Esti Hírlap, 1979. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-02 / 153. szám
MA A VÁROSHÁZÁN Diplomaátadás négyszáz tanítónak Négyszáz tanító veszi át diplomáját ma a Városháza dísztermében. A Fővárosi Tanács — az alsótok, iskolák gazdája — nyilvánvalóan ezzel az ünnepi eseménnyel is hangsúlyozni kívánja, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a fiatalok munkába állásának. — Valóban nagyon örülünk érkezésüknek — mondja dr. Mezei Gyula, a művelődésügyi főosztály vezetője. — Hiszen Budapest oktatásügye jelentékeny munkaerőgondokkal küzd, meg most is több mint kilencszáz képesítés nélküli tanítót alkalmazunk. Megszűnik a hiány . A múlt években több intézkedést tettünk, hogy pótoljuk a gyerekek létszámának növekedésével mindinkább súlyosbodó hiányokat: megkezdte például működését az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola csepeli tagozata — itt az idén osztottak először diplomát —, a Tanítóképző Főiskola pedig 100—120-ról 250-re növelte a nappali tagozat egy-egy évfolyamára felvehető hallgatók számát. Átmeneti megoldást is alkalmaztunk: a főiskola speciális tagozata az első év elvégzése után már iskolákba helyezi ki hallgatóit — ők a hátralevő két évben levelező tagozaton fejezhetik be tanulmányaikat. A speciális tagozat működtetése, s a képesítés nélküliek alkalmazása legjobb esetben is csak a gondokat enyhítő, jó szándékú törekvésként fogható fel — megoldás semmiképp sem lehet. Annál kevésbé, mert az új nevelési-oktatási tervek céljainak megvalósítása talán minden korábbinál fontosabbá teszi, hogy felkészült nevelők foglalkozzanak a gyerekekkel. Mikorra tudják megteremteni ennek feltételeit? — Terveink szerint 1982- től megszűnik Budapest általános iskoláiban a pedagógushiány. A rekordév az alsó tagozatban várhatóan az 1982—83-as esztendő lesz: akkor 500 új tanítót kell majd felvennünk. A demográfiai hullám a felső tagozatban később tetőzik: 1984—85-ben például ezer új általános iskolai tanárra lesz szükség a fővárosban. A tanulók száma ugyanis időközben a mostani 165 ezerről 226 ezerre emelkedik ismeretközlő munkájával, s ne csak a tanórán és az iskolában neveljen, hanem a gyerek egész személyiségére hasson a tanítási órán és az iskolán kívül is. Ez a napközi otthonok, s az egésznapos foglalkozást adó iskolaotthonos intézmények hálózatának fejlesztése nélkül, megoldhatatlan. A legtöbb pedagógus viszont nem kíván napköziben dolgozni. S ezen az agitáció nem segít. Mit tesz a főváros a körülmények javításáért? — A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága és választott testülete egyaránt szívügyének tekinti az oktatás-nevelés feltételeinek javítását. Úgy vélem, ezt legutóbbi döntéseink is tanúsítják. Tény, hogy a lehetőségek korlátozottak. Az általános iskolások kétharmada igényelné a napköziotthonos ellátás valamilyen formáját — a legtöbb szülő dolgozik —, ám most még csak ötven százalékukat tudjuk benne részesíteni. A helyek bővítésével párhuzamosan gondoskodunk új, hatékonyabb módozatok — például a változatos elfoglaltságot adó klubnapközik — bevezetéséről. Alaposabb elemzést kíván a napközikben dolgozó nevelők pedagógiai munkájának módszertana is. Ismerjék, segítsék — Fontos tehát — hangsúlyozta végezetül a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztályának vezetője —, hogy az anyagi és a szellemi javak körét egyszerre bővítsük. Munkánk szervezett és átgondolt legyen. Ezért is kell a pedagógusképző intézményekkel állandó, s jó kapcsolatot tartanunk. Az egyik államvizsga bizottság tagjaként örömmel tapasztaltam a négyszáz új hallgatót kibocsátó Tanítóképző Főiskolán, hogy a most végző fiatal szakemberek — eddigi közös munkánk eredményeként — milyen jól ismerik a főváros nevelésügyének gondjait, követelményeit. Bízom benne, hogy az együttműködés a diploma átadása után is tartós és sikeres lesz.. A mai ünnepségre meghívtuk a munkáltatóknak, a kerületi tanácsok művelődésügyi osztályainak vezetőit is — ismerjék meg és segítsék munkájukban az új tanítókat. Kulcsár Anna Kizárólag képesítéssel . Tudjuk, akik most kezdik iskolai tanulmányaikat, azokat nem vigasztalhatjuk a jövő terveivel, várható eredményeivel. Mint ahogyan ők sem hivatkozhatnak a jövőben arra, hogy — esetleg — azért felkészületlenebbek, mert képesítés nélküli nevelőjük volt. Utasítást adtunk ki: azokban az osztályokban, amelyekben az új nevelési, oktatási tervet bevezetik, képesítés nélküli nem taníthat. S mert az új dokumentumok alkalmazása a múlt tanévtől kezdve fokozatosan történik meg, a szakképzetlen nevelőket mindinkább jól képzett pedagógusok váltják fel: tavaly az első, most szeptembertől már a második osztályban sem dolgozhat képzetlen tanító. Az új nevelési-oktatási tervek egyik legfontosabb követelménye az, hogy az iskola ne csak oktató . ELSŐ SOROZAT Kevesebb üzemanyaggal Új erőgépek gyártását kezdték meg a Rába gyár budapesti Vörös Csillag gépgyárában. Az első 15 darabot az IKR-nek adták el, s az IKR-hez tartozó rendszergazdaságoknak rövidesen további 35-öt szállítanak. Az erőgépet az új, 250 lóerős Rába motor hajtja. Ez a motor kevesebb üzemanyaggal, nagyobb teljesítményt fejt ki, és tartósabb is az eddigieknél. A gépek vezetését több újdonsággal könnyítették meg. Egyebek között három ponton felfüggesztett magasságtárolóval is ellátták, segítségével a traktorosokkönnyen be tudják állítani a munkagépek vonómagasságát. monori erdőben A motorizált turistákat hathektárnyi ligetes területen 300 sátorhely és 12 négyszemélyes faház várja az új nemzetközi autóskempingben, a monori erdőben, a 4-es műút mentén. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal — a kemping létrehozója — a lakókocsi-tulajdonosokra is gondolt: több mint 20 elektromos csatlakozót szereltek fel a park területén. A turisták a közelben strandot, büfét és autóscsárdát is találnak. Az integrált Tétényi Gyógyvíz a kertészetben • Egészségügy egy kézben A nagy budapesti kórházaknak érdekes történetük van. Indulásuk szinte legendaszerű. A Tétényi úti kórház sem kivétel. A véletlen szülötte. A múlt század közepén egy bolgár kertész földje volt itt, aki az öntözéshez kutat ásott. A mélyből sós-keserű víz tört fel. Állítólag — így a hagyomány — egy igen előkelő hölgy lovagolt arra, megszomjazott, ivott a vízből és jónak találta. Ezután már minden ment, mint a karikacsapás: egy pesti gyógyszerész elemezte a forrás összetételét, s megállapította: kitűnő gyógyvíz. Kis fürdőépületet, ivócsarnokot építettek és szép parkkal övezték. Kelenföld akkor még beépítetlen volt, s csak az Erzsébet Gyógyfürdő vonzotta ide a kirándulókat. A nyolcvanas években fürdőteleppé nőtt, 65 szobás épületét Ybl Miklós tervezte, s társaskocsijárat indult hozzá a Belvárosból. 22 kútjának vizét, palackozva Király keserűvíz néven árulták. Állítólag Bismarck kancellár is ezt itta. (Ma a gyógyvizet, sajnos, csak a kórház fűtésére használják.) Az együttest 1938-ban vásárolta meg az OTI és megkezdte bővítését, de a háború miatt a munka leállt. Csak 1945 után készült el az A pavilon, a mai főépület. Az Ybl-féle, megsérült házat 1946-ban szanálták, mert kijavítása 600 ezer pengőbe került volna. Ezért 1950-ben csak az A szárny nyílt meg Erzsébet Sósfürdő Kórház néven. A XI. kerületben akkoriban 80 ezer ember élt, s égető szükség volt kórházra. Sajnos, az A pavilon nem kórháznak készült, s a műtőket, diagnosztikai helyiségeket utólag kellett beépíteni. A szocialista magyar kórházügy fejlődése hűen lemérhető a Tétényin induláskor, 1950-ben 208 dolgozója volt, 362 ágya, s ötmillió forint évi költségvetése. 1957-ben megszüntették a kórházi lakásokat, egy új részleget nyitottak a Daróczi úton és így 535-re növelték az ágyak számát. — Versenyfutás kezdőődött a kerület hirtelen felfejlődésével — mondja dr. Radinszky József főigazgató. — A terület olyan gyorsan népesedett — hiszen a főváros első nagy negyedei itt épültek fel —, hogy az egészségügyi ellátás szükségszerűen lemaradt. Ezért került előtérbe a hatvanas évektől a Tétényi kórházkomplexummá való fejlesztése. A következő állomás: 1972-ben megnyílt a 248 ágyas C pavilon és rá egy évre a rendelőintézet. Nem csupán nagyobb lett a kórház, de át is alakult, javult felszereltsége, új osztályok jöttek létre, például az intenzívosztály. Az adatok tükrében: 885 dolgozó, 772 ágy és 72 milliós költségvetés. S a rendelő, azzal, hogy itt, egy telken épült fel, módot kaptunk az igazán korszerű kórház-poliklinika létrehozására. 1978-ban ismét egy új, 248 ágyas pavilon készült el. Az integráció bevezetése mérföldkőnek számít. — Még két rendelőintézet, a Fehérvári úti és a budafoki kapcsolódott hozzánk, továbbá a 84 körzeti orvos és az üzemorvosi szolgálat. Ez utóbbi igen fontos, hiszen a kerületben sok a nagyüzem. Az integrációval tehát a felnőttek egészségügye egy kézben, azaz egy kórházhoz kapcsolódik, s ez olyan minőségi változást hozott, amelynek jelentősége csak később mérhető majd le. A mostani, „integrált” Tétényi méreteiben a főváros második kórházegyüttese: 1143 ágya van, 504 orvosa, 1200 egészségügyi szakdolgozója. Orvosaink három-hat hónapos váltással a rendelőkben is működnek és így gyakorlatot szerezhetnek a járóbetegekkel való foglalkozásban is. Járvány idején kisegítik az üzemi, körzeti kollégákat is, s ez új tapasztalatokat adhat számukra. A távolabbi terveket már ma ismerik. — Cél a teljes értékű, valóban korszerű kórház. A hetedik ötéves terv végére 1500 ágyas kórházrendelő lesz a Tétényi. Ekkor a mostani A épület visszakapja eredeti funkcióját, azaz balneológiai rehabilitációs részleg lesz. Mert sajnos, a gyógyforrások vize így kihasználatlan. Pedig vétek ekkora kincset veszendőbe hagyni. — Hol tartunk ma? Szerintem az a legszebb eredmény, hogy összintézeti méretben kezdünk valamennyien gondolkodni, tehát nemcsak a kórház a fontos számunkra. S ez nagyon jó. Az integráció egyik adománya. Lukács Teréz • • KÖLCSÖNÖS BIZALOM A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 29-i ülésén — a történelmileg vállalt felelősségéhez híven — áttekintette hazánk nemzetközi kapcsolatait, gazdasági építésünk problémáit és társadalompolitikai kérdéseit. Az ülésről közlemény jelent meg. A párt és kormány nemzetközi tevékenysége — két évtized gyakorlatát folytatva — ez év első felében is szolgálta az összemberi érdeket,: a társadalmi haladás, a béke fennmaradása, a békés egymás mellett élés ügyét. A Központi Bizottság nagyra értékelte azt a szívélyes légkörű találkozót, amelynek keretében népünk és vezetői fogadták a Leonyid Iljics Brezsnyev által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttséget. A találkozó tovább erősítette országaink sokoldalú kapcsolatait, népeink barátságát, felemelkedésünk és gyarapodásunk zálogát, legalapvetőbb nemzeti érdekeink érvényesülésének biztosítékát. A Központi Bizottság ülése szinte egybeesett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulójával. A szocialista közösség országainak egyik alapvető együttműködési terepe a KGST, jól szolgálja a tagállamok műszaki-tudományos fejlődését és gazdasági céljaik megvalósítását. Az időszerű nemzetközi kérdések közül különös fontosságot tulajdonított a párt plénuma a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának és a SALT I II. aláírásának. A békeszerető magyar közvélemény örömmel nyugtázta, hogy fővárosunk, Budapest immáron másodízben fontos békekezdeményezés színhelye. 1969-ben a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete elfogadta a Budapesti Felhívást, amelynek nyomán megvalósult Helsinkiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia. Most, tíz év után, ez év májusában a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága újra Budapesten fogadott el programjavaslatot az európai katonai enyhülés előmozdítására. Az európai országok, az Egyesült Államok és Kanada részvételével összehívandó politikai konferencia eredményesen befolyásolná a katonai szembenállás mérséklését és a fegyveres konfliktusok megelőzését. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1979. évi népgazdasági terv állását és további feladatokat határozott meg. Az első öt hónap tapasztalatai a múlt évek hasonló időszakához mérve előrehaladást jeleznek. A közlemény leszögezi: „A párt-, társadalmi, állami, gazdasági szervek tevékenysége a korábbinál jobban igazodik a követelményekhez, a gazdasági vezetők többsége célratörőbben és hatékonyabban dolgozik a feladatok megoldásán.” A korábbi években két nemkívánatos tendencia vett kedvező fordulatot: a belföldi felhasználás a termelésnél lassabban, a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedett. Ugyanakkor a Központi Bizottság közleménye figyelmeztet, hogy az elért eredmények nem elégségesek a kitűzött célok eléréséhez. Nemcsak azért, mert az 1979- es év az ötödik ötéves terv része, s néhány évünk nem szolgálta eléggé a népgazdasági egyensúly megteremtését. A közvélemény fokozatosan ismeri fel, hogy gazdálkodásunk külső feltételei fordulatszerűen változnak 1973-tól megállás nélkül napjainkig. Ez a tény kiváltott bizonyos türelmetlenséget. Pártunk és kormányzatunk felelős vezetése a dolgozókkal két évtizeden át közösen végzett munkán és a társadalmi gondok megosztásán létrejött bizalomra támaszkodik. A megváltozott külső körülményeket és a belőlük fakadó új követelményeket az MSZMP Központi Bizottsága több, egymást követő, a gazdasági építés alapvető kérdéseit tárgyaló határozatában tárta fel, így 1977 októberében a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztéséről, 1978 áprilisában a kongresszus óta végzett munkáról és 1978 decemberében a most vizsgált éves népgazdaság-fejlesztési terv fő feladatairól szóló határozatok szerves összhangban segítik a közvélemény tájékozódását és a gazdálkodás minden szintjén kijelölik a feladatokat. Ieben szükséges mindenekelőtt a közös bizalom és együttes cselekvés? A kőolaj és más nyersanyagok ára tovább emelkedik a világpiacon, ennek kihatását olyan tőkeerős országok sem kerülhetik meg, mint az USA, az NSZK, vagy Franciaország. Ők nem szégyellik takarékossági kampányukat. Nekünk is ki kell dolgoznunk a takarékosság normáit, az energiahordozókra, az anyaggazdálkodásra, a munkaidőre egyaránt. A termelésben a minőségi gyártmányok előállítását és minőségi kivitelezését szükséges szorgalmazni. A gazdálkodás hatékonyságának növelése, a gyártás és a piackutatás együtthatása, a felesleges munkahelyek megszüntetése eredményezheti a népgazdasági, a vállalati és a családi célok realizálását. A közlemény utal a világpiaci viszonyokat és a népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak szükségességére. Az ár kérdése nálunk gyakran irritáló hatású. Az ár szerepének nem kellő ismerete ugyanúgy csapdák áldozatává tesz bennünket, mint a munkafegyelem megsértése, a közösségi vagyon védelmének hiánya vagy herdálása. Az ár mindenekelőtt termelést ösztönző funkciót tölt be. Ha alacsonyabb a fogyasztói ár, mint a termelői, előbb-utóbb áruhiányra, minőségromlásra vezet. Az ár ösztönző hatása elvész, ha a vállalat nem hatékony gazdálkodással, nem termelékeny munkával éri el nyereségét, hanem jogtalan áremeléssel áthárítja a hanyag munkát a vevőre. Az ár segítségével tudjuk megállapítani a fejlesztésre és a beruházásokra fordítható javakat. A fogyasztás mértékét az ár és a bérek viszonya fejezi ki. El kell kerülnünk a múlt évek rossz gyakorlatát, amikor többet fogyasztottunk a megtermelt áraknál. A kölcsönös bizalom kötelezi a pártot, hogy jelezze a továbblépés szükségességét, hogy a valóságot felkutató, a tényeket elemző, a célokat megfogalmazó szerepét betöltse. A közleményből kitűnik: a Központi Bizottság 1980 márciusában összehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát — a napi gondok orvoslása közben fel kell tárni a távlatot, népünk, nemzetünk jövőjének lehetséges útját. Bélén Béla