Esti Hírlap, 1980. július (25. évfolyam, 153-179. szám)
1980-07-01 / 153. szám
A Magyar Hajó- és Darugyár daru- és kazán gyáregységében elkészült az első líbiai kiötös portákdaru. Ezen a darutípuson új szerkezeti megoldásokat alkalmaztak. A blokkrendszerű építési mód lehetővé teszi, hogy a daru nyolc-tíz építési egységből összeállítható legyen. (MTI-fotó : Hadas János felv.) Közös vállalkozás Megjelent a Bácshús Próbaüzem „Bácshús". A márkát most már megismerhetik az ország, a világ, a bajai húskombinát, az ipar, a téeszek, állami gazdaságok közös vállalkozása mától már üzemszerűen dolgozik. Élelmiszeriparunk egyik nagy beruházásának alapkőletétele öt esztendeje volt. Tavalyra felépült a gyár, januártól már megkezdődtek a próbaüzemek. — A féléves próbaüzem, iskola, milyen tapasztalatokat hozott? — Már minden berendezés, rendszer Baján van. Most kezdjük az amerikai dobozsonka gyártását belföldi árusításra — mondja Lendvai Tibor főmérnök. Milyen startot vett a gyár? Az év első napjaiban két műszakban hatvan sertést vágtak. Június végén már a termelés elérte a napi hatszáz-hatszázötven darabot. Mától pedig a Bácshús 700 darab sertést dolgoz fel. Az év második félévében elérik az ezer darabot. Először csak hasított sertést küldtek, február közepétől a bőrös sertés darabolása indult meg, március 12-én megkezdődött a hűtés, mától pedig Baja húskészítményeket is gyárt. Baján a próbaüzemek megindulásával három bél után Baján tot láttak el húsáruval. Július elejétől már városon kívül, a bajai és a kiskunhalasi járás is a gyár ellátásának körzetébe tartozik. Dolgozik egy élelmiszeripari üzem: a bácskai boltokban az eddigi ritkaságok , húsos csontok, császárvégek, az a bizonyos harmadik borda, amely a levesek, pörköltek erejét adja, belsőségek, máj, tüdő, szív, nyelv, zsírszalonna — mindennapivá lesznek. — Negyvenkétféle húskészítményt gyártunk sertéshúsból — mondja a főmérnök —, az első nagyobb gyártásunk április 17-én volt. Az első saját „Rácshús"’ készítményük egy párizsi volt, tiszta sertéshúsból, s ősszel ,,Bácskai csípős” néven e vidék ízeit őrző kolbásszal jelennek meg. Budapestre már szállítanak, igaz, nem sokat; hat-hat mázsa füstölt, főtt karajt, kötözött sonkát és kolozsvári szalonnát. Jövő héttől pedig megindul a szovjet export is: a bőrös, szalonnás félsertés. Jugoszláviába a kishatárforgalom keretében sertésfejet küldenek nyersen, lefagyasztva. A fogadó különböző pástétomokhoz, krémekhez dolgozza fel. k. gy. Városukért Az ötödik ötéves terv kezdete óta száztizenötmillió forint értékű társadalmi munkával segítették városuk fejlesztését a tatabányai üzemek dolgozói, a kerületek lakói. Évről évre mind többen vettek részt a kommunista műszakokon, s ezek bérét városfejlesztési célokra ajánlották fel. A tervidőszak kezdete óta több új autóbuszvárót, sok játszóteret, pihenőparkot, sok ezer négyzetméternyi járdát, utat, az általános iskoláknak aszfaltozott sportpályát építettek. Segítették a társadalmi munkások a televízióerősítő állomás, a sípálya építését és hozzákezdtek egy több holdas ifjúsági park építéséhez is. Bár az utóbbi években mind több diák állja meg becsülettel a helyét a középiskolában, a kimaradók száma még mindig magas. Molnár Attila, az Egyetemi Számítóközpont munkatársa tíz év statisztikai adatait tekintette át. Tanulmányából az derül ki, hogy átlagban minden ezer beiratkozott középiskolai tanulóból csak 850 jut el az érettségi vizsgákig, a többi idő előtt kimarad az iskolából. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy az évenként felvett 56—57 ezer diákból 8—9 ezer tanulmányait a szorgalmi iddő alatt saját, vagy nem egészen saját hibájából megszakítja. TÍZÉVES SZÁMSOR A gondtalanul vakációzó fiataloknak akár figyelmeztetésként is megteszi: a kimaradás, vagy ahogy a szakzsargon mondja, a lemorzsolódás az I. és a II. évfolyamban a legmagasabb. Az elsős gimnazisták öt és az elsős szakközépiskolások hat százaléka már néhány hónap után búcsút mond az iskolapadnak. Csaknem hasonló az arány a második osztályokban, s nem elhanyagolható — 3— 4 százalékos — a III. évfolyamon sem. Érdekes tendenciáról tanúskodik különben a tízéves számsor: a középiskolából kimaradók aránya ugyanis kilenc tanéven át fokozatosan csökkent, ez 1977—78. tanévben viszont SOK A KIMARADÓ DIÁK váratlanul megemelkedett. Míg az 1968—69-es tanévben 16 ezer 300, az 1977— 78-as tanévben csak 9100 tanuló szakította meg tanulmányait. A gimnáziumokban mind a tíz évben egyenletes volt a csökkenés. Az 1968—69-es tanévben minden ezer gimnazista közül csak 730 jutott el tanulmányai végéig, 1977— 78-asban pedig már 873. Ez az eredmény — hangsúlyozza a szakember — a diákok szorgalma mellett feltétlenül a jól végzett pedagógiai munka sikerének tekinthető. CSÖKKENÉS, NÖVEKEDÉS A szakközépiskolai tanulókra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a „lemorzsolódás” kilenc éven át csökkent, a tizedik évben ugrásszerűen növekedett. A csökkenés üteme sem volt túlzottan nagy, az évenkénti egy százalékot sem érte el. Az 1968—69-es tanévben mintegy 5600-an, az 1972—73-asban csaknem 5700-an, az 1976—77-esben megközelítőleg 5 ezren, az 1977—78-asban viszont már 5790-en maradtak ki az iskolából. A legtöbben — idő előtt — rendre a vendéglátóipari, valamint a közlekedési szakközépiskolától köszöntek el, jobban lépést tartanak viszont a követelményekkel a művészeti és a közgazdasági szakközépiskolák diákjai. Deregán Gábor MIT TUDUNK A HŐSÖKRŐL ? (2.) „A” - a mártír altábornagy Negyven szerző, harminc év Tudományos kézikönyv Készül az 1941—45 közötti antifasiszta ellenállási mozgalom lexikona. A szerkesztő, dr. Gazsi József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmunkatársa, súlyos zsákot őriz szekrényében. Azt a hétezer cédulát tartja benne, amelyet erről a bonyolult, ellentmondásos korszakról a lexikonkészítő szakembergárda összegyűjtött, s amely később a rendszerezés alapjául szolgált. Hogyan készül egy lexikon? Lassan. Nehezen. Vitatkozva. Ezernyi szakmai és nem szakmai gonddal birkózva. Létrehozásáról három éve született határozat. Három intézmény — Párttörténeti Intézet, Magyar Partizán Szövetség, Hadtörténeti Intézet és Múzeum — közös munkája lesz, de az utóbbi égisze alatt. Nyolctagú szerkesztő bizottság dolgozik rajta, negyven szerző írja a címszavakat. — Igazán a hatvanas években indult meg az antifasiszta ellenállási mozgalom tudományos kutatása. Ekkor teremtődtek meg az értékelés, rendszerezés, öszszefoglalás politikai feltételei — mondja a szerkesztő. — 1966-ban jelent meg a Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen című öszszefoglaló munka, immár korabeli források alapján. Még a szakmabelieknek is meglepetés volt e harc valóságos mértéke. Ekkor derült ki: szép, izgalmas téma ez, érdemes tovább foglalkozni vele. A készülő kézikönyv célja tehát a tények minél teljesebb feltárása. Semmilyen előítélet nem vezet bennünket, ugyanabban a népfrontos szellemben kívánunk dolgozni, amely a hazai antifasiszta mozgalmat is áthatotta. — Úgy tudom, félidőnél tartanak a munkával. Mi volt a legnehezebb? — Ilyen jellegű tudományos könyvet még nem szerkesztettünk. Magam sem tudom, hány lexikont tanulmányoztam át, most már a szerkesztő szemével! Persze, ez csupán a milyenségre vonatkozik. A lényeg az: sok mindent első alkalommal kell megfogalmaznunk, mégpedig a lexikonok világosságával, tárgyszerű tömörségével egy olyan korról, amely még csak félmúlt. Csak egyetlen példa: olyan személyeket értékelni, pontos helyüket kijelölni az eseményekben, akik még közöttünk élnek... Nagyon nehéz. — Hogyan indult meg a tényleges munka? — Mindenekelőtt két alapvető dolgot kellett tisztázni: az időhatárokat és a tartalmat. Mert az antifasiszta harc már korábban, a spanyol polgárháborúval megkezdődött. Végül is az illetékes intézetekkel közösen úgy döntöttünk, csak 1941—45 időszakát vizsgáljuk, és ez benne lesz a címben is. Tehát a magyar ellenállásról lesz szó, de a legszükségesebb nemzetközi események, fontos személyiségek is egy-egy címszavat kapnak majd. Ami a tartalmat illeti: a könynyebb út az lett volna, ha a szerkesztő bizottság az eddig megjelent publikációk alapján jelöli ki a címszavakat. A tudományos igény miatt mégis a nehezebben járható utat választottuk és forrásokból gyűjtöttünk. — Milyen útmutatók segítségével? — A főbb kategóriák szerint. Ezek: személyek, tárgyak (haditechnikai eszközök, ruházat, kitüntetések stb.), szervezetek, egyesületek, bizottságok, tömörülések, mozgalmak, pártok, intézmények, szervezett antifasiszta csoportok, események, fogalmak, megyék. Ez utóbbi lehetőséget ad egy-egy vidék e négy év alatti történetének áttekintésére is. — Így született meg a hétezer cédula? — Igen. Ebből szűkítettük le azután az 1100 címszavat, ugyanis ennyi kerülhet bele a 30 ívre tervezett kötetbe. — És a belső arányok? Nem mindegy, miről, hány sort ír egy lexikon. — A hétezer cédula módszere arra is jó volt, hogy felmérjük az összefüggéseket és az arányokat. Ezt kellett átvinni a címszavakra is. Hogy érthető legyek: céduláink 47 százaléka személyről szól. Tehát a címszavak fele is személyekről szól majd. Természetes, hogy az egyes személyek jelentősége igen különböző. Ezért három kategóriába soroltuk a címszavakat. Az „A” 36 sor lesz, a „B” 24, a „C” 12. De az is logikus, hogy történeti eseményekről többet kell írni, mint egyénekről. Ezért általában 12 sorral többet szánunk rájuk, így az ,.A” besorolású esemény például 48 sort kap. Itt a lista a szerkesztő asztalán. Nézzük csak. „A” besorolású személy: Kiss János altábornagy, jelenség: a cseh ellenállási mozgalom. „C” kategóriába tartozik például Pápai Béla, illetve a mátyásföldi csoport. — Ez a végleges lista? — Igen. De előbb még a címszavak jegyzékét, a lexikont készítő három intézetben megvitatták. Felülvizsgálta az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztősége is. Sokat segített a Partizán Szövetség, főleg a személyekkel kapcsolatban. Végül ismét a szerkesztő bizottság elé került vissza, s így született meg most már a végleges címszóterv. Ez itt. Ennek alapján írjuk a lexikont. — Kik írják? — Bátran mondhatom, a szakterület ismert kutatói. Mind a negyven szerző a maga kutatási területének legjobban megfelelő címszavakat írja. Lexikonunk feladata, hogy a jelenlegi kutatás szintjén integrálja, értékelje a magyar antifasiszta mozgalom 1941—45 közötti anyagát. Hasznos tudományos kézikönyvet akarunk letenni az asztalra. Lukács Teréz Nyár közepén hó elején július 1-től július 8-ig 20%-os árengedmény Többféle női, férfi- és gyermekszandál kapható a CORSO Cipőáruházban és a CORSO cipőüzletekben 20%-os árengedménnyel. Figyelje kirakatainkat! Corso cipőben, Corso cipővel jól jár!