Esti Hírlap, 1981. december (26. évfolyam, 281-304. szám)

1981-12-01 / 281. szám

ÖTLETEK, TERVEK, TETŐTEREK Otthonteremtő fiatalok Garzonházak • Régi épületek önálló otthont teremteni fiataloknak sajnos, még mindig nem könnyű. S bár a fővárosban a VI. ötéves terv végéig 64 ezer család lakásgondját szeretnék megoldani és ezek fele fiatal házas lesz, mégsem mondhatjuk, hogy ezzel minden várakozó igényét ki tudják elégíteni. A tervezettnél több lakást építeni nem lehet, de lehet az elavultakat felújítani, korszerűsíteni, egyre több otthont teremteni magánerőből, okos elképzelések alapján. „ ... szövetségünk kiemelkedő feladata, hogy részt vegyen a lakásépítés, a lakáselosztás és gazdálkodás rendszerének, gyakorlatának formálásában” — mondja ki a KISZ X. kongresszusának határozata. Végleges lakás — Hogyan támogatja a fiatalok lakáshoz jutását a KISZ Budapesti Bizottsága? — A főváros VI. ötéves tervéről, a lakáspolitikai elvekről annak idején bennünket is megkérdeztek — mondja Szabó Klára, a KISZ BB titkára. — Mielőtt állást foglaltunk volna, fiatal építészeket, nagyvállalati KISZ-titkárokat, az OTP illetékeseit, illetve" lakáspolitikával foglalkozókat kérdeztünk meg arról, hogy az önálló otthonteremtésnek milyen fajtáit támogassuk. A cél az, hogy a gyerekes családok minél gyorsabban, végleges lakásba költözhessenek. A fiatal házasok pedig átmeneti, de az albérletnél mindenképpen jobb megoldást találhassanak. Pályázat, versenyek — A KISZ-kongresszus előtt több lakásépítési lehetőségről beszéltünk. Ezek közül melyek bizonyultak életképesnek? — Ma is keressük a megoldásokat, segítjük az építkezéseket. Ám a mi feladatunk elsősorban az, hogy pályázatok kiírásával, versenyekkel próbáljuk olcsóbbá tenni, illetve hasznosítani a beépíthető tereket, az üresen álló lakásokat. Az NDK-ban a rossz állapotban levő, esztendők óta nem lakott otthonokat az ifjúsági szövetség kapja meg. Ők szervezik ezek rendbehozását, s azután a fiatalok között osztják el. Mi erre nem vállalkozunk. De arra igen, határozat nyújtotta lehetőségünk, hogy a rossz állapotuk miatt ki nem utalt lakásokat a kerületi KISZ-bizottságok felmérjék. Az új tulajdonosokat nem a KISZ, hanem a kerületi tanácsok jelölik ki, természetesen úgy, hogy a mi véleményünket is figyelembe veszik. A tetőtérbeépítés, emeletráépítés szintén megoldást jelenthet. Itt ugyancsak ránk vár a feladat, hogy a lehetőségeket felmérjük.A mai hallgatók, illetve a szakmunkások számára olyan pályázatot, amely az olcsóbb technológiák kidolgozását szolgálja. Az építőipari vállalatok KISZ-eseit megkértük arra is, gyűjtsék össze, milyen szakmákban hiányoznak munkások. Ezekben azután versenyeket írunk ki, amelyekben a résztvevőknek előtanulmányokat kell folytatniok, a díj pedig a szakképesítés megszerzése. Szakmai versenyeinket egyébként már évek óta az épülő lakónegyedekben tartjuk, így, miközben ki-ki bemutatja, mit tud, elkészül néhány újabb otthon. Fazekas Ágnes Olcsóbb technológia — Milyen átmeneti megoldások lehetségesek? — A szanálásra kijelölt házakban néhány évre gyermektelen párok kaphatnak, reméljük, minél nagyobb számban, lakást. És épülnek garzonházak is. Sokan kérdezik, mi a garancia arra, hogy ezekből valóban tovább lehet majd lépni. Az érvényes lakásrendelet szerint a háromgyerekesek gondját 2, a kétgyerekesekét 3 éven belül meg kell oldani. — Pályázatokat, vetélkedőket említett. Milyen célt szolgálnak ezek? — Azt szeretnénk, ha csökkennek az építés költségei. Ezért írtunk ki, és hirdetünk majd újra az építőipari tanulók, főiskol TATABÁNYAI SZABADALOM AMERIKÁBAN Meddőhányák szenét hasznosítják KÖZÖS VÁLLALAT • GAZDASÁGOS A Tatabányai Szénbányák Haldex-részlegében elkészítették az Egyesült Állampokban fölépítendő meddőfeldolgozó mű kiviteli terveit, s ki is küldték Lexingtonba. Ebben a városban alakított nemrég vegyes vállalatot az Island Creek Coal és a Tatabányai Szénbányák azzal a céllal, hogy a tatabányai Haldex-eljárás alkalmazásával hasznosítják az amerikai szénbányák meddőhányóit. A vegyes vállalat több meddőfeldolgozó üzem építését tervezi az Egyesült Államokban. Szerződésük megkötése előtt az amerikai fél megbízására a taranyai szakemberek megvizsgálták több, már nem működő szénbánya meddőhányóinak összetételét, és megállapították, hogy azok 15—20 százalékban magas kalóriájú, gazdaságos, viszszanyerhető fekete szenet tartalmaznak. Az ilyen meddőhányók értékesítésére épít — közös tőkebefektetéssel — korszerű meddőfeldolgozó műveket a magyar—amerikai vegyes vállalat. Az első üzem építését tavasszal kezdik meg. A helyszíni szereléseket a tatabányai szakemberek irányítják. Gyorsított ütemben készítik majd, és már a jövő év végén átadják rendeltetésének az első olyan amerikai meddőfeldolgozót, amelyben — a Tatabányai Szénbányák saját szabadalmát képező technológiával — évenként egymillió tonna meddőből kétszázötvenezer tonna jó minőségű szenet nyernek majd vissza. A szén értékesítéséről az amerikai cég gondoskodik, a haszon felét dollárban kapja meg a tatabányai vállalat. (MTI) A csákvári Tolbuhin Termelőszövetkezet bányájából szállítják a sódert Bicskére, az M1-es autópálya építéséhez. Modern gépek és szállítóeszközök segítik a gyors és jó munkát. (MTI Fotó : Király Krisztina) MINŐSÉG, TISZTASÁG, SZAVATOSSÁG Doktor a piacon Folyamatos ellenőrzés ♦ Repülőtér, Állatkert Tessék már megnézni, fogyasztható ez a hús? — kérdezi a Tolbuhin körúti nagycsarnok állatorvosi hivatalában egy középkorú asszony. — Szombaton, amikor bontani kezdtem, ezt a csúnya daganatot találtam a mellén. HÚS, TEJ, TOJÁS A termetes kakas mellett külön csomagolva ott a gyanús képződmény. Dr. Rapp Jenő csoportvezető állatorvos alapos vizsgálat után megállapítja, hogy külső sérülésiből légi keletű tályog volt a bőr alatt. Ez — bár látványnak nem kellemes — magát a baromfihúst nem károsítja. Hogy mégsem kívánja elfogyasztani a család, érthető, de a „rejtett hibáért” nem felelhet az eladó. Az igazságos alku: az üzletben a vételár felével kártalanítják a vevőt. Pár perce érkeztünk vissza a délelőtti ellenőrzésről. Megnéztük egyebek között baromfi- és húsboltban az áru minőségét, a hűtőberendezések működtetését, előírás a fagypont feletti 1-6 fokos hőmérséklet. A tejterméket árusító üzletekben a szavatossági idők megtartását, a kimérőedények tisztaságát vizsgálják különös figyelemmel. A halfpoltokban a kopoltyúellenőrzés mellett — ha sötétpiros, friss, jó; ha rózsaszínű, már csak rövid ideig; ha fehér, egyáltalán nem árusítható — a tartályok oxigéndúsítójára is figyelt az állatorvos: ha nem használják, könnyebb ugyan kifogni, a halat, de a levegő után kapkodó állatok összetörik egymást, hamarabb elpusztulnak. A tojásárusoktól lámpázásra vittünk néhány mintadarabot, később a méztermelők áruját vettük szemügyre. MEGELŐZÉS — Mi a dolguk a fővárosi állatorvosoknak? — Attól függ, hol van a munkahelyük. A vásárcsarnokokban, piacokon — ismerteti az 1967 óta létező állategészségügyi rendszert dr. Surányi Lajos igazgató főállatorvos — élelmiszerhigiénikus szakállatorvosokat foglalkoztatunk. Tennivalóik egy részével már megismerkedett. Vizsgálják a területük hús- és tejboltjait, a cukrászatok állami eredetű alapanyagait. A néhány nem állami — például termelőszövetkezeti — húsüzemben ellenőrizniük kell a feldolgozandó anyagot, a műszaki higiéniát, a technológiai sort, továbbá a gépeket. — Ez nem a Köjál dolga? — Hozzájuk elsődlegesen , az árusítás személyi higiéniájának ellenőrzése tartozik. — Milyen munka van még a piacokon? — Mindenütt a legfontosabb feladatunk: a járványvédelem, a járványok megelőzése. Ellenőrzéseink — a lakosság egészség- és érdekvédelme mellett — ezt a célt szolgálják. Ha valamilyen állati termék fertőzésgyanús, a gyors laboratóriumi vizsgálat után azonnal intézkedni lehet, hogy egy esetleg járványos állatbetegség ne terjedjen tovább. — Hol vannak még Budapesten állatorvosok? — A mi szervezeti kereteink között az élő állatok gyógyításával foglalkozik a kerületekben huszonhárom kollégánk; állatorvosi gyakorlatot ugyanis csakis az állategészségügyi állomások alkalmazottai folytathatnak. Állatvásártéri szolgálatunk a fővárosban vásárolható, illetve az innen exportra jutó haszonállatok vizsgálatát végzi. Határállomási szolgálatot látunk el a Ferihegyi repülőtéren. A nagytétényi hivatal a hizlalda mintegy százezer sertését vizsgálja, gyógyítja. Kőbányai egységünk egyebek között a Philaxiában készített oltóanyagok hatósági mintavételével foglalkozik. EMBERSÉGES — Az állatkórháziban évente átlagosan húszezer, főként kedvtelésből tartott kisállatot gyógyítunk. Hozzánk tartozik az állatkerti állatállomány egészségvédelme is. Végül, de nem utolsósorban a miénk az állategészségügyi telep, ahol a befogott, vagy tovább tartani nem kívánt állatok megfigyelését végezzük, örülünk, hogy ma már több a bejelentett és általunk elszállított, mint a kóborként befogott kutya, macska. Elég egy telefon, mégis emberségesebb, biztonságosabb így megszabadulni a megunt állatoktól, mint kitenni őket az erdőszélre. Gedényi Éva Hányszor mérgelődünk azon, hogy naponta vásárolunk, és mégis naponta hiányzik valami otthon. Aztán jön a szombat, amikor jobb lenne pihenni, de minden elmaradt vásárlást akkor próbálunk elintézni. Próbáljunk inkább: havonta egyszer: cukrot, lisztet, olajat, konzervet, tisztítószert és hasonlókat, hetente egyszer: zöldséget, gyümölcsöt, kávét, aprósüteményt, mirelit készítményeket, és amire még szükség van, kétnaponta: tejterméket, pékárut Tehát: VÁSÁROLNI! Amit 1710 megvehetsz, lí€ Maszd szombatra!Г MEGJEGYEZZÜK RIASZTÓ ARANY Szokványos, mi több, elcsépelt a feladat. A megoldás sem különb. " A munkáról készített gyermekrajzok egy híján, mind hajlott hátú bányászt, piros arcú kohászt, vagy állványon dolgozó kőművest ábrázoltak. Hagyományos díszletek, megszokott mozdulatok, akár fél évszázaddal ezelőtt is készülhetett volna valamennyi kép. Egy azonban kirítt a sorból. Szürkébb volt, egyszerűbb, mégis meghökkentőbb. Egy ovális asztal körül félkörben hat sötét ruhás ember ült, egy hetedik,re figyelt, aki papírra nézve beszélt. Akár korunk jelképe is lehetne: egy értekezletet ábrázol. Tulajdonképpen mindegy, hol készült a rajz. Jellemző lehet mindenütt, ahol gyár, iroda, bankház vagy bármely más intézmény dolgozik. — Mit csinál az igazgató? — Kommunikál. Magyarul kicsit sután hangzó válasz, ám rövidebben, tömörebben, aligha lehet mindazt kifejezni, amit egy vezető ma végez. Egy angol statisztika számítása szerint a gazdasági vezetőkmunkaidejük 95 százalékát — a leghivatalosabb kifejezéssel — kommunikációs tevékenységgel töltik. Tehát beszámolnak és beszámoltatnak, tárgyalnak, ellenőriznek, leveleznek, információt cserélnek. Mindennek 75 százalékát szóban, 20 százalékát írásban. S az 5 százalék? A gondolkodás, alkotás, a szó valódi értelmében, szellemi munka ideje ez. A mind hosszabbra nyúló munkaidő csupán 5 százaléka, amikor a vezető terveket vázol, lehetőségek közt ingadozhat, amikor emberi sorsokról, sokszor milliókról dönt. Munkaidejének 5 százalékában teremti meg mindazt, amiről a 95 százalékban „kommunikál” majd. Riasztó arány. Igazi alkotásra elégtelen feltétel. Épp azoknak a munkaidejét tölti ki a rutinmunka, akiket azért választottak ki, mert adottságaik jobbak az átlagnál. Napjainkban a világon több mint 500 millió állomás — telefon, telex, tucatnyi más adatátviteli eszköz — segíti, végzi az információcserét. Ez a rendszer tovább bővülve egységes telekommunikációs rendszerré integrálódik, még ebben az évtizedben. A távolságok lerövidülnek, a kapcsolatkeresés és -teremtés ideje töredéke lesz az eddiginek. A munkahelyeken intelligens mikroszámítógépek végzik majd az adatfeldolgozást, s nem messze már a kor, amikor a világméretű számítógépes hálózatból lehet majd beszerezni az épp szükséges adatokat. Mindenki természetesnek tartotta, hogy a világon robotgyárakkal kísérleteznek, s ma már teljes automatizált robotgyárak dolgoznak. Sokan még idegenkednek azonban, ha a megszokott irodai felszerelések közé vegyül a számítógép egy-egy eleme. Pedig mindennél fontosabb feladat, hogy az ember azt helyettesítse géppel, ami feleslegesen terheli, s mód nyíljon arra, hogy a gondolkodó agy azzal foglalkozhasson, amire csak ő képes, amiben csak ő tud dönteni. Horváth László