Esti Hírlap, 1982. december (27. évfolyam, 283-306. szám)
1982-12-01 / 283. szám
• Nincs könnyű dolguk az íróportrék készítőinek. Különösen akkor, ha egy sor sem hangzik fel a művekből, amelyek mégiscsak az aranyfedezetét adhatják mindannak, amit egy író magáról, az életéről — általában az életről — mondani kíván. Goda Gáborral — jóllehet az ő munkáiból sem hangzott el semmi sem a beszélgetésben — mégsem volt túlságosan nehéz dolga Vitray Tamásnak, mindenekelőtt azért, mert Goda Gábor szavaiban az irónia és az önirónia, ha lehet azt mondani „helyére tette” a dolgokat. Nem tulajdonított nagyobb fontosságot megállapításainak, mint bárki más hétköznapi emberfia, s láthatóan nem hiszi azt, hogy az írónak feltétlenül bölcsességeket kell — magánemberként is — percenként világgá hirdetnie. Természetesen a hetven év minden tapasztalata — s micsoda hetven év volt ez! — érződött szavaiban, s nem kevésbé az egészséges íróöntudat, amely nélkül aligha merhet valaki a nyilvánosság elé lépni. Családjáról tett elragadtatott vallomása, a maga civil munkaköreinek kissé komikus leírása, s az irodalmi életről vallott felfogása állt a beszélgetés középpontjában. Vitray utolsó kérdése azt tudakolta: mit szeretne hallani magáról, ha most ott ülhetne a képernyő előtti nézőkkel együtt? „Azért ez a Goda elég érdekes ember!” valami ilyesmit remélt az író, s biztosíthatjuk, hogy a nézőnek valóban ez volt a benyomása. — bel — □ A LENINGRÁDI ÁLLAMI KONZERVATÓRIUM KAMARAZENEKARÁT Jurij Aliev vezényli december 5-én, vasárnap este fél 8-kor a Zeneakadémia Nagytermében. Műsoron: Karajev, Mozart és Csajkovszkij művei. A HATVANI GALÉRIÁBAN megnyílt s 1983. január 16-ig tekinthető meg az V. országos tájképfestészeti biennálé. A kiállító művészek között van Barcsiay Jenő, Galambos Tamás, Kurucz D. István, Patay László, Szurcsik János, Vecsési Sándor és Szűr-Szabó József. Asalánki Hédi és IMRE GÉZA csembaló- és mandolinestje lesz december 12-én, vasárnap 7 órai kezdettel a Budapesti Művelődési Központban (XI., Szakasics Árpád út 55.). fromiciptól a mozikban A LÁTOGATÁS Ezt az országot a felszabadulás előtt joggal hívták a hárommillió koldus országának. Hozzávetőleg enynyi ember élt itt nyomorban és sötétségben, reménytelenségben és mindennapos megalázottságban. Az akkori kilencmilliós lakosság egyharmada. De ahogy mind sötétebb idők jöttek, az embertelenség mindennapos poklának egyre iszonyúbb bugyrai keletkeztek. A lakosság egy bizonyos százalékát már nem emberi, de állati szinten alázták meg és teljes jogfosztottságba süllyesztették. A ma ötvenes-hatvanasoknak — ha túlélték azt a korszakot — olyan emlékeik is vannak, hogy ha gyermekkorukban csóró parasztgyermekként fürdeni merészeltek a Tiszában, más gyerekek azért jöttek ki a folyóból, mert az előbbiek, úgymond, büdös zsidókként bepiszkítják a vizet. Hogy suhancok büntetlenül ráncigálhatták, köphették idős férfiak szakállát, ugyanazon egyetlen „jogcímen”, mint a „vízszennyezést” panaszlók. Hogy egy gyermekhez, hiába volt vakbélgyulladása, nem jött ki az évek óta már Heil Hitlerrel köszönő körorvos, mert hippokratészi esküje — szerinte — csak ember gyógyítására kötelezte, zsidóéra nem, a gázkamrába, az később Dachauba és más lágerekbe, végül a felszabadulásukig Bergen Belsenbe. Megtudjuk, ha röviden is, hogy Edit a lágerekből való hazatérése, itthoni, majd izraeli bolyongásai után sem itt, sem ott nem érezve igazán otthon magát, hogyan került végül is Itáliába. Ahol végképp nincs ugyan odahaza, de ahol végleges otthona, most már bizonyos, mégis megteremtődött. Boldog (talán már a negyedik) házassággal, meghitt és gyönyörű fekvésű tengerparti, kényelmes családi házzal, az olasz nyelv anyanyelvi szintű ismeretével, amelyen nemcsak saját regényeit, elbeszéléseit, darabjait, s filmforgatókönyveit írja, de amelyre a leginkább magáénak érzett költőit, Adyt, Radnótit, Illyés Gyulát fordítja. Aki túl ifjú ahhoz, hogy ebből a témakörből személyes élménye lehessen, aki tehát szinte „szűzen” nézi meg majd A látogatást, annak is fölkavaró élményben lesz része. S ha eddig netán nem gondolkodott volna a náci múlt, az otthonból elűzöttség és az otthonra találás, a hazától megfosztás és a hazára találás kérdéseiről, ettől a filmtől bizonyára kényszerítve érzi magát, hogy gondolkodjék rajta. Bruck Edit és B. Révész László filmje már csak ezért sem készült hiába. Barabás Tamás A tiszai fürdőzésről, a szakállról, a leköpdösésről, a vakbélgyulladásos gyermekről említett példákat Bruck Edit írta le önéletrajzi könyvében. Olaszul írta, de Ki téged így szeret címmel 1964-ben magyarul is megjelent. A tiszakarádi szegény parasztzsidó család a 44-es deportálások idején 12 esztendős Edit lányának gyermekkorát ezek a súlyosan nyomasztó, soha nem feledhető emlékek terhelik. Ezek az emlékek nincsenek benne a vele, róla készült filmben. A látogatás című film javarészt csak azt tartalmazza, amit a címe: Bruck Edit látogatását Tiszakarádon, 1981-ben, B. Révész László filmrendező és Kardos Sándor operatőr társaságában. Az előzményekről persze szó esik itt is. Megtudjuk, habár röviden, hogy 44 májusában miként kerültek a tiszakarádi zsidók a sátoraljaújhelyi gettóba, onnan az Auschwitzig meg sem álló deportáló marhavagonokba, s aki közülük nem rögtön Jön Tina Turner A világhírű rockénekesnő, Tina Turner ezekben a napokban is járja a világot. Legújabb koncertkörútjának főbb állomásai Kuvait, Dubai, Abu Dhabi, Athén és Budapest. December 4-én kétszer is fellép a Budapest Sportcsarnokban, délután fél 6-kor és este 9-kor. A Grammy-díjas Tina Turner egyszer már majdnem eljutott Budapestre, 1979-ben két telt házat is eladtak a Kisstadionban. Akkor azonban technikai okok miatt a fellépés elmaradt. A nyolctagú zenekar, a három táncosnő és Tina, rendkívüli show-műsorokkal szórakoztatja a közönséget. A Hunnia Párizsban MAGYAR FILMEK BEMUTATÓSOROZATA Ma kezdődött a párizsi Pompidou Kulturális Központban a magyar filmhét, amelyen bemutatják a Hunnia Stúdió legutóbbi években készült alkotásait. A műsor a következő: Sándor Pál Régi idők focija, Szász Péter Szépek és bolondok, András Ferenc Veri az ördög a feleségét, Sándor Pál Szabadíts meg a gonosztól, Gyarmathy Lívia Koportos, Bódy Gábor Nárcisz és Psyché, Sándor Pál Ripacsok, Szomjas György Kopaszkutya. A filmhét alkalmából a Cinematheque Francaise vendégül látja Sándor Pál rendezőt, Köllő Miklóst, a Hunnia Stúdió igazgatóját, Bíró Éva forgatókönyvírót és Fekete Ibolya propagandistát. December 6-án, hétfőn a vendégek sajtókonferenciát tartanak Párizsban. Sándor Pál többször találkozik a közönséggel. A Hunnia Stúdió műsorát december 8-tól 12-ig vidéken is vetítik, Grenoble városában, és a delegáció itt is részt vesz a rendezvényen. Mindez már egy sorozat részét alkotja, amelynek célja a különböző magyar filmstúdiók bemutatása. A párizsi sajtóiroda ez alkalomból külön kiadványt jelentetett meg. A Hunnia Stúdió bemutatkozik a Cinematheque Francaise-ban címmel. A kiadvány szerzője Oláh Tibor, a Párizsi Magyar Intézet munkatársa. KÖZÉPISKOLÁSOKNAK FÖLMENTENI ÉDES ANNÁT KOSZTOLÁNYI REGÉNYÉNEK SZÍNPADI VÁLTOZATÁT PRÓBÁLJÁK A GYERMEKSZÍNHÁZBAN A Budapesti Gyermekszínház emeleti stúdiójának kicsiny színpadtere a tízes évek végének hangulatát felidéző nagypolgári szalon bútoraival és a lakáshoz tartozó konyha rekvizítumaival van tele. A színen a főszereplők: Édes Anna (Maday Emőke), Vizy méltóságos asszony (Kassai Ilona) és a csábító fiatalúr (Gáspár Antal). Őket látja el instrukciókkal Korcsmáros György rendező, aki vendégként állítja színpadra Kosztolányi Dezső regényének adaptációját. — Még főiskolás koromban készítettem el az Édes Anna drámai változatát — mondja —, s már akkor úgy éreztem, hogy a sok megaláztatást tűrő kis cselédlány tragikus sorsát csak szűk térben lehetséges bemutatni. Azt hiszem, azért is érdekes és érdemes megmutatni a mai fiataloknak — középiskolásoknak —, mert az Édes Anna-i sors nemcsak az úr-cseléd viszonylatban fordulhat elő; vegyük észre, hogy a másik ember élete is Élet! A Kosztolányi-bemutató után — amely holnapután lesz — a Madách Kamarában Vologyin öt este című darabját rendezem, amelyből Nyikita Mihalkov sikeres filmet készített. Nálunk Nagy Anna és Gáti Oszkár lesz a két főszereplő. — Az Édes Anna címszerepét Maday Emőke alakítja, aki az elmúlt évadban az Aliz Csodaországban főszerepét játszotta, és a Látogató a végtelenből című darabban is fontos feladatot kapott. — Régen láttam Fábri Zoltán emlékezetes filmjét, amelyben Törőcsik Mari volt Édes Anna. — Nem is gondoltam, hogy valamikor én is eljátszhatom. Tavaly úgy volt, hogy a Játékszínben az Oszlopos Simeonban együtt kerülök színpadra Törőcsik Marival, s ha annak idején ez sikerül, akkor most talán meghívtam volna a próbára. A színpadi változatban arra törekszünk, hogy egyértelművé tegyük: az apró sérülések, megaláztatások, ha felgyülemlenek, bekövetkezhet egy olyan pillanat, amikor nincs tovább! Szeretném, ha a nézők fölmentenék Édes Annát. —deák— ISMÉT HÓDÍT A BLUES, A SZVING Beamter Bubi új nagylemeze Beamter Jenő, azaz, ahogy mindenki hívja: Bubi lakásán állandóan csöng a telefon. A vonal túlsó végén mostanában főleg fiatalok érdeklődnek: mikor és hol lép fel legközelebb? — Őszintén megvallva, szívemnek-lelkemnek nagyon jólesik ez a nagy változás. A Korállal én is színpadra léptem a Kisstadionban. Korábban nem játszottam még tízezres publikum előtt, és ilyen nagy hangerővel. Sikert arattunk. Háromszor is ismételtünk, most láttam igazán, hogy a zene mennyire nem ismer határokat és korosztályokat — mondja. Hat hónapon belül második nagylemeze jelent meg a napokban. — 1958—61. közötti felvételek ezek, amelyeket még felejthetetlen társammal, Szabó Jóskával készítettünk. Nyolc évig játszottunk együtt, nagy sikereink voltak. Nekem az az időszak a legkedvesebb, amelyet a Duna-bárban töltöttünk el. Európa különböző országaiban koncerteztünk, a BBC stúdiójában is. A nagylemez A- oldalán az én szerzeményeimet játsszuk, a B-oldalon Jóskáéi hallhatók. Beamter Bubi mostanában is sokat koncertezik, hagyományos felállású zenekarával, Martiny Lajos zongorázik, Baló István dobol, Gayer Ferenc bogozik, ő maga pedig vibrafonozik. Végigjárták a dzsesszklubokat, játszottak a Pilvax kávéházban, leszerződtek szilveszterre a Hotel Intercontinental báltermébe, s legújabban Bubiékat az Országos Rendező Iroda országos turnéra kérte föl. Bubi tehát újra divatba jött. Ennél nagyobb öröm számára, mondja, hogy a modern zenei irányzatok mellett ismét hódít a szving, a bugivugi, a blues. Egyszóval: Bubi világa ... (riskó) Tulipános láda A BÚTORFESTÉS MÓDSZEREI Festett bútorok a Székelyföldön címmel érdekes kiadványt jelentetett meg a Népművelési Propaganda Iroda. Szerzői, Kocsi Márta és Csömör Lajos (ők írták a Köröndi székely fazekasság című tanulmánykötetet is), régi adósságot törlesztenek e munka közreadásával. Ma is Székelyföldön találhatók meg az ismert legrégibb és legszebb festett magyar asztalosbútorok. A néprajzkutatás ennek ellenére dr. Kós Károly alapkönyvét (A vargyasi festett bútor) kivéve csupán kisebb tanulmányokban foglalkozott a székelység bútorfestészetével. Kocsi Márta és Csömör Lajos olyan öszszegzésre vállalkozott most, melyet a szakirodalom nem tett meg nyolcvan esztendeig. A tanulmányból először a székely faluközösséggel és azokkal a történelmi feltételekkel ismerkedhetünk, melyeknek együttes következménye a székelyföldi magyar festett bútor kialakulása s magas szintre fejlődése. Majd a ház, a lakberendezés és a szerszámok fejlődését vehetjük sorra. A kutatók segítségével bebarangolhatjuk a bútorfestést tökélyre vitt falvakat, városokat, és eljuthatunk a hétfalusi csángó magyarokhoz is. Felmérhetjük a bútorfestés módszereit, anyagait, s feltárul a festett képek jelbeszéde, a különböző bútorokhoz kapcsolódó hiedelmek is. Külön fejezet tárgyalja a tulipános ládát. A szerzők úgy mutatják be a székely festett bútorokat, hogy e csodálatos népművészeti ág továbbélésének lehetőségeit is taglalják. A kötetet számos rajzos illusztráció és színes fénykép teszi teljessé.