Esti Hírlap, 1983. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-02 / 1. szám

NAGY MŰ A DUNA PARTJÁN Áramot ad az országnak Munkában az első blokk ♦ Tovább építik Egy sok évvel ezelőtti baráti látogatás képei idé­ződnek fel: a gondozott házak, udvarok, a békés nagyközség csöndes dél­előttjei, a szívélyes házi­gazdák, a finom halász­lé... Azóta város lett Paks, szép lakóházakkal, modern buszpályaudvar­ral és új lakókkal. Már verset is írtak róla. imális Max biztonság Fehérre meszelt paraszt­háznál tértünk le balra a 6-os útról, a 113-as kilo­méterkő után. Az elágazás­nál tábla jelzi: Paksi Atomerőmű készül szovjet együttműködéssel. A bejáratnál sorompó, a kapuban portás. Hatalmas felvonulási terület, 400 hek­tár. (Busszal utazunk vagy 10 percig, amíg bejárjuk a terepet.) Szédítő mére­tek ... Négy reaktorblokk épül, S közülük az első már ára­mot ad a népgazdaságnak. Ide nem lehet bemenni, il­letve csak különleges vé­dőfelszerelésben. Körül­belül félórát venne igény­be tetőtől talpig az átöltö­zés. Szigorúak a bizton­sági előírások, de szükség is van rájuk a személyzet és a környező lakosság ér­dekében. Több méter vas­tag sugárvédő nehézbetont építettek, olyan műszaki megoldásokat alkalmaz­nak, amelyek minimálisra csökkentik a veszélyes üzemállapotok lehetősé­gét. A személyzet folyama­tos sugárvédelmi felügye­let alatt áll, de gondoskod­tak a környezet állandó el­lenőrzéséről is. Rendszere­sen vizsgálják a levegő-, a víz-, a talaj- és a növény­zetmintákat. A speciális egészségügyi ellátás meg­szervezésére és működésére az Egészségügyi Miniszté­rium szervezetei is felké­szültek. (Egyébként az atomerőművek működte­tésének több mint két év­tizedes nemzetközi tapasz­talatai bizonyítják bizton­ságos voltukat.) Különböző funkciók A kettes, hármas, négyes blokkot még javában­­épí­tik. Külső kosárliftben emelkedünk a magasba. Néha labilisnak érezzük a vékony deszkapallókon va­ló lavírozást, s ha letekin­tünk, bizony először elkap a magasságmámor. Szédí­tő csúcsokra jut az em­ber ... Hórihorgas daruk ügyködnek a szintek kö­zött. Közben kísérőnk fá­radhatatlanul magyaráz­za, mi hol lesz, minek mi a rendeltetése. Olyan ez majdnem, mint amikor egy épülő házban sétál az em­ber, s fölméri a lakást: itt lesz a konyha, ott meg a hálószoba ... Csak legfel­jebb hosszabb ismertetés­re szorul a laikus bámész­kodó. A kettes blokkban már jobban szemügyre vehetők a különböző funkciók: szinte már minden a he­lyén, de még nincs feltölt­ve. Egyébként két blokk egy épületben helyezkedik el, ami lehetővé teszi szá­mos közös segédrendszer használatát. Minden blokk­hoz tartozik egy reaktor. A vezérlőterembe me­gyünk. Minden blokkban van ilyen. Mintha az űrha­jós irányítóközpontba csöp­pentünk volna. A terem közepén hatalmas pult, te­le gombokkal, a falon fél­körben a plafontól a pad­lóig csupa-csupa műszer, jelzőberendezés, kapcsolá­si ábrák, színes tévék és számítógép. Két-három operátor (a Szovjetunióban szimulátoriskolán tanul­tak) és az ügyeletes mér­nök (ő a parancsnok) irá­nyítja innen a blokk mű­ködését. Állnak már a vezetékek is, amelyeken Szeged, Pécs, Kaposvár és Martonvásár felé küldik a villamos energiát. Több papír, kevesebb import Eredmenyes évet zárták 1982-ben a Lábatlani Pa­pírgyár dolgozói: éves mennyiségi tervüket 600 tonnával túlteljesítették. Ebben az iparágban nagy a jelentősége a mennyiségi termelés növelésének, mert több papírféleségből még importra szorul a­­ kereskedelem, s a túltel- ^ jesítés arányában tudja § csak csökkenteni a beho- ^ zatalt. $ A lábatlani üzemben tér- i­ven felül gyártott hatszáz $ tonna papír értéke import- ^ áron számítva 420 000 dol- ^ lár. Konvertibilis deviza- § kiadást takarítottak meg ^ például azzal, hogy a ha- ^ zai dohányipar részére a ^ tavalyinál kétszer több pa- ^ rafautánzatú szopókapa- ^ pírt és filterburkolót ké- k­ szítettek, s növelték a gép- ^ távírókhoz, számítógé- _ pekhez és az egyéb ügyvi- ^ teli berendezésekhez szűk­ ^ séges másolópapírok gyár- ^ tását is. Az idén már a ^ crepto egészségügyi papír­ ^ ból is csökkentheti import- ^ ját a hazai kereskedelem. § A lábatlani gyár műszaki ^ dolgozói ugyanis a múlt ^ hónapokban ^ minimális beruházással ^ megteremtették a feltéte- ^ leket ahhoz, hogy a ko-­­ rábbinál jóval nagyobb § mennyiségben készítsék § ezt a terméket. Nem feledkeztek meg­­ ugyanakkor a termékek­­ minőségének javításáról és­­ a választék növeléséről sem. A termelési költsége­ket az importból származó nyers- és segédanyagok ta­karékosabb, ésszerűbb fel­­használása révén 1982-ben csaknem húszmillió forint­tal csökkentették. (MTI) N n­emrégiben szikár, ma- 1­a­gas, kissé hajlott hátú férfi keresett fel a lakáso­mon: — Pálinkás jó estét! De kecskeméti barackpálinká­sat! — köszönt rám tréfá­san. — Ugye ön humoris­ta? — Olyasféle — válaszol­tam kötelező szerénység­gel. — Egy megbízásról len­ne szó — tért rá kertelés nélkül jövetele céljára. — Szeretném, ha megviccesí­­tené néhány kérvényemet. — Hogy érti ezt? — A közhivatalokhoz, in­tézményekhez a legkülön­bözőbb ügyes-bajos kérdé­sekkel fordulnak. Jellemző ezekre az írásművekre a száraz, unalmas stílus. Nem csoda, ha a szegény tiszt­viselők ímmel-ámmal fog­lalkoznak az aktákkal. Mo­mentán a legfontosabb kér­vényem egy lakásépítési segélykérelem. Szeretném, ha derülnének a tisztvise­lők, így rokonszenvesebben kezelnék az ügyemet. Vic­cesen kezdjük. Mondjuk így: „Két kőműves utazik a vonaton...” Itt jöhetne egy remek vicc. Aztán később ügyesen beleszőné az írás­ba, hogy lakást szeretnék építtetni. A végére is jö­het egy jó csattanó. „Kéré­sem elintézésében remény­kedem. Nem szeretnék úgy járni, mint..Ide megint jönne egy kacagtató törté­net. Mit szól az ötletem­hez? Rááll? — kérdezte diadalmas mosollyal ven­dégem. — Megtisztelő ajánlat. Egy kis gondolkodási időt kérek. Postán értesítem — ígértem látogatómnak, s az ajtóhoz kísértem. Cseppet sem lepődtem meg kérésén. Büszkén állíthatom, hogy a legkülönbözőbb ügyek­ben kérték már segítsége­met. Egyik üzemünk veze­tője megbízott, hogy a ter­melési értekezletükön hu­moros, derűs szöveggel adjam a dolgozók tud­tára, hogy az idén nincs nyereségrészesedés. Neve­tés közben az ember­nek nincs ideje mér­gelődni! Ebben egyetértet­tünk, de nem vállalkoztam a hízelgő feladatra. Az igazgató ekkor alázatosan megkért, hogy legalább ta­láljak ki egy falrengetően mulatságos szöveget, mely­­lyel pocsék gyártmányai­kat reklámozhatnák. El­utasító válaszom után kije­lentette: Mark Twainnel könnyebben boldogult vol­na. Egy iskolatársam, még a nyáron, éjszaka fél egy­kor, kirángatott az ágyam­ból. „Elsősegélyről van szó! — magyarázta izga­tottan és kétségbeesve meg­markolta a hálóingemet. — Valakinek egy nagyobb összeggel tartozom. Tegnap kaptam az utolsó ügyvédi felszólítást. Fizetni nem tu­dok, mert mindössze hat forint ötven fillérem van. De ha te írnál egy röhögte­­tő, poénokkal teli, haladé­kot kérő levelet...” Nyolc éven át együtt ül­tünk az iskolapadban. Ele­get tettem kérésének. Negy­vennyolc órán belül pert indítottak a barátom el­len, rendezze a tartozását. Iskolatársam felhívott tele­fonon, lehordott és tehet­ségtelen fráternek nevezett. „Vicceid gyengék voltak és unalmasak. Így persze nem lehet eredményt elérni!” Feldúlt, fiatal nő kere­sett fel a minap. — A barátnőmről van szó. Férjes asszony. Az ura azt hiszi, hogy egy kisipari szövetkezetben dolgozik, de Olga alkalmi ismeretségek­ből tartotta fenn magát. Tegnap a Krémkávé eszp­resszóból elvitte a razzia. Az a kérésem, beszéljen a férjével. Mondja el neki vidáman, jópofán, hogy egyik foglalkozás olyan, mint a másik, csak becsü­letesen csinálja az ember. Különben is nem a világ az a pár hónap, amit Olga kaphat...­indezek betetőzésére, ITt- még a szerkesztőim is valami mulatságos írást várnak tőlem. Tekintettel lehettek vol­na az új gazdasági évre. Galambos Szilveszter ÜGYFELEK Természeti adottságok így fest most az ország legnagyobb és legfonto­sabb beruházása. 110 vál­lalat, intézmény vesz részt a tervezési, építési és sze­relési munkákban. Tíz és fél ezer ember dolgozik itt. Szakemberek számításai szerint az atomenergia­termelés költsége a többi nyersanyaghoz viszonyít­va, alacsony. A jövőben a villamos energetika fej­lesztésének gerincét — a hazai természeti adottsá­gok maximális kihasználá­sa után — mindinkább az atomenergia képezi. Egy reaktor működési ideje (élettartama) 25 év. Paks. Múlt, jelen, jövő. Lassan felépül a nagy mű. Nagyon várta már a nép­gazdaság, hogy villamos energiát fejlesszen az or­szág első atomerőműve. Borsi László Újévi szállítások Belföldi áruit ugyan ke­veset rakodtak, de mégis mozgalmas volt az új esz­tendő el­ső napja a nyuga­ti országrész vasútvona­lain. Az észa­k-dumnaiiitaíli térség három cukorgyára, az ácsi, a petőházi és a sárvári több miint 5 ezer tonna répát kapott, a gyá­rakból több száz tonna friss cukrot szállítottak el. A nemzetközi tranzitfor­galom különösen Sopron­nál volt élénk. Szilveszter éjszakáján és újév napján is folyamatosan fogadták és továbbították a tranzit­szál­lítmányokat Keletre és Nyugatra. Több mint 5 ezer tonna tranzitáruval foglalkoztak az ünnepi szállítási műszak során. A Duna szigetközi és Günyü alatti szakaszán a kedvező vízállást kihasználva az ünnepen sem szünetelt a hajózás. Mintegy 40 ezer tonna árut továbbítottak ezen a szakaszon az új esztendő első napján a Duna-menti országok hajói. (MTI) Tehertaxik A Fővárosi Autótaxi Vállalat január 15-től új szolgáltatást vezet be: sze­mélyszállító bérkocsijai mellett tehertaxis­at is üzembe állít. A megrende­lések gyors lebonyolítását szolgálja, hogy a Barkas típusú 1 tonnás gépkocsi­kat URH-adóvevő készü­lékekkel szerelték fel. A kocsik éjjel-nappal üze­melnek. Azonnali rendelés esetén a 222-222-es telefo­non, előrendeléskor a 188- 888-as telefonon kérhető tehertaxi. A kocsik díjsza­bását az országosan érvé­nyes tarifa rendszer alapján állapították meg. (MTI) SEGÍTENEK a tsz-eknek Gazdasági társulás Agrobihar néven gazdasági társulást alakított a Tszker Hajdú-Bihar megyei területi központja és az Agrotek Berettyóújfalu székhellyel. Elsősorban a bi­hari táj zömében gyenge adottságú termelőszövetkeze­teit akarják segíteni gépekkel, eszközökkel, ipari termé­kekkel. A társulás 22 millió forint alaptőkével indult. Az Agrotek vagyoni hozzájárulás címén gépeket,­ pótal­katrészeket, műtrágyát, növényvédő szereket ad, a Tszkez az épületeket, járműveket, a garanciális javí­táshoz szükséges felszereléseket, eszközöket bocsátja a társulás rendelkezésére. (MTI) ÜVEGHÁZ HELYETT Vízfüggönyös kertészet Penta-hétvégének is ne­vezhetjük ezt a tavaszt va­rázsló sétát a züldellő salá­ták, paprikaágyások utca­sorai közt. Felettünk a ket­tős fóliamennybolt, s e ket­tős kifeszített fólia közt az „eső”, a vízfüggöny üde, zi­zegő permete. A Kertészeti Egyetem soroksári tangaz­daságában Túri István pro­fesszor vezeti a nyugatné­met látogatókat, kertésze­ket, akik a Penta szálló vendégeként a fóliás-víz­­függönyös kertészetet szü­lőhazájában, Magyarorszá­gon akarják tanulmányoz­ni. Az Élmszolg­­a hosz­­szú nevű Élelmiszergazda­sági Műszaki Szolgáltató Kutatás-Fejlesztési Társa­ság) az egyik külkeres tag­vállalatával, a Nadex-szel szervezte meg a szállodá­sokkal ezeket a szakmai hétvégéket. BODENI-TÓ Az Élmszolg nemcsak az árucikket — az esőztető fóliasátrakat —­, hanem a technológiát, a szervezést is szállítja, illetve kínálja. Tavaly a Bodeni-tó partján egy háromszáz négyzetmé­teres fóliaházat állítottak fel, a magyar esőfüggönyös módszert a hamburgi egye­tem fóliakísérletekkel, mé­résekkel vizsgálta. Ugyan­csak Karlsruhéban, az Élmszolg­nak egy kisebb sátra volt a kertészeti szakkiállításon. Nem csoda, ha most a nyugatnémet kertészek egy csapata hét végi kirándulásként eljött megnézni, hogyan működ­nek a magyar gazdaságok­ban ezek a kettős falú víz­függöny­ös sátrak. Túri pro­fesszor vezette a vendége­ket, majd a tangazdaság után a társaság a péteri majorba ment, itt az egyé­ni kistermelők házatáján szemlélhették meg a ma­gyar módszer előnyeit, lá­togatásuk után a tangazda­ságban előadást hallgathat­tak, kérdéseket tehettek fel. Manapság az­ üvegházi zöldségtermesztés a nagy energiaköltségek miatt rá­fizetéses. „Idén — mond­ták a tangazdaságban — két üvegházat toltak össze nálunk a dózerek.” A fólia­rétegek ötszörös szigetelés­sel védik a növények fejlő­dését; a nap, a vízpermet hatására minden fűtés nél­kül plusz tíz fok alatt tud­nak — a salátának ez épp elég — a növények fejlőd­ni. Soroksáron a palántá­kat egyszerű tízfokos víz­zel — a kutakból nyerik — nevelik. Ez a tízfokos víz a két fólia közt permetez, így tartja, adja a hőt. Éj­szakára az energiaernyőt, a fekete fóliát a házakra húzzák, így nem tud kisu­gározni, elveszni a meleg. Természetesen a nagyobb hőt kívánó növények, mint például a paprika is, a tíz foknál melegebb teret igénylik, ilyenkor nagyobb mennyiségű vízfüggönyt, vízfűtést kapnak, esetleg kiegészítik a hagyományos fűtéssel. Lakások lomtárakból Tatabányán tavaly hetvennél több műhelyt, üzletet és lakást rendeztek be korábban kihasználatlan helyisé­gekben. Az Ingatlankezelő Vállalat városszerte felmér­te, hogy milyen módon lehetne a legcélszerűbben hasz­nosítani az emeletes háztömbök alagsorában és föld­szintjén levő üres vagy lomtárként kezelt helyiségeket. A többi között fodrászüzleteket, butikokat, klubokat és műhelyeket nyitottak bennük, a lakásra alkalmas üres helyiségeket pedig felajánlották azoknak, akik vállal­ták, hogy saját költségükre elkészítik új otthonukat. Az ilyen módon létrehozott összkomfortos földszinti lakások építési költségét, amely nem haladta meg a 100 000 fo­rintot, az IKV beszámítja a lakbérbe. (MTI) HULLADÉKHŐ Az Élmszolg Svédor­szágban is járt vízfüggö­­nyös, kettős falú fóliarend­szerével. Göteborgtól 350 kilométernyire, fenn Lunne-ben, az ottani ta­nács a halászokat segítve vásárol ilyen fóliaházakat. A közeli papírgyár 50—55 fokos „hulladékhőjét” hasz­nálnák fel a zöldségter­mesztésre. A kertész szak­embereket az Élmszolg fól északra, a halászokhoz küldené. (k. gy.) 3 1983. január 3., vasárnap

Next