Esti Hírlap, 1983. szeptember (28. évfolyam, 207-232. szám)
1983-09-01 / 207. szám
• Egy másik Amerika mutatta meg arcát a tegnap esti műsorban, a kettes csatornán. Nem a vígjátékok és kalandfilmek Amerikája, és még csak nem is a krimiké. Ez a tegnapi arc gyűrött volt, rosszkedvű, smink nélküli. A margóra csúszott emberek világa volt ez. Hőse, a zengő-lengő kamaszfiú ,egyik véletlenből sodródik a másikba, s ezek a véletlenek törvényszerűen vezetnek mindig a rendőrségi rohamkocsihoz. Billy sem a felnőttek között, sem kortársai körében nem talál egyetlen embert sem, akivel igazán szoros kapcsolata lenne, akire számíthatna. Magányos, és éppúgy magányosak mindazok, akik kószálásai és vacak kalandjai során útjába kerülnek. Jean Egleson, a történet írója és rendezője, láthatóan nem akarta maszkírozni sem sötétebbre, sem vigasztalóbbra azt a valóságot, amelynek egy szeletét felmutatni szándékozott. Helyszíneik valóságos helyszínek, minden glancolás és előkészítésnélkül. Érezhetően szereplői is natúr szereplők, játékuk nyers, olykor tétova, mintha a kamera egy véletlen szituáció tanúja lenne. A nagy álmok világát a film kamaszhőse az álmoktól tökéletesen megfosztott világként éli át. A rendező keserű fintornak szánja, hogy Billy számára a menekülés egyetlen módja épp az, amitől mindvégig szökött: a rendőrségi rohamkocsi. A kendőzetlen kép, amely ebben a filmben kibontakozott, a rendezői szándék maradéktalan megvalósulását tanúsította, ám kölöncként hurcolta magával a történet e filmkészítési módszer hátrányait. A lassú, monoton cselekmény olykor kimondottan fárasztó hatással volt, a szituációk kiemelés nélküli egymásutánisága a maga szürkeségével a film ellen dolgozott. (be) .□ LENGYEL NYELVTANFOLYAM indul kezdők és haladók számára a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központban (VI., Nagymező u. 15.) Beiratkozás szeptember 12-től 23-ig, délelőtt 10 és 12, valamint délután 2 és 4 óra között. A tandíj egész évre 400 forint, nyelvkönyvet és szótárt a Lengyel Kultúra boltjában lehet beszerezni. A tanfolyam kezdése október 3. Díszelőadás, tudományos tanácskozás, koszorúzások, kiállítások A Tragédia centenáriuma Ma délelőtti sajtótájékoztató Sajtótájékoztatót tartottak ma délelőtt a Fészek Művészklubban a Művelődési Minisztérium, az Országos Madách Emlékbizottság, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Nemzeti Színház képviselői. Mint ismeretes, szeptember 21-én lesz Az ember tragédiája első színpadi bemutatásának centenáriuma. Ebből az alkalomból kétnapos ünnepséget tartanak Budapesten. A megemlékezés nyitánya délután 1 órakor lesz a Margitszigeten, ahol megkoszorúzzák Madách Imre szobrát, a nemrég elhunyt Vili Tibor alkotását. Az emlékbeszédet Sőtér István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója mondja. A szobornál koszorút helyeznek el a Művelődési Minisztérium, az Országos Madách Emlékbizottság, a Nógrád megye Tanácsa, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Színházi Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Színház és a Madách Gimnázium képviselői. Az ünnepségen a Nemzeti Színház stúdiósainak énekkara megzenésített Madách Imre műveket ad elő. Délután 3 órakor a Ke-repesi temetőben a Tragédia első rendezője, Paulay Ede sírjánál lesz koszorúzás, amelyen dr. Cenner Mihály színháztörténész emlékezik meg Paulayról. Délután 4 órakor alkalmi postahivatal nyílik a Nemzeti Színház előcsarnokában, és este 7-ig emlékbélyegzés lesz. adásra meghívják a politikai és kulturális élet vezetőit, a diplomáciai testület tagjait, valamint mindazokat a hazai és külföldi rendezőket és színészeket, akik Az ember tragédiája bemutatóinak részesei voltak. Rendezők Másnap délelőtt 10 órakor tudományos tanácskozás kezdődik a Fészek Művészklubban. A Tragédia bel- és külföldi előadásainak tapasztalatait beszélik meg. Dr. Székely György bevezetője után dr. Herényi Ferenc, a Magyar Színházi Intézet igazgatója tart referátumot, majd azok közül a rendezők közül mondják el tapasztalataikat néhányan, akik Madách Imre remekművét az utóbbi években színpadra állították, köztük Major Tamás, Vámos László, Lengyel György, Szinetár Miklós, Paál István és Ruszt József. Megszólal Keresztúry Dezső és Hubay Miklós, valamint néhányan az ünnepség és a konferencia külföldi meghívottjai közül. Karel Jrd, a tartui Vanemarne Színház művészeti vezetője (az ő azóta elhalt felesége, Épp Kaidu rendezte az észtek legendás Tragédia-előadását); Mihail Szokajev, a Csecseno- Ingusi drámai színház főrendezője, Irina Holmogorova színháztörténész, a művészettudományok kandidátusa, Virág Mihály, a szabadkai népszínház rendezője és Monika Meister, a bécsi Egyetemi Színháztudományi Intézet kutatója. A konferencia anyagát — valamint az előadás előtt és a koszorúzásokon elhangzott emlékbeszédeket — a Magyar Színházművészeti Szövetség megjelenteti. Délután 5 órakor a várszínházi galériában dr. Staud Géza színháztörténész nyitja meg a centenáriumi Madách-kiállítást, amely eredeti dokumentumokkal szemlélteti a színpadra került Tragédia száz esztendejét. Ez a kiállítás december 31-ig látogatható. Műsorfüzet Az ünnepi díszelőadásra — amely egyébként az 1301. előadás a Nemzeti Színházban — gazdag tartalmú műsorfüzet jelenik meg, s ugyancsak kaphatók lesznek Buday György híres fametszetei, amelyeket Az ember tragédiája első szegedi szabadtéri előadása alkalmából ötven évvel ezelőtt készített. (Lapzártakor a sajtótájékoztató tart.) (meg) Vendégek A színház első emeleti társalgójában délután 6 órakor a Nemzetiben játszott Tragédia-előadások dokumentumaiból nyit kiállítást dr. Székely György színháztörténész. A kiállítás az idény végéig tart nyitva. Este 7 órakor kezdődik Az ember tragédiája bemutató díszelőadása. Mielőtt felgördül a függöny, dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter mond ünnepi beszédet. Erre az elő 14 programos, kis méretű,egyszerűen kezelhető, 4 kg ruhát áztat, mos, öblít és centrifugál. Ára: 7990 Ft. OTP-hitelre is. A mintadarab megtekinthető: Budapest II., Mártírok útja 61. és a Sugár KERAVILL Áruházában TÍZÉVES JUBILEUM Rock Miskolcon Emlékezetes rockfesztivált rendeztek éppen tíz éve, 1973-ban Miskolcon. Holnap az Ady Művelődési Házban megnyitják a rockfotópályázat legjobb képeiből nyílt kiállítást. Huszonöt szerzőtől mintegy száz fotó látható. Másnap délelőtt a népkerti salakpályán 10 órakor kezdődik az idei fesztivál. Fellép: az East, a Géptől klór, a Hobo Blues Band, a Mind a Radios Bála Emlékzenekar, a Sirokkó, a Skorpió és az Omega. A miskolci Edda Művek a házigazda szerepét is betölti, s emellett Pataky Attiláék élő lemezt is készítenek, felveszik az Edda IV-et. — Kettős a feladatunk, hiszen a többiekhez hasonlóan mi is szeretnénk színvonalas produkcióval szórakoztatni a közönséget. Ugyanakkor nagy lehetőség, hogy éppen egy ilyen emlékezetesnek ígérkező fesztiválnapon vehetjük fel legújabb nagylemezünket. Terveink szerint régi számok is kerülnek az albumra, így a Féonszívű, a Kínoz egy ének, az Álom, a Minden sarkon álltam már, a Torony címnek. Meglehet, rögzítjük az Engedjetek saját utamont és az Elektromos szemeket is — mondja az Edda Művek vezetője, Pataky Attila. Egy ilyen fesztivál csakis akkor sikerülhet, ha nem húzódnak el az átszerelési munkálatok, nem hosszú a holtidő A technikai lebonyolítást a rutinos Omega Gmk vállalta, a műsorvezető pedig B. Tóth László lesz. (r. g.) Kodályról Finnországban most ért véget, a Kodály centenáriumi év utolsó nagyobbszabású műsora. A Finn Rádió kétrészes előadást sugárzott Kodály Zoltánról. Az egyenként félórás programokat dr. Szilvay Géza állította össze, amely a magyar mestert mindenekelőtt zeneszerzőként, tudósként és pedagógusként mutatta be a finn hallgatóknak. A sorozat alkalman Helsinkiben ból 35 Kodály-mű hangzott el részleteiben vagy egészében. Több mű bemutatását a Magyarországon is ismert Szilvay Csaba vezette Helsinki Ifjúsági Zenekar vállalta. Az együttes hangversenyek sorozatával, nemzetközi kongresszusokon való részvétellel (Ausztráliában és Belgiumban), valamint a centenárium alkalmából készült nagylemezzel ünnepelték a Kodály-évet. ESTI GONDOK A SÉTÁLÓUTCÁBAN Zajos az új ház Éjfél lehet. Harmincnegyven fiatal vonul végig az utcán, teljes torokból üvöltenek, kiabálnak, káromkodnak. Közben rugdossák a fákat, padokat. Lassan megjelennek az álmos fejek az ablakokban, ijedten és csodálkozva nézik a jelenetet, mert ez még itt is túlzás, jóllehet a hangoskodás errefelé napi-, illetve éjjeli renden van. Színhely az Almássy utca. Az utóbbi időben megtanultuk ennek a hetedik kerületi utcácskának — illetve térnek — a nevét a Ki mit tud?-nak is otthont adó, új művelődési ház és a beharangozott pesti Montmartre alkalmából, amit itt rendeznek be, díszkövekkel, padokkal, régimódi kandeláberekkel, majdan kis boltokkal. Arról még nem esett szó egyelőre, hogy mit világítanak meg egyes estéken a kandeláberek, hogy az itt lakók szerint, amióta megépült a művelődési ház, a sétálóutca, nehéz az életük. Furcsa helyzet, és nem egészen illik művelődési céljainkhoz, ha errefelé azért gyakori vendég a riadókocsi, mert a rövid utcácska egyik végén diszkónak álcázott kocsma van, a másik oldalon a szép, új ifjúsági ház. DISZKÓ — Milyen rendezvény volt itt a legbotrányosabb estén? — Diszkó. Akkor 150 fiatal szórakozott itt. — Váczi András válaszol a művelődési ház nevében. — Ahol ennyi fiatal összegyűlik, ott ilyesmi előfordulhat. — Vagyis kora este bement 150 szórakozni vágyó fiatal, és 11 után így jöttek ki? — Itt nem arra kapacitáljuk őket, hogy így jöjjenek ki. A házban nem volt gond velük, legföljebb néhány üveg sört ittak, erre is van igény. Ha itt nincs diszkó, a Híradóba mennek. Nálunk legalább kulturált körülmények között táncolhatnak. Másutt több éves működés után, más programok törzsközönségére támaszkodva, csinálnak ilyen méretű és jellegű rendezvényeket ... — Nem is akartunk diszkót, éppen ezért, de van egy kellemes teraszunk, amilyen nincs még egy Pesten. Ki akartuk használni. — Mire számíthat a környék? — Csendesebb hetek voltak. Szeptembertől azonban hozzá kell szokniuk, hogy beindultunk. — Miért? Miért nem a ház alkalmazkodik? — Bárhogy is alkalmazkodunk, bizonyos feszültséget okozunk. Lesz például színházi előadás is, és hiába más a közönsége, mint a diszkónak, a lakók nincsenek hozzászokva, hogy 200-300 ember vonuljon erre az előadás után. VISELKEDÉS A háznak a maga szempontjából igaza van, de felmerül néhány kérdés: az ifjúsági háznak miért kell ekkora és ilyen jellegű rendezvényt csinálni, ha nincsenek meg a feltételek? Márpedig a nyugodt elvonulás biztosítása ezek közé tartozik. Miért fontosabb azok igénye, akik diszkózni, sörözni, s egyáltalán, szórakozni kívánnak, mint azoké, akik „csak” aludni, olvasni, beszélgetni vagy akár tévét nézni? Miért sietünk kielégíteni ilyen fiatalok minden igényét, anélkül, hogy előbb nekik kéne tenni valamit az asztalra — például civilizált viselkedést —, mintha csak meg akarná venni jóindulatukat a társadalom? S végül, ha már van ifjúsági ház, itt és ilyen, és diszkót is csinál, és sörözőt, miért nem vigyáz mellette rendőr, legalább néhány hónapig, amíg kialakul az Almássy sétálóutca új légköre? Az ifjúsági ház egyébként ezt most írásban akarja kérni, mert úgy vélik, egész további működésük sikere múlhat ezen. Tótisz András JAPÁN-KÍNAI KOPRODUKCIÓ Nyílt számlák cas évek történelméből meríti, arról szól, hogyan rohanja le az imperialista japán vezetés Kínát, miként változtatja a maga csatlósállamává Mandzsúriát. Kendőzés nélkül ábrázolja azt is, milyen véres kegyetlenkedéseket hajtottak végre a lakossággal szemben a japán megszállók. Tokió belvárosának egyik előkelő, nagy mozijában tűzték műsorra a filmet, amelynek jegyeiért az első napon még hosszú sorok álltak. A második napon már kisebb volt az érdeklődés. A harmadik napon pedig egytokiói fiatalember előadás közben vizet locsolt a vászonra. A rendőrségen azt vallotta: tettének oka, hogy nem tudta elviselni, a film rossz színben tünteti fel szeretett hazáját, Japánt. Nemrég mutatták be Tokióban a Nyílt számlák című filmet, amely japán— kínai koprodukcióban készült. Témáját a harmin (MTI fotó: Horváti Éva felv.) Salgótarjánban, a Nógrádi Sándor Múzeumban nyílt meg id. Szabó István szobrászmívész életmű-kiállítása. A 80 éves mester tárlata október 31-ig várja a látogatókat. Képünkön: a tárlat egyik karakterisztikus darabja, a Karaívossági menyecske. □ CZÓBEL BÉLA festőművész születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat első jelentős eseményére holnap délután kerül sor a Vigadó Galériában. Veszíts Ferenc, a Czóbel Emlékbizottság elnöke nyitja meg az emlékkiállítást. □ BELVÁROSI ÉPÍTÉSZET címmel nyílik kiállítás ma délután 2 órakor a Német Demokratikus Köztársaság Kulturális és Tájékoztató Központjában. Megnyitót mond Roland Korn, Berlin város vezető építésze.