Esti Hírlap, 1985. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-01 / 27. szám

EGYSÉGGYŰLÉSEK UTÁN... Nyilatkozik Kelemen Győző, a munkásőrség budapesti parancsnoka Már a múlt évben, az alegységek gyűlésein, meg­kezdődött a felkészülés a munkásőregységek idei, ja­nuári évzáró-évnyitó egy­séggyűléseire. A fővárosi egységek tanácskozásainak tapasztalatairól, a buda­pesti munkásőrök idei fel­adatairól kértünk össze­foglaló értékelést Kelemen Győzőtől, a munkásőrség budapesti parancsnokától. Alkalom a számadásra — Az egységgyűléseken részt vett a budapesti munkásőrök teljes szemé­lyi állománya és csaknem hatezer meghívott vendég.­­ Valamennyi egység­gyűlést jellemezte a párt közelgő kongresszusára, a felszabadulás negyvenedik évfordulójára való felké­szülés eddigi értékelése és az ezzel kapcsolatos idei feladatok megvitatása. Az egységgyűlések egyben a számadás alkalmai is vol­tak. Megállapítható, hogy a budapesti munkásőrök ta­valyi feladatukat jól végre­hajtották. A megállapítás értékét növeli, hogy tavaly a politikai, a társadalmi, a gazdasági változások összefüggésében a célok végrehajtása a korábbiak­nál nagyobb erőfeszítést követelt, jobb vezetési, irá­nyítási és parancsnoki munkát igényelt.­­ A beszámolók bizo­nyosságot adtak arról, hogy a munkásőrök eszmei, poli­tikai elkötelezettsége, kiál­lása a párt politikája mel­lett töretlen. Példamuta­tó volt a munkásőrök helyt­állása a gazdasági tevé­kenységben is, a közéletben vállalt szerepük kiszélese­dett. Kiképzés, szolgálat — Törekedtünk az állo­mányon belül az emberi kapcsolatok erősítésére. Arra, hogy testületünk va­lamennyi tagjának segít­sünk, akár személyi, akár közösségi gondjainak meg­oldásában. Azért, hogy a kiképzési és szolgálati fel­adatok ellátása minél za­vartalanabb legyen, azért is, hogy eleget­­ tehessünk a tőlünk elvártaknak, töb­bek között a politikai ren­dezvények biztosításában, a közbiztonsági akciókban. Kiválóan fejlődtek kapcso­lataink Budapest nagyüze­meivel, intézményeivel, a dolgozó kollektívákkal, pártbizottságokkal.­­ Az ez évi politikai és kiképzési feladataink ma­radéktalan végrehajtása biztosítja a töretlen fejlő­dést munkánkban. Legfon­tosabbnak azt tartjuk, hogy minden munkásőr ismerje meg az MSZMP XIII. kongresszusának határoza­tát, és saját munkája so­rán hatékonyan dolgozzon annak végrehajtásán. Fel­­szabadulásunk 40. évfor­dulója alkalmából sorra ke­rülő katonai díszszemlén a munkásőrséget a budapesti parancsnokság díszzászló­­alja képviseli. A zászlóalj tagjai valamennyi kerületi munkásőregységtől a fel­adatot önként vállaló mun­kásőrök lesznek. A 40. évfordulóhoz kapcsolódóan a kerületi egységekben a munkásőrök „felszabadu­lási" rajvetélkedőkön vesz­nek részt. KIFIZETŐDŐ BERUHÁZÁS Gyarapodik a termőföld Baranyában megállt a termőföld­­ csökkenése, sőt — a felszabadulás óta elő­ször — lassú gyarapodás kezdődött. Szükséges is volt ez a fordulat, hiszen az ur­banizáció és az iparosodás következtében egy hajdani járásnak megfelelő szántó­föld „tűnt el” a megyében: 45 ezer hektárral kisebb te­rületet művelnek ma az agrárdolgozók, mint a há­ború előtt. A földvédelmi törvény nyomán megszűnt a ter­mőfölddel való pazarló gazdálkodás, a földvédelmi alap pedig erős ösztönzője lett a re­kultivációnak, azaz a ko­rábban művelésből kivont, vagy parlagon heverő föl­dek újrahasznosításának. A korábbi évekhez ké­pest tízszeresére nőtt a re­­kultivált területek nagysá­ga a baranyai határban. Azelőtt évente mindössze 80-90 hektáron történt új­ra művelés, ezzel szemben 1980-ban és 1984-ben már csaknem ezer-ezer hektár­ral gyarapodott a nagyüze­mi szántóterület, s 1985- ben is ezer hektárt megha­ladó termőföldet vonnak be a gazdaságok a szántó­földi művelésbe. Többnyire kihasználatlan, elvadult ré­teket és legelőket törnek fel, zárványokat (nagyüze­mi táblákba ékelődött vi­zes, bokros foltokat­ szün­tetnek meg, feleslegessé vált dűlőutakat számolnak fel. A földvédelmi alap öt­venszázalékos támogatást nyújt a szántóterületüket gyarapító mezőgazdasági üzemeknek, a költségek másik felét ma­guknak kell fedezniük. A baranyai rekultivációt ke­reken negyvenmillió forint­tal ösztönözte, illetve ösz­tönzi az alap 1983-ban, 1984-ben és 1985-ben. A re­­kultuváció talán a legkifi­zetődőbb beruházás az ag­rárgazdaságban. Az elmúlt évben például egy hektár szántóföld újrahasznosítása 27 ezer forintba került, s ebben az összegben benne van a felhasznált szerves és műtrágya ára, a szüksé­ges vízlevezető árkok ké­szítésének költsége is. (MTI) „ 4HUHUHUHHUIHI Ilii II! MIIIII III Iliit llllllllll lllll lllillllll 111 III IMIIM III III III IIIIIIII III till IIII UHU! 111111111111111II11 i II111II11111 III lllllll III tllllll Ilii III III’ Közös teendő — Állományépítő szer­vező munkánkkal szeret­nénk méginkább tudatosí­tani a munkásőr szemé­lyének megbecsülését, sze­retnénk továbbra is ran­got adni ennek az önként vállalt társadalmi elkötele­zettségnek. A munkahelyek pártalapszervezeteinél az idén is várjuk a munkás­őrségbe jelentkezőket, párt­tagokat és pártonkívülieket egyaránt, hiszen a feladat közös. Polgár Tamás Tavaszi ügyek Dül a nap! A szívek, vi­­s­­­­ágok, üzenetek és az­­ évtizedes kopott jómondá­­­­sok — hogy „Hűtve”, meg­­ hogy: „Szívem egy frizsi­­­­der” —, és a nevek, me­­­lyek a villamosablak hó­­­­kristályai közé karcolva fa­­­­gyos januártól utaztak ve­­­­lünk az állhatatosságot, ki­­tartást példázva: mind,­­ mind elolvadtak, eltűntek­­ egyszerre. Süt a nap, sza- I lad a kocsi, már kinézhe­­­­tünk az ablakon, a tél jég­­­­virágai elvirágoztak.­­ Mit látunk a kitisztult­­ ablakon át?­­ A nők tavaszvedlő prém- Ijeit: a szőrmekablak még a I fejen, magas hegyes sarkú­­ és gyűrt szárú csizmák to- I tyogó járása, és süt a nap,­­ és sietnek a nők, még ki­­­­járni átöltözés előtt ezeket­­ az utolsó pillanatban nagy ■ rohamok, futások után (bi­ I­zalmas értesülések a lelő­­s helyekről, hol kapható még)­­ vásárolt kis és nagy csiz­­­­mákat, mert lábnyomukat ■üldözi már a tavasz. Süt a nap! — mondja a Röltex-üzlet vezetője — elő kellett vennünk a tavaszi cikkeket (előkérték a nők), a díszgombokat, a türkizt, a narancsot, a nagy emailt és a finom gyöngyházat. Öltözés, átöltözés. És a ro­­letta vászonvégeket a téli álomból, raktárból, és in­dultak dobozba, fiókba, sze­zon utáni nyári álomra a levitézlett téli cikkek, kö­tő- és horgolótűk, a motrin­gok. „Rolettavászon, ké­rem, a nap ellen — hogy sietnek a nők! — és nálunk tessék megnézni, jéghideg a fűtőtest!” Süt a nap, s tegnap dél­ben a Kossuth Lajos utca sarkán láttam, ahogy egy férfi sarkon fordulva meg­hitt beszélgetés közben ott­hagyott hirtelen egy nőt. A nő valamivel idősebb volt, a kezét tárta a távozó után — de csak egy pillanatra —, aztán leejtette, vállat rándított, s elindult köny­­nyű léptekkel a Váci utca felé. Sütött a nap, két he­te, a mínusz 10, 15 fokok-­ ban megtörténhetett volna­­ ez?! Sítt a nap, nem i­-1 győzünk, könnyebben fe- i lejtünk, elhagyjuk a téli I termelésüknek mintegy a holmikat. (A talált tárgyak­­ háromnegyed részét ezek osztályán — ez már régi­g adják. Megrendelőben pe­­statisztika — ilyenkor fel-1 dig nincs hiány, de a ki­­ugrik az elhagyott kesztyűk, E zalom megerősítéséhez a a meleg, puha holmik szá-| szállítási határidők pontos ma' , a megtartása is szükséges. Az Opera ele a Múzeum | Ezért javítanak a munka ele mar kitoltak a kocsikat.­­ tervszerűségén. A jövő Az idei első tavaszi sereg-­­ , . . , * szemle. Csillogó új kocsik,­­ megalapozá­sa erdekeben új mamák. És kinőtt szer- § Pedáig tájékozódtak legna­­vuszok és az új kezitcsóko- E gyobb felhasználóiknak az lomok. A kislánynak, aki a­z évtized végéig várható házból tavaly ment férjhez­­ igényeiről. (MTI) — néhány éve még előre­­ köszönt neked — nem - --------------------------------------­mondhatod többé: „Szer­­i vusz, Z­só!­”, zavartan, f­üggetlenül nyúlsz a kalap-­­ hoz, és halkan köszönsz:­­ „Kezitcsókolom Zsókat" lettünk. Kőbányai György­ ­ Г шр* јуиј Új szárnnyal gazdagodik a MÁV Kórház. A kilenceme­­letes épületben klimatizált körülmények között feksze­nek majd a betegek, a mögötte levő központi műtőben és diagnosztikai blokkban kezelik őket. (Wormser Antal felvétele) HAGYOMÁNYOS TERMÉKBŐL: TÖBBET, JOBBAT Vissza a ventillátorhoz FEJLESZTÉS, KORSZERŰSÍTÉS A SZELLŐZŐ MŰVEKNÉL A légtechnikai berende­zések választékának bővíté­sét, a hazai piacról hiány­zó típusok gyártásának be­vezetését határozta el a Szellőző Művek új vezeté­se. A hagyományos szellőz­tető és környezetvédelmi berendezések gyártása és fejlesztése a vállalatnál az elmúlt években nagymér­tékben háttérbe szorult, egyéb termékek, alkatrészek előállításában láttak üzleti lehetőségeket. A korábbi elképzelések azonban nem váltották be a reményeket, a kezdeményezések nem álltak arányban a vállalat erőforrásaival, pénzügyi le­hetőségeivel, s emiatt gaz­daságilag nehéz helyzetbe került a vállalat. Az új vezetés elemzései azt bizo­nyították, hogy az eddigi­nél jobb eredményeket ér­hetnek el hagyományos termékeik, a különféle ipa­ri ventillátorok és porlevá­lasztó berendezések gyártá­sának fejlesztésével. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a választék bővítése mellett korszerűsítsék a termékek konstrukcióját, csökkentsék előállításuk költségeit. Ezért elhatároz­ták, hogy szellemi erőiket a gyártmányfejlesztésre koncentrálják, megerősítik a műszaki gárdát. A ter­mékszerkezet megújítása azonban nem megy egyik napról a másikra, ehhez még évek munkája szüksé­ges. Már az idén a tavalyinál többet készí­tenek hagyományos lég­technikai berendezéseik­ből. MEGJEGYEZZÜK Szócsaták , hogy jönnek a sza­­­­vak. A sértő mon­datok. Gátlástalanul és folyékonyan. Mintha tanfolyamon tanítanák,­ hogyan kell sértegetni, megbántani, megszűrni. Mintha készülnének rá, amikor kimennek az ut­cára, felszállnak a villa­mosra, sorba állnak a pénztár előtt. Férfiak és nők. Fia­talok és idősebbek. Jól­­öltözöttek vagy elhanya­golt ruházatúak. Ittasak és józanok. Gyermek kezét szorongatok vagy szerelmesükhöz bújók. Mintha nem volna sem­miféle törvényszerűség. Gát. Néha mintha büsz­kék lennének rá, hogyan múlják felül a másikat. Az alkalmi veszekedő partnert. Hol van már az a visszatérő mondat: „Ha nem tetszik, menjen ta­xival”. Gyenge, erőtlen támadás csupán. Becsü­letsértések röpködnek a levegőben a legkisebb mozdulat miatt. Indula­tok szabadulnak el, szinte szikrázik a leve­gő. Mosolyok, gúnyosak, lenézők, cinikusak. Mon­datok, amelyeket az egyik elfelejt, a másik magával cipel és meg­görnyed tőle. Idegen, többé soha nem találkozó emberek, akiket egy pillanatra kö­zel hoz az érthetetlen gyűlölet. Miféle forrás­ból fakad? Mi az, ami azonnal és megsemmi­sítően robbant? Fiatalember az autó­buszon egy asszony vál­lára teszi a sporttáská­ját. Az asszony nem is szól, csak megmozdul. Előrehajol. — A süket... — mondja a szép arcú, egészséges, fiatal fiú a párjának. Aki közben ábrándosan a vállára hajtja a fejét. És össze­nevetnek. Diadalmasan és érthetetlenül. Minek örülnek? Miféle győze­lem ez? Valaki, zsúfolt villa­moson odaér a másik könyökéhez. — Ne lök­­dössön! — mordul rá a szemüveges, vékony asz­­szony. — Menjen odébb a hatszáz kilójával...! IV/Itt lehet erre vála­­■L"J' szólni? Hogyan le­het frappáns az ember? Hogyan kerülhet ki bán­­tatlanul az akaratlan vesszőfutásból, hiszen mindenki megnézi, vé­gignézi, mustrálja. A nézőknek semmi sem drága. Néha csóválják a fejüket. Néha elhúzzák a szájukat, örülnek, hogy nem ők a részesei a csatának. Nagyon tisztának, nagyon fölé­nyesnek érzik magukat. És folynak tovább a csaták. Villannak a szó­pengék. (És még jó, ha csak azok. Testi sértési perek bizonyítják, hogy súlyosabb is történik.) És nem számít, kinek van igaza. Az igazság elmosódik. Marad a dur­vaság és uralkodik. Meddig? Bende Ibolya Szállodabővítés­ ­lett a tél végi új kezű­-2 Hajdúszoboszlón állami kölcsönnel tovább építik, csókolomok még hal-1 bővítik a népszerű Délibáb Szállodát. Az elképzelés kak, szemérmesek (a máju- 7 szerint 80—100 szobás, új szárnnyal bővítik és folyosó­­siak lesznek a harsányak),­­­val kötik össze a fedett termálfürdővel. A beruházás ne tudják még meg, hogy­­ előkészületeit már megkezdték. Lakossági kötvényt bő­­egy tavasszal öregebbek­ csatanak ki. Előreláthatóan másfél, két év alatt felépít­ tik az új szárnyat Az új épületrész homlokzatán elkész tik az új szárnyat. Az új épületrész homlokzatán erké­­­­lyeket helyeznek el. A Délibáb célja: megkétszerezni a­­ vendégforgalmat.

Next