Esti Hírlap, 1984. szeptember (29. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-01 / 206. szám

TANÁCSKOZNAK A NÉPMŰVELŐK Egy évtized mérlege — Minden eddiginél töb­ben jöttek el az idei pécsi vándorgyűlésünkre — kez­di a beszélgetést Király István népművelő, a Ma­gyar Népművelők Egyesü­letének titkára. Hajdú- Bihar megyéből egész au­­tóbusznyi szakember érke­zett, s akik később jelent­keztek, már helyet­­sem igen kaptá­k. Alapkérdések Nem véletlen az élénkü­lő érdeklődés, hiszen ez a szokásos évi találkozó, me­lyet most, a hét végén rendeznek meg, idén egyút­tal az őszi országos köz­­művelődési konferenciát megelőző legszélesebb fó­rum is. A Magyar Népmű­velők Egyesületének tag­jai, akik­­ elsőként vetették fel az országos tanácsko­zás gondolatát 1983-ban, most előkészítésének is ré­szesei. — Lassan két esztendeje minden programunk az or­szágos közművelődési ta­nácskozást szolgálja vala­milyen módon — folytat­ja Király István —, nagy várakozással készülünk rá, hiszen ez szakmailag és politikailag is olyan széles körű fórum, mely értékel­heti a közművelődési tör­vény megjelenése óta el­telt tízéves időszakot, és kijelölheti az új cselekvési programot. — A pécsi találkozó mennyiben segíti munkájá­ban az országos fórumot? — Úgy véljük, az itt megvitatott kérdések a közművelődés ma­i helyze­tének alapkérdései. A leg­átfogóbb például az a meg­állapítás, hogy új gazda­sági erőviszonyok és vál­tozó társadalmi körülmé­nyek között újra ki kell jelölnünk a közművelődés helyét és intézményei sze­repét. — Ismét anyagi kérdések kerülnek hát szóba? — Azok is, de másképp. Nem a központi támogatás növekedését várjuk csakt, ehelyett az önállóan gaz­dálkodni képes intézmé­nyek jelentőségét akarjuk hangsúlyozni. Ha­ a jogsza­bály most már lehetővé te­szi is ezt, sok fölösleges óvatoskodás, a felelősség elhárítása bénítja a moz­gást. Pedig rugalmas, a társadalmi igényekhez al­kalmazkodó intézményekre van szükség, amelyek a megváltozott szabadidő­struktúra, a művelődési igények átalakulása idején is hatékonyak. Intézmények — Úgy véli tehát, nem váltak fölöslegessé a néha ódivatúnak kikiáltott intéz­mények sem? — Biztos vagyok benne, hogy van érdeklődés a hagyományos művelődési formák, az ismeretterjesz­tés, a szakkörök, klubok, nagy rendezvények iránt. Feladatunk éppen az, hogy differenciáltan­­építsük fel a művelődési lehetőség rendszerét, az említett módszerekkel együtt élhes­senek például a speciális igényeket szolgáló egyesü­letek és teremtsünk még újabb formákat is. Szabad időnkben egyre többször akarunk prakti­kus ismeretekre is szert tenni, s ha a művelődési intézmények a kertészke­­dőknek, a lakásépítőknek -berendezőknek adnak ta­nácsokat, ezzel nem kisebb feladatot vállalnak maguk­ra, mint a környezet esz­tétikájának megőrzését. Élet­körülmények •/ — A vándorgyűlés té­máit, „a művelődési intéz­mények társadalmi kapcso­latai, a mindennapi kultú­ra, a tömegkommunikáció és video” kérdése milyen súllyal szerepelhetnek majd az országos konferencián ? — Ezeken a területeken az elmúlt tíz évben vagy gyökeres átalakulást, vagy erős hangsúlyváltozást ta­pasztaltunk. Az átfogó kér­désekben, a tendenciák fejlődési irányok kijelölé­sében tehát nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni őket. — Tagjaik speciális ér­dekeit képviseli-e az egye­sület az őszi tanácskozá­son? — Pécsett külön szekció­ban beszéltünk a népmű­velőképzésről, a szakembe­rek élet- és munkakörül­ményeiről. Reméljük, nincs szükség, hogy a tanács­kozáson részt vevő egye­sületi tagok ott ie külön hangsúlyozzák ezt. Nyil­vánvalóvá kell válnia, hogy a gazdasági-technikai kö­vetelmények fejlődése kép­zettebb, tehetséges szakem­bereket kíván, akiknek munkáját megfelelő hono­rárium illeti. Molnár Gabriella .VOITH ÉS A KÉT BODROGI Sokmindenmás Dudaország, Éljen a dod­zsem, Sziszi, az utca réme, Utazunk, Zebravarázslat — ezek és ehhez hasonló kom­pozíciók kaptak helyet a Sokmindenmás című leme­zen, amelynek alcíme Me­sés zenés játék. Sajátos, összefüggő mese keretében kapnak tanácsokat a gye­rekek a KRESZ útvesztői­ből. A főszereplők Voith Ági, Bodrogi Gyula és a „kis Bodrogi”, azaz: Bod­rogi Ádám. Az album sikerre számít­hat, a zene elsőrangú. Olyan szerzők munkái, mint az ex piramisos Gallai Péter vagy Döme Zsolt, Bergendy Péter. A szövegeket Orosz­lán György, Fábri Péter és Szurdi Miklós, valamint Oroszlán Gábor írták. A főszereplők közül Bod­rogi Gyula mindent tud eb­ben a szokatlan feladatban is. Voith Ági jól ismert a zenés világban, rutinos elő­adó, s most külön a karak­terére írták a szerzők a kompozíciókat. Bodrogi Ádám igen kellemes meg­lepetést szerzett. S még valami: Ági van! címmel megkezdi szeptem­berben országjáró turnéját Voith Ági, trió formációban Döme Zsolt, Gallai Péter és Köves Miklós kíséri majd. r. g. Fantasztikus siker! George Lucas kozmikus mese trilógiája a mozikban: CSILLAGOK HÁBORÚJA de. 10, 1. A BIRODALOM VISSZAVÁG (Kossuth­ de. 19, 11, 12 ... és az elmúlt év világsikere: A JEDI VISSZATÉR minden este 8 órakor. Udvari bál a Burgban. Éjfél: a szupé ideje. A kör­nyező termekben terített asztalok. Ferenc József, akit a hízelgők a Monar­chia első számú gavallér­jának neveztek, feleségéhez fordul: — Kedves Sziszi — így becézték Erzsébet király­nőt —, kellemes meglepe­tésben lesz része. Cigányok adják a tafelmusicot. Amikor az asztali mu­zsikára kerül a sor, ci­gányprímás hajol meg Er­zsébet előtt. Édesbús dal­lam kel szárnyra, mintha halkan sírnának a hegedűk. „Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele.” Ez volt Erzsébet királynő kedvelt dala. A nóta szerzője Rácz Pali, a korszak híres prí­mása. A fia, Rácz Laci, még tízéves sincs, amikor már segédprímás ... A szá­zad végén, 23 éves korá­ban pedig saját zenekara élére áll a tüneményes technikával játszó muzsi­kus. Névjegye így fest: XXXVI. RÁCZ LACI a cigányok királya, öt világrész első felnaturalistája A cigányprímások ver­senyén övé az első díj. Máris híres, népszerű. Az ezüsttükrös pesti kávéhá­zakban, a legismertebb ét­termekben mindig telt ház van, ha kiteszik a táblát: „XXXVI. Rácz Laci és ze­nekara muzsikál.” A kül­földi vendégek sem rit­kák. Kun Imre, a nagy­szerű hangversenyrende­ző, a Pesten szereplő Hu­bermann Bronislaw, len­gyel származású hegedű­­művésznek mutatta be a cigánykirályt. „Briliáns technika, csodálatos imp­rovizáló készség” — így vé­lekedett Hubermann. Sok nótát írt, főleg csár­dásokat. Az Ördög-csárdás, és a Tüzes-csárdás sodró lendületű, fergeteges Rácz Laci-muzsika. Nagyon rit­ka és érdekes az a hangle­mez, amelyen magyar nó­tákat muzsikál és­­ éne­kel „a királyi banda”. Indulás a világhír felé: Bécs, Párizs, London ... Si­ker, pénz, kitüntetések. Amerikában hónapokig turnézott a cigánykirály. Hazatérve egy ideig még ragyogott szerencsecsillaga. A harmincas évek végétől még udvari íródeákja is lehettem. Szinte naponta találkoztunk Sokszor ígér­te: — Édes fiam! Egyszer majd valahol csendes he­lyen letanyázunk, aztán tollba mondom életem ... Lesz abban király, herceg, szépasszony... Sajnos, elmaradt a nagy tollbamondás, de sokszor­ elbeszélgettünk életéről. — ... Hogy kit is szere­tek? Hát először is Laci fiamat. Ez a gyerek — csak ne lenne olyan beteg —, az eszével és a szívével mu­zsikál olyan csodálatosan,­­ a trónörökösöm... Igen szeretem a bandámat, cim­boráimat, meg sok kedves vendégemet... Sajnos, sze­retem a lóversenyt és a kártyát is. A festett lapok olyan hűtlenek voltak hozzá, mint a lemaradt lovak. Pe­dig sokáig ömlött hozzá a bankók serege. „Egyszer egy bácskai mágnás hívott meg a bandával — mesél­te. — Vagy három napig húztuk egyfolytában. Kap­tunk is egy pesti bérházra valót. De hát... a lovak, a kártyalapok, szépasszo­nyok ...” Ahogy a nóta is mondja: vén öreg ember, nótája nem kell... Elpártolt a ki­rály szerencséje. Kiöreged­tek, elszéledtek a banda tagjai... 1936 március vége felé hajnaltájt hívatott. Akkor már az Üllői út 41. számú házban szoba-konyhás sze­gényes lakásában élt. Sír­va fogadott. — Meghalt a trónörökösi Fiát, aki a Rákóczi — Rácz Laci nevet válasz­totta, tizenöt éves korában ragadta el a tüdővész. Pes­ti muzsikus cigányok ad­ták össze temetése költsé­geit. Legjobb barátja, ifjú Torma Tóni és zenekara a sírnál a trónörökös nagy­apja nótáját húzta: „Le­hullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele ...” Ősi cigányszokás szerint elvág­ták kedvenc hegedűje húr­jait, kettétörték vonóját... Egyedül maradt a ci­gánykirály . .. Kalmár Pál, a híres dalénekes tett leg­többet öreg barátjáért. El­érte, hogy a Rajkó-zenekar élén felléptetik Laci bá­csit. Grosz úr, az Ostende­­kávéház tulajdonosa öröm­mel fogadta a tervet. Nem­csak Pestet, az országot lázba hozta a hír: megint muzsikál a cigányok kirá­lya ... A kávéházban le­hunytak a fények. Az emelvényt reflektorok vilá­gították meg. Felsorakozott a Rajkó-zenekar, lassú léptekkel jött be XXXVI. Rácz Laci. Egyik Rajkó vö­rös bársony párnán hozta utána hegedűjét. Felejthet­­etlen muzsika­­ és siker. Ennek is hamar vége lett... Élete 73. esztende­jében meghalt a cigányok királya. Megint a pesti mu­zsikusok adták össze a te­metése költségeit. Száztagú banda búcsúztatta: „Lehul­lott a rezgő nyárfa ezüst színű levele ...” Parádésan eltemették, és aztán hamar elfelejtették öt világrész első fernatura­listáját. Ritter Aladár LAPZÁRTA ELŐTT Harminchatodik Rácz Laci • Nem lehet tagadni, hogy Bet­sei­­a Bodony his­tóriája kis hazánk egyné­mely idegenforgalmi ötleté­re hasonlít. S ha „kiszolgá­ló városok” sanyarú sorsá­ról nem is, de társközsé­gek elhanyagoltságáról an­nál inkább tudunk. Radvá­­nyi Ervin szatirikus vígjá­téka tönk meg a széle címmel nincs hát híján a valóság ihletésének. Per­sze, a műfajok határterü­letén közlekedni mindig veszélyes, mert a szatíra végletes túlzásai ellenére véresen komoly műfaj, amely nem ismer megbo­csátást. A vígjáték vi­szont hitelesebb, árnyal­tabb jellemeket kíván. A tönk meg a széle viszont szatírának kicsit engedé­keny, vígjátéknak viszont túlságosan stilizált volt. Ami nem azt jelenti, hogy unalmas, vagy idegesítő lett volna a néző számára. Végül is inkább kelleme­sen érezhettük magunkat a képernyő előtt, éppen a valóság inspirálta történet fordulatai, s persze a szí­nészek kiváló játéka okán. Sinkovits Imre állandóan lelkiző aggályoskodásai, Székhelyi József olasz ri­­pacskodása, Szilágyi Ti­bor „vállalkozói” paródiá­ja, Fonyó István kimért magatartású vezetője, Tol­­nay Klári fanyar humora a jellemvígjáték irányába lendítette a játékot. Talán kissé kiglancolt stúdiókö­zegbe került a produkció Illés János kamerája előtt, legalábbis a belsőkben. Ám a számban fogyatkozó magyar tévéjátékok gyérü­lő sorában Várkonyi Gá­bor rendező munkája az üdítő, kellemesen fogyaszt­ható darabok közé tarto­zott. — bel — □ ANDRZEJ CHORO­­SINSKI (Lengyelország) orgonakoncertjét szep­tember 7-én, este 8 órakor rendezik meg a Mátyás­templomban. TÁKOSI TEMPLOM A Műemléki Felügyelőség támogatásával restaurálják a XVII. században épült tákosi református templom épületének falait, tetejét, a mennyezet festett kazettáit és a szószéket. (MTI Fotó : Oláh Tibor felvétele)­­ ZENEI VERSENY­EK Trombita Budapesten holnap kez­dődnek a nemzetközi ze­nei versenyek. Két hang­­szerfajtában versenyeznek: trombitások és , brácsá­sok. Az utóbbit Lukács Pál emlékezetére rendezik. A verseny színhelye a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola nagyterme. Mindkét versenyágban az I. díj 50 ezer, a II. díj 30 ezer, a 10. díj 20 ezer fo­rint. Budapest főváros és brácsa Tanácsa felajánlott mindkét kategória versenyzői szá­mára egy-egy húszezer fo­rintos és egy-egy tízezer forintos különdíjat. A hol­napi nyitó -­hangverseny után következik a sorsolás. Az elődöntő hétfőn, fél tíztől zajlik. A nemzetkö­zi zsűri elnöke Láng Ist­ván, a brácsaverseny szeptember 7-e és 14-e kö­zött bonyolódik, Németh Géza zsűrielnökségével. Dali dolgozik Augusztusban ülte nyolcvanadik születésnapját Salvador Dali, az élő festészet egyik legnagyobb alak­ja — házában legutóbb egy szobát megsemmisítő tűz ütött ki —, és barátai szerint az agg mester ismét dol­gozik. Felesége, Gala csaknem két évvel ezelőtti halála után búskomor lett, magányába zárkózott, alig evett és ivott valamit, és nem vett ecsetet a kezébe. A mély szomorúság úgy látszik, enyhülőben van és Dali újra fest.

Next