Esti Hírlap, 1981. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

• „Megvan benne az a bizonyos alapkedély...’’ — Így fogalmazott a drága Bi­­licsi Tivadar az Előttem az utódom című műsorban Szombathy Gyuláról. Kiko­­póban levő szót használt. A fogalom is mintha kiszoru­lóban lenne színházaink környékéről: azt a fajta to­leráns, emberszerető ke­délyt, mely Bilicsi szemé­ben bujkált — s amely a színház egyik éltetője —, mintha kiszorítaná a szín­padokról valami aszkétikus feszültség, szigor vagy ép­pen enervált fanyarság, széplelkűség. Sírba szállt-e Bilicsivel ez a kedély? — kérdeztük magunktól ré­mülten halálhíre hallatán. Két héttel ezelőtt a Farkas­réten a ravatal mellé sá­padtan­­ és sötét ruhában odalépett Szombathy­ Gyula, hogy hálás, szép búcsúsza­vakat mondjon a nagy előd­nek, aki őt választotta sta­fétabot-átvevőül. Ez a meg­tiszteltetés — nyilván ő is érezte — fölér egy művé­szeti díjjal. És Bilicsinek jó szeme. . jó szimata volt! Becsületszavát adhatja rá az, aki sok szerepben látja Szombathyt a Vígszínházban Ha ugyan elhiszi a tévénéző ezt a becsületszót... mert a kameragörcstől, a stúdió­helyzet műviségétől, az erőltetett műsorvezetői kér­désekre adott betanult vá­laszoktól sok „benne ma­radt” a tehetséges utódban, akárcsak a többiekben. Bilicsi kedélye és felejt­hetetlen mosolya mellett még egy emlékezetes moz­zanat a műsorból: az artis­tából lett artistaoktató, Ná­­nási Ottó szakmaimádata, tanítványaiba vetett hite, a pályatársi szeretet. Sike­rül-e vajon a tudás mellett ezeket is továbbadni? (t f.) □ TAR ZSUZSANNA munkáiból nyílik kiállítás augusztus 5-én, szerdán, es­te fél hatkor a Stúdió Ga­lériában. (V., Bajcsy-Zsi­­linszky út 52.) A Dunaúj­városban 1953-ban született képzőművész a főiskolán Kokas Ignác és Z. Gács György növendéke volt, húszéves kora óta szerepel műveivel kiállításokon. ŐSSZEL HANGLEMEZHETEK: Händel, Johann Bartók, Strauss Ebben az esztendőben szeptember 11. és október 1. között rendezik a szoká­sos Hungaroton hangle­mez­heteket. A kiadványok rendkívül érdekesek, annál is inkább, mert köztük van Puccini Pillangókisasszony című operájának olasz nyelvű felvétele Giuseppe Patané vezényletével. Hangarchívum Figyelmet keltenek majd a Bartók Béla centenáriu­mával kapcsolatos felvéte­lek is. Az egyiken Bartók zongorázik. A lemezt Som­fai László és Kocsis Zol­tán szerkesztette. Közre­működik Bartókné Pásztory Ditta, Szigeti József, Benny Goodman, Basilides Mária, Medgyaszay Vilma és Szé­­kelyhidy Ferenc. A cente­náriumi kiadvány a Patria, His Master’s Voice, Colum­bia, Vox, Vanguard, Con­tinental régi hanglemezei és Welte gépzongorateker­­csek alapján készült. Egy másik lemez Bartók Hang­­archívum címmel Bartók hangját és zongorajátékát rögzíti magánfelvételek, családi fonográfhengerek, töredékek nyomán. Inter­júk, előadások és más do­kumentumok is hallhatók. Közreműködői között van Bartókné, Dohnányi Ernő, Zathureczky Ede és Ernest Ansermet. A harmadik új­donság a nagy zeneszerző Concertója és Táncszvitje a Hangversenyzenekarral, Ferencsik János vezényle­tével. A hanglemezheteken árul­ják majd a Kodály-cente­­nárium első kiadványát három kompozíciójával. A Rádiózenekart Lehel György dirigálja. Lamberto Gar­­delli vezényli Pergolesi Sta­­bat Mater című művét. (Kalmár Magda énekli a szoprán, Hamari Júlia az alt szólamot.) Handelt tizenkét concerto grossója képviseli a Liszt Ferenc kamarazenekar elő­adásában több szólistával. Kapható lesz Csajkovszkij Vonósszerenádja és Dvor­­zsák E-dúr szerenádja is ugyanezzel az együttessel, amelynek hangversenymes­tere Rolla János. A Magyar Hanglemez­­gyártó Vállalat kiadási ter­vében közli az év második felében megjelenő lemezek jegyzékét. A Budapesti Fil­harmóniai Társaság zene­karát Joó Árpád vezény­li. A művek: Bartók Kos­­suth-szimfóniája és négy zenekari darabja. A felvé­tel a Sefel Records kana­dai cég tulajdona és csak Magyarországon terjeszt­hető. Ugyanez vonatkozik Bartók II. szvitjére és két képére is. Kiadnak egy Magyar operaénekesek II. című lemezt, amelyről Bá­­thy Anna, Osváth Júlia,, Orosz Júlia, Németh Anna, Rosier Endre, Szabó Mik­lós, Nagypál László, Svéd Sándor, Palló Imre, Ma­­leczky Oszkár, Székely Mi­hály és mások énekelnek. Külön lemeze lesz Kováts Kolosnak Verdi-áriákkal. Vivaldi-lemezt készített Szekeres Ferenc vezényle­tével a Budapesti Madri­gálkórus az Állami Hang­versenyzenekarral, Dezső német nyelvű felvé­teleiből. A számos újdon­ság közül megemlítjük még Sass Sylvia olasz opera­­áriáit és Richard Strauss dalait. (Lukács Ervin vezé­nyel.) Végül essék szó a Collegium Musicum leme­zéről, amely dalokat és tán­cokat tartalmaz a Kájoni­­kódexből és más forrás­munkákból, mint amilyen Händel és Telemann egy­­egy műve. Az együttes mű­vészeti vezetője L. Kecskés András, közreműködője Drew Minter kontratenor énekes. A mai magyar szer­zőket Balassa Sándor is képviseli több szerzemé­nyével. Kristóf Károly SZEPTEMBERBEN A FILMMÚZEUMBAN Uirá, az indián PÁRATLAN ÉRTÉKŰ BRAZIL SOROZAT A brazil filmgyártás je­lentős produkciói közül hét alkotást láthat a magyar közönség egy-egy előadás­ban szeptember első nap­jaiban a Filmmúzeumban. (Szeptember 5-én: A can­­gaceiro és Szerelmi lecke; 6-án Uirá, az indián, aki elindult megkeresni Istent és Minden meztelenség el­nyeri büntetését; szeptem­ber 12-én: A postavonat megtámadása és A sztár; szeptember 13-án: A legyil­kolt ház.) A több mint nyolc évti­zedes múltra visszatekintő brazil filmművészet nem teljesen ismeretlen a ma­gyar nézők előtt. A 60-as években hozzánk is eljutot­tak az új hullám brazil megfelelőjének, a cinema novónak jellegzetes alko­tásai: A puskák, a Foga­dalom, A föld transzban, a Kietlen élet. Ezúttal olyan filmeket tűzött műsorára a Filmmúzeum, amelyeket eddig még nem vetítettek Magyarországon. Az érdekesnek ígérkező programot a világ filmtárai közt fennálló kapcsolat tet­te lehetővé. A brazil film­archívum egy 32 filmből álló sorozattal kívánt átfo­gó képet nyújtani a brazil film történetéről a filmmű­vészettel foglalkozó szak­emberek számára, amikor néhány évvel ezelőtt fenn­állásának 80. évfordulóját ünnepelte a brazil film­ipar. A Magyar Filmtudomá­nyi Intézet és Filmarchí­vum a közelmúltban kap­ta kölcsön a páratlan ér­tékű összeállítást. Munka­társai ebből az anyagból választottak ki hét filmet, hogy a nagyközönség is ízelítőt kapjon Brazília filmművészetéből. A válo­gatásban arra törekedtek, hogy a filmtörténet külön­féle irányzatait éppúgy képviseljék az alkotások, mint az egykori portugál gyarmat heterogén összeté­telű népének szokásait, er­kölcsét. (hls) Erdélyi reneszánsz Arma Pál, a Madrid ha­tárán című tömegdal közis­mert szerzője Bartók Béla emlékére komponált egy művet. Ez a zenedarab egy másik szerzeményével szin­tén megjelenik a Liszt Fe­renc kamarazenekar tol­mácsolásában Gazda Pé­ter vezényletével. Nagy tet­szésre számíthat a Filhar­monikusok Johann Strauss­­lemeze, Ferencsik János dirigál nyitányokat, polká­kat. A Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskola Kama­rakórusa Párkai Istvánnal az élen készített egy lemezt Zene a reneszánsz Erdély­ben címmel. Szebenyi Já­nos Mozart fuvolanégyeseit adja elő. Az Operaház ének­es zenekara operakórusokat játszik, vezényel Nagy Fe­renc. A Takács Vonósné­gyes Schumann három kvartettjét játssza. Lam­berto Gardelli vezényli egy albumban Rossini Mózes című művének olasz nyel­vű felvételét Kalmár Mag­da, Hamari Júlia, Nagy Já­nos, Molnár András, Miller Lajos, Gregor József és Begányi Ferenc énekével. Egy másik operafelvételt Berlinből vett át magyar­­országi terjesztésre a Hang­lemezgyártó Vállalat: Mo­zart A varázsfuvoláját. Ve­zényel Karl Böhm. Német nyelven hangzik fel olyan művészekkel, mint Evelyn Lears, Friedrich Lenz, Diet­rich Fischer-Dieskau. Ha már az operákról van szó, különlegesen érdekes lesz A kékszakállú herceg vára felvétele magyar nyelven Ferencsik vezényletével. Je­­lena Obrazcova és Jevge­­nyij Nyesztyerenko mezzo­szoprán, illetve basszus hangja csendül fel róla. Collegium Musicum Petrovics Emil Négy kan­táta című szerzeményét maga a szerző vezényli. Kiadnak egy lemezt a kö­zelmúltban elhunyt Ernster MA KEZDŐDIK tánc- és popdalfesztivál a képernyőn FRANCIA ZSŰRIELNÖK Néhány esztendei kiha­gyás után ma este ismét tánc- és popdalfesztivál kezdődik a Magyar Televí­zióban. A Nemzeti Szín­házból közvetítik az I. elő­döntőt, amelynek folytatá­sa augusztus 8-án, majd 15-én lesz. Az egyes elő­döntők műsorát az adást követő keddi napokon megismétlik. A döntő augusztus 21-én zajlik le, és szintén főműsorban su­gározzák. Ismétlése: 29-án. A műsorvezető Kudlik Jú­lia. A fesztivál héttagú zsű­rije a három elődöntőn a következőkből áll: Antal Imre, Bodrogi Gyula, Csá­szár Angéla, Baranyi Fe­renc, Kincses Veronika, Keveházi Gábor és Tamás­sy Zdenka. A döntőn azon­ban tizenhárom tagú nem­zetközi zsűri határoz. El­nöki tisztét egy világhírű francia muzsikus tölti be, a párizsi slágerkomponista, Francis Lemarque. Le­­marque számos munká­ja főleg Yves Montand révén vált népszerűvé, így a Sofőrdal című is. Részt vesz a döntő zsűrijében a Dalfeszti­válok Szövetségének (rövi­den FIDOF) főtitkára, az olasz Armando Morino, va­lamint a sok európai or­szágban vendégszerepelt együtteséről nevezetes cseh­szlovák Gustav Brom. A döntőben már nemcsak a dalok, hanem az előadók versenye is folyik. A komponisták és szö­vegírók vetélkedésének győztesei és helyezettjei számára kiadható 50 000 Ft-os I. díj, 30 000 Ft-os II. díj, 10 000 Ft-os III. díj. Az előadókat 30 000 Ft-os I. díjjal, 20 000 Ft-os II. díjjal és 10 000 Ft-os III. díjjal jutalmazhatják. Ki­osztanak két, egyenként 10 000 Ft-os díjat a döntő­ben felcsendülő dalok leg­jobb hangszerelői közt. Vidor Máté szerkeszté­sében a Zeneműkiadó megjelentette a Tánc- és popfesztivál teljes anyagát, 36 zeneszámát. A Rege úti szoborparkban kiállították a siklósi nem­zetközi szobrásztábor részvevőinek munkáit. Képünkön: V. Novikov szovjet művész Orosz motívum című kom­pozíciója. (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele) EMBER, VERÉB TAN­DO­RI: HELYBŐL TÁVOL Elutazni készül valaki, talán fontos, hogy író az illető. Az utazás gondok­kal is jár, ebben az eset­ben egészen szokatlan gon­dokkal. A családhoz ugyan­is — a házaspáron kívül — két veréb is tartozik. S ve­lük az aggodalom, hogyan bírják majd gazdáik négy­hetes távollétét. Mindez egy könyv törté­nete. Egy nem könyvnek készült leírásé-emlékezésé­­gondolatfüzéré, verébnap­lóé. Egy mindig író ember gondolatait tartalmazza, te­hát mégis könyv lett belő­le. Tandori Dezső Helyből távol című kötete. Helyből — egy mostani lakásból és életállapotból; távol­i ver­sek, országok, barátságok felé, madarakhoz, gyermek­korba. A gondolati és érzel­mi utazásnak egyetlen ürü­gye az emberpár és veréb­pár egymáshoz tartozása. Az emberi kapcsolat har­móniájának és ellentmon­dásainak megismétlődése — madarakban. Mondhat­nánk: játék — s ezzel meg­oldódnának nehézségeink, hogy nem értjük a könyv jó néhány utalását. Hiszen folytatás ez a kötet, előző játékok folytatása, egy na­gyobb meccs részlete, ami­be éppen olyan szenvedé­lyesen vág az író, mint minden más versenyébe. A játékhoz — ha igazi — odaadás kell, ha gomb­fociról, ha könyvírásról, ha életről van szó. Ennek az odaadásnak az őszintesége az, ami megfoghatja a könyv olvasóit. Persze leg­inkább azokat, akik Tando­ri többi műveiből is segít­séget kapnak a regény meg­értéséhez, és — talán erre van nagyobb szükség — szeretetéhez. Aki nem druk­ker a madáréletért folyta­tott küzdelemben, itt olva­só sem lesz. És az sem lesz az, akit nem vonz a betűk­be öntött másság, egy em­ber mindenki elé tárt el­zárkózása. (Kozmosz Köny­vek) Molnár Gabriella GORSIUMBAN Lüszisztraté­ráadás A július 21-i bemutató óta kilenc alkalommal ját­szották eddig a gorsiumi antik romok természetes színpadán Arisztofanész Lü­­szisztraté című vígjátékát Bohák György rendezésé­ben, a címszerepben Pécsi Ildikóval. Eredetileg tíz előadást terveztek, s a for­­télyos fegyverrel vívott hölgyháború bajnokai, meg a jámbor férfiellenfelek ma búcsúztak volna a közön­ségtől. A nagyérdemű azon­ban olyan érdeklődéssel fo­gadta a darabot, hogy hol­nap délután öt órára még egy ráadás előadást tűztek ki, amelyre a helyszínen lehet jegyeket vásárolni. □ A LENINGRÁDI Er­mitázs és a moszkvai Pus­kin Múzeum által kölcsön­zött művek kiállítását Bécsben eddig mintegy 110 ezren nézték meg a Mű­vészettörténeti Múzeum­ban. Hűtőgépszerviz V., Kecskeméti u. 5. 174—713 174—557 636—202 A Lehel hűtőgépek garanciális szervize E 1# ELEKTROMOS ф SZÖVETKEZŐ

Next