Esti Hírlap, 1983. április (28. évfolyam, 78-102. szám)
1983-04-01 / 78. szám
ÚJ KOSSUTH-DÍJASOK • ÚJ KOSSUTH-DÍJASOK AZ ÉLET TISZTELETE Szántó Piroska Kedves szomorú lovak, szeszélyes virágok, útszéli keresztfák a megfeszített Krisztussal és az ember ... A szüntelenül változó ezerarcú természet és alakítója, a közben önmagát is formáló ember, a létezés nagy mitológiájában, együtt jelenik meg Szántó Piroska alkotásaiban. A motívumok kutatója és szisztematikus továbbfejlesztője ő, nem nyugszik, amíg egy meglelt gondolatot sokarcú festői világában teljesen körbe nem jár, újra meg újra faggatva lényegét, mind teljesebbé téve, s végül jelképpé emelve, akár egy virágról, akár egy útszéli feszületről legyen is szó. Szántó Piroskaművészetét behatárolni vagy valamilyen stílus kategóriájába kényszeríteni, lehetetlenség. Legfontosabb jellemzője az élet tisztelete és szeretete, az a humánum, amely elutasít minden megaláztatást, elvet minden alkut, amikor az élet lehetősége és értelme a tét. Ez a szemléleti biztonság az, ami művészetének folytonosságot ad. Ám az a közvetlen képi világ, amelyben ez a szemlélet megmutatkozik, minduntalan változik. Szántó Piroska állandóan keresi a kifejezésnek azokat az eszközeit, amelyek váratlanságukkal és eredetiségükkel mind gazdagabbá teszik művészetét. Hol a vonalak játszanak nagy szerepet, hol a finoman egymásba simuló színfoltok és formák. Számára ugyanis nincs egyszer és mindenkorra meglelt stílus, az önmagával való azonosságot nem a kifejezésmód változatlanságával bizonyítja. Ezért és ettől gazdag arculatú a munkássága. S így vált az évtizedek során mind teljesebbé. Festészete a huszadik századi magyar piktúra maradandó értékei közé emelkedett. (harangozó) TÁNCOLVA JÁRNI Markó Iván Egy gyerek táncolva tanult meg járni. Csupa buktatók között. Sok minden kimaradt az életéből, aminek a többi gyerek örülhetett, mialatt ő testet-lelket kínzóan táncolt. Testét a legnehezebb mozgásokra, szellemét a világ és az emberek érzékeny fölfogására, megértésére és kifejezésére edzette alkalmassá. Akadályozták, de meg nem akadályozhatták. Világméretű sikereket aratott. S hátat fordított világnak, sikernek! mikor fiatal magyar táncosjelöltek azt mondták, szükségük van rá Győrben. Győrbe hozta a világot és a sikert. És sikerrel bevezette a világba Győrt. A pályakezdő osztály vizsgadarabjai óta minden alkotása világsiker. Megálmodja őket, megformálja mozdulatokká, kidolgozza érzelmi hatásuk hullámvonalait, betanítja az önálló gondolkodásra szoktatott társaknak, táncol velük, gyámolítja őket, küzd velük és értük, organizál, viszi őket konokul, a kiszabott úton ... Honnan tud mindent a világról, az emberekről, mikor szinte ki sem lát ebből az éjjel-nappal működő győri hivatáskörből? — titok. De hogy a lényeget és minden aktuális összetevőjét tudja, azt sorra elárulják alkotásai. Ebben a korban, ilyen intenzív munkaszakaszban a Kossuth-díj: elismerő és biztató állomás. (Fodor) GÉPLAKATOSBÓL VILÁGHÍRŰ ZENESZERZŐ Balassa Sándor „Apám cipészsegéd volt, 1945 után pedig gyári munkás” — írta önéletrajzában Balassa Sándor zeneszerző, akinek művei az élő magyar komponisták közül a legjátszottabbak szerte a világon. Budapesten született, most 48 éves. Géplakatos-tanuló volt, majd szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Gyári évei idején kezdett zenével foglalkozni. Előbb egy kórusban énekelt, aztán karvezetői tanfolyamot végzett. A Zeneművészeti Főiskolára — amelynek jelenleg tanára, s hangszerelést tanít — 1960-ban vették fel. Szervánszky Endrénél vizsgázott kitüntetéssel és vörös diplomával a zeneszerzői szakon. Esti tanfolyamon szerezte meg a gimnáziumi érettségit. Évekig dolgozott a Rádióban, mint zenei rendező, önmagáról így vélekedik: „ ... magyar vagyok, mégis úgy érzem, érdeklődésem szellemi tekintetben internacionális. Rendkívül érdekes az óceániai, a dél-amerikai és az eszkimó művészet. Az az érzésem, hogy valamilyen egyetemes emberi kultúra felé haladunk ... Azokat a benyomásokat, amelyek számomra érdekesek, bárhonnan is jönnek, magamba fogadom és hagyom, hogy megtermékenyítsenek.”" Külföldi zenekarok sűrűn tűzik műsorra opuszait, így például a londoni filharmonikusoknál Boulez vezényelte Iris című alkotását. A New York-i nevezetes Kuszevicsáj-alapít AZ OROSZLÁNT IS Márkus László Néhány nappal ezelőtt találkoztunk vele, mert ő is ott ült a Madách Színház zsúfolásig telt nézőterén, a Macskák premierjén. Hoszszú betegsége után először, végre ismét színházba ment. Kórházi orvosai időnként hazaengedik a lakására, sőt, néha engedélyeznek egy-egy rádiószereplést és, miként a múlt heti példa mutatta, olykor elengedik színházba is. Márkus nézőként is imád színházba járni és moziba is! Mellesleg úgy tudja Hollywood, s a többi nagy filmműhely egész történetét, hogy mint egy lexikont lehet „föllapozni” őt bármilyen filmkérdésben! Alig van ember, akiből ilyen erővel sugároznék a szakma szeretete. Egész élete olyan, hogy naponta huszonnégy órát szeret színpadon, filmen, tévében, rádióban, szinkronban ( mindenütt) játszani, a másik huszonnégyben pedig közönségként nézni és élvezni a színházat, filmet, rádiót, tévét. Nemcsak színész-, közönségmivoltában is Zuboly-természet: oda neki az oroszlánt is, akár színpadon, akár zsöllyében. A szerep terjedelmére, műfajára, sőt még a milyenségére való különbség nélkül is lényeg számára, hogy mint az anyag megformálója, a maximális minőséget nyújtsa. Amit csak ki tud hozni belőle, amit csak rá lehet belőle hozni! Amikor színészi teljesítményről van szó, a legjobbnál soha nem adja alább. Ez az igényesség ugyanúgy sugárzik belőle, mint a szakmája iránti végtelen, alázatos, Szerelmes szeretet, amely különben az előbbinek ikertestvére. És mint gyermekien naiv és tiszta hite a művészetben és annak emberformáló erejében. Ezért — mindezért együtt — szereti őt oly végtelenül a közönség. Barabás Tamás □ IKONOK — ŐSI MINTÁK NYOMÁN. Agárdi Gábor színművész ikonfestőként mutatkozik be a közönségnek azon a kiállításon, amelyet az Új Tükör Stúdió Galériájában rendeznek. A többféle stílust egyénítő képeket Agárdi Gábor első ízben mutatja be a nyilvánosságnak. A kiállítás naponta 10—16 óra között tekinthető meg a VII. kerület, Dohány utca 47. szám alatt. □ AZ ÚTTÖRŐ VONÓSZENEKAROK országos fesztiválját rendezik meg április 5—7. között Vácott. A találkozón 16 úttörőegyüttes szerepel, a résztvevőket 5-én, kedden este a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye szórakoztatja. A hangversenymester Rolla János. □ DRÁMA ÉS TÉR címmel szcenográfiai kiállítást rendeznek a Műcsarnokban. A tárlatot április 8-án, pénteken délután 4 órakor nyitják meg. □ PAPPNÉ TEMESVÁRI KATALIN népviseleti babakészítő, a népművészet mestere munkáiból kiállítás nyílik ma 3 órakor az Átrium Hyattban. A tárlatot dr. Boros Marietta nyitja meg. □ BACH-EST lesz 3-án, vasárnap fél 8-kor a Budai Vigadóiban. Közreműködik Pröhle Henrik (fuvolán), Horváth Anikó (csembalón), Kiss Domonkos Judit (gordonkán) és Ligeti András (hegedűn). □ AZ ÓBUDA GALÉRIÁBAN, Budapest III. kerületének dokumentumaiból nyílik kiállítás április 6-án, szerdán délután két órakor. A kiállítás — amelyet Kiss Imre, a III. kerületi Tanács elnöke nyit meg — a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapestgyűjteményének anyagából készült. t vány kért tőle , zenekari kompozíciót. (Ahogy ez az orosz származású, híres karmester még 1943-ban Bartók Bélától a Concertót.) Ekkor megkomponálta Balassa, és elküldte Glarusi énekét. Itthon 1977-ben a Miskolci Nehézipari Egyetemen játszották először. Külföldön volt az ősbemutatója op. 33 jelzésű „Calls and cries” (Hívások és kiáltások) című zenekari kompozíciójának. Ennek első magyarországi előadása április 13-án lesz Lehel György vezényletével a Zeneakadémia Nagytermében. Balassa szerzeményeiből számos hanglemez is készült. A lemezekről a Requiem Kassák Lajosért, Iris, Lupercata, az említett Glarusi ének, Az örök ifjúság szigete nyitány (ez volt a tévé 1980-as karmesterversenyének kötelező száma), Motetta vegyeskarra, Tabulae,Hajak, stb. című művei hallhatók. Operát is írt Az ajtón kívül címmel. Termékeny művész, ihletetten dolgozik, nagyzenekarra, kamarazenekarra, kórusokra és dalok megzenésítésén. Meg is van a visszhangja: a világsajtó zenei rovataiban méltatják rendkívül érdekes, értékes munkáit. Kristóf Károly Miller Az ügynök halála című drámáját mutatta be a szolnoki Szigligeti Színház Árkosi Árpád rendezésében. Képünkön: Kristóf Tifbor és Győry Franciska. (MTI Fotó : Ilovszy Béla felvétele) . Nehéz rekonstruálni, milyen lehetett a színpadon ez a Hamlet. Mert igaz ugyan, hogy a győri Kisfaludy Színházban készült tévéfelvételen ugyanazok a — mint a nyilatkozatokból tudjuk: az emberi agyvelő belsejét jelképező — díszletek voltak láthatók, ugyanazok a színészek játszották a darabot, mint eredetileg, mégis, Bódy Gábor meglehetősen átrendezhette ezt az előadást. Tévészerűsítette. Hogy miért érdemes az eredetire utalni? Csak azért, mert akkor jobban el lehetne dönteni, hogyan funkcionált színpadon ez a nagyon sok mindent meghatározó díszlet. A tévéfilmen ugyanis — színesben sem — nem funkcionált. Látványosak, hatásosak voltak a különböző felületek, fényeffektusok, csakhát a Hamlet: „Szó ... szó ... szó ..A dráma a szövegben van, sőt, mint színháztörténeti közhelyet, azt is rég tudjuk, hogy Shakespeare-nél a díszlet is a szövegben van. Így hát igazán akkor élt ez az előadás a képernyőn, amikor közelieket láttunk. Főként, amikor Cserhalmi György közelijeit láttuk. Viszonylag rövid időn belül két Shakespeare-hősként találkozhattunk vele: a minap Machbet volt a képernyőn, most Hamlet. Talán elfogultság azt állítani, hogy mai színpadaink legmodernebb színésze. Abban az értelemben, hogy a legköltőibb szöveg is olyan természetességgel hangzik tőle, mintha a gondolat akkor született volna, a kimondáskor. Mégis, ez a szöveg nem válik prózaivá, hétköznapivá, megtartja képgazdagságának színeit. Mozdulataiban, magatartásában viszont egy érzékeny mai ember reflexeit láthatjuk. Kitűnő volt ez a Hamlet is, bár a tévéváltozat alcímeként szereplő „A fegyveres filozófus”-t nem nagyon láttuk viszont. Leginkább itt ütött vissza a díszlet és egyéb külsőségek látványa. Amikor éppen Cserhalmi-Hamletre akartunk figyelni, akkor közbe-közbelépett valami olyan effektus, ami elterelte a figyelmünket. Bármennyire is Hamlet a cím, s az abszolút főszerep a világirodalom talán legnagyobb drámájában: a környezet, az emberi kapcsolatok közege nélkül az előadás egyetlen nagy monológgá válik. Nem arról van szó, mintha a többi színész nem állt volna helyt, de ebben a képernyőre átültetett színpadi produkcióban minden akadályozta őket abban, hogy azok a viszonylatrendszerek is kibomolhassanak, amelyek alapján eldönthettük volna: fegyveres filozófust vagy akár valami mást lássunk ebben a Hamlet-előadásban. —bel— BABITS EMLÉKÉRE Esti kérdés Babits Mihály verseit az utóbbi esztendőkben ritkán halljuk előadóművészeinktől. Ezért örvendetes, hogy a költő születésének századik évfordulójára emlékezve Szentpál Mónika és Kürti Papp László az ő műveiből állított össze változatos programot. Esti kérdés — ez előadóestjük címe. Prózai mű — az Örökkék ég a felhők mögött — foglalja keretbe a műsort. Az április 6-i, délutáni, a Pesti Vigadó Kamaratermében, elhangzó összeállítás híven kíséri Babits munkásságát. Először korai verseivel ismerkedhetünk meg. Ezután következnek az I. világháború idején íródott, békéért kiáltó alkotások. Majd a nagyon beteg költő tiltakozását tolmácsolják az embertelenség, az erőszak ellen. A műsorból természetesen a szerelmi líra sem marad ki. Olasz Margit hárfaművész kísér, köti össze a más-más gondolatot hordozó részeket. A vigadóban bemutatót követően Szentpál Mónika és Kürti. Papp László az ország különböző művelődési házaiban, könyvtáraiban szólaltatja meg a verseket. (alias) Máltai dalok Zalatnay Sarolta 1971- ben Vett részt élete első táncdalfesztiválján Mallorcán. Azóta már bejárta a világot, és a legkülönbözőbb országokból is díjakkal tér haza. Március 21. és 28. között Máltán, mégpedig La Vallettában rendezték a hagyományos nagyszabású nemzetközi fesztivált, amelyen különböző országokból tizenketten indultak, minden külföldi énekes egy-egy máltai dalt mutatott be. A zsűri elnöke a nemzetközi fesztiválszervezet (FIDOF) egyik elnöke Robert Moreno volt. Zalatnay Sarolta produkciója jól sikerült, ennek köszönhetően a legjobb előadói díjjal jutalmazták. A televízió egyenesben közvetítette a versenyt, kazettán és lemezen árusítják majd a felvételeket. Az énekesnő május 3—4-én és 5-én Riminiben lép fel, június végén pedig a jugoszláviai Ljubljanában.