Esti Hírlap, 1982. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1982-09-01 / 205. szám

UTAS, GÉP, GYÜMÖLCS, ÉPÍTŐANYAG... Szinte mindent visz a Volán Sokrétű szolgáltatás ♦ Hét végén kedvezmény Hűtőgépszállítástól a fi­zetővendég-szolgálatig so­rolhatjuk a Volán Tröszt vállalatainak azokat a te­vékenységeit, amelyeket a városban látnak el. Közü­lük melyik a legfontosabb Budapest, a budapestiek számára? Óvatosan a vá­lasszal , nemigen lehet egyet kiemelni. Aki sárga busszal utazik napról nap­ra, annak a személyszállí­tás, aki a háza melletti Zöldért-bo­ltban néz szét a friss gyümölcsökön, annak az árufuvarozás, az építők­nek viszont a metró, a Fe­rihegyi repülőtér, vagy ép­pen a Hungária körúti építkezések kiszolgálása. Autóbusz, metró „Az elővárosi autóbusz­közlekedés minősége orszá­gos viszonylatban kiemel­kedő” — hangzik a Város­háza közlekedési főigazga­tójának állásfoglalása. Eh­hez fontos adat: naponta 270 ezer utast hoznak, visz­nek a Volán-buszok. Első­sorban ingázókat — tanuló­kat, munkásokat —, vagy közvetlenül Budapestre, vagy az oda járó vasútra. A Budapest és az agglome­ráció tömegközlekedésének összehangolt fejlesztésére készült koncepció alapján a Volán fővárosi pályaud­varain a metróvonalakhoz kerülnek, legyen könnyebb az átkelés az érkezők szá­mára Budapest egyik vé­géből a másikba. Az első ilyen pályaudvar az idén készült el a Népstadion­állomásnál. A Volán és a Városháza, valamint a tanácsi vállala­tok együttműködése, szak­mai kapcsolata jó. Példa? Amikor a Duna fölött a hídfelújítások miatt lelas­sult a közlekedés, a Volán úgy segített könnyíteni a helyzeten, hogy egyes Bu­da környéki járatainak végállomását Pestről a túl­partra helyezte át. A BKV- val közös megállókat hasz­nál, egyeztetik a menetren­deket. A BKV képez ki a Volánnak forgalmi tiszte­ket, gépkocsivezetőket. A Fővárosi Autótaxi Vállalat pedig megállapodott a Vo­lán Taxival: állomásait ezentúl közösen használ­ják. A Volántourist bérau­tói — bár a honi cégek kö­tik le jó részüket — nem kevés devizaösszeget is hoznak. Ezért az idén e parkot negyven Mazdával frissítik fel. Ötvennégy város A negyven távolsági buszvonal ötvennégy vá­rost és 319 községet köt össze Budapesttel. A me­netrend szerinti, a tényle­ges tömegközlekedésen túl a különböző fővárosi üze­mek rendelésére körülbe­lül 22 ezer dolgozót hoz­nak lakhelyükről Buda­pestre. Napi 140 buszt ad­nak az országjárók számá­ra. A tröszt vállalatainak árufuvarozói tevékenységé­ben magas arányú a fővá­rost legalábbis érintő utak száma. Ezek egy része köz­vetlenül a lakossági ellá­tásban vesz részt. Budapes­ten hét fuvarvállaló irodát tart fönn a Volán, sok más helyen is felvesz rendelést. A szolgáltatás rendszere: hétköznap 74 teherautó és 15—20 tehertaxi csak ma­gánrendelést fogad, szom­baton és vasárnap gyakor­latilag korlátlan számban tud járművet adni. (Ezért az egyébként csak délután érvényes 30 százalékos díj­­kedvezmény a hétvégeken­­egész napra szól.) Rende­lésre házhoz visznek kocsi­jai palackos gázt, tüzelő­olajat, és foglalkozik már a Volán építőanyag — szállítással összekötött — értékesítésével is. Amit közvetett szolgálta­tásnak mondunk: a bol­tok ellátása. A kőbányai söröket éppúgy, mint a ci­pőket vagy a bútort, szak­nyelven szólva, „terítik”; ez utóbbit különleges gép­járművekkel, az ország kü­lönböző gyáraiból egyene­sen az áruházakba, boltok­ba viszik. A sokrétű feladatot ellá­tó tröszt további tervei kö­zött szerepel a fővárosi szolgáltatások szélesítése. Ilyen az éjszak­ai áruszál­lítás. És nemcsak az árura gondolnak. A Volán 1-es Vállalat, például a Főváro­si Szállítási Tanács kezde­ményezésére olyan műsza­ki megoldásokat dolgozott ki, hogy lámpafénynél fu­varozó járművei, rakodógé­pei kevesebb zajjal, zör­géssel dolgozzanak — elég a bolt környékén lakóknak reggel a polcok kínálatából értesülni, hogy erre jártak az éjjel. Szöllősi Ferenc Új, nagy kapacitású, a korszerű követelményeknek meg­felelő vízkivételi művet építenek Szolnokon a KÉV— Metró és a Hídépítő Vállalat szakemberei. A város régi vízkivételi műve már nem képes a növekvő igényeknek megfelelni. A Tiszára épülő vízügyi létesítmény munká­latait már megkezdték, s jelenleg az egyik pillér körül­­zárását végzik, hogy még a rossz idő beállta előtt elvé­gezhessék az alapozást. Az Ady Endre úszódaru rakja át a partról a szerelés helyén horgonyzó katamarán úszó­hajóra a több mázsás súlyú Larsen-lemezeket. Ezekből épül a pillér alaptestét körülzáró fal. (MTI Fotó : Csíkos Ferenc felvi NYEL HELYETT FOGOFÜL ...S ELINDULT Л KUKTALAVINA Ki volt az újító? • Elment a kedve Elvetélt találmányokról, hallgatásiba zárkózott újí­tókról annyi, de annyi tör­ténetet hallottunk. Furcsa kettősség, amely az inno­váció szó elterjesztésével, a találmányok minden ed­diginél szükségesebb voltá­nak hangoztatásával sem gyorsítja, ösztönzi az újítá­sok útját. HÉT SZERSZÁM Szerkesztőségünkbe ez­úttal egy rég nem látott is­merős kopogtatott b­e: Linczmayer Béla, az Alu­míniumgyár most már nyugdíjas műszaki ellenőre. Legutóbb 1976-ban járt ná­lunk, amikor csodáltuk meg találmányát: az új kuktát. Akkor, tehát 1976-ban azért fordult hozzánk, mert úgy érezte: nem bírja to­vább ezt a kuktakálváriát. Nem tudom, mit tett vol­na, ha tudja: 1982 még messzebb viszi a megoldás­tól. A Linczmayer-féle kukta születési dátuma 1974. Az újító második éve dolgo­zott az Alumíniumgyárban, s a hagyományos nyeles kuktát, amely húsz éven át volt változatlan termék, tökéletesen átformálta. El­sősorban eltüntette a hosz­­szú, s emiatt a tárolást nagymértékben zavaró nye­let. Helyére az edény két oldalán fogófület tett. Ol­csóbb a gyártás; nemcsak anyagot lehet megtakaríta­ni, hanem hét szerszámmal s ugyanennyi művelettel is kevesebbet igényel. Az 1974-es kukta bemu­tatót, akkor úgy látszott, gyors siker követi. A Lincz­mayer-kukta az akkord és a következő esztendei ipari vásáron nagy sikert ara­tott Ám azután elindult a lavina. A gyár elzárkózott a sorozatgyártástól, mond­ván: a Kermi rossznak ta­lálta a fazekat. Igen ám, csakhogy a Minőségellenőr­ző Intézet nem jó példányt kapott: az általuk vizsgált kuktának sok hibája volt. A következő érv — ezt a főmérnök, az újítás egysze­mélyi elbírálója vetette fel —: minek gyártani az új kuktát, amikor a régiből is akkora a kereslet, hogy alig tudják kielégíteni ... Az ügyben 1976 vége újabb fordulatot hozott. A kísérleti műhely dolgozói ugyanis új típusú kuktára jelentettek be szabadal­mat. Az új kukta nélkülözi a hosszú nyelet, kétoldalt fogófülek találhatók ... Ér­dekes módon a vállalat ezt az újítást elfogadta, sőt, 1978-ban meg is kezdték a gyártást. HÚSZ SZÁZALÉK Linczmayer Béla, mi mást tehetett — pert­­indí­tott. A jogi vita azóta — ahogy ez már lenni szo­kott — a sokadik fórumon, a sokadik állásfoglalást ér­te meg. Ki a társszerző, s ki nem; kinek az újítása korábbi, illetve a későbbi; hány százalékát tartalmaz­za az egyik a másiknak. Linczmayer kuktája előse­gíthette-e a kísérleti mű­hely brigádjának ötletét; sorolhatnánk a kérdések százait. Az egyik bíróság eluta­sította Linczmayer Bélát. A másik társszerzőségét 20 százalékos arányban meg­állapította. A harmadik is­mét elutasította. Szerintük ugyanis a szabadalom tár­gya csupán a zárószerkezet, amely Linczmayernél kö­zépen, a brigádnál pedig két oldalt, a füleknél ta­lálható ... Igazságot tenni nem tu­dunk. Az ügy jelenleg tör­vényességi óvási előtt áll. Ehelyett inkább hallgassuk meg az ősz hajú Linczma­­yer Bélát, hogyan látja ő az elmúlt nyolc esztendőt. — Nem tudom, hol hi­báztam. Nem értem, miért fordulnak ennyire ellenem. Nyolc év alatt még egyet­len fillért nem kaptam, el­lenkezőleg: csak költöttem a perekre, a szakértőkre. Azt mondták: a kukta nem kell, azután mégis gyárt­ják. Majd azt mondták: a kukta nem az enyém, nem az én ötletem ... Amiről vi­tatkozunk, azok részletkér­dések. A lényeg nem azon van, hová is kerüljön a zárszerkezet, hanem azon, hogy itt egy újszerű gyors­főző edényről van szó. Még azt is hozzáteszem: a nyu­gati országokban hasonló típusok már lassan évti­zede működnek, tehát, nem­igen illetne meg bennünket a „feltaláló” cím, inkább csak hazai körülményekre adaptált változatokról, új­fajta gyártási eljárásokról beszélhetünk... ÁLOM MARAD — 1976-ban azzal fejez­tük be cikkünket, hogy egy automata kuktán töri a fe­jét, amelyet kalóriára le­hetne beállítani, s ha meg­fő az étel, automatikusan kikapcsol. Ezzel mi lett? — A világon semmi. Se erőm, se kedvem nem ma­radt arra, hogy ezt létre­hozzam, arról nem is be­szélve, hogy a gyár, a tör­téntek után, nem is segí­tene ... Ez a terv álom marad csupán. Bár lehet, hogy mégsem, hiszen a prospektusokban már kezd feltűnni ez is. Pedig meg­előzhettük volna a vilá­got ... Szűcs Gábor Importpótló festékadalék Évi 18 millió forint értékű, tőkés importból szárma­zó lenolaj megtakarítására, illetve hazai anyaggal való helyettesítésére dolgozott ki új eljárást a Budalakk sze­gedi gyárának műszaki kollektívája. E­ gyár termékei biztosítják az ország egész olajfesték-szükségletét, mint­egy tízféle színváltozatban. Ugyanitt készül több ezer tonna festékhígító is. A készítményekhez eddig olyan nagy mennyiségű lenolajat használtak fel, amelynek csupán egyharmadát fedezte a hazai termelés, a többit importból szerezték be. (MTI) MEGJEGYEZZÜK Kereskedni tudni kell TV-­iért engedik meg, hogy J’A válogasson a vevő? — kérdem a Zöldért bolt ismerős vezetőjét. — Ma ezt gyakran még az őster­melő sem tűrd ... — Nézze... Az első ve­vő kiválogatja a legszeb­bet. Mit visz el a követ­kező? A megmaradtból a legszebbet. A harmadik, a negyedik, a tizedik, a hu­szadik is. Vagyis mind­egyik a legszebbet viszi el, amíg el nem fogy az egész... A fontos csak az, hogy osztályozzunk. Nagy­ság szerint több osztály van, s árban is már elég számottevők az eltérések. Még emlékszünk, amikor ömlesztett­ék a zöldség­et, gyümölcsöt, kicsit és na­gyot, szépet és csúnyát egy rekeszbe tettek, s szeren­cse —, no meg ismeretség — dolga volt, kinek mi ke­rült a zacskóba. Ma a zöld­ség-, gyümölcstkereskede­­lemben igazi versenyt lát­hatunk. Bőven van áru, és a Zöldért mellett árusít a Közért, a Csemege, a tsz, az állami gazdaság, a ma­gánkereskedő, az ősterme­lő, sőt a pesti kertész is. S a legtöbb árus megtanul­ta, nem jó becsapni a ve­vőt, előnyösebb, ha osztá­lyozzák az árut, s a vásár­ló tudja, hogy pénzéért mit kap. Az pedig külön ha­szon is, hogy a szebb és kiváló minőségű árut jóval nagyobb áron lehet eladni. Korábban csak egy-két forint eltérés volt a ki­­sebb-nagyobb gyümölcs kö­zött. Ma egyidőben van tíz­es húszforintos barack, s kapni 7 és 30 forintos kör­tét is. Hasznosak az ilyen nagy különbségek? Feltét­lenül ösztönzőik, hogy mind több kiváló minőségű árut termeljenek. Ha pedig na­gyobb mennyiségben kerül a piacokra a különleges zöldség és gyümölcs, ezek ára is esik majd. Sz­­ereskedni tudni kell, de a vásárlás is gyakor­latot kíván. Sok embert megzavar, hogy már nem­csak a közért és a magán­kereskedő árai különböz­nek, hanem eltérést talál még a Zöldért-boltok kö­zött is. Mi több, napközben is esnek vagy emelkednek az árak. Most szombaton történt, hogy az óbudai pia­con a Zöldér­t-boltban a húszforintos szedőt előbb leírták tizenhat, majd ti­zenkét forintra, mert lát­ták, hogy sok az áru. A legtöbb őstermelő követi a Zöldért árainak alakulását. Aki nem, az könnyen rá­, fizet. Nemrég történt az is, hogy szombat reggel a a zöldbab árát 24 forintról előbb 20, majd 15 forintra szállították. Több kertész megkísérelte tartani az árat, délben haza is vi­hette a zöldbab nagy ré­szét ... A tapasztalat az, hogy péntek reggel legmagasab­bak az árak. Szombaton ál­talában esnek, s dél felé gyakran feltűnően olcsón lehet vásárolni. Legutóbb a paradicsomot reggel 7—10 forintért adták, délben már ötért is. Ezért is terjed új­ra a befőzés. A kereslet és a kínálat erősen hullám­zik. S a­kik kifognak egy­­egy árzuhanást, sok pénzt megtakaríthatnak. IVT ősz, nyár végén, temér­­dek zöldség, gyümölcs érkezik a boltokba, a pia­cokra. Jól látni, hogy mind több a szép és különleges áru. De tanulságos és felet­te hasznos a kereskedelem­ben mutatkozó sok új je­lenséget is észrevenni. Aczél Kovách Tamás

Next