Esti Hírlap, 1980. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1980-04-01 / 78. szám

TANÁCSI VÁLLALATOK KÜLDIK KÜLFÖLDRE Porcelán, divatáru, bútor Siker Frankfurtban • Kiállításokat építenek Három budapesti válla­lat vezetőit kerestük fel, mely termékeikkel dönge­tik a nemzetközi hírnév ka­puit, mit jelent a termék­­szerkezet-változás­­ a ta­nácsi iparban?­­ Gyümölcsöző üzletek Az idén nyolc száza­lékkal több árut exportá­lunk, mint tavaly — mondja Zöld László, a Fő­városi Művészi Kézműves Vállalat igazgatója. — összes porcelántermékünk — zömében díszműáruink — mintegy tizedrésze az Ar­­tex Külkereskedelmi Vál­lalattal együttműködve, a nem rubel elszámolású ex­portot növeli. A porcelán­kivitelt először 1978-ban szorgalmaztuk, s még ugyanabban az évben né­hány százezer forintos té­telt el is adtunk. A tava­lyi frankfurti nemzetközi vásáron gyümölcsöző üz­leteket kötöttünk holland, nyugatnémet, osztrák, olasz piacon keltek el áruink. A legutóbb mintakollekciót küldtünk a Bahama-szige­­tekre. — A siker titka? — Vállalatunk speciali­tása az aguazur edény. Eze­ket a belföldi megrendelő, az Amfora, csak kis soro­zatban kéri, s ezért a ha­zai közönség nem nagyon ismeri. Porcelánüzemünk­ben már megoldottuk a nagy sorozatok gyártásához szükséges technológiai fel­adatokat. Egyébként nem­csak ez az egy termék tar­tozik a jól eladható gyárt­mányok közé. Évente mint­egy két-három millió fo­rintért csiszolóanyagokat értékesítünk a Mineralim­­pex Külkereskedelmi Vál­lalat közvetítésével, s nem szabad arról sem megfe­ledkezni, hogy az exporton belül a legnagyobb részt hangszereink adják. Az idén háromszáz pianinót és ötven koncertcimbalmot küldünk tőkés és szocia­lista megrendelőknek, to­vábbá több mint másfél­millió forint értékű orgo­nát. Ehhez a Konsumex ad segítséget. Ötéves kooperáció A Fővárosi Ruhaipari Vállalatnál Molnár Ferenc megbízott igazgató tájékoz­tat a mintegy nyolcszáz munkást foglalkoztató vál­lalat tevékenységéről.­­ Fehérneműt, divatárut, lakástextíliát és gyermek­­ruházati cikkeket gyártunk. Termelésünk csaknem ötö­dét határainkon kívül érté­kesítjük. Két esztendővel ezelőtt az NSZK-beli Fe­lina céggel öt évre szóló kooperációs szerződést kö­töttünk, amelynek­­ kereté­ben évi egymillió melltar­tót gyártunk. Nagyobbrészt külföldön adjuk el, 35 szá­zalékát a belföldi vásárlók vehetik meg. E kooperáció eredménye: nő a választék az itthoni boltokban, meg­kétszereződik a nem rubel elszámolású kivitelünk, s a gyártás — a szeghalmi telepen — száz nőnek ad­ könnyű, tiszta munkát. A Felina cég mozdulatelem­zés alapján kidolgozott nor­maidőit is bevezettük: ré­gebbi gyártásunkhoz mér­ten százszázalékos termelé­kenységnövekedést eredmé­nyezett, így a tervezettnél lényegesen gyorsabban nö­vekedett a termelésünk, egyúttal túlteljesítettük ex­porttervünket is. Gyors­­ tempóban Nagy Lajos a Fővárosi Faipari és Kiállításkivite­lező Vállalat vállalkozási osztályvezetője mondja: — Évente 12—14 ezer zsöllyeszéket exportálunk, főként a Szovjetunióba. Ha­sonló székeken foglalnak helyet az 1964-ben meg­épített moszkvai KGST- palotában, a Lomonoszov Egyetemen, a bakui kon­certteremben, a dusambei, alma-atai, jereváni szín­házakban, mint a nemré­giben átalakított két buda­pesti moziban, a Tanács­ban meg a Szikrában. Megkedvelték, megszeret­ték ezeket­­az ülőalkalma­tosságokat, s ma már nyu­godtan mondhatjuk: hat­­­száz fős gárdánk a legké­nyesebb igényeknek meg­felelő munkát is elvégzi. Nemcsak székeket készí­tünk. Bútorok, pultok,­­vit­rinek, belső falburkolatok készülnek műhelyeinkben. A vállalat hírnevét növel­te meg néhány csehszlovák kórház, meg a szófiai Vi­­tosa Hotel belső berende­zése. — Mondják, nemcsak szépen, gyorsan is dolgoz­nak. — Megszoktuk a gyors tempót. Az egyik fő profi­lunk a kiállításépítés, ahol sokszor néhány hét, de olykor néhány nap alatt kell berendezni, a legkü­lönbözőbb kívánságokhoz igazodva, nagytermet, kis pavilont, tárgyalót... Ha nem dolgoznánk gyorsan, nem is kapnánk sok meg­rendelést. (pálffy) e­t KÉSZÍTI az évig Oktatási laboratórium Az ÉVI. komplett villamosgépmérő laboratóriumok teljesítmé­nyét 10 kilowattról 4 kilo­wattra, a beépített gépek méretét pedig ennek meg­felelően a réginek felére csökkentették. Az új labo­ratórium, amely felső- és középfokú oktatási intéz­mények részére készül transzformátorok, aszink­ron, szinkron, egyenáramú és univerzális hajtó- és szervomotorok, valamint generátorok jellemző visel­kedésének tanulmányozá­sára alkalmas. Az új készülék ugyanazt tudja, mint elődje, de ha­tékonyabban szolgálja az oktatási célokat. A gépek kisebb mérete miatt lehe­tővé vált, hogy a mérőpul­ton helyezzék el a vizsgá­landó gépet és azt, amely­nek segítségével mérik a berendezés paramétereit. A mérőpult műszereit szocia­lista országbeli vállalatok készítik. Az első ilyen­­ — négy és fél millió forint értékű­­ laboratóriumot egy nigériai felsőoktatási intézménynek szállítják. Április 1-től árengedménnyel árusítják a kijelölt TÜZÉP-telepek a mettlachi lapot A 10x10 cm-es, fagyálló, szép és tartós mettlachi lap külső tér és belső helyiségek burkolására egyaránt felhasználható. Változatos mintákban rakható le, könnyen tisztán tartható. A mettlachi lap az Épületkerámiai Vállalat terméke. KEDVEZŐ VÁSÁRLÁSI ALKALOM! Ma délelőtt átadták Debrecenben az Unió iparcikk áruházat. Négyszintes, önkiszolgáló rendszerű. Különféle szolgáltatásokkal is — szemfelszedéssel, házhozszállítással és műszaki szaktanácsadással —, a vevők rendelkezésére áll. (Wormser felv.) Nyugodtabb, harmonikusabb velük a környezet Szökőkutak a városnak Enyhét adó források • Külföldön, idehaza Miért menekül a város a víz partjára? Miért oly kedvelt a tó, a folyó, még ha nincs is nagyon meleg? Talán, mert ez az ősi elem hozzátartozik mindennapos létünkhöz. S mégis: onnan, ahol a legtöbbet tartózko­dunk, ahol életünk java ré­szét töltjük, a városból — kirekesztettük. Maradt a zaj, a por, a füst. S itt-ott egy vézna vízsugár: szökő­kút. — A víz nyugtat. A víz szép. Ha csak — szinte ész­re sem véve — elsietünk mellette, ha csak egy pil­lantást vetünk is rá ... S oly­­talányosan harmonizál a növényzettel... Mert hi­szen a kert lényege a nö­vény, a növény lételeme a víz: hogyan is lehetne e kettőt elválasztani? — Így fogalmaz Kecskésné Szabó Ildikó, a Fővárosi Kertésze­ti Vállalat osztályvezetője. Keze alatt kertek, ligetek, parkok, játszóterek és szö­kőkutak tervei születtek — születnek. — Nem is a ter­vezéssel, hanem a kivitele­zéssel van gond — egysze-­ rűen nincs cég, amely értő kézzel, múlttal, gyakorlattal építene szökőkutat, csobo­gót. Madáritató, csobogó, kút­­díszkút, szökőkút, medence, tó — a legkisebbtől a leg­­nagyobbig. Budapesten ösz­­szesen száz van belőlük. S 1974 óta a fővárosban par­kot létesíteni csak vízzel együtt szabad ... —, Idegen országot járván látjuk csak, mennyivel gaz­dagabbak e tekintetben. Még a vízszegény helyeken is ta­lálhatni valamiféle apró, enyhet adó forrást. Némelyik forrongva, hat bot, hányva zubog, némelyik karcsú sugárban, szinte üvegszállá merevedve cso­rog. Képeket nézünk: Mün­chenben a burkolat kőkoc­kái közül tör el a víz egy­­egy karvastagságú sugár­ban, Manhattanben pedig egy belső udvaron talán tíz­méternyi magasságból a ház tűzfaláról zúdul alá a víz — mesterséges vízesés­ként. S odalenn kerthelyi­ség, asztalok... A legjobb példákra Berlinben, Drez­dában, Karl-Marx-Stadt­­ban, Münchenben, Párizs­ban, a Szovjetunióban lelhe­tünk. — S idehaza? — Nehéz feladat. Ez a munka csaknem mindenütt a közműhálózat áttervezésé­vel, átépítésével jár együtt — olykor aránytalanul nő a költség. Egyszerűbb a hely­zet a lakótelepeken — oda már eredetileg is tervezhe­tő a szökőkút­­ —, illetve egyszerűbb lenne, mert alig akad erre jó példa. Persze, lehet okosan gaz­dálkodni a pénzzel. A Ká­rolyi kertbe például erede­tileg díszburkolatot szántak, mintegy kétmillió forintért, szökőkút nélkül. A mér­nöknő vezette tervezőcso­port javasolta: legyen egy­millióért szökőkút, s száz­ezer forintért (!) — dísz­burkolat helyett — kavics­sétány. Ott már kerti széke­ken ülik körül az enyhülni vágyók a szép kerek szökő­­­­kutat.­­ — Hogyan kell szökőku­tat tervezni? — Az első kérdés inkább: hová? Oda, ahol érvénye­sülhet, mint alkotás, ahol sokan látják, vagyis, ahol fontos. Esztétikai, műszaki és kertépítészeti szemponto­kat kell figyelembe venni. Arányosnak kell lennie, il­leszkednie kell a környezet­be. A kert, a környezet meghatározza a szökőkutat, az építészet pedig a kertet. S fontos: ha nem működik, akkor se legyen zavaró lát­vány. Ill Ilii IMI II unit HI 111 HUH III -1­1111111111111111111111111111 IIIIIIIIIIIHIIIIIII lllll­llllll­lllllllllllllllll­llllllllllllll Iliin III Illl lllllllllllllllllll­llllll­llllllllllllr. EXPRESSZ A: üzlet a sarkon rég rá­ ; szolgált a tatarozásra. I Öreg volt, kopott minden­­ porcikája. A pultok, a pol­­­­cok. A világítótestek. Fa­­­­lain a festék. Valaha hó­­, fehér lehetett. Aztán csak I fehér. Majd szürke. Szür­­­­kébb. Egyre szürkébb.­­Hajdanvolt szűzi szik­ét s itt-ott fekete foltok gyá­­­­szolták, tíz éve, nyolc éve,­­ az elmúlt héten, tegnap ki- s ömlött, felfröccsent folyó- Idéknyomok. Lompos volt,­­ elhanyagolt. Ronda, úgy , ahogy van.­­ Mégis, nagy forgalmat­­ bonyolított le. Sokan láto- Igatták a környékről, másik I bolt, még a legközelebbi is, s meglehetősen messze. Nyűt­­­ték, nyüstölték a vásárlók,­­ megállás nélkül, kilincsét inapjában sok ezren koptat- t ták, a vén hűtőpult közel­­járt a végelgyengüléshez, a­­ pénztárgép alig bírta szusz- 1 szál.­­ Elhatározták hát: újjá­­t teremtik. Ráfér a vérátöm­­zlesztés. Szervátültetés, szép­ségkúra, tavaszi generál. Tábla került az ajtóra, hó­fehér karton, piros meg fe­kete betűkkel. Bezár a bolt — ezt tudatta. Felújítás. Két hónap, várhatóan. Még egy-két szó a vevők türel­mét és megértését kérte, alul néhány cím, hová le­het menni, vásárolni. Aztán csönd támadt. Le­húzott, rácsos redőny mö­gött, sűrű, sötét, süket. Az árut elvitték, a vevők szét­szóródtak, ki erre pártolt, ki arra. Várt az üzlet a fel­támadásra. ■Napok mentek, hetek ha­ladtak. A két hónapnak a fele is már lassan. De nem mozdult semmi. Az ég­egy­­világon. Finom por terült a bútorokra, bámulták egy­mást a sötétben. Meg egy­­egy ismerős arcot, amint el­suhant kinn, a kirakat előtt. A vásárlóremények egyre fogyatkoznak. Oly nagy volt a hallgatás a bolt kö­rül. Egy nap aztán mégis­csak történt valami. A be­zárt ajtóra valaki egy cé­dulát ragasztott. Posta az expresszküldeményre valót,­­ nem minden humor híján.­­ Sokan megmosolyogták.­­ Többen legyintettek. Telita-i tálat, persze, persze. Szel-­ lemes, bomba jó, de mivég-­ re? Hiába minden, úgysem­­ történik semmi.­­ Nem lett igazuk. Megin-1 dult a munka, véget ért az­­ üzlet Csipkerózsika-álma. 5 Az építők serénykedtek, a­­ vevők reménykedtek. Ok-1 kai, ezúttal. Festék került a­­ falra, új pultok érekeztek. ~ Néhány hét, és ragyogott­­ minden. · Aztán egy reggelen meg-1 nyílt a boltajtó. A vevők­­ visszaszoktak, ismerkedtek­ az újdonatúj fémkosarak-­ kal. Öröm járt öröm nyo­­­­mában. Tej nem csöpögött,­­ liszt nem szóródott, pénz-­ tárgép nem akadt el. Az el­­ő­adók rosszkedvét mintha­ kicserélték volna. M­­ágy-öt nap, és teljes l ■L' fordulatszámmal bein-­ dult minden. Már csak a­ kis expresszcédula emlé-­ keztetett­­ a tatarozásra. De­ az még sokáig. Merthogy az­­ ajtón felejtették. Münz András Mert az ellenkezőjére is van példa: a Margitszigeten levő hatalmas, színes fé­­­nyekkel megvilágítható szö­kőkút, ha nem működik, robosztus bástyaként őrzi a bejárót. A legjobb példákat, a leg­szebb szökőkutakat, ha lát­ni szeretnénk, akkor egye­lőre utazzunk el. Ám re­méljük, előbb-utóbb a mi­­ városunkat is ékesíti majd­­ néhány szép példány. Mert­­ elviselhetőbb, nyugodtabb,­­ harmonikusabb velük a vá­­­­ros élete. Lukács Ákos

Next