új bánya nyitásakor. A szénbányászaton kívül részt vettek az érc- és az ásványbányászat, a bauxit- és az uránbányászat fejlesztésében is. Az új feladatokról Sándor Jánossal, a vállalat igazgatójával beszélgettünk. — Ami jövőnket illeti — mondta el az igazgató — meghatározó, hogy fokozott gondot kell fordítani a hazai szénvagyon teljesebb, jobb és gazdaságosabb kiaknázására. Bicske térségében 1930 megawatt teljesítményű hőerőművet kell létesíteni, s ez tüzelőanyagát a környező eocén korú széntelepeken nyitott, mélyművelésű bányákból kapja majd. A szükséges, mintegy évi 8 millió tonna barnaszén négy új — Márkus-hegy, Nagyegyháza, Mány, Lencse-hegy II. — és két rekonstrukcióra szoruló bányából — Balinka és Dudar — termelhető. A Bányaterv az eocénprogram megvalósításának generáltervezője. A megbízatáson már két éve dolgozunk, s ez a munka a következő évtized közepéig leköti tervezőkapacitásunk háromnegyed részét. SZÁLLÍTÁS — Hol tartanak az eocénprogram megvalósításában? — Az intenzívebb tervezést már két éve megkezdtük. A helyszínen befejeződtek a próbafúrások és a kutatások, amelyekben igen jelentős segítséget kaptunk szovjet kollégáinktól. Nyugodtan elmondhatom, hogy a ránk bízott munka jó ütemben halad. Már dolgoznak a Márkus-hegyi sejtakna mélyítésén, s most fejeztük be a mányi és a lencse-hegyi szénmező beruházási javaslatát. A bicskei erőmű generáltervezőjével, az Erőmű Beruházó Vállalattal közösen határozzuk meg a nagyegyházai lejtősakna és a Csapdi község, a terőmű és tárolótér közötti, csaknem három kilométer hosszú külszíni szállítószalag nyomvonalát. A Bányaterv feladata tulajdonképpen minden magas, és mélyépítésű létesítmény, a bányászat technológiai berendezése, a szociális és az adminisztratív célokat szolgáló épületek tervezése. Csak a szállítás arányaira egy jellemző adat: a kisebb teljesítményű szalagokon kívül a gyűjtővágatok, a lejtaknák és a távolsági szállítószalagok hossza mintegy 45 kilométer lesz. — Úgy tudjuk, részt vesznek a recski rézérc hasznosításának tervezési munkáiban is? A RÉZ — Igen, a mi feladatunk a bányaüzem tervezése, megbízást kaptunk a bányászati feltárás, a vízszintes és függőleges szállítás, a bányaklímatizálás terveinek elkészítésére is. A feladat jelentőségére csak egy példa: Magyarországon még nem dolgoztak rézércbányában ezer méter alatti mélységben. Vándor Pál