Esti Hírlap, 1985. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1985-04-01 / 77. szám
, Munkácsy Mi Cserny József ipari formatervezőnek, Deim Pál festőművésznek, Fajó János festőművésznek, Kemény György alkalmazott grafikusnak, Kocsis Imre festőművész-grafikusnak, Kovács Imre grafikusművésznek, Kovács Péter festőművésznek, Németh Gábor festőművész, restaurátornak, Pauli Annának, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat tervező iparművészének, Szabó Albertnek, a Fékon Ruházati Vállalat ruhatervező iparművészének, Szekeres Mihálynak, a Csomiterv belsőépítészének, Székely András kritikusnak, az Új Tükör képzőművészetirovat-szerkesztőjének. Művészeti díjasok Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából eredményes művészi munkájuk elismeréseként a művelődési miniszter az alábbi kitüntetéseket adományozza: József Attila-díjat: Asperján György írónak, a Magyar Rádió szerkesztőjének, Fenyő István irodalomtörténésznek, az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársának, Dr. Nagy Katalin írónak, Nádas Péter írónak, Orbán Ottó költő-műfordítónak, Sándor Iván írónak, a Film, Színház, Muzsika főszerkesztő-helyettesének, Sőtér István író-irodalomtörténésznek, Sumonyi (Papp) Zoltán írónak, a Magyar Rádió rovatvezetőjének, Szilágyi Ákos kritikus-műfordítónak, Tellér Gyula műfordítónak, Tóth Endre költőnek, Ungvári Tamás kritikus-irodalomtörténésznek, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanárának, Veress Miklós költő-műfordítónak, az Élet és Irodalom szerkesztősége főmunkatársának, Zalka Miklós írónak, a Zrínyi Katonai Kiadó nyugalmazott szerkesztőjének. Jászai Mari-díjat: Básti Julinak, a Katona József Színház színművészének, Bubik Istvánnak, a Nemzeti Színház színművészének, Dunai Tamásnak, a Madách Színház színművészének, Egri Katalinnak, a szolnoki Szigligeti Színház színművészének, Eötvös Kálmán Györgynek, a MACIVA artistaművészének, Fekete Gizinek, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színművészének, Géczy Dorottyának, a Vidám Színpad színművészének, Kemenes Fannynak, a József Attila Színház jelmeztervezőjének, Kiss Jenőnek, a Kecskeméti Katona József Színház színművészének, Korcsmáros Jenőnek, a debreceni Csokonai Színház színművészének, Körtvélyessy Zsoltnak, a Miskolci Nemzeti Színház színművészének, Lékay Ottó dramaturgnak, a Magyar Rádió Rádiószínháza önálló osztályvezetőjének, Lener Péternek, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgató-főrendezőjének, Lukáts Andornak, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművészének, Mikó Istvánnak, a Thália Színház színművészének, Oszvald Marikának, a Fővárosi Operettszínház színművészének, Papp Zoltánnak, a Katona József Színház színművészének, Sólyom Katalinnak, a pécsi Nemzeti Színház színművészének, Szakácsi Sándornak, a Vígszínház színművészének, Szántó Judit kritikusnak, a Magyar Színházi Intézet osztályvezetőjének, Székhelyi Józsefnek, a Madách Színház színművészének, Szigeti Andrásnak, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművészének, Tordai Teri színművésznek, a Mafilm filmszínészének. Liszt Ferenc-díjat: Hara Lászlónak, a Magyar Állami Hangversenyzenekar fagottművészének, Kiss Jánosnak, a győri Kisfaludy Színház magántáncosának, Kovács Jánosnak, a Magyar Állami Operaház karmesterének, Pitti Katalinnak, a Magyar Állami Operaház magánénekesének, Szakály Györgynek, a Magyar Állami Operaház magántáncosának, Szabó Dénes karnagynak, a nyíregyházi 4. számú Általános Iskola tanárának. Erkel Ferenc-díjat: Dubrovay László zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának, Kalmár László zeneszerzőnek, a Zeneműkiadó Vállalat főszerkesztőjének, Pesovár Ernő táncfolklorista, koreográfus, szakírónak, az MTA Zenetudományi Intézet néptáncosztálya vezetőjének, Victor Máté zeneszerzőnek, a Magyar Rádió zenei szerkesztőjének. Balázs Béla-díjat: Békés Józsefnek, a Magyar Televízió dramaturgjának, Bencze Ferenc színművésznek, a Mafilm filmszínészének, Gazdag Gyulának, a Mafilm filmrendezőjének, Koltay Gábornak, a Mafilm filmrendezőjének, Marx Józsefnek, a Mafilm stúdióvezetőjének, Mihályfi Sándornak, a Magyar Televízió filmrendezőjének, Neumann Lászlónak, a Magyar Televízió főoperatőrének, Novák Emilnek, a Mafilm operatőrének, Urbán Tamásnak, az Ifjúsági Magazin fotóriporterének, Varga Csabának, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmrendezőjének. HATVANEZER JEGY ELŐVÉTELBEN Itt élned, halnod kell Koltay Gábor a történelmi játékról és terveiről Koltay Gábor az utóbbi időben politikai eseményekkel kapcsolatban rendezett kulturális megmozdulásokat, így február 13- án, március 13-én, s most április 4-én ezúttal a Hősök tere lesz a színhely, a műfaj: zenés történelmi játék. A magyar történelem egy-egy pillanatát mutatják be a honfoglalástól a felszabadulásig. A közönség már előre döntött: tíz és tízezrével keltek el a belépők elővételben, a négy előadást hatvanezer ember is tekinti meg. Koltay a maga módján tegnap is rohant, mindenütt igyekezett ott lenni. A rendező alkotótársai ezúttal is Novák Ferenc, a jeles koreográfus, valamint Andor Tamás operatőr, Csikós Attila díszlettervező. Képtelenség lenne a közreműködők közül mindenki nevét felsorolni, említsünk meg annyit, hogy négyszáz táncos, kétszáz katona, negyven színész, énekes, s negyven lovas szolgálja a produkciót. — Úgy érzem, folytatom tovább azt, amit a koncerttel, és az István, a királlyal elkezdtem. Ezúttal tovább lépek, hiszen nemcsak egy adott történelmi korszakot dolgoztunk fel, hanem a magyar történelem ezer évét. Álmom, hogy azt a stílusvilágot fejlesszem tovább, amit Jancsó Miklós megteremtett, s kialakítsak egy tömegműfajt. Ez a történelmi játék olyan, mint egy nyitott képeskönyv. Hatalmas apparátust vonultatunk fel. A próbák során kitűnő összhangban dolgoztunk a közreműködőkkel. Vikidál Gyula, Nagy Feró, Varga Miklós és Deák Bill Gyula jól ismert alakjai művészeti életünknek. Ami a rockzenészeket illeti, most bővült a névsor, a közönség látható,ja, hallhatja Katona Klárit, Zoránt, Balázs Fecót és Balogh Ferencet. S olyan színészek működnek közre, mint Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Sinkovits Imre, Kozák András, Pelsőczy László, Berek Kati, Magyar Mária. A zenét Victor Máté szerezte. Már megjelent egy képes kiadvány is az eseménnyel kapcsolatban, a dupla nagylemez pedig május végére várható. Április 4-én a Hősök terén a dísztribün előtt, a Gorkij fasor torkolatában ifjúsági tömegdemonstrációra is sor kerül, Nagy László, Bella István, Ratkó József és Garai Gábor verseit zenésítette meg Koltay Gergely és a Kormoran együttes működik közre. Ehhez hasonló nagyszabású megmozdulás nemigen volt még, húszezer budapesti fiatal perdül majd táncra. Ennek is koreográfusa Novák Ferenc. S Koltay folytatja, ő lesz a KISZ KB kulturális delegációjának rendezője a VIT-en, három gálaestet mutatnak majd be Bartók- és Kodály-művek feldolgozásával Moszkvában. Ezt követően Szeged a színhelye a János, a vitéznek.— Victor Máté zenésítette meg a darabot, úgy tudjuk, Szegeden és az egész országban máris igen nagy az érdeklődés iránta, filmes terveimről csak annyit: az Itt élned, halnod kell című oratóriumumot televíziós technikával rögzítjük, ősszel már vetítik is a mozikban. A János, a vitéz -filmváltozatát 1086-ra tervezem. Ma délelőtt óta Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas rendező. Riskó Géza (Fotó: Halmágyi Péter) UNGVÁRI TAMÁS Skatulyák fölött Ha az Irodalmi Lexikon nem közölné, alig hinnénk, hogy Ungvári Tamás idén 55 éves lesz. Mint ahogy már az is meglepő, hogy az 1965-ben kiadott lexikon érdemesnek tartotta felvenni Undi Imre és Ungvárnémeti Tóth László közé. Ebben az a szokatlan, hogy a múzsák ilyen neveletlen kritikusa, mint Ungvári, helyet kaphatott az előkelő irodalomtörténeti jelesek névsorában. Merthogy még az sem egészen igaz, mintha Ungvári pusztán kritikus lenne; egyebek közt a lexikon is elsősorban műfordításait és szellemes, esszéisztikus stílusát dicséri. Igaz, akkor még nem jelent meg Beatles Bibliája, de tudós Poétikája sem. Arról a legutóbbi távriportjáról nem is beszélve, amely a közelmúltban drámaian rakta össze — hozott mozaikokból — egy magyar manöken és fotós amerikai öngyilkosságának (vagy meggyilkolásának) mozgalmas képét. Aztán el lehet-e feledkezni irodalmi, művészeti zsűrik jeles szakértőjéről, aki mindig szórakoztatóan próbálja a rendkívül széles körből való műveltséganyagát továbbadni. S hol van még a dramaturg Ungvári, meg a publicista, aki jelentéktelen hétköznapi élményeit tudja keresetlennek tetsző, minden díszítő sallangtól mentes, mégis képgazdag, eleven stílusban előadni olyannyira, hogy bármiről ír — s akár igaza van, akár nincs — el kell olvasni. Nálunk, ahol a copfos német tudományosság tradíciói szerint kicsit furcsállva kezelnek mindenkit, aki nem hajlandó önként egy szakmai skatulyába bújni, eléggé rendhagyó jelenség Ungvári Tamás. József Attila-díja mindenesetre azt jelzi: lehet a skatulyák fölött — vagy között — is elismerést szerezni. (bernáth) Dire Strats negyedszer is Óriási érdeklődés előzi meg a világhírű Dire Strats együttes budapesti fellépési sorozatát. A csoport eredetileg két koncertet vállalt a magyar fővárosban, aztán elkelt egy harmadik teltház is. Ma reggel a Budapest Sportcsarnoktól kaptuk a tájékoztatást, miszerint május 19- én a negyedik előadást is megrendezik. A jegyárusítás április 10-én a szokott helyeken kezdődik. MIKÓ ISTVÁN Sancho Panza hűségével Debrecenben játszotta egyszer — vendégként — Sancho Panzát a La Mancha lovagjában. Kedves szerepe volt a Búsképű jámbor szolgája, talán azért is, mert nemcsak piknikus külsejével formázza a világirodalom eme örök figuráját, hanem jellemzi őt Sancho kitartása és hűsége is. Mikó István, a Thália Színház immár Jászai Mari-díjas színművésze kitartóan és hűségesen készült a hivatásra, amelyet kora ifjúságában álmodott magának. Pedig nem volt könnyű állhatatosnak maradnia, hiszen, csak ötödik nekifutásra vették föl a főiskolára. Újra és újra nekiveselkedett minden évben, s közben sem tétlenkedett. Mint a Malév jegyeladója kereste kenyerét — hasznosnak ítéli ezt a foglalatosságát, mert sokféle embert ismerhetett meg —, és muzsikált. Gryllus Dániellel megszervezte a Kaláka együttest, gitározott, énekelt. Végre 1973-ban bekerült Kazimir Károly osztályába, s miután 1977-ben megszerezte diplomáját, leszerződött mestere színházába. Számos kisebb szerep után a Miss Arizonában ugrott ki Dzseri Sztrakos megszemélyesítésével. Szereli a Kutyus figuráját A kék madárban, s most éppen a Magyar kocka egyik rezonőrjére készül: Szabó Gyula lesz Dörzsölt, ő a Naiv. Volt egy önálló estje színházában Poste restante címmel, Krúdy Gyula és Flekai Jenő műveiből, s mint zeneszerző ugyancsak bemutatkozott a Tháliában. A kék madárhoz és Békés Pál Egy kis térzene című darabjához komponált. A Pastoral együttessel dolgozik. Van egy közös lemezük Kiss Anna verseire, járják az országot Eliot Üresek című elbeszélő költeményének rock-pódium változatával, s jövőre együttműködve a Rock Színházzal , ahol Mikó vendégszerepei A krónikásban és a Sztárcsinálókban — a tavaszi fesztiválra szeretnék megcsinálni Petőfi remekét, Az apostolt, Hasek-, Schnitzler- és Pilinszky-művek színpadi megvalósításán töri a fejét... Tehetséges és törekvő. A díj méltán koszorúzza. (morvay) Ф Valószínűleg a hét — vagy a hónap — szenzációja lett volna, ha ezt a tegnapi Márkus László interjút akkor közli a Televízió, amikor elkészült. Nem sokkal betegsége után, első színpadi fellépése előtt. Azóta azonban számtalanszor kérdezték már a nyilvánosság előtt és megjelent egy könyv is — immár második kiadásban —, amely ugyanazokat a kérdéseket járja körül, természetesen egy könyv sokkal tágasabb terjedelmi lehetőségei között. Mindennek ellenére most sem volt érdektelen ez az interjú, részben mert Ungvári Tamás pontosan és minden lehetséges kényes témára rákérdezett, részben mert Márkus Lászlót, mintha a testi megpróbáltatások bölcsebbé tették volna, tömören, érzékletesen és őszintén válaszolt mindenre, így a laikus néző számára is kiderült, hogy egy ember, aki egész életét a színházra tette fel, az nem feltétlenül beszűkült ember, hiszen ez csak egy különleges — és nagyon érzékletes —nézőpont, de ha valakinek nyitva van a szeme, innen kilátás nyílik az egész világra, méghozzá nagyon érdekes kilátás. S mint minden televíziós interjú, természetesen ez is a szállakat kiegészítette az arcbeszédes látványának olyan részleteivel, amelyek a leghétköznapibb közléseknek is különleges magyarázatot, felhangokat tudnak adni. Hátha mindezt egy évvel korábban láthattuk volna? — bel — A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ Szimfonikus Zenekarát Ligeti András vezényli ma este fél 8- kor a Zeneakadémia Nagytermében. Közreműködik: Geiger György.