Esti Hírlap, 1981. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
PÁLYAVÁLASZTÓKNAK Minifórumok a Tini-klubban Tizennégy éves korban kell pályát választaniuk a gyerekeknek. Erre azonban céltudatosan, jó előre, fokozatosan elő kell készülni. Segíthet ebben szülő, tanár és barátok, de senkitől sem várható el, hogy száznál is több szakmát, több ezernyi munkakört, foglalkozást ismerjen és élményszerűen ismertessen a gyerekekkel. Rossz gyakorlat: utolsó percre halasztani — halogatni — a döntést, a választást. Ennek megelőzésére érdekes kezdeményezés látott napvilágot a XI. kerületben. A Budapesti Művelődési Központ Tini klubja pályaválasztási minifórumokat szervez VI— VII. osztályosok számára. Az összesen hét előadásból álló sorozatban egyebek között — pályakörönként — az egészségügyet, a kereskedelmet, a műszeripart és más pályákat mutatnak be — a hagyományostól eltérő formában. A szakszerűség érdekében pályaválasztási szakembert hívtak segítségül a foglalkozások vezetéséhez. A ma kezdődő sorozat első témája a közlekedési munkakör. A klubfoglalkozás meghívottai között találjuk — mások mellett — például a vasútforgalmi szakközépiskola képviselőjét, a repülőgép-szerelőket képző középiskola tanárát. A Budapesti Közlekedési Vállalat mind a forgalomirányítás, mind a vállalatoknál oktatott csaknem húsz szakma bemutatására vállalkozik. Szakmaismertető filmeken mutatják be a vállalat — s az ott dolgozók — tevékenységét. DESDEMONA, HABLEÁNY ÉS A BŐGŐSÖK Messzire vitte hangját a víz Múlt és jövő ♦ A dunai hajózás múzeuma Széchenyi István Desdemónája, fiának Hableánya, a hangját messze hallató bőgős hajó és még sok-sok modell sorakozik Esztergomban a nemrég megnyílt Magyar Vízügyi Múzeumban. Időrendben a bemutatott római hajóépítő, famegmunkáló szerszámok a legrégibbek. A római uralom idején ugyanis már hajóhad is védte az erődök láncolatával megerősített Duna-vonalat, a limest. Jól értettek a hajózáshoz a népvándorlás kori hunok és az avarok is. RABOK VONTATTÁK A magyar uralkodók kezdettől számottevő hadi- és szállító hajórajt tartottak fenn. Már I. István király hajón hozatta az erdélyi sót, a Maroson és a Szamoson át, az országbelsejébe. A dunai hajósok első társulása a XIII. században jött létre. Első hajójuk Buda és Bécs között közlekedett. A XV. század közepén Nándorfehérvár ostrománál megjelentek a Dunán a török hajók, s amikor 1521- ben elfoglalták a várost, megnyílt számukra a hajóút az ország belseje felé. Látható a múzeumban egy középkori török naszád modellje, és több hajócsata metszetének másolata, köztük Esztergom 1594-es ostromáé. A sajkák, a naszádok, a gályák evezőkkel, segédvitorlákkal haladtak, az áruszállító dereglyéket viszont általában emberi vagy állati erővel vontatták. A kincstári hajókat még a XVIII. században, II. József uralkodása alatt is rabok húzták. Ez az embertelen munka még később is, egészen a XIX. század közepéig kenyérkereső foglalkozást jelentett a Dunamenti falvak nincstelen népének. Az első dunai gőzhajó, a Bernhard Antal pécsi polgár tervezte Carolina fényképét is kiállították. Ez a gőzös 1817-ben indult útjára, eleinte vontatóként működött, majd átkelőhajó volt Pest, a Margitsziget és Buda között. 1829-ben alakult meg a rendszeres forgalmat lebonyolító Császári és Királyi Első Szabadalmazott Duna-gőzhajózási Társaság, a DDSG. A múzeumban 1840-es menetrendje látható. A gőzhajózás megkövetelte a hajóutak megújítását, karbantartását. Ehhez vásárolta Széchenyi István a Vidra nevű gőzkotrót, amelynek modelljét ugyancsak kiállították. A dunai gőzhajózás fáradhatatlan szervezője és fejlesztője kezdeményezte a Vaskapu csatornázását is. Több itt dolgozó munka- és kotróhajó modellje is látható a múzeum kiállításán. A Vaskapun áthaladó első gőzhajó az Argó volt, később a DDSG járatai rendszeresen közlekedtek Bécs és az Al-Duna, valamint az Al-Duna és a torkolat, illetve Konstantinápoly között. ÁTSZELIK A KONTINENST A hajóépítés is korán megbecsült foglalkozássá vált Magyarországon. Központja Komárom lett. Jó néhányat kiállítottak az itteni hajóépítő telep középkori hajóácsszerszámai közül. A XIX. század elején újra felvirágzott Komárom hajóipara. Erről tanúskodik a kiállításon egy korabeli metszetmásolat, s láthatók a hajóácstelep, a superplacc szerszámai is. Itt készült a dunai hajózás különleges jelzőeszköze, a víziduda. Eredetiben mutatják be a fűzfából gyártott, a hajóhoz gúzzsal erősített, vízre fektetett „hangszert”, amellyel a vontatást irányították. Hangját messzire elvitte a víz. Bemutatja a kiállítás a jövőt is, amely a Rajna— Majna—Duna víziútrendszer létesítésével új távlatot ígér a dunai hajózásnak. Az Északi- és a Fekete-tengert összekötő transzkontinentális víziúthoz a hazai hajógyártás már kialakította megfelelő hajótípusát, az Európa nevet viselő, 1300 tonnás teherszállító uszályhajót. A múzeumban ennek modellje is látható. Berde Éva 4 1981. január 27., kedd Műemlékek védelmére Városok, falvak értékeinek feltérképezésére mozgósítják a társadalmi erőket Győr-Sopron megyében. A Hazafias Népfront nemrégen megalakult műemléki albizottsága számba veszi most a megye építészeti, szobrászati és ipartörténeti emlékeit és tájékozódik a védett műemlék épületek állapotáról. Ehhez a munkához kérte a népfront a lakosság közreműködését. A felméréshez szükséges adatlapokat már el is küldték a községekbe és a megye két kisvárosába, Kapuvárra és Csornára. A társadalmi munkatársak szemrevételezik a műemlékeket, a műemlék jellegű és a városkép megőrzése végett oltalmazandó épületeket és az adatlapokon helyzetjelentést adnak küllemükről, állagukról. Az információk alapján a műemléki albizottság javaslatot tesz az Országos Műemléki Felügyelőségnek a helyreállítások sorrendjére, felhívják az illetékesek figyelmét arra, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. (MTI) A PESTI FÁK Hatszázezer lombos jó barát Barátainkról — idézőjel nélkül is mondhatjuk — a pesti fákról írnak a Fővárosi Kertészeti Vállalat szakemberei, a kertészek és kertbarátok újságjába. Mi mindent kapunk a pesti fáktól? Az éltető friss levegőt, hisz „természetes oxigéngyárak”. A budapesti közterületek állománya körülbelül 30 millió lombköbméter, évente 12 millió kilogramm oxigént termelnek.De ez a mennyiség nem teljes, hisz az erdők, a kertek jóval több oxigént termelnek. De nemcsak oxigént termelnek, nagyjából ugyanennyi szén-dioxidot is semmisítenek meg. De az is kiszámítható, mennyi port kötnek le. A Köjál adata: a főváros területén száz, százhúszezer tonna por keletkezik évente. A közterületek és kertek ennek mintegy hetven száz?1/W-át lekötik. A szakember „klímahatásról” beszél. Mi úgy mondjuk: hűs árnya védelmez a nagy melegben. A napsugarak körülbelül 20 , százalékát a falevelek visszaverik, és a sugárzó energia 70 százalékát elnyelik. Megállapították: a városiasodás hátrányai közt legveszélyesebb a zajártalom. (A különböző hőhatásokra szervezetünk már felkészült, a zajhatásokra még nem fejlődött ki bennünk a védekezőkészség.) Mérések bizonyítják: a háromszintes növénytakaró az utcai zajból 6—8 decibelt felfog. A tömött 1 méter átmérőjű növényfelület jobban szigeteli a zajt, mint a kőfal. A kutató, dr. Radó Dezső írja: „a levélzet, a hanghullámokat nemcsak visszaveri, hanem mozgása megnyugtató hangot ad, amit hangelfedés jelenségnek hívnak”. A pesti fák — ezt kevesen ismerik — megakadályozzák az úttest rezgésének rongáló hatását. A gyökerekkel átszőtt földterület mérsékeli a vakolat és a falak repedését. Ahol nincsenek fasorok, ott a házak jobban szenvednek a forgalomtól. A fővárosnak 1700 hektár parkterülete és körülbelül 600 ezer lombos fája van. Fai A Vidám Parkban a tavaszi nyitásra készülnek. Az M3-as út fővárosi csatlakozásának építése miatt lebontják a repülőt. Áttelepítésre nincs mód, pótlására a Vidám Park modern, űrhajóra emlékeztető játékot rendelt Olaszországból. A főszezon kezdetére remélhetőleg megérkezik. Több mint tíz külső kivitelező vállalat dolgozik most itt, köztük a Fővárosi 4-es számú Építőipari Vállalat, amely a hullámvasút faszerkezetének felújítását végzi. (Wormser felv.) MUNKAVÉDELEM, KÖZLEKEDÉS VETÉLKEDŐ FIATALOKNAK Munkavédelmi és közlekedésbiztonsági vetélkedőt hirdetett meg a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a KISZ Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács, amelynek döntését az idén júniusban rendezendő III. szakszervezeti ifjúsági napok keretében tartják. A vetélkedő — amelyen a budapesti vállalatok, intézmények és szövetkezetek háromtagú, fiatalokból álló csapatai indulhatnak —korántsem öncélú. Hiszen az elmúlt évek baleseti statisztikái azt bizonyítják: csaknem minden második üzemi balesetnek fiatalok az áldozatai. Ennek egyik fő oka pedig kétségen kívül a munkavédelmi ismeretek hiánya. Igen hasznos lenne tehát, ha minél többen indulnának a vetélkedőn, ahol általános munkavédelmi ismereteikből, az elektromosság, a vas- és fémipar, az anyagmozgatás és a faipari berendezések biztonságtechnikájából s természetesen az elsősegélynyújtás és a közlekedésbiztonság alapvető tudnivalóiból kell számot adniuk a résztvevőknek. A jelentkezési határidő: január 30.