Esti Hírlap, 1981. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

PÁLYAVÁLASZTÓKNAK Minifórumok a Tini-klubban Tizennégy éves korban kell pályát választaniuk a gyerekeknek. Erre azonban céltudatosan, jó előre, fo­kozatosan elő kell készülni. Segíthet ebben szülő, ta­nár és barátok, de senkitől sem várható el, hogy száznál is több szak­mát, több ezernyi mun­kakört, foglalkozást is­merjen és élményszerűen ismertessen a gyerekek­kel. Rossz gyakorlat: utolsó percre halasztani — halo­gatni — a döntést, a vá­lasztást. Ennek megelőzé­sére érdekes kezdeménye­zés látott napvilágot a XI. kerületben. A Budapesti Művelődési Központ Tini klubja pályaválasztási mi­nifórumokat szervez VI— VII. osztályosok számára. Az összesen hét előadásból álló sorozatban egyebek között — pályakörönként — az egészségügyet, a ke­reskedelmet, a műszer­ipart és más pályákat mu­tatnak be — a hagyomá­nyostól eltérő formában. A szakszerűség érdekében pályaválasztási szakem­bert hívtak segítségül a foglalkozások vezetéséhez. A ma kezdődő sorozat el­ső témája a közlekedési munkakör. A klubfoglalkozás­ meghí­vottai között találjuk — mások mellett — például a vasútforgalmi szakközépis­kola képviselőjét, a repülő­gép-szerelőket képző kö­zépiskola tanárát. A Buda­pesti Közlekedési Vállalat mind a forgalomirányítás, mind a vállalatoknál okta­tott csaknem húsz szakma bemutatására vállalkozik. Szakmaismertető filmeken mutatják be a vállalat — s az ott dolgozók — tevé­kenységét. DESDEMONA, HABLEÁNY ÉS A BŐGŐSÖK Messzire vitte hangját a víz Múlt és jövő ♦ A dunai hajózás múzeuma Széchenyi István Desde­­mónája, fiának Hableánya, a hangját messze hallató bőgős hajó és még sok-sok modell sorakozik Eszter­gomban a nemrég megnyílt Magyar Vízügyi Múzeum­ban. Időrendben a bemuta­tott római hajóépítő, fa­megmunkáló szerszámok a legrégibbek. A római ura­lom idején ugyanis már hajóhad is védte az erődök láncolatával megerősített Duna-vonalat, a limest. Jól értettek a hajózáshoz a népvándorlás kori hunok és az avarok is. RABOK VONTATTÁK A magyar uralkodók kezdettől számottevő hadi- és szállító hajórajt tartot­tak fenn. Már I. István ki­rály hajón hozatta az er­délyi sót, a Maroson és a Szamoson át, az ország­­belsejébe. A dunai hajósok első társulása a XIII. szá­zadban jött létre. Első ha­jójuk Buda és Bécs között közlekedett. A XV. század közepén Nándorfehérvár ostrománál megjelentek a Dunán a török hajók, s amikor 1521- ben elfoglalták a várost, megnyílt számukra a hajó­út az ország belseje felé. Látható a múzeumban egy középkori török naszád modellje, és több hajócsata metszetének másolata, köz­tük Esztergom 1594-es ost­romáé. A sajkák, a naszádok, a gályák evezőkkel, segédvi­torlákkal haladtak, az áru­szállító dereglyéket viszont általában emberi vagy ál­lati erővel vontatták. A kincstári hajókat még a XVIII. században, II. Jó­zsef uralkodása alatt is ra­bok húzták. Ez az emberte­len munka még később is, egészen a XIX. század kö­zepéig kenyérkereső fog­lalkozást jelentett a Duna­­menti falvak nincstelen né­pének. Az első dunai gőzhajó, a Bernhard Antal pécsi pol­gár tervezte Carolina fényképét is­­ kiállították. Ez a gőzös 1817-ben indult útjára, eleinte vontatóként működött, majd átkelőhajó volt Pest, a Margitsziget és Buda között. 1829-ben ala­kult meg a rendszeres for­galmat lebonyolító Császá­ri és Királyi Első Szaba­dalmazott Duna-gőzhajózá­­si Társaság, a DDSG. A múzeumban 1840-es menet­rendje látható. A gőzhajózás megköve­telte a hajóutak megújítá­sát, karbantartását. Ehhez vásárolta Széchenyi István a Vidra nevű gőzkotrót, amelynek modelljét ugyan­csak kiállították. A dunai gőzhajózás fáradhatatlan szervezője és fejlesztője kezdeményezte a Vaskapu csatornázását is. Több itt dolgozó munka- és kotró­­hajó modellje is látható a múzeum kiállításán. A Vaskapun áthaladó első gőzhajó az Argó volt, ké­sőbb a DDSG járatai rend­szeresen közlekedtek Bécs és az Al-Duna, valamint az Al-Duna és a torkolat, illetve Konstantinápoly között. ÁTSZELIK A KONTINENST A hajóépítés is korán megbecsült foglalkozássá vált Magyarországon. Köz­pontja Komárom lett. Jó néhányat kiállítottak az it­teni hajóépítő telep közép­kori hajóácsszerszámai közül. A XIX. század ele­jén újra felvirágzott Ko­márom hajóipara. Erről tanúskodik a kiállításon egy korabeli metszetmáso­lat, s láthatók a hajóács­­telep, a superplacc szer­számai is. Itt készült a dunai hajózás különleges jelzőeszköze, a víziduda. Eredetiben mutatják be a fűzfából gyártott, a hajóhoz gúzzsal erősített, vízre fek­tetett „hangszert”, amellyel a vontatást irányították. Hangját messzire elvitte a víz. Bemutatja a kiállítás a jövőt is, amely a Rajna— Majna—Duna víziútrend­szer létesítésével új távla­tot ígér a dunai hajózás­nak. Az Északi- és a Feke­te-tengert összekötő transz­kontinentális víziúthoz a hazai hajógyártás már ki­alakította megfelelő hajó­típusát, az Európa nevet viselő, 1300 tonnás teher­szállító uszályhajót. A mú­zeumban ennek modellje is látható. Berde Éva 4 1981. január 27., kedd Műemlékek védelmére Városok, falvak értékei­nek feltérképezésére moz­gósítják a társadalmi erő­ket Győr-Sopron megyé­ben. A Hazafias Népfront nemrégen megalakult mű­emléki albizottsága szám­ba veszi most a megye épí­­­tészeti, szobrászati és ipar­történeti emlékeit és tájé­kozódik a védett műemlék épületek állapotáról. Ehhez a munkához kérte a nép­front a lakosság közremű­ködését. A felméréshez szükséges adatlapokat már el is küldték a községek­be és a megye két kisváro­sába, Kapuvárra és Csor­nára. A társadalmi munka­társak szemrevételezik a műemlékeket, a műemlék jellegű és a városkép meg­őrzése végett oltalmazandó épületeket és az adatlapo­kon helyzetjelentést adnak küllemükről, állagukról. Az információk alapján a mű­emléki albizottság javasla­tot tesz az Országos Mű­emléki Felügyelőségnek a helyreállítások sorrendjére, felhívják az illetékesek fi­gyelmét arra, hogy hol van szükség azonnali beavatko­zásra. (MTI) A PESTI FÁK Hatszázezer lombos jó barát Barátainkról — idézőjel nélkül is mondhatjuk — a pesti fákról írnak a Fővá­rosi Kertészeti Vállalat szakemberei, a kertészek és kertbarátok újságjába. Mi mindent kapunk a pesti fáktól? Az éltető friss levegőt, hisz „természetes oxigén­gyárak”. A budapesti köz­területek állománya körül­belül 30 millió lombköbmé­ter, évente 12 millió kilo­gramm oxigént termelnek.­­De ez a mennyiség nem tel­jes, hisz az erdők, a kertek jóval több oxigént termel­nek. De nemcsak oxigént termelnek, nagyjából ugyanennyi szén-dioxidot is semmisítenek meg. De az is kiszámítható, mennyi port kötnek le. A Köjál adata: a főváros területén száz, százhúszezer tonna por keletkezik éven­te. A közterületek és ker­tek ennek mintegy hetven száz?1/W­-át lekötik. A szakember „klímaha­tásról” beszél. Mi úgy mondjuk: hűs árnya védel­mez a nagy melegben. A napsugarak körülbelül 20 , százalékát a falevelek vis­­szaverik, és a sugárzó ener­gia 70 százalékát elnyelik. Megállapították: a váro­siasodás hátrányai közt legveszélyesebb a zajárta­lom. (A különböző hőhatá­sokra szervezetünk már fel­készült, a zajhatásokra még nem fejlődött ki bennünk a védekezőkészség.) Mérések bizonyítják: a háromszin­tes növénytakaró az utcai zajból 6—8 decibelt felfog. A tömött 1 méter átmérőjű növényfelület jobban szi­geteli a zajt, mint a kőfal. A kutató, dr. Radó Dezső írja: „a levélzet, a hanghul­lámokat nemcsak visszave­ri, hanem mozgása meg­nyugtató hangot ad, amit hangelfedés jelenségnek hívnak”. A pesti fák — ezt keve­sen ismerik — megakadá­lyozzák az úttest rezgésé­nek rongáló hatását. A gyökerekkel átszőtt földte­rület mérsékeli a vakolat és a falak repedését. Ahol nincsenek fasorok, ott a házak jobban szenvednek a forgalomtól. A fővárosnak 1700 hektár parkterülete és körülbelül 600 ezer lombos fája van. Fai A Vidám Parkban a tava­szi nyitásra készülnek. Az M3-as út fővárosi csatlako­zásának építése miatt le­bontják a repülőt. Áttele­pítésre nincs mód, pótlásá­ra a Vidám Park modern, űrhajóra emlékeztető játé­kot rendelt Olaszországból. A főszezon kezdetére re­mélhetőleg megérkezik. Több mint tíz külső kivite­lező vállalat dolgozik most itt, köztük a Fővárosi 4-es számú Építőipari Vállalat, amely a hullámvasút fa­szerkezetének felújítását végzi. (Wormser felv.) MUNKAVÉDELEM, KÖZLEKEDÉS VETÉLKEDŐ FIATALOKNAK Munkavédelmi és közle­kedésbiztonsági vetélkedőt hirdetett meg a Szakszer­vezetek Budapesti Tanácsa, a KISZ Budapesti Bizottsá­ga és a Fővárosi Közleke­désbiztonsági Tanács, amelynek döntését az idén júniusban rendezendő III. szakszervezeti ifjúsági na­pok keretében tartják. A vetélkedő — amelyen a budapesti vállalatok, in­tézmények és szövetkezetek háromtagú, fiatalokból álló csapatai indulhatnak —ko­rántsem öncélú. Hiszen az elmúlt évek baleseti sta­tisztikái azt bizonyítják: csaknem minden második üzemi balesetnek fiatalok az áldozatai. Ennek egyik fő oka pedig kétségen kí­vül a munkavédelmi isme­retek hiánya. Igen hasznos lenne tehát, ha minél többen indulná­nak a vetélkedőn, ahol ál­talános munkavédelmi is­mereteikből, az elektro­mosság, a vas- és fémipar, az anyagmozgatás és a fa­ipari berendezések bizton­ságtechnikájából s termé­szetesen az elsősegélynyúj­tás és a közlekedésbizton­ság alapvető tudnivalóiból kell számot adniuk a részt­vevőknek. A jelentkezési határidő: január 30.

Next