Esti Hírlap, 1978. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-02 / 1. szám
JANUÁR 9-ÉN Lezárják a Nyugati vágánycsarnokot Érdekes, díjnyertes terv az átépítésre Régi szépségében várja 1879 végére az utazóközönséget a Nyugati pályaudvar. A világhírű Eiffel és társai rég építette 1877-ben a vasúttársaság megbízásából a 42 méter fesztávú, 160 méter hosszú csarnokot. A maga idejében ez volt a világ legnagyobb acélszerkezetű csarnoka. Merész vonalvezetése, az üveg és az acélszerkezet összhangjának könnyedsége az 1878-as párizsi világkiállításon igen nagy sikert aratott — a világkiállítás gépcsarnokát, a Galéria des Macinest ennek mintájára építették fel. A háromhajós csarnokszerkezet — a főhajó a vágánycsarnok, ezt támasztják meg két oldalról az oldalhajók, amelyekben a pénztárt, az éttermet, a büfét helyezték el — 1952 óta műemlék. Három-négy esztendővel ezelőtt — mint ismeretes — életveszélyessé nyilvánították az épületet. Különösen a vágánycsarnok középső részét viselte meg az idő, az anyag mintegy 50 százaléka elrozsdásodott. Sok szakember a csarnok azonnali lebontását követelte, a Műemlék Felügyelőség viszont ragaszkodott hozzá, hogy eredeti formájában állítsák helyre. Ennek azonban sok akadálya volt. A szegecselt acélszerkezet ma már elavult, másrészt a terhelési előírások időközben oly sokat fejlődtek, hogy — a méretezések szerint — a csarnok új korában sem felelt volna meg a mai szabványoknak ... Nem túlzottak ezek a követelmények? — kérdezhetnénk. A szakemberek egyértelmű nemmel válaszolnak. Meg kell menteni a Nyugatit, helyreállítani a műemléket, de a szerkezetnek meg kell felelnie az új követelményeknek. Ez az elgondolás győzött a MÁV Vezérigazgatóság országos tervpályázatának első díjas munkájában, amelyet dr. Sigray Tibor, az UVATERV irodavezetője készített. A tervezőnek sikerült olyan statikai modellt találnia, amelyben a díszes sarokrészek, a vállrész, a teljes vonórudazat, a kovácsoltvas csapokkal és a Körút felőli függönyfal eredeti anyagában megmaradhat. A legerősebben károsodott középső részt kicserélik olyan korszerű, daruval szemelt, hegesztett szelvényekből álló szerkezetre, amely megjelenésében igen hasonlít a régihez. Január 9-én lezárják a vágánycsarnokot, s megkezdődik a helyreállítás. 4 Cstfl’Hr&sfy, 1978. január 2. hétfő Folytatják a versenyt A Kőbányai Közért Vállalat dolgozói az óesztendő utolsó munkahetén írásban is rögzítették valamennyiük együttes elhatározását: az idén az üzemekhez, gyárakhoz hasonlóan folytatják a munkaversenyt. Az ellátás és a kiszolgálás kulturáltságának javításáért szocialista brigádjaik kezdeményezésére újabb felajánlásokat tettek. Mindenekelőtt vállalták, hogy a hozzájuk tartozó boltok átállítását a teljes önkiszolgálásra tovább folytatják, a korábbinál is tisztábbak lesznek üzleteik, árukínálatuk számottevő részét a korszerű táplálkozást segítő, a háztartási munkát könnyítő cikkek tartalmazzák majd. MEGLEPŐ FELFEDEZÉSEK ÉVE Gyűrűt hord az Uránusz Újabb bolygó vagy valami más • Évről évre mind több óriás szem, hatalmas méretű távcső lesi az égboltot. Alig másfél esztendeje avatták fel a világ jelenlegi legnagyobb teleszkópját a Kaukázus Zelencsuk-csúcsán: fénygyűjtő homorú tükrének átmérője hat méter, egy méterrel múlja felül az addigi rekordert. Az év közepétől Cerro Tololóban működik az amerikai obszervatóriumok közös csillagvizsgálójának nagy műszere — pontos párja három esztendeje dolgozik az arizóniai Kitt Peak nemzeti csillagdában —, négyméteres átmérője sorrendben a harmadik a világon. Ezek az óriások olyan távoli égitestekről adnak hírt, amelyekről a most látott fény 8—10 ezer millió évvel ezelőtt indult el, azaz távolságuk tőlünk nyolctíz milliárd fényév. NEM LÁTHATÓ De új felfedezések, meglepő eredmények nemcsak a legtávolabbi égitestek világából várhatók: szőkébb kozmikus otthonunk, a Nap körül keringő bolygók társasága is szolgált jó néhány meglepetéssel az utóbbi időben. Ilyen, a szomszédságunkban felkutatott meglepő újdonsággal kezdődött az idei felfedezések sora. Március 10-én amerikai, ausztráliai, indiai és kínai csillagászok — egymástól függetlenül — megfigyelték az Uránusz bolygó eddig ismeretlen gyűrűrendszerét. Mindeddig úgy tudtuk, a naprendszer kilenc bolygója közül csak a Szaturnusz visel sziklatörmelékek és porszemek milliárdjaiból álló, nagy átmérőjű gyűrűt. Az Uránusz öt vagy hat koncentrikus övezete porgyűrűjét egyébként közvetlenül nem sikerült megpillantani, létezésére férnesseg mérésekből következtethettek. Az Uránuszgyűrű külső pereme mintegy 51 ezer kilométerre van a bolygó központjától, mérete harmadrésze a Szaturnusz jól ismert rendszerének. VIHAROS VÁLTOZÁSOK? A Földnél négyszerte nagyobb Uránusz szolgált más meglepetéssel is. Mintegy háromnegyed évszázada sokan foglalkoztak a bolygó tengelyforgási idejének meghatározásával, s azt 10,8 órának találták. Az óriás műszerekkel végzett, tökéletesített mérések szerint a bolygó forgási ideje több mint hatvan százalékkal hosszabb: 15,6 óra. A nagy eltérés oka nem tisztázott, lehetséges, hogy az újabb mérések valójában nem a bolygó forgását, hanem legfelső légrétegeinek áramlását rögzítették. Hatalmas, talán viharos változások helyszíne lehet az Uránusznál is messzebb keringő Neptunusz légköre: alig két esztendő alatt harminc százalékkal megnőtt a bolygó látszólagos fényessége. Az év utolsó hónapjaiban két égitesttel gyarapodott a Holdtörmelék naprendszer tagjainak száma. A Szaturnusz eddig ismert tíz kísérője, holdja után — a szép gyűrűn kívül — most J. Fountain és S. Larson felfedezte a tizenegyedik holdacskát is. Az újonnan felfedezett hold mindössze 151 600 kilométerre kering az anyabolygótól — ez kevesebb a Föld—Hold távolság felénél —, szinte súrolja a porból és sziklatörmelékből álló hatalmas gyűrű peremét. Ezért a hold- és bolygókutató laboratórium munkatársai arra gondolnak, hogy az újonnan talált kísérő — az 1966-ban felfedezett Janus nevű holdacskával együtt —, annak a szétrobbant holdnak legnagyobb maradványa, amelynek szertehullása a gyűrű anyagát szolgáltatta. Lehetséges — vélik a csillagászok —, hogy a most fellelt Uránusz-gyűrűn túl is felfedezhető egy néhai hold roncsa. Amennyiben ezek a feltevések igazolódnának, fontos felvilágosítást kaphatnánk a bolygók körüli gyűrűrendszerek keletkezéséről. KÉT NAGY KÖZÖTT Még több vitát váltott ki egy meglepő égitest felfedezése: C. T. Kowal a Pa- Somar-hegyi csillagvizsgáló különleges teleszkópjával október 18-án halvány, lassú mozgású, bolygószerű égitestet örökített meg. A számítások arra az eredményre vezettek, hogy ez az égitest 66,1 év alatt járja körül a Napot, távolsága a központi égitesttől 16,3-szer nagyobb a Földénél, körülbelül 2640 millió kilométer. Ez az égitest tehát messzebb van, mint a Naptól a sorban hatodikként következő Szaturnusz, de közelebb a hetediknél, az Uránusznál. E két bolygó közötti hatalmas térség ezek szerint nem üres, itt is kering parányi égitest, talán nem is egy. Ezeket feltehetően eddig azért nem figyelték meg, mert túlságosan halványak. Az új eredmények újabb kérdések forrásai is. A választ sok földi teleszkóp, önműködő és emberrel felbocsátott űrhajó , nem utolsósorban a kutatók nemzetközi együttműködése adhatja meg. Ifj. Bartha Lajos Magasra nőtt sarok és véget nem érő sál Parisienne, csizmában ...és hozzá most nagyvirágú szoknyát vesz fel Csizma, csizma, csizma. Ebben libben, bukdácsol, rohan vagy gyalogol a párizsi nő 1977 telén. Az utcákon, a kirakatokban látható ezerféle csizma két fő csoportra osztható: bőtorkú rámás csizmák, magas sarokkal és a kimondottan sportos jellegűek, vastag gumitalppal. A tavalyi — bokában szűkre szabott, vádlira simuló — már csak itt-ott tűnik fel, fogalmam sincs, hová tették. Igaz, az új divatvonalat követő kiscsizmák műanyagból is kaphatók elfogadható áron; a kispénzű parisienne is megveheti az áhított legeslegújabb formáját. Mert a bőrből készült csizmakölteményeket elképesztő áron kínálják. Esztétikai élmény egy-egy cipőkirakat a Nagy Bulvárokon, vagy a Szent Mihály útján: a színskála minden árnyalata ott van, de leginkább a nyers, drapp, világosbarna, szattyánszínű csizma járja, akár kimondottan sportos formájú, akár nem. ...VAGY PANTALLÓ Hozzá vagy kordbársony pantalló illik az új divat szerint — a bő szárú, sportos csizmába belegyűlik a karcsú, magas, vékony lábú lányok —, vagy rakott szoknya. Mindkettő gyönyörű. Párizs levegője tisztább, mint a mi fővárosunké, nyugodtan hordhatják hát a krémszínű, sőt fehér bársonyt. A szoknya tarka, nagyvirágos, vékony etaminból (gyapjúszövet), esetleg kordból készül, vagy vastagabb skótkockás anyagból. Hosszú sálat is szabnak belőle, ezt kerekíti nyakba a párizsi lány. Mi, magyarok, kissé idegenkedve figyeljük a nagyvirágos szoknyák és a csizma párosítását. Valahogy „nem jön össze” képzeletünkben a kettő, különösen nem télen. Pedig kedves, vidám öltözék, nem olyan egyhangú, unalmas, mint a mi barna, szürke, fekete téli szoknyáink. Egyetlen kifogásom van ellene: széllel bélelt. A mi éghajlatunk alatt csak hosszú kabáttal hordható, még a nedves, nyirkos, de nem hideg párizsi télben is dideregtető látvány. Mindenesetre hősiesen viselik. A kirakatok, a méteráruboltok telis-teli vannak a fekete, nyers, bordó alapon nagyvirágos kelmékkel, s a belőlük készült rakott szoknyákkal. Bizonyos józanságra mutat, hogy vastag fonalból kötött, színes harisnyanadrágot viselnek alatta ... PLUSZ ZEKE A pantallót, szoknyát kis teke vagy félkabát egészíti ki. Leginkább kardból készül, kötött gallérral, kézelővel, derékpánttal (nadrággal együtt síöltözék benyomását kelti), de láttam nemes szőrméből, nyúlból, rókából, műszőrméből, bőrből, műbőrből, vastag fonalból kötve. Általában élénk színű kötött sapka és végtelen sál egészíti ki. „Tulajdonképpen nem drága divat — mondták a Marie Claire nőlap szerkesztőségében kolléganőim. — Elvégre nem kell valódi szőrméből készült zekét hordani. A párizsi nő — mindig is híres volt erről — könynyen összeteremt egy rakott szoknyát, anyagából sálat, buszon, metrón, buzgón köti a kilométer hoszszú sálakat. Az alapot, igaz, meg kell venni a csizmát, a kabátkát. A kínálat gazdag, s miért is járna valaki tavalyi „cuccban”, ha úton-útfélen elé hozzák a tetszetős újat? Ne legyen a talpán, aki nem csábul el. Tárcájától függ csupán, hol történik ez meg: a Faubourg Saint- Honoré, a Marigny sugárút, a Champs-Elysées méregdrága üzletei előtte, anagyáruházakban, esetleg a filléres ABC-áruházakban, vagy külvárosi boltokban. Kedvenc öltözék évek óta Párizsban a malaclopó. Az idén főleg lédenből és teveszőrből készül — gyakran kockás szövetbéléssel — és természetesen — csizmával hordják. Van benne valami „extra”, valami különleges, nem hétköznapi, talán ezért szeretik anynyira a francia nők. Említettem már, de nem eléggé, a kockás szoknyák sokaságát. Eltűnődtem a nőket és a kirakatokat figyelve: vajon miért nem utánozzuk a párizsi divat e szép találmányát? Egyik oka kétségtelenül az, hogy testesebbek vagyunk, s félünk, még inkább annak látszunk majd benne. Bár vékony nőink sem igen viselik a szépen lebbenő, csizmához igen illő, sportos ruhadarabot. A másik ok, hogy kevés szép kockás szövet kapható nálunk. Láttam Párizsban drappfekete-fehér kockásat, ugyanilyen sállal, fekete fél kabáttal, drapp csizmával és táskával, fehér-szürke-piros-fekete változatot, piros sállal, sapkával, szürke flanellkabáttal, fekete csizmával és fehér pulóverrel. Mindkettő gyönyörű volt. Milyen egyszerű! — mondhatnánk, bárki utánozhatja ... Mint ahogy a szépséges pulóvereket is utánozhatnánk, ha a melírozott fonalaknak nagyobb választékát tennék elénk az üzletekben. A nagyon divatos sportpulóver-szoknya együttes ugyanis melírozott gyapjúból készül, s az egyik színből csinálnak hozzá kézelőt, pántot, esetleg gallért. Kötött sapka, sál és csizma egészíti ki. FURCSASÁGOK TÉLIRE Megjelentek a kirakatokban a téli alkalmi ruhák: sok a bolondos, de a szép is közöttük. Változatlanul uralkodik a húzott ingváll, keskeny szegélybe fogva, a bő ujj, a kivágott ruhához a ruha anyagából — az áttört, selyemfényű estélyi kendő, a klasszikus selyemblúzok inggallérja alá csokorba kötött nyakkendő, s mint igazi költséges bolondság: az ezüst, arany, csizmácska. Olyan magas sarokkal, hogy szinte csak tipegni lehet benne. Figyelem, hogyan billegnek a majdnem mindenütt felszedett párizsi utcán — a közművek itt is örökké bontanak —, fázósan összehúzva magukat a tarka szoknyák alatt, s tulajdonképpen örömmel állapítom meg, milyen jó, hogy enynyire hűen azért nem követjük párizsi divat őfelségét. Lukács Teréz A TALAJ, A VIZEK VÉDELMÉRE Katasztert készítettek HOVÁ SZÁLLÍTHATÓ A HULLADÉK Az ÉVM területrendezési főosztályának megbízásából 1976-ban a Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalatnál hulladékelhelyezési katasztertanulmányt készítettek. Rohamosan nő a hulladék mennyisége. A lerakóhely kiválasztásakor sok mindenre kell figyelni. Gond, hogy elszennyeződik a talaj, vagy a felszín alatti vízréteg. A tanulmány készítői meghatározták, hogy a különféle hulladékok milyen földtani-vízföldtani adottságú területeken helyezhetők el, s azt is, hogy melyek a feltétlenül szükséges védekezési módok. Megállapították, hogy a lerakóhelyek kijelölésekor minden természeti tényezőt, a városrendezési és tájrendezési elvet együttesen kell figyelembe venni. Erről hallhattak a szakemberek a minap az Építőipari Tudományos Egyesület összejövetelén.