Esti Hírlap, 1982. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1982-07-01 / 153. szám

ZALAEGERSZEG Csempegyár épül Több mint százmillió fo­rintos beruházással, kor­szerű kályhacsempegyár épül Zalaegerszegen, a Ke­rámia- és Cserépkályhagyár részeként. Az új gyárban hozzáve­tőleg egymillió csempét gyártanak majd évenként, csökkentve ezzel e termék­féle hiányát a piacon. A zalaegerszegi kályhacsem­pék új színekkel és for­mákkal gazdagítják a vá­lasztékot. Jelenleg hetven munkás tanulja a kályha­­csempegyártás mesterségét, hogy 1983 júliusában, a gyár átadásának várható időpontjában, zavartalanul megkezdődhessen a terme­lés. HELYBELIEK ÖSSZEFOGÁSÁ­VAL Zsúptetős falumúzeum Helytörténeti falumú­zeummá alakított át egy lebontás előtt álló kétszáz éves parasztházat a Tolna megyei Magyarkeszin a he­lyi Petőfi Tsz. A zsúptetős, hasított, úgynevezett olló­gerendás, istállóval és paj­tával egybeépült, két szo­bából és konyhából álló régi házat a helybeliek ösz­­szefogásával, a faluban gyűjtött régi használati tárgyakkal rendezték be a szekszárdi múzeum szak­embereinek segítségével. (MTI) ÖTNAPOS MUNKAHÉT A BIZTOSÍTÓNÁL Ha bekopog az utazó... Automata telefon ♦ Levelesláda — Mi úgy tértünk át az ötnapos munkahétre, hogy szolgáltatásunkban meg­szüntettük az addigi hét­közi „nyújtott” nyitvatar­­tást — kezdi a beszélgetést dr. Bárd Jenő, az Állami Biztosító ügyvezető igaz­gatója. Központi ügyelet — Tehát visszaléptek? — Dolgozóink munkabe­osztását tekintve inkább előre. Tavaly a főváros ke­rületeinek mindegyikében egy-egy ÁB-kirendeltség délután fél 5 helyett fél 6-ig tartott nyitva. Ügyfe­leink az utolsó órában nem jöttek, nem érdeklőd­tek. — A tapasztaltakból mi­lyen szombati érdeklődésre következtettek? — Hogy az igényeknek megfelelően szükséges az ügyeletek megszervezése. Székházunkban, a Ráday utcai központi ügyfélszol­gálat minden nap délután 6 óráig, szombatonként fél 1-ig tart nyitva. — Szombati ügyfélfor­galmuk? — Többségében a hirte­lenjében utazók jönnek, főleg a külföldjárás bizto­sítási lehetőségeit igény­lők. Szombatonként átlag­ban harmincan-negyvenen. — Kárbejelentések? — Minden kerületi igaz­gatóságon péntektől hétfő­ig automata telefon rögzí­ti az üzeneteket. Gondol­kodunk azon, hogy főleg a külső kerületekben, saját postaládáinkat helyezzük el, a kárbejelentés hétfőre így is az illetékesekhez ke­r­ülhet. A nehézséget in­kább abban érzem, hogy a káresetek közléséhez szük­séges tudnivalók kevéssé ismertek. Tervezzük, hogy mind a kirendeltségeink­nél, mind az esetleges al­kalmi levelesládáknál, plakátokon részletesen tu­datjuk a tennivalókat. — Az autótulajdonosok egyet tudnak: ha káreset, akkor irány a Hamzsabégi út. Cél lehet ez szombaton is? — Természetesen.­ Fél egyig rendezzük a bejelen­téseket. De ott körülnézni hétfőn érdemes, ha látni lehet valamit a várakozók ármádiájától. Pedig sok más helyen is intézik az autókárokat, még kész­pénzzel is azonnal fizet­nek. Kérdések, tanácsok — Eléggé köztudott ez? — Feladatunk érzékeny pontjára kérdezett. Fölté­telezem, hogy az autósok többsége ismeri a lehetősé­geket, csak nekik most mindjárt, azonnal... nem érnek rá várni. A biztosít­­ás más ágazataiban még nem mindenütt tartunk ott, hogy munkatársaink „beleszóljanak” az érdek­lődő magánéletébe, hogy kérdéseikkel rábírják az ügyfelet a saját érdekeinek fölbecsülésére és megfele­lő összegű biztosítására. Egy példa: Külföldi or­szágban, ahol nincs kölcsö­nös szerződésünk, súlyos baleset ért egy házaspárt. Ha vállalják az egy-két­­ezer forintos biztosítást, több százezer forinttal „enyhülnek” bajaik. Most hivatalosan panaszt emel­tek: vállalták volna, ha mondták volna nekik. A mi szolgáltatásunk nem adom-veszem ügylet. Kö­telességünk tanácsot adni, de ehhez elkerülhetetlen a részletkérdések tisztázása. Szolgáltatás egy helyen — Gyakori a bonyolult ügyintézés miatti panasz. Lehetne egyszerűbb? — Kell, hogy legyen. Mindent egy helyen — is­mert a szolgáltatás jel­mondata —, tehát, a bala­toni villa kárát is Buda­pesten intézzük ... Tőlünk függ, az önállóan gazdálko­dó kirendeltségek és az „egy” Állami Biztosító ér­dekeit kell egyeztetnünk. Igyekszünk ... — S kívánnak-e változ­tatni a szabad szombatos munkarenden? — Többször vitattuk, ér­tékeltük. Egyértelmű a megállapítás: a közeljövő­ben nem. Polgár Tamás MÉLTÁN SZIGORÚ AZ ÍTÉLET „Uncsaku" és a 13 rabló Lánccal összeerősített fadarabbal verekedtek Nemrégiben adtunk hírt arról a társaságról, amely­nek kedvenc szórakozása volt lejárni a város forgal­masabb pontjain levő nyil­vános illemhelyekre. A lépcsőkön lezúduló fiatal­emberek homoszexuális kapcsolatokkal gyanúsítot­ták az itt-tartózkodókat. Következett a verés, a rab­lás. A szigorú ítélet után újabb, még szigorúbb íté­let. Ezúttal tizenhárman áll­tak a bíróság előtt. ■ Vezé­rük, hangadójuk a 19 éves Tóth Sándor, ő irányította e sajátos időtöltésre hu­szonéves barátait. Most ne említsük néhány kisebb bűncselekményüket — mo­zikból kabátlopás, pénzlo­pás — beszéljünk csak a hihetetlenül durva rablá­sokról. Legfőbb vadászterületük a Felszabadulás tér volt. Profi módon végezték mun­kájukat; volt aki fent fi­gyelt, volt olyan, aki, míg lent zuhogtak az ökölcsa­pások, vitte a híreket az őrszem és a rablók között, s volt olyan is, aki a lép­cső lejáróján állva tartotta távol az idegeneket. S per­sze Tóthtal az élen, dolgoz­tak a végrehajtók. Érdemes néhány szót szólni eszközeikről is. Ezek között elsőként említsük meg e gazemberek által csak „uncsaku”-ként emle­getett szerszámot. Ez két, lánccal összeerősített fada­rabból állt. Szerintük ez egy japán harci szerszám, lényegében láncos bot. Ez­zel például úgy vágták fej­be egyik áldozatukat, hogy az „uncsaku” eltörött... Szerepelt eszközeik között nagyobb méretű mágnes­patkó éppúgy, mint fákról letört ág, és a „hagyomá­nyosnak” számító ökölcsa­pás, illetve rugdosás. Miért? Íme a lista: öt­száz forint. Reklámszatyor. Egy darab köpeny. Magne­tofonkazetták. Százhúsz forint. Tizenegy forint. Két darab könyv. Két doboz cigaretta... Aki azt hinné, hogy az őrizetben töltött hetek, hó­napok, illetve a tárgyalás napjai alatt bármelyikük is megbánást tanúsított vol­na, az téved. Cinikusan, visszataszítóan viselkedtek bíróik előtt; nyilván nem hitték el, hogy ezúttal ők lesznek a vesztesek. A szi­gorú ítélet — több mint 65 évet „osztottak”! — jó pár évre megvédi a társadal­mat ezektől az ifjú bandi­táktól, s remélhetően al­kalmas lesz a hasonló szó­rak­ozáson gondolkodók el­riasztására. Íme tehát az első fokú ítélet: Tóth Sándor tizenegy év­re kerül fegyházba. Reinitz Attila, 20 éves, gúnyneve „Maci”, 9 évi börtönt ka­pott. Azért nem fegyházat, mert korábban autóbaleset érte, s így e legszigorúbb büntetésvégrehajtási for­mát az orvosok nem java­solták. Ugyanez okból ka­pott 6 évi börtönbüntetést a 20 éves Palotai Antal, „Totyi”. Szűcs Csaba 20 éves „Dagadt” hét év fegy­házat kapott, a 22 éves Kazup László büntetése 3 és fél év fegyház. Móri László 20 éves, hat év fegyházat kapott. A 21 éves Mavridogloszisz Jorgosz négy év, az ugyancsak 21 éves Lakatos József 5 év, s­ a szintén ennyi idős Sza­bó János ugyancsak öt év fegyházat érdemelt. Cseh­ László 28 éves két év bör­tönbüntetéssel „úszta meg”, s a 24 éves Sallai Zoltán tíz hónapot kapott. Csak az egyik kisebb lopásban volt társa e banditáknak. Ő sem egészen kezdő. Hiszen je­lenleg egy más ügy miatt kapott négy és fél évnyi fegyházbüntetését tölti... A társaság két fiatalkorú tagját négy, illetve két és fél év börtönbüntetésre ítélték. Szűcs Gábor VASUTAKON EURÓPÁBAN UTAZÁS GYEREKEKKEL A szocialista vasutak egymás közötti forgalmá­ban az érvényes menet­jeggyel utazó felnőtt egy öt éven aluli gyermeket — ha a gyermek külön ülőhe­lyet nem foglal el — díj­talanul vihet magával. Ha ülőhelyet vesz igény­be, 50 százalékos gyer­mekjegyet vásárolhat a szülő. A kedvezmény azonban csak egy öt éven aluli gyermekre vonatkozik, így ha a felnőtt történetesen két öt éven aluli gyermek­kel utazik, az egyiknek ■mindenképpen kell vásá­rolnia gyermekjegyet, öt­éves kortól 10 éves korig féláru menetjegyre jogo­­­sult a gyermek. Nyugat-európai forga­lomban ugyancsak ötéves korig utazhat a gyermek díjtalanul, természetesen csak abban az esetben, ha ülőhelyet nem foglal el. Féláru menetjegyet ál­talában 12 éves korig ad­nak a gyermekeknek, egyes vasutak azonban ezt a korhatárt eltérően szabályozzák. Például: Angliában 14, Ausztriában 15, Norvégiá­ban és Svájcban a 16. élet­év betöltéséig válthatnak a szülők félárú menetjegyet gyermekeiknek. (MTI) HANSÁGI FÉSZKEKBEN Növekednek a Több mint száz gólyapár rakott fészket az idén a Fertő-tó környékén, a Han­ságban, a Szigetközben és a Rába mentén. Gazdag a gólyaszaporulat, a fészek­ben átlagosan két fiókát nevelnek, van azonban gólyacsemeték olyan gólyafészek, ahol há­rom, sőt négy kis gólya is nevelkedik. A fiókák már annyira megerősödtek, hogy állnak a fészekben, és két-három hét múlva meg­kezdhetik a próbarepülése­ket. (MTI) ITT TALÁLT HÁZÁRA, BARÁTRA, FELESÉGRE Vámbéry Félhold, csillag ♦ Hűséges társak Különös sírkő hívja fel magára a figyelmet a Fe­jér megyei Velence község temetőjében: a félholddal és csillaggal díszített már­ványlapon kopott aranyo­zott felirat olvasható: Mel­lá Szadik török szerzetes, 1836—1892. A falubeliek és a „beavatottak” tudják csak, hogy a sima kő alatt Vámbéry Ármin, a híres nyelvtudós és keletkutató „tatárja”, hosszú, viszon­tagságos utazásainak hűsé­ges társa nyugszik. TALÁLKOZÁS KUNGRATBAN Aki Vámbéry könyveiben, feljegyzéseiben Mállá Sza­dik neve után kutat, csaló­dik: a híres utazó hűséges társa ugyanis Móllá Iszhak néven került be az iroda­lomba. Vámbéry Ármin — mint azt „Dervisruhában Közép-Ázsián át” című művében leírta — a haj­dani Khivai Kánságban, Kungratban találkozott ve­le, s a művelt fiatalember hamarosan szolgálatába szegődött a nagy utazónak, aki mohamedán zarándok­ként akart eljutni olyan vidékekre, ahol előtte nem járt európai ember. Iszhak helyismerete, ügyessége, szolgálatkészsége rendkívül sokat segített Vámbérynek. A fiatal „tatár” nemcsak kalauza, szolgálója, hűséges társa volt vándorlásaiban, de gyakran az életét is megmentette. A fiatal mel­lá sokáig azt hitte, hogy ura, vándorlásainak társa hűséges igazhivő, később rájött tévedésére, de ér­zelmei ezután sem változ­tak meg Vámbéry iránt. Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy színesfémhulladék­­raktárunkban (Budapest X., Sírkert u. 2., telefon: 271—099) július 5-től 16-ig leltározunk A leltározás idején szünetel az áruforgalom. A többi telepünkön zavartalan a kiszolgálás. A Chmmini Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat Vevőszolgálat, Budapest XIII., Dózsa György út 57. Telefon: 401—321. AZ AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁBAN Hosszú és viszontagságos útjuk végén Konstantiná­polyban Vámbéry el akart búcsúzni „tatárjától”, ő azonban arra kérte,­­ hadd maradjon vele, s követhes­se őt abba az országba, ahova hazatér. így került Mallá Iszhak Magyarországra, ahol ha­marosan barátokra, sőt fe­leségre is talált. Mohame­dán hitét mindvégig meg­tartotta. Vámbéry a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia könyvtárában szerzett neki állást. Évekig ott dol­gozott, s csak orvosi javas­latra költözött Pestről Ve­lencére. Súlyos tüdőtágu­lásban szenvedett, s a baj enyhítésére az ottani klí­mát javasolták neki. Ve­lencén csendes, elmélkedés­re hajlamos embernek is­merték. 1892 májusában halt meg. Mivel mohame­dán volt, holttestét egyetlen temetőbe sem akarták be­engedni, végül is a velen­cei református papnak kö­szönhető, hogy hamvait val­lásának szertartása szerint helyezhették nyugalomra. Temetéséről az egykorú Fejér megyei Szabadság cí­mű újság is tudósítást kö­zölt „Vámbéry tatárja” címmel. MINDIG VAN FRISS VIRÁG Bár leszármazottai nem élnek Velencén, sírját mégis mindig gondozzák, friss vi­rág van rajta: a falubeliek visznek néhány szálat kert­jük virágaiból a hazájáról oly messzire került „tatár­nak”. Dávid Erzsébet

Next