Esti Hírlap, 1982. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-01 / 27. szám

MÁRCIUSIG PIHEN A CSOPAKI BOR gyümölcs Csopak fölött, a dombol­dalakon metszik a szőlőt, s a pincékben derítik, szűrik a tavalyi termést. Tavaszi készülődés, munka a téli, balatoni csendben, a befa­gyott tótükör felett. FŰSZERES, RUBINVÖRÖS A pincékben derítik a bort, s kívül — a nemes­vámosi Csopaktáj Tsz épí­tőrészlege — új pincéket vágnak, s építenek a hegy­oldaliba. Most négyszáz hektós a tsz pincéje. Negy­venezer hektós lesz. Meg­tízszereződik. A negyvenezerből — mondja Zsebők Zsigmond főkertész — tízezer úgyne­vezett exportelőkészítő pin­ce lesz. A társtéeszekkel, a Monimpexszel közösen építjük. Tízmilliót ők s a társuló tagok adnak, s tízmilliót exporthitelként, a bank. Minőségi hordós borok in­dulnak majd innét a kül­földi piacokra. Az exportpince szeptem­berre, szüretre, szüret utánra elkészül. Legkorsze­rűbb berendezései, gépei már ládákban, megérkez­tek. Svájci szűrők, olasz, francia szivattyúk, az NDK-ból a hűtőberendezés.. . Megtízszereződik majd a pince — tehát, telepíteni kell. Ősszel negyven hek­tárt telepítettek, tavasszal, ahogy az idő engedi, újabb harminc hektárt. (Ez a harminc hektár, e vidék hagyományos, fűszeres, fe­hér fajtáitól eltérően — igaz, zárt területen, Aszófő vidékén — kék szőlő lesz, a rubinszínvörös borok alapja.) LÁGY­AB­B, SAVSZEGÉNY Új pince a csopaki hegy­oldalban. Új szőlő-gyü­mölcs központ. A pincészet­hez kapcsolódik a tsz gyü­mölcsöse. Idén fordul majd termőre a ’79-ben telepített meggy — 140 hektárt ültet­tek — s a negyvenhektá­ros cseresznyéskert, a hű­­tőiparnak, a 20 hektáros szilvaerdő. A pincészet új gépei dolgozzák majd fel likőralapanyagnak a fák termését. Pinceépítés, pincemun­kák. A mostani derítés, szűrés után még kicsit pi­hennek, érlelődnek a bo­rok. Aztán a bemutatkozás. A tavalyi csopaki termés polcra, asztalra március­ban kerül. — Milyen lesz? — Jó bor, csak kicsit sav­szegény, ez a csopaki a szokottnál kicsit lágyabb lesz. (k. gy.) Szűrik a bort MEGLESTEK A BOMBOLDÉBEN Otthonában Unokatestvérek a támadók Rablótámadás lakásban — aligha nevezhető tipikus, gyakran előforduló bűncse­lekménynek. Most azonban egy ilyen ritka esetről lesz szó. Két elvetemült fiatal­ember, a 20 éves Milák László és a 19 éves Lukács Árpád (egyébként unoka­­testvérek és tiszabereki la­kosok), december 11-én ké­ső este erőszakkal behatolt egy pesti lakásba, ott ösz­­szevert két leszázalékolt nyugdíjast (a lakás bérlő­jét és annak albérlőjét) majd 4500 forintot rabolva, a helyszínről elmenekült. Milák és Lukács, a két tiszabereki fiú, tavaly au­gusztusban jött fel a fő­városba, hol dolgoztak, hol nem, hol itt, hol ott lak­tak. Unalmas és italos óráikban a Garay téri „Bömbölde” gúnynévre hallgató kocsmában tanyáz­tak. Itt végzett kisegítő munkát H. László 55 éves leszázalékolt nyugdíjas, akit gyakran meglátogatott al­bérlője, az ugyancsak le­százalékolt nyugdíjas, 52 éves G. Ferenc. December 5-én Milák és Lukács már kora este a Bömböldében tartózkodott. Kisvártatva betoppant a kocsmába G. Ferenc, aki éppen aznap vett fel 3 ezer forintot, de más járandósága is volt még, ugyanis főbérlője dél­előtt átvette az ő nyugdí­ját, 1500 forintot. H. Fe­renc gyanútlanul számolta le az összeget albérlőjének, nem sejtve, hogy a pénz átadását valaki is figyelem­mel kíséri a kocsma vendé­gei közül. Csakhogy Lukács Árpád nagyon is éberen figyelte a pénz átadását. Nem sok­kal később H. László távo­zott a kocsmából, albérlője viszont még maradt egy kis ideig. Milák és Lukács ettől kezdve kettőzött fi­gyelemmel kísérte G. Fe­renc minden mozdulatát. Kis idő elteltével G. Fe­renc is hazaindult. Milák és Lukács a nyomába sze­gődött. A férfi látta, hogy a két fiatalember követi, ezért aztán szaporázta lép­teit. Szerencsésen haza is ért, percek múltán azonban kopogtattak a lakás ajta­ján. Ami ezután történt, azt H. László és G. Ferenc bi­zonyára soha az életében nem felejti el. A két fia­talember egyszerűen be­nyomta az ajtót, s a főbér­lőt és az albérlőt elkezdte agyba-főbe verni, no és persze a pénzt követelni. G. Ferencnek ugyan sikerült pénzét a szemétkosár mel­lé dobnia, az ütések azon­ban csak záporoztak. Segít­ségért nem mert kiáltani a két nyugdíjas, mivel a tá­madók kést szegeztek tor­kukhoz, sőt fojtogatták is őket. Az elvetemült táma­dók a két férfit le is vet­­kőztették, s az ütlegeléssel csak akkor hagytak fel, amikor a pénzt végre meg­találták. Ezután a vérnyo­­mokat egy ronggyal még felmosták, majd a rongyot magukkal vitték. (A véres rongyot a rendőrség később megtalálta!) G. Ferenc igen súlyos sé­rüléseket szenvedett, így például szilánkos arccsont­törést, egyik szemét pedig többször is operálni kel­lett. A főbérlő szerencsé­sebb volt, ő megúszta nyolc napon belüli­ sérülésekkel a verést. A feljelentést azon­ban csak másnap merték megtenni a rendőrségen. Milák és Lukács szerencsé­re nem sokáig élvezhette a szabadságot, december 13- án mindkettőjüket őrizetbe vette a VII. kerületi Rend­őrkapitányság. Mióta elő­zetes letartóztatásban van­nak, össze-vissza hazudoz­­nak, a rablást tagadják, csupán azt ismerik el, hogy egy-két pofont adtak a két nyugdíjasnak. A két rabló bűnügyében a VII. kerületi Rendőrka­pitányság rövidesen befe­jezi a vizsgálatot. Pethes Sándor asnadrág 313.20 KIVÁLTJA AZ APÁLY, A DAGÁLY Talpunk alatt hullámzó föld A mindennapi szemlélet a lábunk alatti talajt a szi­lárdság, a nyugalom jelké­pének tartja. Pedig valójá­ban a „szilárd anyaföld” szinte soha sincsen nyuga­lomban. Az árapály erő ha­tására — akár csak az óceá­nok víztükre — óráról órá­ra, napról napra állandó hullámzást, lüktetést mu­tat. Amíg azonban a Hold és a Nap tömegvonzásának hatására keletkező árapály hullámzás a tengerek vizé­ben jól látható ingadozást hoz létre, addig a szilárd földkéreg lüktetése csak megfelelő, igen érzékeny műszerekkel mérhető. A Hold és a Nap együt­tes árapály hulláma mind­össze tízmilliomod részét teszi a földfelszínen ural­kodó nehézségi gyorsulás­nak. Ennek­­ hatására a szi­lárd földkéreg átlagosan mintegy tíz centimétert „hullámzik” az apály és a dagály között. Ám ez a csekély hatás is nagy változásokat okozhat a szilárd földkéregben, an­nak jelenségeiben. Már ré­gebben felmerült az a gon­dolat, hogy a földrengések és vulkánkitörések össze­függenek a földkéreg dagá­lyával. A gondos statiszti­kai elemzés azonban nem támasztotta alá — vagy legalábbis nem bizonyítot­ta kétségtelenül­­ ezt a kapcsolatot. A Hawaii Vulkán Ob­szervatórium kutatója, Fred Klein azonban újból meg­vizsgálta ezt a kérdést, fi­gyelembe véve a földkéreg­re vonatkozó legmoder­nebb ismereteket. A nem­zetközi földrengésészlelő hálózat hatalmas adatanya­gára támaszkodva össze­függést talált a rengések és az árapály között. Ez a kap­csolat azonban csak akkor mutatható ki világosan, ha elkülönítik egymástól a kü­lönböző földtani szerkezetű területeken kipattanó ren­géseket. A földrengések zöme a földkéreg törései mentén jelentkezik. Azoknál a tö­réseknél, amelyeknek két oldalán a kéreg folyamato­san széttolódik, szétcsú­szik, a rengések többsége dagály idején pattan ki. Ilyen típusú — „normális”­­nak nevezett — törés vonul végig Európa és Amerika között, az Atlanti-óceán al­ján vagy például a Vörös­tenger hosszában is. Ezzel szemben azoknál a töré­seknél, ahol a földkéreg két táblája egymásnak üt­közik — egyebek között az indiai szubkontinens és Ázsia tömbje között­ — a földrengések az előbbivel ellentétben apály idején a leggyakoribbak. Ahol pedig az egyik kéregtábla a másik alá süllyed, a földrengések az apály és dagály közti, átmeneti időszakban je­lentkeznek. Az árapály hullámzás ki­váltotta földrengések tehát attól függően sűrűsödnek dagály vagy apály körül, hogy milyen az egyes terü­letek kéregszerkezete. A ré­gebbi statisztikák éppen ezért nem hozhattak egysé­ges eredményt, mivel nem tettek különbséget a külön­féle területek rengései kö­zött. Fred Klein nyomatéko­san hangsúlyozza azt is, hogy az árapály erők nem okozói, hanem kiváltói a rengéseknek. A földrengé­sek ott lépnek fel, ahol a földkéregben feszültségek jelentkeznek. Az árapály hatás legfeljebb sietteti az amúgy is „készülődő” ren­gések kipattanását. A ha­waii kutató attól is nyoma­tékosan óv, hogy az árapály hullám hatását a várható földrengések jóslására hasz­nálják fel. A statisztikus vizsgálatok ehhez semmi­féle alapot nem adnak. • i. b. 1. Kipattanó rengések ★ Különböző szerkezetek ★ Jóslásra alkalmatlan KARCOLJAK, FESTIK Készül a kalocsai hímes tojás Festik a húsvéti tojásokat Kalocsa-vidék világhírű népművész asszonyai. A színes motívumokkal pingált, illetve karcolt tyúktojásokon megelevenedik a táj sajá­tos népművészete. A szakmári pingálóasszonyok virág­­mintákkal díszítik a tojásokat, az uszódiak pedig haj­szálvékony, klasszikus motívumokat karcolnak a színe­sített tojáshéjra. A hímes tojások nagy részét exportálják, de több ezret szállítanak a hazai népművészeti boltoknak is. (MTI) TÜSKE NÉLKÜL Szedert visz a kamion Még ezer vagon almát exportál az idei télen a Hungarofruct Zöldség- Gyümölcs Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat nagykanizsai kirendeltsége. A baki tangazdaság gutor­­földi, a Zalaegerszegi Á. G. egervári és a Nagykanizsai Á. G. hűtőházában tárolt gyümölcs szállítása március végéig tart. A zalai alma folyamatosan kerül a cseh­szlovákiai, lengyel, NDK- beli és a szovjet piacokra. Tavaly tizenkétféle gyü­mölcsből, illetve tizenegy­féle zöldségből összesen ötvennyolcezer tonnát értékesítettek kül­földön. Almából az előző évinél negyven százalékkal töb­bet, 32 700 tonnát adtak el határainkon túl, s többek között Finnországban és az NSZK-ban is vásároltak belőle. Az őszibarack és a fekete ribizli szintén a si­kertermékeik közé tarto­zott, s kedvező fogadtatás­ra talált a gutorföldi hűtő­házban termesztett sampi­nyon gomba. Az idei szerződéseket már megkötötték a terme­lőkkel. Ezek szerint a tavalyinak megfelelő mennyiség szerepel az exporttervekben. Ebben az évben először ér­tékesítik majd a tüske nél­küli fekete szedret, ami a Zalaegerszeg környéki kis­termelők kertjeiből kerül majd a külföldre induló vagonokba, kamionokba. (MTI)

Next