Esti Hírlap, 1978. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1978-05-02 / 101. szám
AZ EDDIGINÉL IS GAZDAGABB BEMUTATÓVAL Szocialista orsz a tavaszi BNV-n Számítástechnika, jármű, gép ágak A budapesti nemzetközi vásárok történetében immár hagyomány, hogy a szocialista országok a legnagyobb kiállítók: most is sok érdekes újdonsággal képviseltetik magukat a beruházási javak ötödik alkalommal megnyíló kiállításán, a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. A szocialista országok közül elsőként a Szovjetuniót említjük. Ezúttal tizennégy szovjet vállalat képviselteti magát legújabb termékével, illetve információs irodákkal. Különös érdeklődésre tarthat számot az AVTOEXPORT járműipari kiállítása, az AVIOEXPORT repülőgép- és helikoptermodelljeinek bemutatója Az ELECTRONORGTECHNICA adatfeldolgozó gépeket, a MACHINOEXPORT optikai és mérőmdszereket, a STANKOIMPORT szerszámgépeket és kohászati berendezéseket állít ki. De láthattunk a szovjet bemutatón különféle műszaki könyveket, acél- és fémmintákat, vegyipari berendezéseket, ipari hűtőket, kompresszorokat, sőt egy külön összeállítást is „Az integráció az elektrotechnikában” címmel. Bulgáriából hat kiállító külkereskedelmi vállalat érkezik. Bemutatójukon villamos mérőműszereket, irodagépeket, számítástechnikai eszközöket, fém- és fafeldolgozó gépeket és kohászati félkészárukat sorakoztatnak fel. Csehszlovákiából tizennyolc vállalat hozza el termékeit. A szakosításnak megfelelően szinte valamennyi fontosabb témánál megtaláljuk a csehszlovák kiállítókat. Bemutatják egyebek között legújabb orvosi műszereiket, szivattyúikat, textilgépeiket, szerepelnek a kiállításaikon klímatechnikai eszközök, erőműberendezések, szerszámgépek, villanymotorok, kábelek, hogy csak néhány fontosabb termékcsoportot említsünk. Lengyelország kiállítóinak száma tizenkilenc. Az UNITRA irodagépeket, elektronikus elemeket, fényforrásokat, a METALEXPORT szerszámgépeket állít ki, a METRONEX a műszeripar, a híradástechnika és a számítástechnika újdonságaival jelentkezik. A Német Demokratikus Köztársaság tizenhárom kiállító vállalata a nyomdaipartól a híradástechnikáig, szintén sok újdonsággal ismerteti meg a látogatókat. Nagy érdeklődés előzi meg a Transportmaschinen Export-Import haszonjárműbemutatóját Romániából hét kiállító jelenik meg. Láthatjuk egyebek között az AUTO-DACIA dízelmotoros haszonjárműveit, az ELECTRONUM számítástechnikai és adatfeldolgozó berendezéseit és az INDUSTRIALEXPORT különféle korszerű bányagépeik Jugoszláviából összesen harminc kiálltó érkezik. A fogorvosi beredezésektől a műszaki porcelánokig, az univerzális esztergapadoktól a számológépekig, a járműipari alkatrészektől a szerszámgépekig az ő standjaikon is egy sor érdekes újdonsággal találkozhatunk. Fentieken túl több jugoszláv céget információs iroda képvisel H. Gy. Agrármérnökjelöltek gyakorlaton Az idén öt külföldi felsőoktatási intézményben folytathatják termelési gyakorlataikat a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karának hallgatói. A közelmúltban megkötött szerződések szerint 76 mérnökjelölt utazik majd Odosra, Harkov, Krakkó, Halle és Nyitra agrár-felsőoktatási intézményeibe, nyári termelési gyakorlatra. A partner egyetemekről megközelítően ennyi külföldi agrármérnökjelölt gyarapíthatja tudását júliusban a keszthelyi egyetemen és a környező nagyüzemekben. (MTI) TÁROLÓ ÉPÜL A TÓ VÉDELMÉRE Mesterséges Sás, nád, gyékény tisztítja a Zala vizét Nem a Zala folyó lerakódó hordaléka gyorsította meg a Keszthelyi-öböl iszaposodását — állapították meg a szakemberek. Amikor néhány évvel ezelőtt megkezdődött az algásodás, majd következett a halpusztulás, a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság elkezdte az öböl tudományos vizsgálatát. Négy esztendeje Fenékpuszta alatt, a Zala torkolatától néhány száz méterre mérni kezdték, mennyi vizet, lebegtetett hordalékot, nitrogént és foszfort szállít a folyó a Balatonba Az 1975. júliustól összegyűjtött adatok tanúsága szerint átlagosnak nevezhető volt a Zala vízhozama, s Fenékpusztánál ugyanannyi hordalékot mértek, mint 1953 —1954-ben. A Zala hordalékszállítása tehát nem növekedett, s nem haladja meg az évi 30 ezer tonnát. Ez pedig erőteljes iszaposodást nem okozhat a Keszthelyi-öbölben — vonták le a következtetést. A magyarázatba Zala és vízgyűjtőinek centruma negyven kilométerre van a Keszthelyi-öböltől, s ezen a meglehetősen hosszú úton alaposan megcsappan a hordalék mennyisége, sokkal kevesebb lesz, mint amennyire e dombos, Löszös területen számítani lehetne. A Keszthelyi-öböl iszaposodásáról 1880 körül jegyezték fel az első adatokat. Pedig Zala megye egy 1832-ből származó vízrajzi leírása szerint Festetics György a Phönix nevű hajóról már 1796—1816. között rendszeresen mérte a Balaton vízmélységét, s talajmintákat vett. A Balaton akkor Fenékpusztától Tihanyig kavicsos volt — most pedig csaknem mindenütt iszapos. A feltehető ok: 150—200 év alatt három-négy méterrel csökkent a víz szintje. Ennek a következménye, hogy megszűnt a Kis-Balaton, amely a tó szerves része volt. Egy 1761-ben készült térkép szerint még Balatonhidvégnél kezdődött a Balaton. A Kis-Balatont 1854-től kezdték külön emlegetni, de ekkor még a kettőről mint összefüggő vízfelületről beszéltek. A Zala folyó azonban mégsem teljesen vétlen. Az évenként átlagosan 300 millió köbméter vízzel érkező hordalék nem fenyegeti ugyan a Balatont, de a benne levő 1045 tonna nitrogén és 167 tonna foszfor súlyos gondot okoz. Érthetően: a Balaton vízutánpótlásának a fele a Zalából érkezik, s a viszonylag kis Keszthelyi-öblöt terheli. Ma itt megy végbe az a folyamat, amelynek annak idején a Kis-Balaton volt a színhelye. Itt csapódnak le a szennyeződések, s válik a Zala a Balaton vizévé. Méghozzá olyan körülmények között, hogy a szél hatására a tó más részein felkavart iszap is hozzájárulhat a Keszthelyi-öböl feltöltődéséhez. Már korábban döntöttek a Kis-Balaton régi funkciójának helyreállításáról: 75 négyzetkilométer vízfelületű tárolóval megpróbálják létrehozni a 100—150 évvel ezelőtti természeti viszonyokat. Ez a tároló 104 millió köbméter vizet fogad majd be, 120 napig pihenteti a Zala vizét, amely azután a káros anyagoktól megtisztulva jut a Balatonba. Az átlagosan 140 centiméter vízmélység kedvező feltételeket teremt a különféle vízinövények, a sás, a nád, a gyékény termesztéséhez is. E flóra különleges haszna, hogy kivonja a vízből a felesleges anyagokat. A tároló elkészítéséhez mindössze egy viszonylag rövid, nem egészen három kilométeres terelő töltést kell építeni. Remélik, hogy a Zala nem szennyezi majd tovább a Keszthelyi-öblöt. A víztároló az elképzelések szerint 1980 után épül meg. Tóth Antal 20 EZER TÁRGYAT GYŰJTÖTTEK A VÍZ ALÓL Fél évszázada a Fejér megyei dombok között egy városba szántott ez eke. Az eke után csákányok, ásók, muzeológusok, régészek érkeztek a dombokkal ölelt pusztára. Ma már él, s a múltról beszél a feltámasztott város. Húsz esztendeje, hogy Tác határában a megyei múzeum tudósgárdája hozzálátott a nagy munkához: a 150 hektáron fekvő kelet-római Gorsium feltárásához. Páratlan lehet. Máshol a volt római települések fölött élő városok emelkednek: Pécs, Szombathely, Sopron. Itt a föld, az idő, borult rá. Temetőjével, utcasoraival, üzleteivel, templomával egészében feltárható. A rómaiak idejében utak csomópontjában állt — Aquincumba, Sophianaeba, Brigetioba, Arrabonába futottak az utak, — egészen a török korszakig élt, középkori község volt. A török temetett itt végleg. — Húsz év — hogyan ébresztette a húsz esztendő a szendergő mezőt? Buszállomása volt már, a zománcozott Mávaut-táblán: „Megálló, Gorsium”. A busz Székesfehérvárról indult — az ásatások megkezdése után jártam itt — s alig húsz perc alatt majd kétezer évet tett meg az időben vissza, s ért ide, ahol — akár a Via Appián — fehéren szikrázó kövek, sírkövek és oszlopok kísérik az utat, de pineák, s ciprusok helyett siheder fenyők, jegenyesuhányok szegélyezik. A „Megálló, Gorsium” táblát nem találom. A busz már nem jön ki ide. Az első esztendők két-háromezer látogatójáért a közlekedési vállalat nem tartotta kifizetődőnek a másfél kilométeres utat. A busz most már csak Tácig visz. Pedig azóta a két-háromezres látogató csapat 50 ezres sereggé növekedett. S a hajdani jegenyesuhányok is, a fenyők is megnőttek. A busz nem jár, acélradiál gumijainak nyomát eltemette a mi gyors időnk, de a római kocsik kerékvágásait Gorsium kikoptatott fehér kövei még őrzik. A csákány réteget rétegről hánt le: egyik korszak a másikra épült, itt, a kelta őslakóházak alapjai felett római villák, a villákon őskeresztény templom. Sírok, emlékkövek. Az összebékítő, megbékítő közös temető. Egy temető, amely a VI—VII. századtól magába fogadta a városlakókat, a várost pusztítóttat, a győzőket, s a legyőzötteket. A török korig, a XVI. század elejéig temetkeztek itt. Az egyik sírkövön a férj, kezében a római polgárjog tekercse, mellette a felesége, a helybéli kelta lakosság öltözetében, turbánszerű fátyol simul a fején. Csábít a város leírása, séta árkádos utcasorain — az árkádoszlopok alapjai nyílegyenesen állnak — az utcasor egyik oldalán a villasorokat meglátogatni (elmesélni, milyen is volt itt a fürdő, vízvezetékének anyaga jobb, mint a mai), az üzletházak boltjaiba belesni, s megállni a dróthálóval letakart egyik városi kútnál, s a kúthoz dőlve mesélni. Gyilkosság történt itt a kútnál. A mély, még ma is használható kútban — tíz méter mély, bő vizű kút — férfi csontvázat találtak, rajta, hogy fel ne dobja a víz, nehéz követ. A koponya homlokán kardvágás. Az áldozat mellett aranyozott kardmarkolat. Tiszt lehetett. (A fehérvári múzeum őrzi a kút kincseit, mélységes mélyéből 20 ezer tárgyat gyűjtöttek a múzeológusok; cserepeket, üvegeket, csonttűket, korsót, vedret, állatcsontokat, cipőmaradványt. Ezen is elgondolkodtam: az I. századból való cipő — milyen mesterek éltek e tájon?!) . A feltárás húsz esztendejéről érdeklődöm Fitz Jenőtől, a múzeum tudós igazgatójától. Nemcsak az arány változott — megtízszereződött a kiásott város —, hanem a régészek értékelése is. — Korábban — mondja az igazgató — az volt a véleményünk, hogy itt egy nagybirtok központját temette el az idő, nagy villagazdaság állt itt, római luxusépület, amelyet gazdaság vett körül. De kiderült, hogy egy városról ástuk le a temető, a feledtető földet. A belváros központját feltártuk, s három fontos felfedezéshez jutottunk. Az 1. század közepén katonai tábor volt itt, 46—49. között épült, s 105-ig állt fenn. Majd megbizonyosodtunk, hogy e város a provincia vallási központja volt. A szentélyek az élő császár tiszteletét szolgálták. 260-ban elpusztult a város, 290-ben hozzáláttak az újjáépítéséhez, s ekkor a provincia székhelye lett. Amit eleinte bazilikának tartottunk, arról kiderült: a helytartó palotája. A római uralom összeomlása után a város még állt, de külső negyedeiből már beköltöztek a központba a lakók; a település a honfoglalást is megérte, de ekkor már Gorsiumnak keverék lakossága volt, éltek itt rómaiak, germánok, szlávok, s a X. századtól — magyarok. Húsz év egy város feltámasztásában. Nagy idő ez? — Az ásatás jelenleg csak az egész terület egy százalékát fogja át. Húsz év után is csak a kezdetről beszélhetünk, még a belvárosnak is csupán a 20 százalékát ismerjük. Az idén hozzálátunk a fórumtól keletre emelkedő domb feltárásához. Középületek, színházak, amfitheátrumok lehetnek a föld alatt. A most megkezdődött ásatási szakasz — csak szakaszokról beszélhetünk — körülbelül 10—15 évig tart majd. Húsz év? Egy 2000 évesnél is idősebb város életében egy pillanat. Kőbányai György Homlokán vágás: krimi a kútban MOST SZABADALMAZTATJAK Nem hizlaló krém A már hagyományosnak mondható Pannónia tavasz rendezvénysorozaton fontos újdonságot mutattak be. Balogh Gábor cukrászmester és öttagú gárdája olyan alapkrémet dolgozott ki, amelynek szénhidráttartalma 18—20 százalékkal, kalóriaértéke pedig — 100 grammra számítva — 30—70 kalóriával kevesebb, mint az eddigi vajkrémé. Fehérjét is tartalmaz, jól habosítható, hűtés nélkül is biztonságosan tárolható, s nincs koleszterintartalma. Ára kedvező, gyümölcsökkel különösen jól ízesíthető, élvezeti értéke magasabb az eddiginél. Szabadalmaztatását most intézik. A szakértők szerint az új alapkrémből készült süteményből háromszor annyit kell enni, hogy annyit hízzék az ember, mint ma egy süteménytől. Kedvükre ehetnek belőle a vérkeringési és érszűkületi betegségekben szenvedők is. Az ezzel a krémmel készített sütemények könnyűek, nem telítenek. KEDVES MOZINÉZŐK! örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a főváros újabb mozival gyarapodott. Megnyílt az átalakított CSOKONAI MOZI (Népszínház utca 13.) Az önök segítségére kívánunk lenni, amikor a filmszínházban létrehoztuk A FILMINFORMÁCIÓS SZOLGÁLATOT A filminformációs szolgálat mindennap 12-től 19 óráig áll rendelkezésükre a helyszínen, vagy a 139-269-es telefonszámon. Készségesen tájékoztatja önöket a főváros összes mozijának műsoráról és egyéb tudnivalókról. A CSOKONAI MOZI ELSŐ PROGRAMJAKÉNT délelőtt a Válás olasz módra című színes, szinkronizált olasz, délután a Jaroslav Dabrowski című színes, szinkronizált filmet mutatjuk be. Szeretettel várjuk önöket és 10 SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK!