Esti Hírlap, 1980. február (25. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-01 / 27. szám

ÖSSZEKAPCSOLHATÓ FOGALMAK Takarékos, versenyképes Biztonság a bányában • Nemzetközi tapasztalatok Van-e­­nehezebb munka a bányászokénál ? A H­gha! Veszélyesebb? Nem sokan vetekednének az elsőségért. Érthető hát, hogy a bánya­gépek biztonságossága, tö­kéletes működése elenged­hetetlen a fejtéshez, az eszközök jó minősége egy­szersmind biztosíték a bá­nyászoknak: érdemes a mélybe szállni, s a techni­ka vívmányaira támasz­kodva megszerezni a föld méhének meleget adó kin­csét. Javításhoz konstruktőr A Borsodi Szénbányák Központi Osztályozó és Gépjavító Üzemében, Ka­zincbarcikán mondja Tóth László üzemegységvezető. " Százhúszan munkál­kodnak itt azon, hogy a villamosmotorok mindig üzemképesek legyenek, hogy a nagy teljesítményű transzformátorok bizton­sággal adjanak áramot, hogy a hibás berendezése­ket gyorsan, üzembiztosan újra munkába fogják. Itt még a javításhoz is konst­ruktőr kell. — Miért? — Mert a bányászatban gyakran különleges­ körül­mények adódnak, ahol az egyedi gyártás indokolt. — Hol tart most a bá­nyagépipar? Mi a­ követ­kező lépés? — Nagyon sokba kerül­nek a gépek. Mind, kivétel nélkül import berendezés. A bányagáziparnak nincs hazai gazdája — veszi át a szót Dudás István, a cég villamos osztályá­nak vezetője. — A taka­rékossági és a műszaki kö­vetelmények egyaránt a szigetelőanyagok fejleszté­sére ösztönöznek. Hadd mondjak egy példát. Vál­lalatunknál tíz éve dolgoz­nak a nyugatnémet Eick­hoff cégtől vásárolt lövesz­­tőgépek és páncélkaparók. Eredeti gyári tekercselés­sel a gépekkel együtt szál­lított villamosmotorok a tervszerű karbantartás mel­lett tíz évig dolgoztak. Kö­vetkezett az újratekercse­­lés. A motorok egy hóna­pig sem működtek, nem volt megfelelő a tekercs szigetelése. Ez túl a mű­szaki megbízhatatlanságon, életveszélyes is lehet. Mi a baj? A gyártó cég aján­latában leírta: az ő beren­dezéseikhez csak a Du Pont által gyártott NOMEX* szigetelőlemezek alkalma­sak. Amennyiben nem ezt használjuk, a szigetelőle­mezeknél mintegy százszo­rosan többet érő tekercse­lőanyagot is elveszítjük. A berendezést újra kell te­kercselni, nem beszélve ar­ról a veszteségről, hogy egy-egy jövesztőgép-motor­­csere két műszak termelé­sének kiesését jelenti. Ez a költség pedig egyenlő tíz-húsz motor újrateker­­cselésével. 1500—2000 kilogramm te­kercselőhuzal import csök­kentését tervezi, s ha a NOMEX- szigetelőt használ­hatnánk, ez évente mint­egy félmillió forint megta­karítást jelentene. A vállalat évek óta egy­üt­tműködik az EVIG- gel. Kooperációban végzik a tekercselést, a szigetelést. Szenohradszky István, az ÉVIG főkonstruktőre mond­ja: — Két évvel ezelőtt még nem alkalmaztuk a NO­­MEX*-hez hasonló, bányák­ban, kohókban, vontatás­hoz használatos motor élet­tartamát növelő szigetelő­anyagokat. Kiderült, hogy egy jó tulajdonságú anyag­gal még a karbantartás is kiegyensúlyozottabbá vál­hat. Manapság többen ja­vítanak motort, villamos forgógépet, mint ameny­­nyien gyártanak. A kar­bantartásban dolgozók iránti feszített igényt talán népgazdasági szinten is ol­daná, ha ritkábban rom­lanának el a gépek. Az áramtól átjárt tekercselés szigetelőjét használja a TRAKISZ, a Ganz, s ki­próbálta és érdeklődött már iránta több vállalat, mint például a BKV-, a met­ró- meg a HÉV-szerelvé­­nyekhez, az LKM, a TVK, a Tégla- és Cserépipari Tröszt. A szigetelőanyagot két éve a Transelektro impor­tálja. Kiss László keres­kedelmi igazgató mondja: „ A NOMEX* csak egy műszaki újdonság a sok közül, amelyet cégünk im­portál; kétségtelen, hogy az egyik legizgalmasabb. Sok más erénye mellett: lehetővé teszi, hogy a mo­torok méretét negyedével csökkenteni lehessen, azo­nos vagy növekvő teljesít­mény mellett. A nemzetkö­zi motorszabvány-ajánlások még nem jelentek meg, de várható, hogy hamarosan életbe lépnek a kevesebb anyagot felhasználó konst­rukciókat sürgető előírá­sok. Néhány évről van szó. Erről tudnia kell minden gyártóinak, felhasználónak és karbantartónak, ha ver­senyképes akar maradni. Sőt, mi minden műszaki újdonságra fölhívjuk az ipar figyelmét, s nem egy­szer az új anyagok alkal­mazásának ötlete itt szü­letik meg, lévén, hogy mi rendszeresen járjuk a nem­zetközi ipari és műszaki kiállításokat. Az új anyag használata Takarékosabban ! Éssze­rűbben ! Ezeket a jelszavakat is­mételgetni könnyű­­ kö­vetni, a hogyanra választ adni, már nehezebb. De nem lehetetlen, amint a BSZT, az ÉVIG és a töb­biek példája mutatja. De túl a takarékosságon, egy új, színvonalas anyag használata versenyképessé tehet bármely terméket. Pálffy Judit Növelheti az exportot — Újabb importanyag engedélyezésére van tehát szükség ? — Igen. Be is adtuk a Transelektro Külkereske­delmi Vállalathoz. Az im­portanyagok csökkentése, főként a nyugatiaké — fon­tos népgazdasági érdek, nö­velve egyúttal az exportál­ható termékek körét. A Borsodi Szénbányák Tröszt Új automata vasalógépsort helyeztek üzembe a Zala­egerszegi Ruhagyárban. Január elején az olasz sze­relők átadták a két, egyen­ként három-három gépből álló automata vasalógép­sort. Az európai viszonylat­ban is korszerű berendezé­sek közé tartozó gépsor a zakók vasalását egyszerűsí­ti. A két sor három-három programvezérlésű automa­ta gépe öt-öt hagyományos vasalógép munkáját he­lyettesíti és számos, eddig kézzel történő vasalást végez el. (MTI — fotó) -Ш M- fi' 7 7 sem kizárólagosan a ripa- ^ ** műtermi népség — sajátos. $ saga az. uzsgyi. »шпкашо végeztével (vagy még előbb) „le a jelmezt, a sminket, aztán futás”. Va­jon az időkufár mentalitás civilizációs ártalom? A mo­dern életritmus kötelező púpja? A mesemondó töpreng. Felnőttektől — mindenki,­től, önmagától — kérdi: törvényszerű társadalmi tyúkszem, hogy az ember — komédiás és privát, ünne­pelt és mellőzött, sikeres és tapsot kergető, hetven, éves és ifjabb — „mire körülnéz, már egyedül áll a kiska­puban”. Mese felnőtteknek s­­incs mese ... Korunk. -­ban korszerűsödött a­­ kor. Pontosan meghatároz­­ zott „az elmélet és az or­­­­vosi gyakorlat számára egy. ^ aránt érvényes, egységes ^ korcsoport-bontás” közölte !t e héten a politikai és tár­sadalmi hetilap — „a 45— ^ 59 évesek középkorúak, a 60 ^—74 évesek öregedők-idős­­^ korúak, a 75—90 év közötti­­^ek öregek, a 91 év felettiek ^ pedig igen öregek.” Laikus S lélek tisztelettel tudomásul­­ veszi, a papírfiatalítást, s ^mesélve is betartja az 1980- ^as illemet. ^ Óbudai étcsárda. Kol­­^­bászbár. Hurkalokál. Fa­­^ sírtgrill. E kajapavilon visz­­^­szatérő vendége tudomá. ^ nyosan középkorú, mara­dt dián nyugdíjas asszony. Jól. ^öltözött. Irhabunda. Meleg ^ bőrcsizma. Prémes kesztyű. I Mohair sál. Fehér szőrme­­^ kucsma. Nem keveset vá­­­­laszt. Hozzá savanyút. Friss ^kenyeret. Serclit. Jóízűen t eszik. Közben — minden ^esetben! — magyarázza az­t éppen ugyanazon pultnál fcfalatozó ismeretlen bárki­nek: $ — Tetszik tudni, hetente jegyszer a fiaméknál va­­­gyok. A fiam sokat van vi­ ^déken. Néha külföldön is. $Jó gyerek. Rendes gyerek. ^ Előttem mondta a feleségé­­^­nek nem is egyszer: „A ^mam­ának jókat főzz, ná­diunk a mama finomakat I egyen...” És a menyem, ^ kótyagos tyúk, kaviáros pa. ^ lacsintával traktált... fara­­^ muci fonda-frásszal foga­­­­dott... padlizsánsalátával ^ „mérgezett” ... teknősbé­­^ kalevest tálalt... Mindig I talál valami újabb borzat. I mat. Ma — telefonon mond­­id­a — narancsos kacsával Svár... I­s­énynek anyós kedvére tenni nehéz volt régen, s lám — szándéktól függet­lenül — ma is, néhol, meg­­lehetősen bonyolult. Másutt viszont, itt-ott, nagyritkán a nagymama-mesterség, a nagynéni-beosztás sem egé­szen pillekönnyű feladat, amikor az érdekeltek nem vagy rosszul tudnak „uno­­kául-unokahugul”. Belvárosi cukrászda. Öre­­gedő-időskorú hölgy. Hat­­van-hetvennégy esztendő közötti kategória. S fiatal leányzó. A nénike (bocsá­nat, baki, avitt szóhaszná­lat) a csitritől kérdi: — Rigó Jancsit? — Nem ... — Indiánért?... Do­bost?... Sarokházat? — Nem kérek. — Francia krémest? — Kösz... Sütire nincs kedvem... Az éltesebb donna nem tudja eltalálni az ifjú ma­donna ízlését. Mit mondhat mást: — Válassz! A bakfis menten rendel. Határozottan. Magabizto­­san:­­ — Egy fél gint... ★ l­/l­ese mellőzve ... A hét végén a hetven eszten­dős M. T. — színész, rende­ző, versmondó, varázsló, csepűrágó, főiskolai profes­­­szor — nyilatkozta a múlt­ról a képes kulturális heti­lap riporterkiasszonyának: „Legkedvesebb szórakozá­somat az előadások utáni beszélgetések jelentették. Ma mindenki rohan. Le a jelmezt, a sminket, aztán futás. Mire körülnéz az em­ber, már egyedül áll a kis­kapuban.” A kommunista művész szomorúsága szellemi szmo­got jelez. Mostanság közel ★ 17 z sem mese ... Kuriozi­­tás a Kuriózum Kör Színben közelmúltban be­mutatott egy fe­lvon­ásosról kinyomtatott kritika. Az értékelő véleménye: a ren­dező „a szerzőhöz híven gesztussá emel vagy gesz­tussá fokoz le mindent, be­leértve még magát a be­szélt, de emberi érintkezés­re alkalmatlan, szinte csak redundánsokból (új infor­mációt, érdemleges közlést már nem tartalmaz”. Mese­mondó,) álló nyelvét...” — olvasható a színházat, fil­met, muzsikát népszerűsítő sajtóorgánumban publikált bírálatban. A Gus szerepét játszó színész teljesítménye az ítészt eksztázisba lendít­hette. „Gusszerűbb Gust nem tudok elképzelni — ír­ta. — Szinte édesmindegy, mit csinál, a feledhetetlen prépofavágástól a még fe­ledhetetlenebb fülpiszkálá­­sig...” ... Ha a prépofa élmény­től megfosztatnak is százez­rek, legalább a piszkát, a fülmacerát közvetíthetné a televízió elmaradottabb magyarok gyönyörűségé­re... László Miklós 3 Készül az ország üdülőterületi terve A várható igények és a lehetőségek felmérésével megkezdődött az országos üdülőterületi terv kidolgo­zása a Városépítési Tudo­mányos és Tervező Inté­zetben. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium megbízása alapján 1981 végéig fejezik be ezt a munkát, amelyhez hoz­zájárul az Országos Ide­genforgalmi Hivatal is. A terveket 1982 első felében egyeztetik az érdekelt tár­cákkal, főhatóságokkal, majd a kormány elé ter­jesztik. A terv célja, hogy át­fogó áttekintést adjon az eddigi, valamint az ezred­fordulóig üdülőterületté fejleszthető vidékekről, amelyek kielégíthetik a mindin­kább terebélyesedő ide­genforgalom, a belföldi turizmus és a hazánkba látogató külföldiek mil­lióinak pihenési, üdülé­si igényeit. A nagyobb áttekintést in­dokolja, hogy az országos településhálózat-fejlesz­tési koncepcióban jelzett 23 üdülőkörzetből eddig csak a legismertebb 6­7 területről készült központi intézkedéssel valamilyen üdülőfejlesztési terv vagy program. Történt ugyan sok helyi kezdeményezés is, de ezeknek hatékony­sága csak akkor érvénye­sülhet igazán, ha országo­san is összehangolják az elképzeléseket. A Balaton, a Velencei-tó környéke, a Duna-kanyar és más is­mert üdülőterületek zsú­foltságának enyhítését is jól segíthetik az újabb üdülőkörzetek, szabadidő­­központok, hétvégi hobbi­kertes területek feltárásá­val. Sok még a kihasználat­lan lehetőség, egyebek kö­zött, az Őrségben, az Or­­mányságban, a Kapos völ­gyében, a Duna-menti és a Tisza-menti területeken, a Körösök vidékén és má­sutt is. Ezért térségalkal­massági vizsgálatokkal, megyei üdülési­­ és idegen­­forgalmi értékfelméré­sekkel gyűjtik össze­­ az országos terv elkészítésé­hez szükséges alapvető adatokat, amelyeknek sokoldalú elemzésével az országos és helyi össze­függéseket jól összehan­goló fejlesztési koncep­ciót, programokat dol­goznak ki. Ez a nagy munka tehát majd a tanácsoknak, a tárcáknak és valamennyi érdekeltnek lehetővé teszi, hogy az üdülőterületek fejlesztésére fordítható anyagi eszközeiket éssze­rűen, hatékonyan haszno­sítsák, s ne felvillanó öt­letekre pazarolják. (MTI)

Next