Esti Hírlap, 1984. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1984-11-01 / 258. szám

Iskolák Algériának A Technoimpex Külke­reskedelmi Vállalat mint­egy 10 millió dollárért komplett vízügyi szakkö­zépiskolát épített fel Algé­riában, M. Szila városában. Az új oktatási létesítmény átadását megkezdték. A 12 ezer négyzetméteres terü­leten felépült iskolában 500 diák bentlakásos oktatását szervezik meg. A magyar cég szállította az iskola komplett laboratóriumait és tanműhelyeit is. A Tech­noimpex az Industrialex­­port fővállalkozásában to­vábbi három hasonló is­kola építésére és felszere­lésére is vállalkozott az észak-afrikai országban. Közülük egyet még az idén, további kettőt pedig a jövő évi tanévkezdetre adnak át. (MTI) CSISZOLÓKORONG Új üzemet építenek Megújul a gépipar ellá­tásának egyik fontos ága­­zata, a­ csiszolókorong­gyártás. A Gránit Csiszoló­szerszám- és Kőedény­gyártó Vállalat budapesti telepén megkezdődött az elavult, régi csiszolóko­rong-üzem rekonstruk­ciója. A több mint 600 mil­lió forintos beruházásra ki­írt versenytárgyalás két győztese, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Közmű- és Mélyépítési Vállalat dolgo­zói a régi üzem mellett hozzáfogtak a 12 ezer négy­zetméter alapterületű új üzemcsarnok építéséhez. Egyúttal az új létesítmény berendezéséhez szükséges korszerű gépek gyártása is megkezdődött. A Gránit Vállalat ugyanis megvásá­rolta egy kanadai cég kor­szerű csiszolókorong gyártási know-howját, s­­ műszaki dokumentációk alapján a csepeli Egyedi Gépgyár készíti el a nagy teljesítményű és automati­kus berendezéseket. A kül­földi partnerrel kötött szerződés azt is lehetővé teszi, hogy a csepeliek ne csak a budapesti új gyár­nak szállítsanak ilyen kor­szerű berendezéseket, ha­nem harmadik piacokon értékesíthessék. PESTNEK TERVEZIK Park, vízeséssel Megnyitják az öreg tavat A zöldterületekben amúgy sem bővelkedő J­ózsefváros Üllői út—Mező Imre út— Diószeghy Sámuel utca és Kun Béla tér által hatá­rolt négyszögében találha­tó a főváros egykor gyö­nyörű közkertje, az Orczy­­park. Az ezerhétszázas évek utolsó évtizedében a fejlő­désnek indult város egyik lelkes pa­trónusa, Orczy Lőrincz három majorságot vásárolt itt, hogy messze­­földről hozott kerttervező­vel, valóságos angolparkot va­­rázsoltasson, az akkor még városszélnek tekin­tett 63 ezer négyzetméte­res területre. Az árnyas fák alá virág­ágyak kerültek, különlege­sen szép és változatos nö­vényekkel. Vízesést, mes­terséges barlangot hoztak létre, obeliszket és temp­lomot építettek. Orczy Lő­rincz halála után fia, László fejezte be a mun­kát, s amikor mindez elké­szült, az alapító akaratá­nak megfelelően, közpark céljára Pest városának ajándékozta. Az Orczy-kert múltját, történetét az Országos Mű­emléki Felügyelőség táj­­kertészeti csoportjának munkatársai derítették fel, levéltári adatok átböngé­szésével. Keresik a lehető­séget, miként lehetne az Orczy-parkot eredeti álla­potban visszaállítani. Az idők folyamán ugyan a terület a felére csökkent. Előbb a Ludovika Akadé­mia, későbbiekben az Asz­talos János Ifjúsági Park, s az utóbbi évtizedekben több mint tíz ipari és ke­reskedelmi létesítmény fog­lalt el helyeket. A megma­radt terület is alkalmas azonban arra, hogy itt a főváros egyik szép műem­léki értékű közparkjává váljék. A Műemléki Fel­ügyelőség — több szakem­ber bevonásával — már el is készítette a megújuló park terveit. Eszerint az ifjúsági sport­telep érintetlenül hagyá­sával — a szomszédos Füvészkert adottságaival is számolva — pihenő- és sportcentrumot hoznának létre. A területen megnyitják az öreg tavat. Új helyet je­lölnek ki a jelenlegi ját­szótérnek. Sétautak vezet­nek az évszázados fák alatt, ahová padokat is helyez­nek. Bokrokat, lugasokat ültetnek. A részletes kiviteli ter­vet eljuttatták a tanács városrendezési és építési főosztályához, ahol a pénz­ügyi lehetőségeket is figye­lembe véve döntenek a parkrekonstrukció megkez­déséről. (kasznár) GAZDAG VÁLASZTÉK Facsemetét vegyenek porítóanyag-előállító tele­pek nagyobb részében csak most kezdik a facsemeték, szőlőoltványok kitermelését. November első hetében azonban már valamennyi — összesen 263 — elárusító­helyen hozzálátnak az érté­kesítéshez. A hálózat bő­vült, tíz új egység fogadja a kerttulajdonosokat, töb­bek között Szentesen, Sze­geden, Zircen. Új lerakat nyílt Budapesten, a XIV. kerületi Rákospatak utcá­ban is, ahol a rá­kóczifalvi Rákóczi Tsz facsemetéit kínálják. A választék mindenütt gazdag, összesen másfél millió gyümölcsfacsemete, kétmillió szőlőoltvány és több millió bogyós gyü­mölcs, illetve dísznövény­szaporító anyag vár értéke­sítésre. Közöttük olyan faj­ták is nagyobb számban kaphatók, amelyekből ko­rábban kevesebb volt, így egyebek mellett a fehér borszőlőfajták közé tartozó boglárka, zenit, zefír és zengő. A szakemberek szerint a szaporítóanyag minősége kiváló, s az enyhe időjárás is kedvező az őszi faültetés­hez. A későbbi szezonkez­dés miatt — mivel rövi­­debb a telepítés időszaka — mindenütt kibővítették az árudák személyzetét, a gyorsabb kiszolgálás érde­kében. A szezon a fagycik beálltáig tart. (MTI) Sorra nyílnak a faiskolai lerakatok, szaporítóanyag­árusító helyek. Amint a legnagyobb forgalmazónál, a Kertforg Kft-nél elmond­ták: mivel a növények az időjárás miatt lassabban fejlődtek, az idén a szoká­sosnál 3-4 héttel később kezdődik az árusítás. A sza- Megrázó találkozás öt évvel a háború után... Megértő szeretet vagy romantikus szenvedély? Egy izgalmas szerelmi háromszög története filmkölteményben. HARCTÉRI REGÉNY PJOTR TODOROVSZKIJ _____színes filmje. ■ [ГГ"Г ■ V­iuL Kongresszusi felajánlás. A Tiszai Vegyi Kombi­nát polipropilén gyárának szocialista brigádjai a fel­­szabadulási és kongresszusi munkaversenyhez csatla­kozva vállalták, hogy kétezer tonnával több polipropi­lén granulátumot gyártanak éves terven felül. A sokol­dalúan felhasználható műanyag granulátum több mint felét exportálják. Képünkön­ ellenőrzik a gyárrészleg berendezéseit. (MTI Fotó : Kozma István felv.) KÖLCSÖN VOLT VAGY AJÁNDÉK? Perben a Haliptag apa ♦ Féltékeny harmadik feleség. Látszólag húszezer fo­rintról van szó, húszezer forint sorsáról. Vissza kell-e fizetnie az alperes­nek a perköltséggel együtt? Úgy tűnik, igen. Jogerős bí­rói ítélet született ebben az ügyben. Fellebbezésnek he­lye nincs. A pénzt egy apa adta a leányának kölcsön a fele­sége — új feleség — bele­egyezésével. Egy huszonöt éves leánynak, akinek volt elég pénze egy használt ko­csira. Apa és leánya már rég­óta nem élnek együtt. A szülők elváltak. A leány az anyjánál maradt, a férfi másodszor, majd harmad­szor is megnősült. Ez a harmadik feleség indította a pert. Miután a leány többszöri felszólítás­ra nem adta vissza a pénzt. De vajon kölcsön volt-e, vagy ajándék? Az anya azt mondja: idő­közben a férj, az ő javas­latukra végül is beleegye­zett, hogy a pénz­ ajándék. Huszonöt éves születésnap­ra. — Ennyit megérdemel a leányom — mondja az anya —, ennyit­ kaphat egy lány, aki apa nélkül nevel­kedett fel. És mondja, elmondja az életüket. Ami nélkül nem lehet igazán véleményt al­kotni. Tudni kell, hogy mi volt. Szűkre szabott gyer­mektartási díj. Olykor aj­á­ndékok. Néha látogatás. Igaz, később megjavult a viszony apa és leánya kö­zött. Sőt, a leány és a har­madik feleség is összeba­rátkozott. Életkorban közel állnak egymáshoz. S talán éppen ez volt a baj. Valami féltékenységi konfliktus volt közöttük a leány vő­legénye miatt. A jegyespár szakított. Mind ez idáig sűrűn ösz­­szejöttek. A harmadik há­zasságból van két kisfiú is. A leány vigyázott rájuk, szereti őket. Aztán csend lett. Nem ha­rag, csak eltávolodás. És most itt a húszezer fo­rint. Amiért pert indított a leány ellen a harmadik fe­leség. — Ez a pénz az enyém is — mondja — közös vagyon. A férjemnek nincs joga egyedül ajándékozni... nem is tette, csak kölcsön volt. A főszereplő hallgat. Nem tett vallomást a tárgyalá­son sem. — Én sem a leányomat, sem a feleségemet nem akarom bántani — mondja. Nem könnyű a helyzete. Amikor az ajándékozás­ról volt szó? — Akkor is hallgattam. Se igent, se nemet nem mondtam... S amikor a feleség beje­lentette, hogy pert indít? — Tudja, hogy van ez ... Hát persze, hogy tudom. A feleségével él. Van két gyermekük. Kinek van kedve naponta szemrehá­nyásokat hallgatni, vesze­kedni. És a leánya? — Én azt hiszem, őt el­kényeztette az anyja ... mindent könnyen kapott... most talán rájön, h­ogy nem minden sikerül... Objektív vagy sértődött vélemény? Önmaga előtti mentegetődzés? És mi lesz ezután? A férfi néz maga elé. — Nem tudom ... Azóta a per óta nem ta­lálkozott a leányával. A jö­vőre nemigen gondol. Hogy miként fog viselkedni vele a pervesztes — ez mintha nem érdekelné igazán. Vagy csak nem mutatja, hogy érdekli. A leány úgy döntött, hogy törvényességi óvást kér. — Ilyen nincs, hogy ezt megtehetik velem ... A saját szempontjából tulajdonképpen mindenki­nek igaza van. Látszólag húszezer forint. Valójában a mai élet, a maga bonyolult kapcsolat­­rendszerével. Bende Ibolya Autónk védelme Több olvasónk is szó­vá tette: miért vagyok olyan elnéző a szabály­talankodókkal? Talán csak nem védem őket? Merthogy néhány héttel ezelőtt, amikor arról volt szó ezen a helyen, hogy az autópálya érdi emelkedőjén több autó is összetört, csak a há­­tuljövőket hibáztattam. Pedig azok voltak a sza­bálytalanok, akik nem mentek le a külső sáv­ba, holott kötelességük lett volna. Meglepődve vettem elő a szóbanforgó cik­ket: ilyesmit írtam vol­na? Megjelöltem volna, hogy ki a szabályos, ki a szabálytalan, sőt íté­letet is fogalmaztam volna? Végül is meg­nyugodtam: szó sem volt ilyesmiről. Egyszerűen csak tényként rögzítet­tem, hogy mindig akad­nak olyan autók, kicsik és nagyok, amelyek — bár lassan mennek — nem térnek le a külső sávba. Aztán hátulról valaki megérkezik, egy amolyan dudálós, villo­­gós, rárohanós, ijesztge­tés, és addig idegesítik egymást, amíg össze­mennek. Egyetlen szó sem hangzott el tehát sza­bálytalanságról. Mond­hattam volna persze, hogy az autópályán szi­gorú jobbra tartási köte­lezettség van, és a belső pályán nem szabad aka­dályozni a forgalmat. De minek mondjam? Min­denki tudja. Még az is, aki nem megy le a kül­ső sávba. Ha pedig nem tudja, akkor tudatlan, és csoda, hogy van jogo­sítványa. Senki nem szereti, ha akadályozzák. Én sem. Sőt még azt is elárulhatom, hogy egye­nesen utálom, ha a pá­lyán valaki a belső sáv­ban ballag előttem és feltart — akár tudatlan­ságból, akár agresszivi­tásból, teljesen mindegy. Távol, áll tehát tőlem, hogy védjem az ilyene­ket. De az, hogy valaki előttem ballag és feltart — ez az egyik dolog. Most mit tegyek? Ma­gassági kormány nincs az autómon, átrepülni tehát nem tudom. Kezd­jek el villogni, dudálni, dühöngeni? Az a valaki itt előttem megérdemli azt, hogy a saját idegei­met rongáljam miatta? Vagy rohanjak rá, ijesztgessem, fenyeges­sem? Nagyokat fékezzek mögötte, kihíva ezzel a sorsot, hogy az egyik erős fékezésnél belém­­jönnek hátulról? Azt hiszem, ilyenkor egyetlen értelmes dolgot lehet csinálni. Nevezete­sen: semmit. És ez nem a szabálytalanság vé­delme vagy elismerése, hanem az életünk, tes­ti épségünk és — ne fe­lejtsük ki! — az autónk védelme. Az egyik legfontosabb közlekedésbiztonsági té­nyező a nyugalom. Nádasi Antal

Next