Esti Hírlap, 1981. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-02 / 257. szám

. Elég volt akár csak felületesen ismerni a (már annyi regényben, filmen, színdarabban feldolgozott) mayerlingi tragédiát, s A szürke eminenciás című tévéjátéknak már az első öt percében felismerhető lett Rudolf trónörökös és Vetsera Mária bárónő kettős öngyilkossággal (?) végződő szerelmi története. E zárójeles kérdőjellel kívántam jelezni, hogy történetükben máig is csupán a halál a biztos, de vitatottak annak eredői és körülményei, öngyilkosság önszántukból, vagy majdnem kényszerű nyomásra? Esetleg gyilkosság? Sokat vitáztak ezen a történészek, perlekednek tán még ma is. „Ama mayerlingi éjszaka titkával évtizedeken át foglalkoztak írók és ponyvaírók, legtöbbször szerelmi, utóbb már politikai okokból próbálták megmagyarázni" — mondta maga az író, Hollós Korvin Lajos, aki A szürke eminenciás című regényében nem mellőzte ugyan a szerelmi szálat, de a hangsúlyt inkább a politikai okokra helyezte. Jó regényéből most, Biró Zsuzsa forgatókönyve alapján, jó tévéjátékot rendezett Hajdufy Miklós. Nem könnyű pedig izgalmat kelteni egy ismert történettel, hiszen még a felületes műveltségű néző is akár az első öt perc után elzárhatja a készüléket, mert tudja, mi fog történni, happy end helyett tragikus vég következik. Csakhogy most nem lehetett elzárni a készüléket! Úgy izgultunk, mintha nem tudnánk, mi következik. Hajdufy izzó ritmust diktált, jelenetről jelenetre fokozva az érdeklődést, szinte képről képre egyre feszültebb atmoszférát teremtett. Tudtuk előre, hogy az összeesküvés hamvába hal és a szerelmesek is elbuknak, mégis azzal az izgalommal néztük végig az egészet, hátha másképp történik. Hajdufy nagyon érti már ezeknek a történelmi témájú, mégis mai hangvételű irodalmi alkotásoknak a titkát. Jól választ szerzőket és egyre rutinosabb színészeinek inspirálásában is, mind nagyobb formátumú alakításokat hoz ki belőlük. Itt a sok jó szerepformálás közül is kiváltképp Szabó Sándoré, Koltai Jánosé, Szombathy Gyuláé és Iglódi Istváné érdemel külön kiemelést. (barabás) • Egyéni stílusú ismeretterjesztő sorozat kezdődött tegnap a 2-es csatornán, Az ember felemelkedése címmel. Sok olyan felvételt szerkesztett műsorába Bronowski professzor, amely látszólag csupán egy természetfilm része, s csak a későbbiek során utalt rá, hogy például egy menekülő antilop rohanása miért fontos az ember emberré válásának folyamatában. Ugyancsak egyéni véleményét osztotta meg nézőivel például az altamirai sziklabarlangrajzok értelmének felfejtésében is. Szerinte nem mágiáról van szó, hanem egy olyan előrelátásról, amely a gondolkodásnak valóban egy magas fokát feltételezi. Érdekes hallgatni ezt a tudós professzort, aki a kezek, a fogak, a lábak, a szem s az agyvelő változásáról, fejlődéséről beszélve, nem titkolja emberi meghatódottságát, amikor ennek az óriási útnak az egy-egy szakaszáról ránk maradt bizonyítékokról beszél. A tudomány iránti szeretetét sugallta a mozdulat, ahogy kézbe vett egy koponyát, de kifejezte azt a csodálatot is, amely bennünk is felébred, amikor a tudomány szédületes, következtetőképességének példáival találkozunk, mint amilyen ez az előadás is volt. (be) HÁROM ÍRÓSOK MŰFAJ Szent tehén - másodszor Bertha Bulcsú, Moldova György, Szakonyi Károly a napokban befejezett munkáikról nyilatkoztak. Bertha Bulcsú: — Hosszú évekig elkalandoztam az én legkedvesebb műfajomtól a novellától, az elbeszéléstől. No nem tétlenkedtem, mert papírra vetettem közben kisregényt, regényt, filmforgatókönyvet, televíziójátékot, még színpadi művet is. Az utóbbi féléviben azonban ismét ráéreztem, rádöbbentem a prózaírás ízére, örömeire. Ennek eredményeképp néhány héttel ezelőtt nyomdába adtam új novellás kötetem kéziratát. A könyv címadó írása a Fehér, rozsda című elbeszélés lett. — Változatlanul a mi világunkról, a mai emberekről íróik. Természetesen nem arról ami a múlt héten megesett, hanem az utolsó ötven év hőseiről, embereiről, akiket a történelem megszorongatott, bizony nem is egyszer, ugyanakkor mégis sok fény ragyog ezekben az emberi életekben. Még mindig szívesen írok fiatal, szerelmes lányokról. Azt hiszem azonban én is eljutottam oda, hogy az 1950-es évek időszakából az általam ismert, hozzám eljutott embersorsokat kezdem körbejárni. Ismerek egy asszonyt, aki nagyon nehéz, mondhatni deklasszált körülmények között élt azokban az esztendőkben. Furcsa módon mégis egy politikai munkás, egy szocialista elkötelezettségű férfi vette feleségül. Az életükön hamu alatti parázsként végigvették ezt a politikai konfliktust. Miután gyermekeiket felnevelték, végül is ez a konfliktus robbantotta fel a családot. Persze ebbe belejátszott sok más egyéb, például emberi gyengeség, az alkoholizmus. A napokban ezen a novellámon dolgozom. — A másik tervem — erre különben tíz éve készülök —, hogy regényt írok Che Guevaráról. Mivel a könyv azt az időszakot ölelné fel, amelyet ő bolíviai naplójában megörökített, el kellene jutnom, szét kellene néznem Bolíviában. Meg kell ismernem milyen növények zöldellnek ott, milyen emberek élnek, milyen ruhában járnak, mit jelent a párás levegő, mivel jár a magaslati, ritkább légkör. Minderről meg kell győződnöm, hiszen Ohe sorsát is ezek határozták meg, és így nem maradhat közömbös a könyv megírásakor sem. Egyébként szó van arról, hogy az összes riportom egy négykötetes könyvben újra megjelenne. Ettől függetlenül úgy tudom, jövő év végén második kiadásában ismét az olvasókhoz jut A szent tehén. Szakonyi Károly: — Most fejeztem be egy 13 részes szatirikus televíziójáték-sorozatot. A felét már fel is vették, másik részét talán a következő negyedévben rögzítik. Nem tudtam még mikor ikerül a közönsség elé, erre csak a Televízió szórakoztató osztálya tudja a felemeltet. A főszereplő különben Huszita Péter. Egy ízig-vérig becsületes, mindig jót, segíteni akaró figurát alakít, akinek a szándékai valahogy mégis a visszájára sülnek el. A napjainkban játszódó szatirikus epizódok sorozatát csak egy laza szál köti össze. — Pillanatnyilag hangjátákot írok a Rádiónak, s egy újabb televíziójátékon is töprengek. Legnyomasztóbb adósságom: a Madách Színháznak szánt darabom. Azt hiszem, ezt az idén már nem tudom befejezni, s így csak a következő színházi évadban lehet cgaik premier.. A színműről még nem tudok nyilatkozni, hiszen még csak különböző effektusaim vannak, egyes részletek, amelyekről nem érdemes beszélni. Amikor maga nagyon rászorítom magam az írásra, akkor állnak össze ezek a részek a darab történetévé. Anynyi biztos, hogy mai miliőben játszódik, mintegy folytatása az eddigieknek, tehát a szatíra, az abszurd keverékéből formálódik. Kárpáti Miklós Moldova György: — Tavaly március óta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálatához vonultam be. Mást nem is csináltam, repültem, éltem közöttük idestova két éve, így az ő világukról, a pilóták, szerelők, a kisegítőszemélyzet életéről írok riportkötetet. Az anyag már nagyjából összeállt, bár némi tennivalóm még akad vele. Ha ezzel végzek december elejéig, akkor a Magvető Kiadó ígérete szerint szó lehet arról, hogy az 1982-es Ünnepi Könyvhéten az üzletekbe kerül a könyv. Ez a mai magyar nyomdai viszonyok között rekordnak, csúcsnak számítana. — Két terv is foglalkoztat. Az egyik, hogy könyvet írjak Puskás öcsiről. Ennek van egy gyakorlati akadálya is. A kiadó szerződést kötne a könyvre. Valószínűleg lehetőséget kapnék arra is, hogy kimehessek öcsihez Egyiptomba, ő ugyanis most ott edzőssoödik. No itt jön a nehézség. Alig vagyunk csak túl a Szadat elleni merényleten. Nem tudni mi lesz öcsi kinti sorsa. Lesze egyáltalán foci? Ki tudja? Mit szólnak ahhoz, hogy egy magyar író ilyenkor mit keres ott? Csak reménykedem tehát, hogy még az idén kijutok Puskáshoz Port Saidba. SZÜRREALISTA MÚZEUM Salvador Dali terve A most hetvenhét éves Salvador Dali azt tervezi, hogy megalapítja „a világ legnagyobb szürrealista múzeumát”. A művész , aki kétévi betegeskedés után kezdett el most újra dolgozni, bejelentette, hogy a Costa Braván levő Figuerasban, Dali lakhelyén egy, a spanyol kormány által megvásárolt palota falára monumentális freskókat fest. Ebben a palotában 1500 négyzetméternyi kiállítási területen lesz majd a szürrealista múzeum. Magvát Dali magángyűjteménye adja, amely Teatro Museo Dali néven áll nyitva a nyilvánosság számára és a madridi Prado után Spanyolország leglátogatottabb múzeuma. „Minden megmaradt erőmet és időmet e múzeummal kapcsolatos munkának akarom szentelni” mondta az idős mester. Kiskatimból Pecsorin 1959-ben egy húszéves fiatalember egycsapásra belépett a filmtörténetbe. Vlagyimir Ivasovot azóta is mindenki úgy őrzi az emlékezetében, mint a Ballada ... kiskatonáját. Szimbólum lett, és ilyen indulással bizony nem könnyű tovább lépni. De volt folytatás. Húsz év alatt mintegy harminc filmben játszott jelentős szerepet, közülük sokat nálunk is bemutattak. Nem érzi világsikerét személyes érdemének. Úgy emlékszik vissza, hogy a Ballada forgatásakor nagyon emelkedett hangulatban volt, de a munka nehezen ment — nem számított ekkora sikerre. Pályafutásában mérföldkőnek érzi Pecsorin alakítását Lermontov: Korunk hősének filmváltozatában. — Elmondhatom, hogy szerencsém volt a szereppel — emlékezik Ivasov. — Éppúgy, mint a Balladában, egy korombeli fiatalembert alakíthattam. Mindketten 26 évesek voltunk, de kettőnk között nagy időkülönbség feszült... Sokáig nem találtam közös nyelvet Pecsorinommal. A forgatás után egészen más embernek éreztem magam, ez egy valóságos újjászületés volt a művészetemben. Azóta már új feladaton is túljutott Ivasov. Vlagyimir Csebotarjov Az első aláírás joga című filmjében játszott főszerepet: egy külkereskedőt. A kiskatona ma már 42 éves. A csodálkozó szemű, tiszta lelkű ifjútól, a jó kiállású kalandhőstől eljutott az érett férfiak alakításához. Vajon a Saturnusban milyennek látjuk? Sz. M. Shakespeare Tévedések vígjátéka című művének musical változatát mutatták be Békéscsabán. Képünkön: Vajda Márta, Kőváry Judit és Hoda József. KORONA-TERVEK * ✓ Ruttkai Éva mint Sarah Bernhardt Ötödik esztendeje már, hogy a Korona Pódium is bekapcsolódik a Budapesti Művészeti Hetek eseménysorozataiba. Az idén is több új műsort hirdettek meg „pávás plakátjukon”. Többek között bemutatta a Pódium Pécsi Ildikó új önálló estjét Virágok és kígyók között címmel. Magyar—francia nyelvű esten — Ingrés hegedűje — köszöntötték Ruzicskay György festőművészt, születésének 85. évfordulóján, s ebből az alkalomból kamaratárlatot is rendeztek a cukrászda előcsarnokában. A kiváló szigetországi színpadi szerzőre Show-show címmel angol—magyar nyelvű esten emlékeztek. Nem feledkeztek meg a gyermekekről sem, számukra mutatták be a Nagylemezek kicsiknek című matinét. Október utolsó vasárnapján pedig az Országos Rendező Iroda műsorán mozgássérült gyermekeket láttak vendégül. Érdekesek a Korona-évad további tervei is. Mikes Lilla monodrámává dolgozza föl Castelot Varázslatos Sarah Bernhardt című könyvét Ruttkai Éva számára. A mű magyarul ezidáig nem jelent meg, a bemutatóra Réz Pál fordítja a francia szöveget. Ezt a műsort valószínűleg a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be, s ezekre a napokra néhány olyan külföldi vendégművészt is meghívtak, aki már sikerrel szerepelt a Korona Pódiumon. Köztük van Elfriede Ott, a bécsi Theater der Josephstadt művésznője és a leningrádi Vlagyimir Recepter, akinek egyszemélyes Hamletjével emlékezetes fellépése volt fővárosunkban. Ugyancsak az idényben új esttel mutatkozik be Lukács Sándor. A címe: Felhőkarcolatok, s a Vígszínház népszerű művésze amerikai élményeiről számol be benne. A korábbi nagy sikerű önálló estek közül repes ,páron marad Bárdy György, Esztergályos Cecília, Kálmán György, Lukács Sándor, Paudits Béla és Ruttkai Éva műsora, valamint az Előttem az élet című Ajar-, illetve Gary-regény monodráma változata, amelyet Mikes Lilla ad elő. (mtg) УИед/е/ел/ ax önnek is ajánljuk, ha érdeklik a következő témák: • Hogyan érzi magát egy űrhajós a Wartburgjában? • Hogyan jött repülve egy Ford ...? • Milyen az első, sorozatban gyártott turbós motorkerékpár? • Hogy áll ma Európa autóválsága? • Milyen egy „vasárnapi mérnök” motorja? • Milyen volt 30 nap a hó alatt? Még sok érdekesség az autós-motoros világból. Rejtvény: 15 000 forint nyeremény A színes, képes különszám 72 oldalas. NOVEMBERBEN Vendégművészek Budapesten Novemberben három vendégművész is színpadra lép az Erkel Színházban. A sort 5-én Igor Morozov, a Moszkvai Nagy Színház tagja nyitja meg, aki eddig még nem járt Magyarországon. A szevillai borbély Figarójaként mutatkozik be. November 15-én újra találkozhat a magyar közönség Jevgenyij Nyesztyerenkóval, ezúttal a Don Carlos Fülöp királyát énekli. Végül a tavaly Budapesten nagy sikerrel vendégszerepelt fiatal énekesnőt, Luciana Serrát láthatjuk viszont november 26-án a Lammermoori Lucia címszerepében, majd 29-én a Rigoletto Gildájaként. □ DECSÉNYI JÁNOS szerzői estje ma 7 órakor lesz a Budapesti Művelődési Klub Fonotékájában. □ HÄNDEL CONSORT hangverseny lesz november 6-án, pénteken este 8 órai kezdettel a Fészek Klubban. Közreműködik Szenthelyi Miklós hegedűművész, vezényel Noseda Tibor. □ A CORPUS pantomimegyüttes előadása — Thomas Mann: Mario és a varázsló — november 7- én, este fél 8-kor kezdődik a Budapesti Művelődési Központban (XI., Szakasits Árpád út 55.). Rendező: M. Kecskés András. □ KOROK MŰVÉSZETE címmel a középkor művészetével ismerkedhet a közönség november 4-én, szerdán délután 6 órakor a Budapesti Művelődési Központban.