Esti Hírlap, 1980. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1980-12-01 / 282. szám
Elektronikai újdonságok A Vilati szerkesztési főosztályán az idén megkezdték az úgynevezett moduláris elektronikai szerkezetrendszer fejlesztését. Céljuk, hogy a különböző irodákba telepített berendezések egységes, esztétikus megjelenésű, a gyári technológiához illeszkedő szerkezetrendszert alkossanak. A mérnökök mellett ipari formatervező művész is részt vesz a munkában. Egyik felvételünkön egy körülbelül négytenyérnyi részegység látható, amely nélkül elképzelhetetlen ez a korszerű elektronikai berendezés. Az Unimeric 200 CNC-n méréseket végeznek. Kellemes, célszerű köntösbe bújtatták a minden információt matematikailag feldolgozni tudó elektronikai rendszert. (Bozsán Endre felvételei) Otthonra lel a madárvilág A kereken száz négyzetkilométer nagyságú területet borító kiskörei tárolótó az idei jelek szerint paradicsoma lesz az Alföld utóbbi évtizedekben megcsappant vízimadárvilágának. A hatalmas, mesterséges tó vízéből egyes magasabb területek szigetenként, illetve félszigetként emelkednek ki. Ezeken helyezik el a tó medréből kikotort iszapot, majd a természetes növényzetet mesterséges telepítéssel is gazdagítják. A csendes, romantikus terület a hortobágyi puszta közelében máris tömegével vonzza a vízimadárvilágot. Természeti műremek mindahány Meddőhányók kőrózsái Erre hullámzott az őstengeri Öröm a kutatóknak Gazdag zsákmányra leltek gánti gyűjtőútjukon a Komárom megyei Művelődési Központ geológiai szakkörének tagjai. Rendkívül szép „alabástrom-virágokra„, muzeális értékű gipszkristály-rózsákra bukkantak a régi gánti bauxitbányák meddőhányóin. GEOLÓGIAI ÓRAKÉNT Ez — a marsbéli tájat idéző — magas sziklafalakkal, mély kráterekkel tagolt vöröses talajú vidék nemcsak bauxitbányájának köszönheti hírnevét. Az őslénytan és a geológia tudományának művelői világszerte számon tartják a Vértes hegység déli lábánál megbúvó bányászfalut. A „magyar ezüst” mélyvörös érctömegét ugyanis itt néhol 60—80 méter vastag tengeri-szárazföldi eredetű üledék takarja. A réteslagckánt egymásra terülő kőzetrétegek ugyanis geológiai óraként mutatják az évmilliók ködébe vesző földtörténeti események egyes fejezeteit. Bizarr formájú megkövesedett csigák és kagylók tudósítanak az ötvenmillió éve itt hullámzott őstenger állatvilágáról, agyagrétegekbe zárt virágporszemcsékből, növényi lenyomatokból lehet következtetéseket levonni a távoli múltban uralkodott éghajlati viszonyokról is. Ezen a vidéken „teremnek” a híres gipszkristály - virágok is, amelyek újra meg újra megdobogtatják az ásványgyűjtők szívét. Érdekessége a gánti lelőhelynek, hogy időről időre teljesen kimerül, majd ismét újjászületik. A csapadékos időszakokban ugyanis a víz mély árkokat szánt a meddőhányók oldalában és így felszínre kerülnek a mélyebben rejtőző gipsz- és piritkristályok. Ezek a szemre is szép kőrózsák a föld mélyének boszorkánykonyhájába kalauzolják el a geokémiai tudományban jártas szakembereket. A bonyolult vegyi folyamatok során, amelyeknek az ékszerként csillogó kristályrózsák születésüket köszönhetik, először az aranyosan csillogó pirít jön létre a rétegek között lefolyó érces oldatokból, vagy egyes baktériumok különös anyagcseréjének hatására. Aztán a kápráztatóan csillogó piritkristályok lassan „elöregednek”, oxidálódnak, s pusztulásuk termékeként kénsav hatol a környező rétegekbe. Ha pedig a kénsav útjában mésztartalmú kőzetekre talál, megszületik a természet új „művészi alkotása”, a gipszkristály. TUDÁST SZOLGÁL • A tatai szakkör tagjai nem csupán gyönyörködnek a gyűjtőútjukon talált pompás gipszkristályokban, hanem az ismeretterjesztés szolgálatába állítják őket. A természet szeszélyének alkotásai a Megyei Művelődési Központ tárlóinak anyagát gazdagítják. Ráth Erzsébet NINCS NYUGDÍJA AZ ASSZONYNAK Mennyi legyen a tartásdíj? Legfelsőbb Bírósági döntés egy válóperes ügyben Húszévi házasság után, amelyből két gyermek származott, az asszony válópert indított és kérte a bíróságot: kötelezzék férjét havi 1400 forint házastársi tartásdíj fizetésére. Az asszony kérését azzal indokolta, hogy sohasem volt alkalmazásban, háztartási és gyermeknevelési feladatait látta el, nyugdíja nincs. Egészségi állapota miatt dolgozni nem tud, férjének viszont havi 5500 forint fizetése van. A beszerzett orvosszakértői vélemény szerint az asszony 40 százalékban csökkent munkaképességű, nagyobb fizikai megterheléssel járó munkát nem tud végezni, csak könnyebb háztartási teendőket láthat el. Valamilyen munka megtanulására már nem alkalmas, de lakóhelyén csökkentett munkaidőben, könnyű fizikai munkát vállalhat. A járásbíróság a házasságot felbontotta, a lakáshasználatot megosztotta közöttük és a férjet a peresített havi 1400 forint házastársi tartásdíj fizetésére kötelezte. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. A döntésnek a tartásdíj összegére vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új bizonyítási eljárást rendelt el. A házasság felbontása esetén házastársi tartásdíjat az követelhet, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha érdemtelenné vált — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A tartás mértéke a rászorultsághoz igazodik. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van az igénylő egészségi állapotának, családi viszonyainak. Az orvosszakértő véleménye aggályos, ezért a még szükséges felvilágosítás megadására fel kell hívni, és ha ez nem vezetne eredményre, más szakértőt kell meghallgatni. Elengedhetetlen annak tisztázása is, hogy az asszony tudna-e valamilyen munkát végezni, továbbá, hogy munkaképesség-csökkenése a megélhetéséhez szükséges jövedelem elérésében mennyiben gátolja. Ennek megállapításánál a helyi adottságokat is figyelembe kell venni. Amennyiben megfelelő munkalehetőség van, csak kiegészítő tartást igényelhet. Az asszony nős fiával él együtt. Nincs tisztázva, hogy a háztartásban munkáját mennyiben hasznosítja, vagy csupán unokájára felügyel. A volt férj arra is hivatkozott, hogy a házhoz tartozó gyümölcsösből elvált feleségének jelentős jövedelme származik. Az új eljárásban ezt is tisztázni kell. (h. e.) IPAR-MEZOGAZDASAG Sörgyári km A mezőgazdaság felé terjeszkedik a söripar; az évente négymillió hektó italt termelő Kőbányai Sörgyár a viszonylag szűkös fejlesztési lehetőségeit úgy egészíti ki, hogy mind több — kölcsönös anyagi előnyökkel biztató — kooperációt létesít e tsz-ekkel, állami gazdaságokkal. , Az idén több mint 500 ezer hektó sört palackoztak a sörgyár és a mezőgazdasági nagyüzemek közös létesítményei, jól kiegészítve az állami ipar termelését, kínálatát. Az élelmiszeripari vállalatok jobbára gépelt kölcsönzésével segítették partnereiket, a söripar kezdeményezése most magasabb szintű együttműködésre jelez készséget. A létesítmények gépeit ugyan továbbra is az üzem biztosítja, viszont a mezőgazdasági partner is hoz anyagi áldozatot a közös munka sikeréért. Többnyire már meglevő épületeket alakítanak át, sőt esetenként a gépvásárlásba is besegítenek. A közös létesítményeik beruházási költsége mintegy 150 millió forint. Hasonló teljesítményű önálló palackozóüzem — a szakemberek szerint — legalább kétszer ennyibe került volna. Mérsékelte a kiadásokat, hogy a vidéki gazdaságok saját építőbrigádjaikkal hozták rendbe a kiszemelt épületeket, Monoron egy régebbi faipari üzemet, Detken egy korábbi magtárat, Gyöngyösdomoszlón pedig a borpalackozó egyik szárnyrészét. A palackozóüzemek hálózatát továbbfejlesztik. A Kőbányai Sörgyár két további nagyüzemmel tárgyal a vidéki hálózat bővítéséről. Lehetőséget keresnek arra is, hogy a kooperáció továbbfejlesztéseként a korszerűbb technológiát alkalmazó telepek — természetesen még nagyobb anyagi érdekeltség mellett — a sör forgalmazásába is bekapcsolódjanak. (MTI) • • Legyen az ön szerencseizma: a 13-as! Vegyen részt a Ruhatisztító Szövetkezet „Szerencse 13” elnevezésű játékán. Még 13 napig, december 13-ig minden 100 forint vállalási értéket elérő vegytisztítás után nyereményszelvényt kap, amellyel színes televíziót és számos értékes vásárlási, illetve tisztítási utalványt nyerhet. Kérjen tájékoztatót ш A TISZTÍTÓ a Ruhatisztító Szövetkezet felvevőhelyein!