Esti Hírlap, 1982. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-01 / 27. szám
MÁRCIUSIG PIHEN A CSOPAKI BOR gyümölcs Csopak fölött, a domboldalakon metszik a szőlőt, s a pincékben derítik, szűrik a tavalyi termést. Tavaszi készülődés, munka a téli, balatoni csendben, a befagyott tótükör felett. FŰSZERES, RUBINVÖRÖS A pincékben derítik a bort, s kívül — a nemesvámosi Csopaktáj Tsz építőrészlege — új pincéket vágnak, s építenek a hegyoldaliba. Most négyszáz hektós a tsz pincéje. Negyvenezer hektós lesz. Megtízszereződik. A negyvenezerből — mondja Zsebők Zsigmond főkertész — tízezer úgynevezett exportelőkészítő pince lesz. A társtéeszekkel, a Monimpexszel közösen építjük. Tízmilliót ők s a társuló tagok adnak, s tízmilliót exporthitelként, a bank. Minőségi hordós borok indulnak majd innét a külföldi piacokra. Az exportpince szeptemberre, szüretre, szüret utánra elkészül. Legkorszerűbb berendezései, gépei már ládákban, megérkeztek. Svájci szűrők, olasz, francia szivattyúk, az NDK-ból a hűtőberendezés.. . Megtízszereződik majd a pince — tehát, telepíteni kell. Ősszel negyven hektárt telepítettek, tavasszal, ahogy az idő engedi, újabb harminc hektárt. (Ez a harminc hektár, e vidék hagyományos, fűszeres, fehér fajtáitól eltérően — igaz, zárt területen, Aszófő vidékén — kék szőlő lesz, a rubinszínvörös borok alapja.) LÁGYABB, SAVSZEGÉNY Új pince a csopaki hegyoldalban. Új szőlő-gyümölcs központ. A pincészethez kapcsolódik a tsz gyümölcsöse. Idén fordul majd termőre a ’79-ben telepített meggy — 140 hektárt ültettek — s a negyvenhektáros cseresznyéskert, a hűtőiparnak, a 20 hektáros szilvaerdő. A pincészet új gépei dolgozzák majd fel likőralapanyagnak a fák termését. Pinceépítés, pincemunkák. A mostani derítés, szűrés után még kicsit pihennek, érlelődnek a borok. Aztán a bemutatkozás. A tavalyi csopaki termés polcra, asztalra márciusban kerül. — Milyen lesz? — Jó bor, csak kicsit savszegény, ez a csopaki a szokottnál kicsit lágyabb lesz. (k. gy.) Szűrik a bort MEGLESTEK A BOMBOLDÉBEN Otthonában Unokatestvérek a támadók Rablótámadás lakásban — aligha nevezhető tipikus, gyakran előforduló bűncselekménynek. Most azonban egy ilyen ritka esetről lesz szó. Két elvetemült fiatalember, a 20 éves Milák László és a 19 éves Lukács Árpád (egyébként unokatestvérek és tiszabereki lakosok), december 11-én késő este erőszakkal behatolt egy pesti lakásba, ott öszszevert két leszázalékolt nyugdíjast (a lakás bérlőjét és annak albérlőjét) majd 4500 forintot rabolva, a helyszínről elmenekült. Milák és Lukács, a két tiszabereki fiú, tavaly augusztusban jött fel a fővárosba, hol dolgoztak, hol nem, hol itt, hol ott laktak. Unalmas és italos óráikban a Garay téri „Bömbölde” gúnynévre hallgató kocsmában tanyáztak. Itt végzett kisegítő munkát H. László 55 éves leszázalékolt nyugdíjas, akit gyakran meglátogatott albérlője, az ugyancsak leszázalékolt nyugdíjas, 52 éves G. Ferenc. December 5-én Milák és Lukács már kora este a Bömböldében tartózkodott. Kisvártatva betoppant a kocsmába G. Ferenc, aki éppen aznap vett fel 3 ezer forintot, de más járandósága is volt még, ugyanis főbérlője délelőtt átvette az ő nyugdíját, 1500 forintot. H. Ferenc gyanútlanul számolta le az összeget albérlőjének, nem sejtve, hogy a pénz átadását valaki is figyelemmel kíséri a kocsma vendégei közül. Csakhogy Lukács Árpád nagyon is éberen figyelte a pénz átadását. Nem sokkal később H. László távozott a kocsmából, albérlője viszont még maradt egy kis ideig. Milák és Lukács ettől kezdve kettőzött figyelemmel kísérte G. Ferenc minden mozdulatát. Kis idő elteltével G. Ferenc is hazaindult. Milák és Lukács a nyomába szegődött. A férfi látta, hogy a két fiatalember követi, ezért aztán szaporázta lépteit. Szerencsésen haza is ért, percek múltán azonban kopogtattak a lakás ajtaján. Ami ezután történt, azt H. László és G. Ferenc bizonyára soha az életében nem felejti el. A két fiatalember egyszerűen benyomta az ajtót, s a főbérlőt és az albérlőt elkezdte agyba-főbe verni, no és persze a pénzt követelni. G. Ferencnek ugyan sikerült pénzét a szemétkosár mellé dobnia, az ütések azonban csak záporoztak. Segítségért nem mert kiáltani a két nyugdíjas, mivel a támadók kést szegeztek torkukhoz, sőt fojtogatták is őket. Az elvetemült támadók a két férfit le is vetkőztették, s az ütlegeléssel csak akkor hagytak fel, amikor a pénzt végre megtalálták. Ezután a vérnyomokat egy ronggyal még felmosták, majd a rongyot magukkal vitték. (A véres rongyot a rendőrség később megtalálta!) G. Ferenc igen súlyos sérüléseket szenvedett, így például szilánkos arccsonttörést, egyik szemét pedig többször is operálni kellett. A főbérlő szerencsésebb volt, ő megúszta nyolc napon belüli sérülésekkel a verést. A feljelentést azonban csak másnap merték megtenni a rendőrségen. Milák és Lukács szerencsére nem sokáig élvezhette a szabadságot, december 13- án mindkettőjüket őrizetbe vette a VII. kerületi Rendőrkapitányság. Mióta előzetes letartóztatásban vannak, össze-vissza hazudoznak, a rablást tagadják, csupán azt ismerik el, hogy egy-két pofont adtak a két nyugdíjasnak. A két rabló bűnügyében a VII. kerületi Rendőrkapitányság rövidesen befejezi a vizsgálatot. Pethes Sándor asnadrág 313.20 KIVÁLTJA AZ APÁLY, A DAGÁLY Talpunk alatt hullámzó föld A mindennapi szemlélet a lábunk alatti talajt a szilárdság, a nyugalom jelképének tartja. Pedig valójában a „szilárd anyaföld” szinte soha sincsen nyugalomban. Az árapály erő hatására — akár csak az óceánok víztükre — óráról órára, napról napra állandó hullámzást, lüktetést mutat. Amíg azonban a Hold és a Nap tömegvonzásának hatására keletkező árapály hullámzás a tengerek vizében jól látható ingadozást hoz létre, addig a szilárd földkéreg lüktetése csak megfelelő, igen érzékeny műszerekkel mérhető. A Hold és a Nap együttes árapály hulláma mindössze tízmilliomod részét teszi a földfelszínen uralkodó nehézségi gyorsulásnak. Ennek hatására a szilárd földkéreg átlagosan mintegy tíz centimétert „hullámzik” az apály és a dagály között. Ám ez a csekély hatás is nagy változásokat okozhat a szilárd földkéregben, annak jelenségeiben. Már régebben felmerült az a gondolat, hogy a földrengések és vulkánkitörések összefüggenek a földkéreg dagályával. A gondos statisztikai elemzés azonban nem támasztotta alá — vagy legalábbis nem bizonyította kétségtelenül ezt a kapcsolatot. A Hawaii Vulkán Obszervatórium kutatója, Fred Klein azonban újból megvizsgálta ezt a kérdést, figyelembe véve a földkéregre vonatkozó legmodernebb ismereteket. A nemzetközi földrengésészlelő hálózat hatalmas adatanyagára támaszkodva összefüggést talált a rengések és az árapály között. Ez a kapcsolat azonban csak akkor mutatható ki világosan, ha elkülönítik egymástól a különböző földtani szerkezetű területeken kipattanó rengéseket. A földrengések zöme a földkéreg törései mentén jelentkezik. Azoknál a töréseknél, amelyeknek két oldalán a kéreg folyamatosan széttolódik, szétcsúszik, a rengések többsége dagály idején pattan ki. Ilyen típusú — „normális”nak nevezett — törés vonul végig Európa és Amerika között, az Atlanti-óceán alján vagy például a Vöröstenger hosszában is. Ezzel szemben azoknál a töréseknél, ahol a földkéreg két táblája egymásnak ütközik — egyebek között az indiai szubkontinens és Ázsia tömbje között — a földrengések az előbbivel ellentétben apály idején a leggyakoribbak. Ahol pedig az egyik kéregtábla a másik alá süllyed, a földrengések az apály és dagály közti, átmeneti időszakban jelentkeznek. Az árapály hullámzás kiváltotta földrengések tehát attól függően sűrűsödnek dagály vagy apály körül, hogy milyen az egyes területek kéregszerkezete. A régebbi statisztikák éppen ezért nem hozhattak egységes eredményt, mivel nem tettek különbséget a különféle területek rengései között. Fred Klein nyomatékosan hangsúlyozza azt is, hogy az árapály erők nem okozói, hanem kiváltói a rengéseknek. A földrengések ott lépnek fel, ahol a földkéregben feszültségek jelentkeznek. Az árapály hatás legfeljebb sietteti az amúgy is „készülődő” rengések kipattanását. A hawaii kutató attól is nyomatékosan óv, hogy az árapály hullám hatását a várható földrengések jóslására használják fel. A statisztikus vizsgálatok ehhez semmiféle alapot nem adnak. • i. b. 1. Kipattanó rengések ★ Különböző szerkezetek ★ Jóslásra alkalmatlan KARCOLJAK, FESTIK Készül a kalocsai hímes tojás Festik a húsvéti tojásokat Kalocsa-vidék világhírű népművész asszonyai. A színes motívumokkal pingált, illetve karcolt tyúktojásokon megelevenedik a táj sajátos népművészete. A szakmári pingálóasszonyok virágmintákkal díszítik a tojásokat, az uszódiak pedig hajszálvékony, klasszikus motívumokat karcolnak a színesített tojáshéjra. A hímes tojások nagy részét exportálják, de több ezret szállítanak a hazai népművészeti boltoknak is. (MTI) TÜSKE NÉLKÜL Szedert visz a kamion Még ezer vagon almát exportál az idei télen a Hungarofruct Zöldség- Gyümölcs Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat nagykanizsai kirendeltsége. A baki tangazdaság gutorföldi, a Zalaegerszegi Á. G. egervári és a Nagykanizsai Á. G. hűtőházában tárolt gyümölcs szállítása március végéig tart. A zalai alma folyamatosan kerül a csehszlovákiai, lengyel, NDK- beli és a szovjet piacokra. Tavaly tizenkétféle gyümölcsből, illetve tizenegyféle zöldségből összesen ötvennyolcezer tonnát értékesítettek külföldön. Almából az előző évinél negyven százalékkal többet, 32 700 tonnát adtak el határainkon túl, s többek között Finnországban és az NSZK-ban is vásároltak belőle. Az őszibarack és a fekete ribizli szintén a sikertermékeik közé tartozott, s kedvező fogadtatásra talált a gutorföldi hűtőházban termesztett sampinyon gomba. Az idei szerződéseket már megkötötték a termelőkkel. Ezek szerint a tavalyinak megfelelő mennyiség szerepel az exporttervekben. Ebben az évben először értékesítik majd a tüske nélküli fekete szedret, ami a Zalaegerszeg környéki kistermelők kertjeiből kerül majd a külföldre induló vagonokba, kamionokba. (MTI)