Esti Hírlap, 1985. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

Néhány héten belül új üdülővel gyarapszik a Ba­laton déli partja, Boglár­­lellén elkészül a Postás üdülő a Honvéd utcában. A pécsi tervezők elképzelé­sét a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat munká­sai valósították meg. A 300 milliós beruházással egy turnusban 630 vendég üdülhet. (Koppány György felv.) MATOS ZUGLÓBAN Új házban a sárga angyalok A Statisztikai Hivatal 1984. év végi adatai sze­rint Budapesten 308 540 a magántulajdonban lévő gépkocsik száma, az Au­tóklub budapesti taglétszá­ma 133 137 fő, vagyis jó egyharmada a budapesti autós összlétszámnak. Ezt a tagságot jól szol­gálni régi gondja az Autó­klub budapesti szervezeté­nek. Szolgáltatásai közül minden bizonnyal a se­gélyszolgálat, azaz a „sár­ga angyal” az egyik leg­népszerűbb. Tavaly 30 ezernél több esetben nyúj­tottak segítséget a műszaki hiba miatt bajba jutott au­tósoknak. A budapesti se­gélyszolgálat, azaz a „sárga angyalok” szolgálati helye eddig az Autóklub budai székházában, a Rómer Fló­­ris utcában volt. Mától a főváros XIV. kerületében, a Francia út­ 38. alatt új, korszerű segély­szolgálati központban folytatja mű­ködését a szolgálat, válto­zatlanul az év minden napján, éjjel-nappal, azaz nonstop szolgálati időben. Az átköltözés telefon­­szám-változással járt. A 691-831 vagy a 693-714-es telefonszámon kérhetik az autósok a „sárga angyal” segítségét. De ezen a két számon kérhető az Autó­klub szállító szolgálata és külföldre az alkatrész­­utáni küldási szolgálat is. E két utóbbi is mindennap teljesít szolgálatot. ZENIT ÉS ZALAGYONGYE Oltványok az iskolában A mátraalji történelmi borvidéken befejeződött a táj egyik jellegzetes tavaszi munkája, a szőlőoltványok iskolázása. A hagyományos oltványkészítő termelő­szövetkezetekben — Aba­­sáron, Markazon és Nagy­fádon — az idén mintegy tizenegymillió vad alanyt nemesítettek. Májusban gyökereztetés céljából va­lamennyit kiültettek a sza­badba, ott — az iskolában — őszre telepítésre alkal­mas szaporítóanyaggá fej­lődnek. A mátraalji oltványok­nak nagy keletje van a hazai és a külföldi ter­melők körében egyaránt; a szőlőoltványoknak több mint egyharmadát állítják itt elő, ugyanakkor az ex­portnak több mint 60 szá­zalékát adják. Ehhez igazo­dik a fajták megjelölése is. A szovjet megrendelők a nálunk is jól bevált új faj­ták, különösképpen a Zenit és a Zalagyöngye iránt ér­deklődnek, de nagy meny­­nyiséget szállítanak kül­földre a Csabagyöngye és a Laszló­ oltványaiból is. Az étkezési és borászati célra egyaránt kiváló, illatos és zamatos Irsay Oíivér-fajta iránt is megnőtt a kereslet. A most iskolába került, ősszel pedig már telepítés­re érő oltványok több mint 90 százaléká­nak értékesítésére is megkötötték már a szer­ződést a mátraaljai oltványkészítő gazdaságok. (MTI) Páncélszekrény exportra Páncélkazetták, -szekré­nyek gyártását kezdték meg Sopronban. Győr-Sop­­ron megye legnagyobb ipa­ri szövetkezete, a Metalon Soproni Vas- és Jármű­ipari Szövetkezet az ismert NSZK-beli Pikkel céggel együttműködve gyártja a nagy biztonságot nyújtó berendezéseket A kazetták és szekrények választéka rendkívül szé­les. A legkisebb méretű 40-szer 30 centiméter, a legnagyobb pedig 195-ször 96-szor 55 centiméteres. A többségüket az NSZK-ba exportálják. (MTI) PETROLEUMOS PALACKKAL... Borozó gyújtogató A VAD:­RONGÁLÁS VÉTSÉGE­ ből — a borozást január másodikán este is folytat­ta a Krúdy Gyula utcai Egri Borozóban. Éppen távozni készült, amikor az egyik vendég füstsza­got érzett. Mire a bolt személyzete észrevette a tüzet, Havas már az utcán volt. A rend­őrségi vizsgálat megálla­pította — bár erre a vád­lott csak igen halványan emlékezett —, hogy Havaj gyújtogatott. Az egyik he­lyiségbe magával vitte szatyrát, benne egy üveg petróleumot. A szatyor felborult, a petróleum ki­ömlött a kőre. Ekkor Ha­vaj meggyújtotta, majd, amikor már minden égett, távozott. Bár a tűz, szerencsére, még a tűzoltók megérke­zése előtt kialudt, így is több mint hat­ezer forint az anyagi kár. A súlyosan ittas gyújto­gató ellen rongálás vétsé­ge a vád, ügyét a közeljö­vőben tárgyalja a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság, dr. Balla Péter taná­csa. (Korányi) Havas Pál számára a szilveszter még az újév második napján is tartott. A 43 éves, foglalkozás és munkahely nélküli, alko­holista férfi , aki csal, néhány hónapja szabadult legutóbbi börtönbüntetése- NEM VÉDIK AZ ORSZÁGBAN SÁRVÁRI GYÓGYSZÁLLÓ A tervek szerint június 28-án nyitják meg Sárvá­ron az ország negyedik gyógyszállodáját a Thermál Ho­tel Sárvárt. A háromcsillagos szálloda Sárvár központ­jában, a történelmi és műemléki szempontból egyaránt értékes Nádasdy-vár tőszomszédságában található. Száz­­harminchat erkélyes szobája lesz. Kétféle vízzel gyó­gyítják az ideérkezőket: a sárvári és a Sárvár határá­ban feltörő 83 C°-os, mintegy 50 százalékos sótartalmú rábasömjéni vízzel. A rábasömjéni víz külön említést érdemel, mivel európai viszonylatban egyedülálló értékű, magas jodid, bromid, fluorid tartalmánál fogva és a benne levő nyomelemek miatt. A szállodában uszoda, szauna, solárium, tornaterem és szabadtéri napozóterasz is lesz. (P. m.) A TUDÁS BIZTONSÁGÁVAL INDULTAK „Őshazát” nyomozó szerzetesek •Áttörték a babonákat • További kutatások Háromnegyed évezred — több mint másfél ezer em­beröltő! — nagy idő az európai társadalom törté­netében. Birodalmak kelet­keztek és tűntek el, társa­dalmi berendezéseket és a világról alkotott elképzelé­seket gyökeresen megvál­toztató átalakulások zaj­lottak le a múlt 750 év alatt. A mai kor embere alig tudja elképzelni, hogy miként látta a világot a hét évszázaddal ezelőtti őse. BL­­­EDGE JULIANUS Talán ezért is nehéz ma már értékelni azt a szelle­mi és fizikai teljesítményt, amelyet négy magyar do­monkosrendi szerzetes, Julianus barát és társai 750 éve véghezvitt. Julia­­nus, Gellért és két, isme­retlen nevű társuk arra vállalkozott, hogy felkere­si a távoli keleten maradt magyar törzseket. Megke­resik a krónikákban emle­getett „Magna Hungaria”-t, a „Nagyobbik Magyaror­­szág”-ot. 1235­­tavaszán, vagy nyarának elején in­dultak el — a teljes isme­retlenbe. Közülük csak Ju­lianus tért vissza a követ­kező évben. Nagy szeren­csénkre utazásáról írásbe­li jelentést is tett — ame­lyet egy bizonyos Richar­­dus testvér jegyzett le — így útjáról megbízható em­lékünk van. A domonkos szerzetesek főfeladatuknak a hittérítést tekintették, ám kelet felé ők sem utaztak. Az akkori felfogás szerint nemcsak a biztos pusztulás lett volna részük, hanem felesleges kockázatnak is tűnt, hiszen a távoli Ázsiában úgysem élnek megtéríthető emberi lények. Ezt a képzeletbeli, babona szülte korlátot tör­te át Julianus és három társa, ezzel megnyitotta az utat, megmutatta a lehe­tőséget az európai utazók­­előtt. Sok földrajztudós úgy véli, hogy Julianus expedí­ciójának nagy érdeme az a bátorság, amellyel a kép­zelt borzalmak felé indul­tak. Valójában azonban a négy magyar utazó a tu­dás biztonságával vágott neki a távoli vidéknek, és éppen ez a tudás emeli őket kortársaik fölé. A magyarság (azóta elveszett) legrégebbi történetében, az „ős-gestá”-ban, de még a korabeli szájhagyományban is élt az a felfogás, hogy a honfoglalást megelőző években a magyar törzsek két részre váltak. Egyik csoportjuk a távoli kele­ten maradt, míg a másik részük nyugatra vándorol­va elfoglalta a mai Ma­gyarországot. (Ezt a tényt a bizánci krónikák is meg­erősítik, de erről Julianu­­séknak aligha lehetett tu­domásuk.) LEGENDÁS MAGNA HUNGÁRIA A magyarországi térítők tehát abban a biztos tudat­ban vállalkoztak a nagy utazásra, hogy nyelvüket értő törzsekhez érkeznek. Ezzel a feltevéssel indult el már az 1230-as évek ele­jén négy utazó. Közülük csak egy Ottó nevű szerze­tes érkezett vissza, aki el­mondta, hogy célját ugyan nem érte el, de találkozott olyan emberekkel, akik biztos felvilágosítást adtak a keleti magyar törzsekről. Ottó közlése alapján in­dult el Julianus és három társa, 1235-ben. Szinte el­képzelhetetlen nehézségek és megpróbáltatások után, egyedül Julianus érte el a legendás „Magna Hunga­ria”-t Két társa visszafor­dult (sorsukról nincs több adat), Gel­lért testvér pedig szinte a cél előtt halt bele a fáradalmakba. Az egye­dül maradt, lerongyolódott Julianus végül is egy mo­hamedán pap szolgálatába szegődve eljutott a keleti „Nagy Bulgáriá”-ba — va­lahol a Káma-folyó torko­latvidékén —, és itt talál­kozott egy magyar asz­­szonnyal. Tőle tudta meg, hogy „a nagy Etil folyó közelében”, 2-3 napi járó­földre van a keleti magya­rok szállása! Célhoz ért. BJELAJA ÉS AZ UFA VIDÉKE Ma sem teljesen tisztá­zott, hogy pontosan hova jutott el Julianus. Néhai Bendefy László — aki öt­ven éve kutatta fel Julia­­nus barát jelentésének ko­rabeli másolatait — a Vol­ga folyó könyökétől észak­ra, a Bjelaja és az Ufa fo­lyók közé helyezte a „Na­gyobbik Magyarország”-ot. Újabban Perényi József a mai Csuvas Autonóm Köz­társaság területére gondol. A vitát talán a további be­ható kutatások dönthetik el. Bármelyik feltevést fo­gadjuk is el, a lényeges az, hogy Julianus és társai, bízva az ősi hagyományok­ban, áttörték a középkori hiedelmek sorompóját. Az ő nyomukban a következő évtized során több utazó is elindult az addig rettegett kelet felé. És ha nagyobb utakat tettek meg, több adatot hoztak is magukkal az addig ismeretlen Ázsiá­ból, az úttörő érdem min­denképpen a magyar szer­zeteseké. A kor viszonyait, előítéleteit figyelembe vé­ve, Julianus teljesítménye semmivel sem marad el Kolumbusz érdemeitől. A keleti utazás 750. éves év­fordulóján ezért nemcsak a hazai tudománynak, de a nemzetközi földrajztörté­netnek is tisztelettel kell meghajolnia Julianus, Gal­lért és társaik emléke előtt. Ifj. Bartha Lajos Megjelent a­­-----1 HETI VIlÁGGAZDASÁG КШ legfrissebb száma A TARTALOMRÓL: — Árindexszámítás itthon és külföldön — Beszélgetés a Dire Straits popegyüttes menedzserével — Megéri-e kukoricát termeszteni Magyarországon ? — A Pepsi Cola új megállapodása a Szovjetunióban — Tallózás a külföldi sajtóban Heti Világgazdaság: sok hír, kevés szóval

Next