Esti Hírlap, 1983. július (28. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-01 / 155. szám

DIÁKCENTRUM LÁGYMÁNYOSON Munka, tánc, utazás Szünidei lehetőségek • Várják a fiatalokat Ha a nyári szünetben utazni szeretnél, turisztikai eszközöket akarsz kölcsö­nözni, munkát vállalni, tan­folyamokra jelentkezni, a szabad idődet jól eltölteni: válaszolunk, segítünk! Kis­méretű, szerény plakát hir­deti azt, hogy a Lágymá­nyosi Közösségi Házban megnyílt a diákcentrum. Segíthet a komputer Később talán többen lesznek , biztatják inkább magukat, mint a kérdezős­­ködőt , a centrum alkalmi munkatársai. Figyelik a te­lefonokat, az ismeretlen léptek zaját. Tenni szeret­nék azt, amiért idejöttek, tanácsot adni a programvá­lasztáshoz, gondoskodni a szünidőben a diákokról. — Tavaly a Bimbó úton, az előző nyáron pedig az Eötvös Klubban működött centrum. Most a XI. kerü­let biztosít, reméljük, több évre szóló lehetőséget e kezdeményezésnek. Nem érdemes mindig változtat­ni, mert akkor nem érhe­tünk célt. Nagy István, a klub ve­zetője hetek óta tervezi az augusztus 20-ig érvényes választékot. Úgy véli, az el­következő hetekben sokan megállnak majd az infor­mációs pult előtt, s a kom­puter segítségével rátalál­nak arra, amit keresnek. — Milyen szolgáltatások­ real­­állnak a fiatalok ren­delkezésére? — A Fővárosi Pályavá­lasztási Intézet munkatár­sai tanácsokat adnak azok­nak, akik egy-két napra, hétre, hónapra akarnak el­helyezkedni, de azoknak is, akik végleges megoldást keresnek. Az útrakelők ol­csón vehetnek bérbe háló­zsákot, sátrat, hátizsákot vagy gumimatracot. Hirdet­tünk nyelvgyakorló sétákat is, a néhány jelentkező azonban inkább tanfolyam­ra szeretne járni. Megpró­báljuk majd követni az igé­nyeket. A számítástechni­kai klubnak, azt hiszem, si­kere lesz. A középiskolák­ban ugyanis szeptembertől működnek majd olyan School-computerek, ame­lyeknek a fortélyát nálunk el lehet sajátítani. A szak­emberek néhány órában alapfokon nyelvet, prog­ramkészítést, illetve fel­adatkészítést oktatnak. A klub munkájába bárki be­kapcsolódhat. Pótvizsgára készülőknek Programfüzetek, a Pesti Műsor, vidéki telefonszám­­jegyzék az asztalon. Az ideérkezők választ kaphat­nak például arra, milyen koncertek zajlanak a Ba­laton körül, s egy-egy he­lyen van-e szállás vagy sá­torhely. A közeli sportpá­lyákon várják azokat, akik futballozni, röplabdázni, at­­létizálni akarnak. A napok­ban 30 forintért teniszokta­tás is indul. És a fiatalok rendelkezésére áll a közös­ségi ház jól felszerelt kon­dicionálóterme. — Ma kevesen fordultak hozzánk — mondja Né­meth Gyula, a Pályavá­lasztási Intézet munkatár­sa. Javarészt idősebbek ke­resnek fel, akik az általunk megjelentetett szünidei le­hetőségekről hírt adó füzet­ben nem találtak a maguk számára megfelelő munkát. De olyanok is, akiknek egyéni kívánsága volt. Né­hány lány gyermekfelügye­letre vállalkozott. Nevelő­otthont ajánlottunk, ahol szívesen várják a segítsé­get. Remélem júliusban, au­gusztusban, ha megismerik ezt a helyet a diákok, töb­ben fordulnak tájékoztatá­sért hozzánk. Matematikából, fizikából és oroszból tartanak korre­petálásokat. A pótvizsgára készülőknek hasznos tudni erről. Az idén harmadszor Az itthon maradók­nak pedig arról, hogy a házban keddenként táncház működik, szerdán először zenés, később környezetvé­delmi, majd a számítás­­technikával kapcsolatos já­ték-, illetve rövidfilmeket vetítenek. Csütörtökön ve­télkedők zajlanak, pénte­ken pedig Dinnyés József dalt tanít. Örvendetes, hogy a KISZ Budapesti Bizottsága im­már harmadik alkalommal határozta el: segít a diá­koknak a szünidőt tartal­masan megszervezni. A munkában ezúttal részt vesz a KISZ XI. kerületi Bizottsága, a Fővárosi Ta­nács Művelődésügyi Főosz­tálya, valamint a XI. kerü­leti Közművelődési Intéz­mények Igazgatósága. Fazekas Ágnes GYARMATPUSZTAI VADÁSZZSÁKMÁNY Nem kutya volt a sakál... Egyhónapos vizsgálat u­tán végleg bebizonyoso­dott, hogy a május 25-én Gyarmatpusztán elejtett furcsa állat: sakál. Ebben az évszázadban e Közép-Európában nem ho­nos állatnak mindössze há­rom példányát kapták pus­kavégre hazánkban, 1937- ben Tyúkodon, 1942-ben Derecskén és most Gyar­matpusztán. A főleg Afri­kában és Ázsiában élő em­lős az utóbbi időben nagy számban jelent meg a Bal­kán-félszigeten. Ez a pél­dány feltehetőleg Jugoszlá­viából vándorolt hozzánk. A nádas, ligetes területe­ket kedvelő sakál főleg éj­szaka keresi zsákmányát, az apróbb vadakat. Elejté­sét ez megnehezíti. Az elej­tő vadász, Kocsis Sándor figyelmét az állat különös viselkedése és szőrzete kel­tette fel. A Természettudományi Múzeumban végzett alapos vizsgálatra azért került sor, mert a sakált könnyű ösz­­szetéveszteni a kutyával. E példány különös azért, mert egyedülállóan nagy terme­tű. A jókora, leginkább né­metjuhász kutyára hasonlí­tó hím állat 50 cm magas, 101 cm hosszú és mintegy 15 kg súlyú. Szőre szürkés színű. (MTI) gyógyít, tanít, tanul Kiváló sebészpr­ ­ercre beosztott idő . Ezt választotta A Kiváló Orvos cím el­nyerése az orvostársada­lomban rang, nem is akár­­milyen. Azt fejezi ki, hogy aki kapja, mind a szakmai munkában, mind a közélet­ben az átlagosnál többet teljesít, mindkét területen másoknál többet tesz em­bertársaiért. A mai Sem­­melweis-ünnepségen a Ki­váló Orvos kitüntetést kap­ta meg dr. Kulka Frigyes sebészprofesszor, tanszék­­vezető egyetemi tanár. NAPONTA 12 ÓRA Betegei, természetesen, nem nélkülözik jelenlétét, annál nehezebb elérni, ha csak magánemberként ke­resi valaki. Ideje szinte percre be van osztva, és csak a „beavatottak” tud­ják, mikor melyik osztályán található. Az Orvostovább­képző Intézet I. számú Se­bészeti Klinikájának igaz­gatója a Szabolcs utcában, a Korányi TBC és Pulmo­­nológiai Intézetben a mell­kassebészeti osztályt vezeti, fent a XII. kerületben, a Budakeszi úton. A kérdés­re: nem sok ez így együtt? Az a válasz: rövid a nap és rövid a hét is, amióta ötna­pos. Minden reggel fél 7- kor kezd. Naponta három­négy műtétet végez, konzí­liumokra hívják, tanít — napi 10—12 órát dolgozik. Ezután jön még otthon a felkészülés — mert nem­csak tanítani, hanem állan­dóan tanulni is kell. Aki ezt a pályát választja, az az állandó készenléttel együtt választotta. Milyen az új kiváló or­vos? Barátságos, határozott és igen energikus. — Jó év volt az idei — mondja ne­vetve. Megkapta a Korá­nyi- és a Balassa-emlékér­­met és tiszteletbeli tagja lett a német és az angol se­bésztársaságnak. A cseh­­nek és a kubainak már ré­gebben tagja, csakúgy, mint a nemzetközi sebész­társaságnak. S hogy a sor folytatódjon: a magyar se­bésztársaság alelnöke, a mellkassebészeti szakosz­tály­ elnöke, s végül, de nem utolsósorban tagja a Fő­városi Tanácsnak. Átfogó képet kap, hallathatja a vé­leményét, és sok embert megismer. KÖZÉLET Akkor érzi rosszul magát, ha nem azt csinálja, amire képes, amire lehetősége van. A sebészet — mondja — ma már csapatmunka. Önálló munkacsoportok dolgoznak, amelyek felelő­sek a területükért. Nemigen jellemző ma már, hogy egy­­egy nagy, kiemelkedő egyé­niség ural egy részterületet. A társszakmákkal a határ­területeken kell együttmű­ködni. Kulka professzor általá­nos sebész, mellkassebész és otthon van a tüdőgyó­gyászatban is. Húsz évig élt és dolgozott Szegeden, né­mi nosztalgiával beszél a Tisza-parti városról. Ott közelebb voltak egymáshoz az emberek, könnyebb volt összedolgozni. Itt jóval haj­­szoltabb az élet. Gyógyító munka és tanítás az egyete­men, továbbképzés, előadá­sok és konzíliumok — ezek a pontosan ki nem alakít­ható menetrend részei. Emellé jön — szabadnak aligha mondható szabad­idejében — a közéleti tevé­kenység, amelyet mint már mondta, saját maga számára is igen hasznosnak ítél. BIZALOM Beszélgetni alig van ide­je. Már várják. „A legszebb emberi kapcsolatok egyike, amikor valaki az életét rá­bízza a másikra. Ezzel a bi­zalommal soha nem szabad visszaélni.” Borics Katalin J­úlius 1-én megnyílt a Népművészeti Vállalat és a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet közös üzlete. Címe: VII., Lenin krt. 38. Márkás kalocsai hímzések, risellők és blúzok gazdag választékban. A KALOCSAI HÍMZÉSEK MÁRKABOLTJA, ír IT­­ * 1| Igényes zenei prog­­ramot 0811111 meg 3­0­0 felelő hangtelje­sítménnyel lehet közvetíteni. A Budapesti Elektroakusz­tikai Gyár kísérleti főosztályán új hangsugárzó rendsze­rek fejlesztésén dolgoznak. A tökéletesebb hangvissza­adás miatt az átviteli frekvenciasávot az új berendezé­seknél több tartományra osztották. Felvételünk a kísér­leti üzemben készült. (MTI Fotó : Balaton József) Jobb­kanyar Megyek a Margit-hí­­don, Budáról Pestre. A híd közepén viszonylag éles jobbkanyar. Regge­li csúcsforgalom: sokan vagyunk, mindkét for­galmi sáv tele autókkal. A külső sávban egy csuklós busz közeledik a jobbkanyar felé. Mielőtt a kanyarhoz érne, kite­szi az indexét balra. Az index szépen villog, mindenki látja, aki a busz mögött megy. Csak éppen senkit nem érde­kel. Aki a busszal azonos sávban, tehát a külső sávban hal­ad, nyugod­tan szemlélheti az ese­ményeket. Az index vil­logása rá nem vonatko­zik, még akkor sem, ha érti, miről van szó. Ha pedig nem érti, akkor sincs semmi. Legfeljebb arra gondol, hogy a busz előzni vagy kerülni akar valamit. Az előzés a ke­vésbé valószínű, sokkal inkább lehetséges, hogy valamilyen elromlott kocsi áll a külső sávban. De a busz nem kerül semmit. Marad a sávjá­ban és villog balra. Közben lassít, sőt fékez. Vajon miért? Azért, mert akiket az index villogásával akart a buszvezető figyelmez­tetni valamire, azokat sem érdekli a dolog. Azokat, akik a belső sávban követik a buszt. Eszük ágában sincs kis­sé lassítani. Ezt pedig akkor is illene megten­niük, ha nem értik az index figyelmeztetését. Ha netán ők is arra gondolnának, hogy a busz előzni vagy kerül­ni szeretne. Ekkor is il­lenék kiengedni ezt a lomha monstrumot. Végre valaki észbe­kap, villant egyet a buszvezetőnek és lassít. A busz gyorsítani kezd és bemegy a jobbka­nyarba, bal hátsó része kilendül és végigsöpör egy jó széles szeletet a belső sávból. Ezért villogott az in­dex. Erre figyelmeztetett a buszvezető. Ő maga nem tehet erről, ez a fajta mozgás a csuklós autóbusz jellegzetessége. A többiek védelmében villogtatta a buszvezető az indexet, nehogy ösz­­szetörje az autójukat. Nádasi Antal FÉMBŐL, KÖBÖL, ÜVEGBŐL Kisplasztikai biennálé Az idén július 10-én nyílik meg a magyar kisplasz­tikai biennálé a Pécsi Galériában. A tárlaton hatvan művész — köztük több fiatal, pályakezdő szobrász — 110 munkáját láthatja majd a közönség. Tovább erő­södött az utóbbi időben jelentkező irányzat, hogy nem­csak szobrászok, hanem más művészeti ágak — festészet, grafika, kerámia, ötvös- és üvegművesség — mesterei is kiállítják új kisplasztikáikat. Ennek megfelelően anyagukban is igen változatosak a művek: fémből, fából, kőből, agyagból, üvegből és papírból készültek. Az ünne­pi megnyitón adják át az alkotóknak a biennálé díjait, mégpedig a pécsi Janus Pannonius Múzeum három, va­lamint a Művészeti Alap, a KISZ Központi Bizottsága és a siklósi művészeti szimpozion egy-egy díját. A tár­lat augusztus 14-ig látogatható a galéria Széchenyi téri kiállítótermében. (MTI)

Next