Esti Hírlap, 1981. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

A magam részéről sokat vártam indulásakor a hétfő esténként jelentkező Tár­salgótól. S elsősorban azt reméltem, amit címe is ígért: társalgást, meghívott vendégekkel, érdekes sze­mélyiségekkel rendezett olyan beszélgetést, amely­ben az éppen aktuális iro­dalmi, művészetpolitikai események és a mindenna­pi élet dolgai kerülnek elő, majd az elmondottakhoz kapcsolódva fölhangzik egy-egy vers vagy prózai mű részlet. Azt is gondol­tam, hogy előbb-utóbb e programnak lesznek olyan műsorvezető házigazdái, akik képesek az említett okos társalgásokat határo­zottan kézben tartani, vagyis a maguk személyi­ségével arcot, karaktert for­málni. De hát úgy látszik, ezt hiába várjuk a Társal­gótól, a program ilyen szán­dékot nem is mutat. Lát­hatóan minden távlati ter­vezés nélkül, teljesen ötlet­szerűen jönnek össze azok a jó vagy semmit­mondó riportok, amelyek alkalomadtán elhangzanak. És hogy miért épp ebben a műsorban? Azt nem sejt­hetjük, mivelhogy a ripor­tok jellegén sem látszik, hogy irodalmi-művészeti társalgóműsor számára ké­szültek volna. A tegnap esti adást is ez jellemezte, és még valami: egy-két, ér­dekesebb beszélgetés kivé­telével (ilyen volt például a Farkaslakán élő Tamási Gáspárral készített interjú) az unalom, a szerkesztői fá­radtság, a semmitmondás volt a főszereplő. (hm) Wajda és Malraux Andrzej Wajda részt vett A karmester című új film­je díszbemutatóján, Pá­rizsban, majd sajtókonfe­rencián nyilatkozott legkö­zelebbi terveiről. Elmond­ta: filmre viszi A Danton ügy című lengyel drámát, amelynek egyik kiváló szín­házi előadását, Wajda ren­dezésében, 1978 telén a bu­dapesti közönség is láthat­ta a Vígszínházban. (Ma­gyar tévéjáték is készült belőle.) Megfilmesíti továb­bá André Malraux — a spa­nyol polgárháborúban ját­szódó — A remény című re­gényét. (Ebből 1938-ban ké­szült már egy francia film­­változat, amelyet a szerző maga rendezett és azt nem­rég sugározta a Magyar Te­levízió.) ELŐKÉSZÍTŐ DIÁKSZEMINÁRIUM Azt is megtanulni, amiből nem kell vizsgázni Készülődés az ezredfordulóra Előkészítő diákszeminá­riumot rendeztek Szent­endrén. A résztvevők a pe­dagógusjelöltek és művé­szeti főiskolások nyári egyetemét készítették elő. E kurzusok — immár a ne­gyedikre került sor — az MTA távlati oktatási el­képzeléseire épülnek. Azok­ra, amelyekről Szentágothai János így fogalmazott: „a tudományos és technikai forradalom kihívására min­den társadalom olyan mér­tékben lesz képes ... vála­szolni, amennyire és amennyiben arra iskolai, oktatási rendszere képessé teszi.” Tíz napra — Mi szükségük van az egyetemistáknak nyári egyetemre? — Hogy megtanulják azt is, amiből ma még nem kell vizsgázniuk — mondja dr. Poszler György egye­temi docens, e kurzusok igazgatója. — Tíz-tíz nap­ra találkozunk minden jú­liusban Zsámbékon. Első al­kalommal az Akadémia közoktatási reformtörekvé­seiről szóltak az előadók, folyt a vita. A következő évben részkérdésről, a nyel­vi kommunikációs nevelés­ről tavaly pedig az esztéti­kai képzéssel kapcsolatban hangzottak el vélemények, ellenvélemények. Most az előkészítő diákszeminá­rium alapján a történelmi, társadalmi, politikai neve­lés kérdéseivel foglalkoz­nak a résztvevők, illetve ez­zel együtt másodikként ter­mészettudományi tagozatot is indítunk. — Pedagógusjelöltek és művészeti főiskolások, pon­tosan kik tartoznak közé­jük? — Az óvónő, a tanító- és tanárképző, a négy mű­vészeti főiskola, valamint az egyetemek tanárszakos hallgatói. Nyaranta 60—90 diákot fogadunk Zsámbé­kon, 50-et pedig az előké­szítő szemináriumokon. Tudjuk, ez kevés, de több­re nincs lehetőségünk. Zsú­folt a tíz nap programja. Egymást követik az előadá­sok, szemináriumok, bemu­tatók, viták. A szemeszterek végleges formáját évről év­re az egyetemistákból ez alkalomra verbuválódott munkacsoportok és a sze­mináriumok jegyzőkönyvei alapján az ELTE Közműve­lődési Tanácsadó Szolgálat két munkatársával, Kresz Frigyessel és Priszter And­reával állítják össze. Anya­gi támogatást az ELTE-n keresztül az Országos Köz­­művelődési Tanácstól, a Művelődési Minisztérium­tól, valamint a TIT-től ka­punk. Nyolcadik éve — Demokratikus iskola, a tanítás és tanulás egyetlen egységes folyamatának megteremtése — a jövő ... — Nyolcadik esztendeje foglalkozik az Akadémia azzal, hogy kialakítsa az ez­redforduló szocialista isko­lájának, műveltségi esz­ményének képét. Tavaly nyolc tanulmányt adtak közre Műveltségkép az ez­redfordulón címmel. Az írá­sok a nevelés fejlesztésének szükségességét, lehetséges útjait taglalják. Szólnak az iskolai struktúraváltásról, a pedagógusok szerepéről, a kívánt módszerekről. Ezek­ről vitatkozunk mi nya­ranta. Persze tudni kell, hogy ezek az elképzelések nem tavaly születtek; évek óta ismerjük őket. (Dr. Poszler György is a nyolc tanulmányszerző egyike.) — Tavalyelőtt a nyelvi kom­munikációs neveléssel fog­lalkozó szemeszter gazdája Szépe György volt. Tavaly az esztétikai kultúra kérdé­seit az én­­ irányításommal vitatták meg a részvevők. — Az ezredforduló isko­lájára 1981. nyarán készül­ni, nem túl korai ez? — Nem. Egyrészt mert az idővel rugalmasan bánunk, az ezredforduló nem ponto­san kétezret jelent, más­részt pedig felkészült peda­gógusok nélkül nem lehet előbbrelépni. A tankönyv, a rendelet önmagában ke­vés. Sok használható ötle­tet kaptunk, s remélem, ka­­рцпк a diákoktól. Lelkesek, fogékonyak. Szeretném azt hinni, nem változnak­ meg akkor sem, amikor majd ta­nítani kezdenek. Képesek lesznek megértetni tanít­ványaikkal, hogy a jövőben csupán önálló gondolkodás­sal juthatnak előbbre. A nyári egyetemeken napi gondokkal is foglalkozunk. Tavaly folytak például a közvéleményt foglalkoztató középiskolai irodalomtan­könyvek vitái. Meghívtuk, vendégül láttuk a szerző­ket. Az ellentábor képvise­lőit sajnos nem sikerült ak­kor megnyerni. Lehetősé­geinknek megfelelően min­dig szembeállítjuk egymás­sal a különböző módszere­ket. S hogy a jelenben ma­radjunk, minden alkalom­mal vendégül látjuk az­­Or­szágos Pedagógiai Intézet munkatársait is. A főiskolá­sok, egyetemisták ismerik saját lehetőségeiket, de ar­ra ösztönözzük őket, hogy fokról fokra újítsanak, ala­kítsák azt a területet, ahol munkálkodnak. Fazekas Ágnes 7 AZ ASTORIA SZÁLLODÁBAN Budapest V., Kossuth Lajos u. 19., január 31-én és február 7-én 21 órától hajnal 4 óráig. Megjelenés jelmezben, vagy estélyi ruhában és álarcban. Helyfoglalás: az étteremben, a 173—411-es telefonon, vagy az V., Petőfi Sándor u. 16. sz. alatt, telefonon: 183—393. stt jmn GAR f floms „NE NEVESS KORÁN” Színészek és vendégeik MIT ÍGÉR AZ ÚJ TV-MŰSOR? Új szórakoztató sorozat kezdődik a hónap végén a televízióban: „Ne nevess korán.” Szerkesztője: Fröh­lich Márta. — Mit nyújt az új műsor a nézőknek? — Elsősorban gondtalan szórakozást, negyven-negy­venöt perc vidámságot. Már a másik hasonló já­ték, a „Most mutasd meg” sikere is bizonyította, hogy a nézők igénylik a nevetést és ezt a fajta jóízű szórako­zást.. Emlékszem, annak idején, amikor a „Most mu­tasd meg”-et elkezdtük, jó néhányan vélekedtek úgy, hogy a műsorban nem vesz­nek majd részt a felkért, ismert személyiségek, tart­va attól, hogy a játék során nevetségessé válhatnak. A műsor sikere minket iga­zolt. A meghívottak nagy kedvvel, örömmel vettek részt a játékban. Vitray Tamás, aki az új műsor első forgatókönyvét is ír­ta, felhívta a figyelmün­ket arra, hogy a fő gon­dunk a változatosság le­gyen. Ezért minden adá­sunkban más és más szó­rakoztató és mulatságos elemet építünk be. Ez a játék elsősorban ismert szí­nészek és az általuk válasz­tott civil partnerek együtt­működésére épül majd. — Kik lesznek az első adás részvevői? — Rátonyi Róbert, Vere­bély Iván és vendégeik. De már meghívtuk a követke­ző adásra Szuhay Balázst, Pécsi Ildikót is. — Kik a vendégek? ■— Maradjon ez titok, meglepetés, amely a játék­hoz tartozik. Nem árulha­tom el, hogy kinek a part­­­nere, és miért éppen őt választották. (ny. é.) NEW YORK: FILMKRITIKUSOK DÍJA A huszonöt befolyásos New York-i filmkritikus­ból álló testület — mint minden évben — ezúttal is megszavazta az előző évben játszott filmek kö­zül a legjobbnak a kriti­kusok díját. Robert Red­­ford — aki eddig csak szí­nészként volt közismert — filmet rendezett Ordinary People (Mindennapi embe­rek) címmel, a főszerep­ben Mary Tyllerrel és Do­nald Sutherlanddel. Red­­fordnak ezt a rendezői be­mutatkozását díjazták az 1980-as amerikai filmter­més legjobbjának díjával. A legjobb férfialakítás dí­ját Robert de Nirónak ítélték a Raging Bull (Tomboló bika) című film­ben nyújtott produkciójá­ért, a legjobb női szerep­lő díját pedig a Coal­miner’s Daughter (A szén­bányász lánya) című film­­beni alakításáért Sissy Spacek kapta. A legjobb külföldi film díját a kriti­kusok Alain Resnais Ame­rikai nagybácsim című — a francia filmhéten ná­lunk is bemutatott — filmjének ítélték. Г . *..■ ................ * A Műcsarnokban látható Paál Gyulának, Nyíregyháza festőjének kiállítása. Képünkön a művész, egyik fest­ménye előtt. (MTI Fotó : Horváth Éva felvétele) PSOTA IRÉN Margarida asszony Psota Irén Roberto Athai­­de Margarida asszonyát próbálja a Várszínházban. A brazil szerző monodrá­máját, vagy ahogy a darab műfaját Vámos László, a rendező meghatározta: két leckeóra, 1973-ban mutat­ták be a riói Ipanema Szín­házban. Egy esztendővel később tűzte műsorra a Theatr Montparnasse Annie Girardot-val a főszerep­ben. — Érett embert kíván ez a szerep, csak egy bizo­nyos koron túl lehet elját­szani — mondja a rendező. — És olyan, a nézők számá­ra érdekes személyiséget, aki egymaga képes két fel­vonáson keresztül lekötni a figyelmet. Aki komédiá­ra, tragédiára egyaránt al­kalmas, mert szerepe sze­rint bármennyire démoni, ugyanakkor groteszk figu­rának is kell lenni a szí­nésznek. Ki Margarida asszony? Tanárnő. Hogy milyen sza­kos, az lényegtelen. Ember, aki visszaél a hatalmával. Szexuális vágyain, félel­mein, sérelmein már-már kegyetlen fegyelemmel igyekszik úrrá lenni. Az általános iskola utolsó osz­tályát végző diákokat akar­ná felkészíteni az életre, a következő esztendőre, ami­kor nagykorúvá lesznek. — Margarida vasfegyel­met tart,­ így tanít, magya­rázza a világ dolgait, köz­ben minduntalan eszébe jutnak azok a sebek, ame­lyeket annak idején, a­ ka­tedra másik oldalán ülve, diákként kapott. Kiszolgál­tatottsága, az igazgatótól, s minden fölötte állótól va­ló félelme vezérli, amikor a nála gyengébbek fölött próbál uralkodni. Nyugta­lanító körforgás. — Órákon át egyedül lesz a színpadon, csinált már ilyent? — Egyetlen darabbal nem, de mozaikokból álló önálló estem már volt. Tu­dom, az egészen más. Ott Psota Irén vagyok, aki ver­set, prózát mond vagy éne­kel. Itt egyedül és kizárólag Margarida. Hogy megije­dek-e ettől? Nem. Szeretek „négyszemközt” lenni a kö­zönséggel. Egyébként ebben az esetben nincs közöttünk az a bizonyos képzeletbeli fal. Az osztályom tagjai ugyanis a nézők. Őket taní­tom majd, remélem siker­rel. — Ebben az évadban ez a második szerep? — Igen. A Józsefvárosi Színházban Ugo Betti Bűn­tény a kecskeszigeten című darabjában Agatát ját­szom. A Madách Színház­ba is visszajárok még. Cse­hov Egy perc volt az éle­tünk című darabjában ját­szom. A Margarida asszony be­mutatója február 6-án lesz. (fazekas) □ HAIMAN GYÖRGY Gutenberg- és Tótfalusi Kis Miklós-díjas könyvter­vezőnek és tipográfusnak kiállítása nyílik Miskolcon. A január 29-én délután öt­kor tartandó megnyitót Erdélyi János Tótfalusi Kis Miklós-díjas tipográfus tartja. Fiúk könyve - Lányok könyve Több évi „koedukált” kö­tet után ismét külön je­lent meg a Móra Könyv­kiadó népszerű kiadványa, a Fiúk könyve, illetve a lányok könyve. A Fiúk könyve Kalendárium című fejezetében történelmi, művészettörténeti írások jelentek meg, gazdagon il­lusztrálva. A tudományos és technikai cikkek között olvashatnak a tizenéves fiúk a világűr felé vezető lépcsőkről, gleccsertit­kokról, az ősemberkutatás új fejezeteiről, a Voyager­­űrszondákról és sok egyéb érdekességről. A Színes világ című fejezetben úti­napló, földrajzi különle­gességek olvashatók, szer­zői Japántól az erdélyi Székig sok helyre elláto­gattak. A Csak fiúknak! című fejezet változatos té­mákat érint hazai és kül­földi írók tollából, amme­­lyek nyilván mind érdek­lik majd a serdülő fiúkat. Nagyjából hasonló föl­építéssel, de más jellegű írásokat tartalmaz a Lá­nyok könyve. Történelmi, művészeti, irodalmi, tudo­mányos, technikai, föld­rajzi érdekességek mellett a Lánysarok című rovat tanácsokkal és informá­ciókkal is szolgál; ezek a nevek eredetétől, a sze­relmen és a családon át a divatig, a barkácsolásig, főzési ötletekig látják el a lányokat olvasnivalóval.

Next