Esti Hírlap, 1978. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-02 / 232. szám
ÉPÜL AZ ÉGETŐMŰ Naponta elkészül három méter kémény Hamarosan megkezdik a kazánház szerelését Alapozzák a budapesti szemét égetőmű főépületét, a feljáró rámpát, hamarosan megkezdődik a kazánház acélszerkezetének szerelése. Mintegy három méter mélyre ástak a gépek, s elkészítették a 9 ezer köbméteres tárolóbunker betonágyát. A XV. kerületi Ifjúgárda úton készülő létesítmény Európa legnagyobb égetőművei közé tartozik majd. A munkálatokat most Hajdú Györggyel, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat vezérigazgatójával tekintettük meg. Csehszlovák szakmunkások Az ipari övezetbe tartozó több mint 10 hektáros területen magyar és csehszlovák építők dolgoznak. A munkát különben daru könnyíti, amely egyszerre 60 tonnányi súlyt képes a magasba emelni. A géppel a főépület acélszerkezetét és a berendezéseket szerelik majd. A technológiai berendezések Csehszlovákiából érkeznek, ahonnan még további szakmunkásokat is fogadnak. Az égetőmű átadását nagyon várjuk, a meglevő terakótelepek, téglagyári gödrök nagy része a nyolcvanas évek elejére megtelik, elfogy, s közben a háztartási hulladék mennyisége Budapesten a jelenlegi évi 2,8 millió köbméterről 3,7 millióra nő — mondta Hajdú György vezérigazgató. Vas, salak — Milyen lesz az új létesítmény? — Az égető tüzelési rendszere az egészségügyihigiéniai követelményeknek messzemenően megfelel. Négy kazánjában naponta 1200 tonna szemetet semmisítünk meg, vagyis a fővárosi hulladék mennyiségének mintegy felét. Az új létesítményben csaknem minden munkafolyamat gépesített lesz, központi vezérlő teremből irányítják, kísérik figyelemmel majd a művelet minden fázisát. A kocsikból a hulladék először a bunkerbe jut, ahonnan több karú daru adagolja majd a kazánok tölcsér alakú garatéba. A hulladék speciális hengerrostélyokon, 900—1050 fokos hőmérsékleten semmisül meg. Az égéskor keletkező hőenergiával gőzt termelünk, ezzel villamosenergiát állítunk elő, s a távfűtésben hasznosítjuk. A rostélyokon visszamaradnak olyan anyagok, amelyek nem égnek el, felhasználhatók maradnak, évente például körülbelül 13 ezer tonna hulladékvassal és 140 ezer tonna salakkal számolunk. — Mit vettek figyelembe a szemétégetőműhelyének kiválasztásakor? — Például: a lakókörzetek és az égető közötti távolság az átlagost, vagyis a tíz kilométert ne haladja meg. A legfontosabb elv a környezetvédelem volt: az égetéskor keletkező füst és pernye ne szennyezze a főváros levegőjét. Budapest északi kapujában, ahol a szemétégető épül, az uralkodó széljárás északnyugati, a füstöt a városhatár mellett viszi el. A kémény magasságát ugyancsak a széljárás alapján határozták meg a tervezők, alapos elemzések után 120 méterben. Az építők már 80 méter fölött járnak, napi átlag háromméteres sebességgel haladnak. Az építménynyel október végére készülnek el. A kémény szomszédságában kap helyet a pernyeleválasztó berendezés, amely a füstöt szűri majd, felfogja a pernyemennyiség 99 százalékát. — Mikorra várható az átadás? — Az építkezés, műszaki tervek hiánya miatt, késve kezdődött, s gondjaink a tervezésben és a kivitelezésben ma sem csekélyek — mondta Hajdú György. — Jelenleg az eredeti tervhez képest 13 hónap a késés, a határidő tehát most 1982. február 1. Fontos lenne, hogy a több mint kétmilliárd forintos nagyberuházás megvalósításán dolgozó fő- és alvállalkozók megegyezzenek a határidők vállalásában, teljesítésében — hangsúlyozta Hajdú György vezérigazgató. Gordon Judit U F /0s* IF II // IF 1 5F IF Ik H Fővárosunk: Budapest. Megannyi érdek (( * Ifcr Lff IJf Its 'a. | b Ш ke.s helyszín, különleges esemény, ember, b vjy |b ||\ II lb M II IC || ^| Méltán írható a róluk szóló beszámoló elé: ez a leg ... Pesten. Kezdetben volt a lóvasút Gőzös kocsi Megtalálták a régi sínt Nagyot szól a rézcsengő, hangja az egész termet betölti. Valamikor napjában sokszor csilingelt, figyelmeztetett, életet mentett. Ma már senkinek nem szolgál, a sötétpiros villamoskocsi tartozékaként a Közlekedési Múzeumban pihen. A látogatót emlékezteti: ilyen volt a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. első szerelvénye. PRÓBAJÁRAT Egyetem tér, Stáció utca, Orczy tér: a fapados, elegáns jármű társaival a század végén a Kálvin tértől a Baross utcán át a Józsefvárosi pályaudvarig közlekedett. Szédítő iramban — akár ma egy bicikli. Furcsa építmény. Utódainál sokkal díszesebb, de kényelmetlenebb. Belseében faragott nyersszínű padok sorakoznak, a vezetőnek állnia kellett szélben, esőben, fedetlen helyen A kocsi tetején nem ágaskod osvillamos, nyugdíjban dik áramszedő, a villamos alsó vezetékhez kapcsolódott. De hogyan jutott el a közlekedés 1889-ig, amikor is a budapestiek csodálatára megjelent az első villamoskocsi? Kezdjük a lóvasúttal: Budán, Pesten csak ezzel utaztak. Mindenki szerette. Csöndes volt, csak tisztaság dolgában érhette szó. A tömegközlekedést sokáig uralta. A technika azonban az utakon is helyet követelt: jött a gőzzel hajtott városi vasút. A Rókus kórháztól a köztemetőig pöfögött. Azután megjelent az alsóvezetékes villamos. Próbakocsija a Nyugati pályaudvartól a Király utcáig teljesített szolgálatot. Sikert aratott, bár felülni rá csupán a bátrabbak mertek. 1839-ben döntöttek: megépül az első vonal, s a Kálvin térről indul majd az árammal hajtott városi kocs. De hol legyen a vezetéke? Sokáig vitáztak róla, végül a hatóságok határoztak: Budapest utcaképét féltve csak alsó vezetéket engedélyeztek. Az első világháború utáni vágányrekonstrukcióig a fővárosban ilyen szerelvények közlekedtek. VÉGÁLLOMÁS Milyen volt az első vezeték? A Közlekedési Múzeumban őriznek belőle egy szakaszt, a Kálvin tér rendezésekor ásták ki a földből. A kettős sín egyik szála csatornasín volt, betonágyba fektették, ebbe húzták az áramvezető szálat. A villamos áramszedő hajója egy résen át nyúlt be ebbe a csatornába. A megoldás a maga idejében korszerűnek számított de nem vált be. Ha a sín például vízzel telt meg, az áramszedő hajó elakadt, megált a kocsi Télen szinte lehetetlenné vált a közlekedtetés. A megadást az 1920-as években lassan felváltotta a ma is ismert felső vezeték — az első kocsik megérkeztek a végállomásba, a múzeumba. (fazekas) A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA A VÍGSZÍNHÁZBAN Október 3-án és 4-én Móricz Zsigmond: ROKONOK 5-én és 6-án Brecht: A SZECSUÁNI JÓLÉLEK Az előadások kezdete: 19 órakor. Tegnap reggeltől dolgoznak az Astoria-szálló homlokzatán. Az MHSZ debreceni könnyűbúvár klubja és a miskolci Hermann Ottó barlangkutató csoport vállalta az elhasználódott mészkő burkolat és a homlokzati elemek felülvizsgálatát, a labilis darabok leszerelését. A barlangászok és a könnyűbúvárok — állványzat nélkül — hegymászókötélen végzik a vizsgálatot. (Gáti György felv.) CSAK A NEVE KRÉMKÁVÉ • ÁLLNI HAGYJÁK, TÖLTÖGETIK RÉGÓTA VAN RENDELET, DE KI, S HOL TARTJA MEG? Hanzli’hamis habbal Szívdobogtató kérdés: miért nem szívet dobogtató a forró, már illatával, aromájával is frissítő, kis csészékbe csepegtetett mindennapi feketelevesünk? Miért nem sűrű a krémkávénk, ami vajh, csak igen kevés helyen krémkávé, de mindenütt krémkávénak neveztetett. A hamis, felfújt — tupírozott, felgőzölt, forró gőztől bugyborékoltatott — krémkávé ügyéről rég szerettem volna szólni. Egy csalafintaságról, egy minőség hamisításáról. A krémkávé: meghatározott minőség. Majd két évtizede divat, amióta a nagynyomású presszógép — az olaszok találmánya — hódítani kezdett. A kávé sok nemes anyaga közül tán az egyik legértékesebbet szabadítja fel, s krémesíti a masina, az illóolajat. A friss, jó minőségű kávéhoz 95 fokos vízhőmérséklet szükségeltetik (több se érje az őrleményt: erős, kellemetlen savait kilúgozná), s legalább 9—11 atmoszféra-nyomás. A régi, rugós csaptelepű gépek legfeljebb 6—7 atmoszférára voltak képesek Az első hazai krémkávéfőző gépeket — a Fémfeldolgozó Szövetkezet készítette — tizenhat évvel ezelőtt már francia exportra gyártották. Azóta exportra is, a hazai piacra is alkalmas, korszerű gépek készülnek. Csak éppen nem krémkávét főznek rajtuk, most a lecsípett kávémenynyiségről ne szóljunk. Mert azért a krémkávéhoz nemcsak gép, kávé is kell. A legtöbb helyen a lefőzött kávé „állva" várja a vendéget. Szép sorban állnak a csészék, a poharak a kávéfőző pulton, vagy ahol szemérmes a főző, ott fedezékben, eldugva. Ha jön a kávézó, a főző feltupírozza, felgőzöli a feketét. Habos lesz, de nem az illóolaj krémjétől, hanem a forró levegőbuborékoktól. Már tizenkét évvel ezelőtt a Belkereskedelmi Minisztérium rendeletet adott ki: ez tilos! Csak a vendég külön kérésére szabad gőzölni. A felgőzölt kávé aromaszegénnyé válik, tönkremegy illatanyaga, illóolaja. Ha forró gőzöléstől habosodik, az hamisítás. A főzetnek anélkül is sűrűnek, krémszerűnek kell lennie.A kávéfőzők azzal védekeznek: ha nem gőzölik a kávét, hideg lesz. Az ám, ha hideg pohárba csurgatják a forró cseppeket A poharakat előzetesen fel kell melegíteni. Aztán a sok töltögetés, felezés egyik csészéből a másikba! S külön kérdés: hogyan szolgálják fel? Míg a kisasszonyok körbejárják az asztalkákat, mire megérkezik az a csésze fekete, langyos feketeleves lesz.) Ha sör, nem tűrjük el, hogy a csapos a „hanzlit”, az összegyűjtött sörhabot poharunkba mérje. Hanzlit már csak dugva mernek kiadni. Ha kávé — a kihűlt, állott kávé feltupírozása a kávé hanzlija — minden szégyenkezés nélkül odatolják elénk ezt a buborékos feketeleveshanzlit. Tizenkét éves rendelet, de hol, s ki tartja meg? A felgőzölés, a kávéhanzli kimérése már oly elfogadottá vált, hogy legutóbb a Hilton presszójában, tíz forintnál drágább áron egy ilyen bugyborékoló feketelevest, igaz, igen finom porcelán csészében, halk zene mellett helyezett asztalkámra egy decens kisaszszony. Kőbányai György