Esti Hírlap, 1978. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-02 / 232. szám

ÉPÜL AZ ÉGETŐMŰ Naponta elkészül három méter kémény Hamarosan megkezdik a kazánház szerelését Alapozzák a budapesti szemét égetőmű főépületét, a feljáró rámpát, hamarosan megkezdődik a kazánház acélszerkezetének szerelése. Mintegy három méter mély­re ástak a gépek, s elkészí­tették a 9 ezer köbméteres tárolóbunker betonágyát. A XV. kerületi Ifjúgárda úton készülő létesítmény Európa legnagyobb égetőművei kö­zé tartozik majd. A munká­latokat most Hajdú Györggyel, a Fővárosi Köz­területfenntartó Vállalat ve­zérigazgatójával tekintettük meg. Csehszlovák szakmunkások Az ipari övezetbe tartozó több mint 10 hektáros terü­leten magyar és csehszlo­vák építők dolgoznak. A munkát különben daru könnyíti, amely egyszerre 60 tonnányi súlyt képes a magasba emelni. A géppel a főépület acélszerkezetét és a berendezéseket szerelik majd. A technológiai beren­dezések Csehszlovákiából érkeznek, ahonnan még to­vábbi szakmunkásokat is fogadnak.­­ Az égetőmű átadását nagyon várjuk, a meglevő terakótelepek, téglagyári gödrök nagy része a nyolc­vanas évek elejére megtelik, elfogy, s közben a háztartá­si hulladék mennyisége Bu­dapesten a jelenlegi évi 2,8 millió köbméterről 3,7 mil­lióra nő — mondta Hajdú György vezérigazgató. Vas, salak — Milyen lesz az új lé­tesítmény? — Az égető tüzelési rendszere az egészségügyi­higiéniai követelmények­nek messzemenően megfe­lel. Négy kazánjában na­ponta 1200 tonna szemetet semmisítünk meg, vagyis a fővárosi hulladék mennyi­ségének mintegy felét. Az új létesítményben csaknem minden munk­afolyamat gé­pesített lesz, központi ve­zérlő teremből irányítják, kísérik figyelemmel majd a művelet minden fázisát. A kocsikból a hulladék elő­ször a bunkerbe jut, ahon­nan több karú daru adagol­ja majd a kazánok tölcsér alakú garatéba. A hulladék speciális hengerrostélyokon, 900—1050 fokos hőmérsék­leten semmisül meg. Az égéskor keletkező hőener­giával gőzt termelünk, ez­zel villamosenergiát állí­tunk elő, s a távfűtésben hasznosítjuk. A rostélyokon visszamaradnak olyan anyagok, amelyek nem ég­nek el, felhasználhatók ma­radnak, évente például kö­rülbelül 13 ezer tonna hul­ladékvassal és 140 ezer ton­na salakkal számolunk. — Mit vettek figyelembe a szemétégetőmű­helyének kiválasztásakor? — Például: a lakókörze­tek és az égető közötti tá­volság az átlagost, vagyis a tíz kilométert ne haladja meg. A legfontosabb elv a környezetvédelem volt: az égetéskor keletkező füst és pernye ne szennyezze a főváros levegőjét. Budapest északi kapujában, ahol a szemétégető épül, az ural­kodó széljárás északnyuga­ti, a füstöt a városhatár mellett viszi el. A kémény magasságát ugyancsak a széljárás alapján határoz­ták meg a tervezők, alapos elemzések után 120 méter­ben. Az építők már 80 mé­ter fölött járnak, napi át­lag háromméteres sebesség­gel haladnak. Az építmény­nyel október végére ké­szülnek el. A kémény szom­szédságában kap helyet a pernyeleválasztó berende­zés, amely a füstöt szűri majd, felfogja a pernye­mennyiség 99 százalékát. — Mikorra várható az át­adás? — Az építkezés, műszaki tervek hiánya miatt, késve kezdődött, s gondjaink a tervezésben és a kivitele­zésben ma sem csekélyek — mondta Hajdú György. — Jelenleg az eredeti tervhez képest 13 hónap a késés, a határidő tehát most 1982. február 1. Fontos lenne, hogy a több mint kétmil­liárd forintos nagyberuhá­zás megvalósításán dolgozó fő- és alvállalkozók meg­egyezzenek a határidők vállalásában, teljesítésében — hangsúlyozta Hajdú György vezérigazgató. Gordon Judit U F /0s* IF II // IF 1 5F IF Ik H Fővárosunk: Budapest. Megannyi érde­k (( * Ifcr Lff IJf Its 'a. | b Ш ke.s helyszín, különleges esemény, ember, b vjy |b ||\ II lb M II IC || ^| Méltán írható a róluk szóló beszámoló elé: ez a leg ... Pesten. Kezdetben volt a lóvasút Gőzös kocsi Megtalálták a régi sínt Nagyot szól a rézcsengő, hangja az egész termet be­tölti. Valamikor napjában sokszor csilingelt, figyel­meztetett, életet men­tett. Ma már­­ senki­nek nem szolgál, a sötétpi­­ros villamoskocsi tartozé­kaként a Közlekedési Mú­zeumban pihen. A látogatót emlékezteti: ilyen volt a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. első szerelvénye. PRÓBAJÁRAT Egyetem tér, Stáció utca, Orczy tér: a fapados, ele­gáns jármű társaival a szá­zad végén a Kálvin tértől a Baross utcán át a Józsefvá­rosi pályaudvarig közleke­dett. Szédítő iramban — akár ma egy bicikli. Furcsa építmény. Utó­dainál sokkal díszesebb, de kényelmetlenebb. Belseé­­ben faragott nyersszínű pa­dok sorakoznak, a vezető­nek állnia kellett szélben, esőben, fedetlen helyen A kocsi tetején nem ágaskod­ osvillamos, nyugdíjban dik áramszedő, a villamos alsó vezetékhez kapcsoló­dott. De hogyan jutott el a közlekedés 1889-ig, amikor is a budapestiek csodálatá­ra megjelent az első villa­moskocsi? Kezdjük a lóvas­­úttal: Budán, Pesten csak ezzel utaztak. Mindenki szerette. Csöndes volt, csak tisztaság dolgában érhette szó. A tömegközlekedést so­káig uralta. A technika azonban az utakon is he­lyet követelt: jött a gőzzel hajtott városi vasút. A Ró­kus kórháztól a közteme­tőig pöfögött. Azután meg­jelent az alsóvezetékes vil­lamos. Próbakocsija a Nyu­gati pályaudvartól a Király utcáig teljesített szolgála­tot. Sikert aratott, bár fel­ülni rá csupán a bátrabbak mertek. 1839-ben döntöttek: meg­épül az első vonal, s a Kál­vin térről indul majd az árammal hajtott városi ko­­cs. De hol legyen a vezeté­ke? Sokáig vitáztak róla, végül a hatóságok határoz­tak: Budapest utcaképét féltve csak alsó vezetéket engedélyeztek. Az első vi­lágháború utáni vágányre­konstrukcióig a fővárosban ilyen szerelvények közle­kedtek. VÉGÁLLOMÁS Milyen volt az első veze­ték? A Közlekedési Mú­zeumban őriznek belőle egy szakaszt, a Kálvin tér ren­dezésekor ásták ki a föld­ből. A kettős sín egyik szála csatornasín volt, betonágy­ba fektették, ebbe húzták az áramvezető szálat. A vil­lamos áramszedő hajója egy résen át nyúlt be ebbe a csatornába. A megoldás a maga idejében korszerű­nek számított de nem vált be. Ha a sín például vízzel telt meg, az áramszedő ha­jó elakadt, megált a kocsi Télen szinte lehetetlenné vált a közlekedtetés. A megadást az 1920-as­­ években lassan felváltotta a ma is ismert felső vezeték — az első kocsik megér­keztek a végállomásb­a, a múzeumba. (fazekas) A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA A VÍGSZÍNHÁZBAN Október 3-án és 4-én Móricz Zsigmond: ROKONOK 5-én és 6-án Brecht: A SZECSUÁNI JÓLÉLEK Az előadások kezdete: 19 órakor. Tegnap reggeltől dolgoz­nak az Astoria-szálló hom­lokzatán. Az MHSZ deb­receni könnyűbúvár klub­ja és a miskolci Hermann Ottó barlangkutató cso­port vállalta az elhaszná­lódott mészkő burkolat és a homlokzati elemek fe­lülvizsgálatát, a labilis da­rabok leszerelését. A bar­langászok és a könnyűbú­várok — állványzat nélkül — hegymászókötélen vég­zik a vizsgálatot. (Gáti György felv.) CSAK A NEVE KRÉMKÁVÉ • ÁLLNI HAGYJÁK, TÖLTÖGETIK RÉGÓTA VAN RENDELET, DE KI, S HOL TARTJA MEG? Hanzli’hamis habbal Szívdobogtató kérdés: miért nem szívet dobogtató a forró, már illatával, aro­májával is frissítő, kis csé­székbe csepegtetett min­dennapi feketelevesünk? Miért nem sűrű a krémká­vénk, ami vajh, csak igen kevés helyen krémkávé, de mindenütt krémkávénak neveztetett. A hamis, felfújt — tupí­­rozott, felgőzölt, forró gőz­től bugyborékoltatott — krémkávé ügyéről rég sze­rettem volna szólni. Egy csalafintaságról, egy minő­ség hamisításáról. A krémkávé: meghatáro­zott minőség. Majd két év­tizede divat, amióta a nagy­­nyomású presszógép — az olaszok találmánya — hó­dítani kezdett. A kávé sok nemes anyaga közül tán az egyik legértékesebbet sza­badítja fel, s krémesíti a masina, az illóolajat. A friss, jó minőségű kávéhoz 95 fokos vízhőmérséklet szükségeltetik (több se ér­je az őrleményt: erős, kel­lemetlen savait kilúgozná), s legalább 9—11 atmoszfé­ra-nyomás. A régi, rugós csaptelepű gépek legfel­jebb 6—7 atmoszférára vol­tak képesek Az első hazai krémkávéfőző gépeket — a Fém­feldolgozó Szövetkezet készítette — tizenhat évvel ezelőtt már francia export­ra gyártották. Azóta ex­portra is, a hazai piacra is alkalmas, korszerű gépek készülnek. Csak éppen nem krémkávét főznek rajtuk, most a lecsípett kávémeny­­nyiségről ne szóljunk. Mert azért a krémkávéhoz nem­csak gép, kávé is kell. A legtöbb helyen a lefő­zött kávé „állva" várja a vendéget. Szép sorban áll­nak a csészék, a poharak a kávéfőző pulton, vagy ahol szemérmes a főző, ott fe­dezékben, eldugva. Ha jön a kávézó, a főző feltupí­­rozza, felgőzöli a feketét. Habos lesz, de nem az illó­olaj krémjétől, hanem a forró levegőbuborékoktól. Már tizenkét évvel ezelőtt a Belkereskedelmi Minisz­térium rendeletet adott ki: ez tilos! Csak a vendég külön kérésére szabad gő­zölni. A felgőzölt kávé aro­­maszegénnyé válik, tönkre­megy illatanyaga, illóolaja. Ha forró gőzöléstől haboso­­dik, az­ hamisítás. A főzet­nek anélkül is sűrűnek, krémszerűnek kell lennie.­­A kávéfőzők azzal véde­keznek: ha nem gőzölik a kávét, hideg lesz. Az ám, ha hideg pohárba csurgat­ják a forró cseppeket A poharakat előzetesen fel kell melegíteni. Aztán a sok töltögetés, felezés egyik csészéből a másikba! S kü­lön kérdés: hogyan szolgál­ják fel? Míg a kisasszonyok körbejárják az asztalkákat, mire megérkezik az a csé­sze fekete, langyos fekete­leves lesz.) Ha sör, nem tűrjük el, hogy a csapos a „hanzli­t”, az összegyűjtött sörhabot poharunkba mérje. Hanzlit már csak dugva mernek kiadni. Ha kávé­ — a ki­hűlt, állott kávé feltupíro­­zása a kávé hanzlija — minden szégyenkezés nél­kül odatolják elénk ezt a buborékos feketeleves­­hanzlit. Tizenkét éves rendelet, de hol, s ki tartja meg? A felgőzölés, a kávéhanzli kimérése már oly elfoga­dottá vált, hogy legutóbb a Hilton presszójában, tíz fo­rintnál drágább áron egy ilyen bugyborékoló fekete­levest, igaz, igen finom por­celán csészében, hal­k zene mellett helyezett asztal­kámra egy decens kisasz­­szony. Kőbányai György

Next