Esti Hírlap, 1984. május (29. évfolyam, 102-127. szám)
1984-05-02 / 102. szám
A negyvenedik szabad május elsejét ünnepelte az ország Színes programok, műsorok, majálisok Május elsején késő délutánig több száz kulturális program, szórakoztató műsor és sportrendezvény közül választhattak a budapestiek; szinte minden kerületben több helyszínen peregtek a műsorok. A felvonulók tízezreit a seregszemle befejeztével a szakszervezetek budapesti tanácsának immár hagyományos városligeti majálisavárta. A hatalmas gyepszőnyegen négy színpadon egyidejűleg zajlottak a különböző programok. Sokan letáboroztak egy helyen, mások színpadtól színpadig vándoroltak, a rendezvényektől függően. Szinte sosem pihentek a hinták a gyermekjátszóban, s a látogatók kíváncsian méregették a Centrum-udvarban az áruházak kínálta portékákat. A színpadokon zenés, táncos műsorok, bűvészbemutatók, kabaré, koncertek, fórumok, bohócparádé, gyermekkarnevál, sakkszimultán, ökölvívó- és karatebemutató, ifjúsági varieté és koncertek váltották egymást. Különösen sokakat vonzott a Népszabadság délutáni politikai fóruma, amelynek vendégei — Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Medve László egészségügyi államtitkár, Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár, Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke, Szikszay Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese, Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, valamint Berecz János, a Népszabadság főszerkesztője és a lap több vezető munkatársa válaszolt a sokakat érdeklő társadalompolitikai, gazdasági, kulturális, bel- és külpolitikai kérdésekre. A fórumra több száz kérdőív érkezett, a Népszabadság KISZ-esei ugyanis a felvonulás idején osztották szét ezeket a budapestiek között. Honi életünk és a külpolitika legkülönbözőbb témái kerültek terítékre, s a jelenlevő vendégek derekasan állták a kérdések zuhatagát. A Városligetbe látogatókat nem csupán a színpadi programok vonzották. A sajtóudvarban külön sátrakat állított fel számos kiadóvállalat. Kelendőek voltak a különféle albumok, könyvek, lemezek. Sokakat érdekeltek a nemrégiben átadott kamionmozi előadásai és a majálisok hagyományos MHSZ- bemutatói: a sátraknál a rádiósok, modellezők, repülők, ejtőernyősök avatták be mesterségük titkaiba az érdeklődőket. A főváros csaknem minden majáliscentrumában, sporttelepeken, szabadidőparkokban és művelődési házakban népművészeti kirakodóvásárt is rendeztek. A Tabán színpadán gyermekműsort, táncbemutatót, divatbemutatót láthatott a közönség, a vállalkozó kedvűek pedig vetélkedőn mérhették össze tudásukat. Kicsiket és nagyokat egyaránt vonzottak a körhinták. Sokan látogattak el a VIII. kerületi Asztalos János Ifjúsági Parkba, amely ugyancsak egész napos programmal készült az ünnepre. A reggeli térzene után folklórműsor, bábelőadás, MHSZ-bemutatók, táncprodukciók, mini vidámpark és nem utolsósorban a csónakázótó várta a vendégeket. A fővárosiak közkedvelt kirándulóhelyén, a Hűvösvölgyben a kerület vállalatai, intézményei látták vendégül a dolgozókat. Ugyancsak Budán, a Városmajorban pantomimegyüttes, parodista és humorista szórakoztatta az egybegyűlteket. Kőbánya minden parkja kínált műsorválasztékot: a Csajkovszkij Parkban különféle versenyek zajlottak, neves újságírókkal találkozhattak az érdeklődők, s folklóregyüttesek műsorát élvezhették. A Magyar—Szovjet Barátság Parkban a kerület amatőr együttesei mutatkoztak be, míg a Szocialista Brigádok Parkjában vidám zenés műsor részesei lehettek az újhegyi lakótelep lakói és az odalátogatók. Angyalföldön a Láng Művelődési Központban és a sporttelepen tartották meg a majálist: ügyességi játékok, a gyermekeknek változatos foglalkozások — gyurmázás, maszkkészítés, bábkészítés, aszfaltrajz —, továbbá sportbemutatók szerepeltek a programban. Délután, a városligeti majálison Zenés őrségváltás az Országim jelölt Zenés őrségváltás volt tegnap délben a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság állami lobogója előtt, amely a munkásosztály nemzetközi ünnepének tiszteletére lengett a zászlórúdon. A Magyar Néphadsereg Központi Zenekarának indulójára díszlépésben vonult fel az őrség, majd a katonai tiszteletadás után az őrségparancsnok fogadta a jelentést, s lezajlott a helycsere. Az alakulat rövid parádéját követően a zenekar térzenével szórakoztatta az érdeklődőket. Felvonulások, nagygyűlések Ünnepeltek tegnap az ország minden városában, a nagyobb településeken és a kicsiny falvakban: a munkásmozgalom vörös zászlaja, nemzeti lobogók, felpántlikázott májusfák alatt vonultak az utcákon az üzemek, a gazdaságok, intézmények dolgozói. Fiatalok és idősebbek nagygyűléseken köszöntötték május elsejét, s a rossz idő ellenére sokan vettek részt az utcákon, tereken, parkokban s a kirándulóhelyek erdei tisztásain rendezett majáliusokon. A Bács-Kiskun megyei központi ünnepségen, Kecskeméten Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. Méltatta a nemzetközi munkásosztály egyetemes ünnepének jelentőségét. Tatabányán több mint száz üzem és intézmény 30 ezer dolgozója jó hangulatú demonstrációval tett hitet a munka és a béke elválaszthatatlansága mellett. Sopronban, a római kori hangulatot árasztó dombi amfiteátrumban rendeztek nagygyűlést, amelynek szónoka Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt. Az idei borsodi központi ünnepségeknek Kazincbarcika adott otthont. Az esőt ígérő borús idő ellenére több mint húszezer dolgozó vett részt a felvonuláson, majd a városi stadionban rendezett majálison. Felvonulást rendeztek Békéscsabán is, ahol délután négy helyszínen várta kulturális és sportrendezvények egész sora a majálisozókat. Békésen a különféle mesterségek képviselői tartottak bemutatót. Szolnokon a Kossuth téri ünnepi nagygyűlésen Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Ezután a dolgozók a tiszaligeti üdülő- és kultúrparkba, az egész napos majális színhelyére vonultak. Törökszentmiklóson, a város főterén rendezett nagygyűlésen Péter János, az országgyűlés alelnöke köszöntötte május elsejét. Tolna megye székhelyén, Szekszárdon több ezer dolgozó és tanuló köszöntötte felvonulással a munka ünnepét. Pakson, az „atomvárosban” együtt ünnepeltek a város lakói az itt dolgozó lengyel és szovjet munkásokkal. Simontornyán megrendezték a „három nemzedék találkozóját”, s az esti órákban fáklyás felvonuláson vettek részt a helyiek. Találkozó külföldi szakszervezeti vezetőkkel Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Méhes Lajos, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára a Felvonulási téren találkozott a Szakszervezeti Világszövetség képviselőivel és azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel, akik részt vettek a budapesti dolgozók május 1-i ünnepségén. Kádár János bevezetőben szólt arról, hogy a magyar nép a nemzetközi szolidaritás e nagy ünnepén hitet tett céljai mellett. Mint mondta: Mi a békéért harcolunk, a népek szabad fejlődéséért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért. Szolidaritást tanúsítunk minden haladó emberrel a világon, éljen bármely földrészen, bármely országban. A Központi Bizottság első titkára köszöntötte a vendégeket és mindazokat a népeket, haladó mozgalmakat, akiket képviselnek. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a népek meg tudják védeni békéjüket, és a szabadság, a társadalmi haladás ügye győzni fog. — Mi ebben hiszünk, ezért küzdünk és ennek valóra váltását kívánjuk — mondotta végezetül Kádár János Méhes Lajos beszéde Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára május 1. alkalmából az ünnep előestéjén rádió- és tévébeszédet mondott. A világ dolgozói hagyományos, nagy ünnepének előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében tisztelettel köszöntöm hazánk minden dolgozóját, állampolgárát. Köszöntöm az idősebbeket, akik sok május elsejét éltek meg, és az unokákat, akik talán holnap találkoznak először a munka, a dolgozó ember ünnepével. Köszöntöm azokat, akik most is szolgálatban vannak, az otthonuktól távollevőket, az útra indulókat, és köszöntöm az otthonmaradókat — mondotta bevezetőjében Méhes Lajos, majd így folytatta: Május elseje az értéket teremtő munka és az alkotó ember iránti tiszteletadás napja. Ezután a SZOT főtitkára arról beszélt, hogyan lett a történelem során május elseje a munkásszolidaritás, a munkásosztály jogaiért vívott küzdelem jelképévé. Majd így folytatta: — E napon üdvözletünket küldjük a szocialista országok dolgozóinak, akikkel szoros egységben küzdünk népeink boldogságáért, a világbékéért, a társadalmi haladásért. Szolidaritásunkról biztosítjuk azoknak az országoknak a dolgozóit, akik a létbizonytalanság, a munkanélküliség ellen küzdenek, és mély együttérzéssel gondolunk ezen a napon azokra, akik függetlenségükért, szabadságukért harcolnak. A munkásmozgalom korai szakaszában született valahol itt Közép-Európában egy négysoros vers, amely szinte kifejezte a jobb életért, a szocializmusért harcba indulók programját: „Azt kívánjuk te jövendő távol, asztalunkon kenyér mindig álljon, s legyen munkánk, gyermekünknek iskola, öregjeink ne kolduljanak már soha". Ez a vers lehet, hogy ma már inkább tűnik fohásznak, mint harci programnak, pedig, ha jól meggondoljuk, ezért folyt, folyik ma is a harc. A századfordulón, de még az 1930-as években is munkát-kenyeret követelnek a tüntető budapesti munkások. Május elsején fő jelszava ez. És mi minden történt még a 30-as évek után, amíg a magyar dolgozók kezükbe vehették sorsuk intézését! De soha nem felejtjük, milyen mélységből kellett 1945- ben elindulni. Milyen távoli jövőnek tűnt akkor a régi vers egyetlen sorának elérése is. Küzdelmes úton jutottunk el a mához. Jó érzésekkel vehetjük ezen az ünnepi napon is számba életünknek azokat a tényeit, amelyekre büszkék vagyunk: annak természetességét, hogy aki dolgozni akar, dolgozhat, tisztességes munkával keresheti meg a kenyerét, iskoláztathatja gyermekét, és öregjeink nyugdíjban részesülnek, hogy emberi módon élhetünk, és ha nagy erőfeszítések és áldozatok árán is, de rendszeresen javulnak lakáskörülményeink, üzleteinkben egyenletesen kielégítő az árukínálat, hogy anyagi gondjaink, növekvő terheink ellenére megőriztük a szociális gondoskodást, az egész társadalomra kiterjedő egészségügyi ellátást. Ezért érdemes volt küzdeni. Mindezt népünk saját szorgalmával, tudásával, munkájával, tehetségével érte el. Nagy támaszt jelentett ebben az, hogy a szocialista országok családjába tartozunk. De az ünnep sem feledteti el velünk a gondokat. Tudjuk, hogy élnek közöttünk emberek, akiknek a sorsa ma is nehéz. Idősek és családalapító fiatalok, nagycsaládok tagjai. De egész népünk igényei is előre mutatnak, senki sem tartja végső célnak a mai napig elért eredményeket. A világgazdaság mozgásai sem engednek pihenőt. A további útról tárgyalt a párt Központi Bizottságának legutóbbi, április 17-i ülése. A párt az eddigi út folytatására szólít fel, de arra is, hogy nagyobb következetességgel haladjunk a magunk választotta úton. Csak a munka, a jól végzett, a fegyelmezett, a szorgalmasabb, találékonyabb munka lehet a jövőben is a fejlődés biztosítéka, forrása. Most olyan célokért kell harcba menni és jobban érvényesíteni, amelyek arra ösztönöznek, hogy aki jobban dolgozik, az jobban boldoguljon; tartsa mindenki kötelességének a takarékosságot az anyaggal, energiával, a nemzet vagyonával, a teljes foglalkoztatottság országos fenntartása mellett, mindenütt csak annyi embert alkalmazzanak, amennyi a munkához feltétlen kell; igazságosabb legyen a közteherviselés az élet minden területén; törődjenek mindenütt jobban az emberrel, ne tűrjék el a fegyelmezetlenséget, a lélektelenséget, az igazságtalanságot. Mi itt Magyarországon békében és szabadon ünnepelhetjük május elsejét. A világon azonban nincs mindenütt béke. Szinte egyfolytában dörögnek a fegyverek a Közel-Keleten, Afrikában és Latin-Amerikában. De földünknek azokon a részein is nagyon törékeny a csend, a béke, ahol most hallgatnak az ágyúk, a géppuskák. Az emberiséget ma foglalkoztató sorskérdések közül a legfontosabb a nukleáris háború fenyegetésének elhárítása, a világ békéjének megőrzése. Hiszen ettől függ minden, a létezés, az élet, a megmaradás és a felemelkedés lehetősége. Ezért lesznek az idei május elsejei demonstrációk fő jelszavai a világ minden részén: Békét a világnak! Csökkenjen a fegyverkezési hajsza! Háborús félelmektől mentes világban akar élni az emberiség! Ezekkel a gondolatokkal hívjuk a májusi menetekbe, nemzeti lobogónk és a munkásnemzetköziség vörös zászlója alá mindazokat, akik tettekre, cselekvésre készek boldogulásunkért, szocialista céljainkért, a békéért. Kívánom, hogy közös nagy ünnepünk s a felvonulás élménye adjon mindannyiunknak új erőt a munkához és vidámságot, örömet az élethez — mondotta befejezésül Méhes Lajos. (MTI)