Esti Hírlap, 1985. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
OLCSÓBBAN A KOSARAKBA (1.) Boltok, vásárlói szokások, merőben eltérő kínálat Csomagolás, minőség • Dicséretek, panaszok Olcsó áruk , fehértermékek. Ez utóbbiak létezéséről még mindig kevesen tudnak. Pedig valamennyi hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy az élelmiszerre szánt pénzből több mindenre teljen. Olcsó árukat keresve jártunk kisebb közértekbe, tetszetős ABC- áruházba. Kíváncsiak voltunk: a boltvezetők valóban közönségük kívánságait figyelembe véve rendelnek-e, ugyanakkor a kínálattal hogyan befolyásolják vásárlási szokásainkat. Állandó vendégek Néhány héttel ezelőtt dr. Szeibert Imre, a Józsefvárosi Közért Vállalat igazgatója e hasábokon elmondta: munkatársaival együtt állandó vendégei a tanácstagi fogadóóráknak, lakótelepi párttaggyűléseknek. Mindezt azért teszik, hogy tudják, mit várnak tőlük a VIII., illetve a IX. kerületben. A városnak azokban a negyedeiben, ahol ők gondoskodnak az ellátásról, elsősorban nyugdíjasok élnek. Megtanulták azt, hogy nyereséget leginkább a pénztárcánkhoz szabott termékekkel szerezhetnek. — Ha nem is kicsi, de családias a mi boltunk — mutat körbe Székely Mihálisné, a Népszínház utca és Nagyfuvaros utca sarkán levő közért vezetője. — Panaszkodnak, dicsérnek a visszatérő vásárlók. Nemegyszer velük együtt boszszankodunk. Akkor például, amikor nem érkezik háztartási keksz, esetleg fehértermékként csomagolt tea, cukorka. Tudják: az egyszerű csomagolás nem jelent roszszabb minőséget, csak azt, hogy a pénztárnál ezért vagy azért kevesebbet számolnak. Szemléletváltozás — Az előre csomagolt húsfélék közül mi kerül a leggyakrabban a kosarakba? — Krinotin, párizsi, tepertő, szalonna. Persze fogy a téliszalámi is, ha érkezik. A polcról itt nem fogyhat el a két- és négy tojásos száraz tészta, a végtésztát a mi vásárlóink sajnos nem kaphatják meg. Ilyen termék a vállalati választékban nem található. Félkilós csomagolás és kristálycukor, liszt létezik még? — Mindkettőt kilós csomagban kapjuk. Ha kiszakad a zacskó, kényszerből ketté mérjük, és nehezen fogy el. Mint ahogy az ötdekás vaj helyett is inkább tízdekásat vesznek. Ki tudja, miért? — A fehértermék a nyakunkon marad — állítja Szűk Béla, aki a Népszínház utcában a Körúthoz legközelebb eső közértet vezetni. — Talán a csomagolás miatt. Nem egy ember azt hiszi, hogy amiért kevesebbet fizet, annak rosszabb a minősége. Évek kellenének ahhoz, hogy ez a szemlélet megváltozzék. Rendelünk viszont, és kapunk is, végtésztát, ebből egy kiló 1790- be kerül. A zacskóba a gyártó gépsorok indulásakor, illetve leállásakor készült, különböző nagyságú darabok kerülnek. Ennyi a szépséghiba. Üzletek, tapasztalatok — kínálunk — folytatja — barna és fehér kenyeret. Figyelünk arra is: legyen kalóriaszegény tej, fényezetlen rizs. Kevés húsfélét teszünk a hűtőpultra. A szomszédunkban bőséges választékot kínál a hentesüzlet. Lehet, furcsa amit mondok, de a vevők túlnyomó többsége szinte kizárólag szalámit, kolbászt, füstölt húst vásárol. A disznósajt, a májas, a lecsókolbász alig kell valakinek. Egyetlen villamosmegállóra áll egymástól e két bolt. S a vezetők tapasztalataik alapján mégis másként vélekednek. Igényeinket, úgy tűnik, megpróbálják kielégíteni. Szokásainkat viszont nem biztos, hogy jó irányba alakítják. Másutt talán másként cselekszenek. Fazekas Ágnes NEM VÉSZ KARBA Hulladékból exportcikk A Pamutnyomóipari Vállalat Kelenföldi Textilgyárában, az idén mintegy kétszázezer, habszivaccsal töltött párnát készítenek, hatvanezerrel többet, mint tavaly. A töltelékanyagot az ország 26 bútorgyárától, illetve bútoripari szövetkezetétől szerzik be. E cégeknél a hulladék-habszivacs korábban szinte teljesen kárba veszett, pedig jól értékesíthetők a habszivaccsal töltött pihenőpárnák, s különösen a most divatos skandináv jellegű bútorokhoz a szivacspárnák. Ezért a Kelenföldi Textilgyárban üzembe állítottak egy, a dán Hyma cégtől vásárolt gépsort, amely igen termelékenyen, sűrített levegő segítségével tölti meg darált habszivacscsal a párnahuzatot. A termelés felét a skandináv piacon értékesítik, ahol nagy sikere van a magyar terméknek. A termelés másik felét a „HÁFÉM” Fémipari és Kemping Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet veszi át, és a párnákat kempingcikként ajánlja a vevőknek. Az új termék bevezetésére, elterjesztésére a párnagyártó üzem más hazai szövetkezetekkel és bútorgyárakkal is keresi a kapcsolatot. A jelenleg egy műszakban dolgozó részleg kapacitása ugyanis bővíthető, a termékskála szélesíthető. A pamutszövet alapanyagú, igen sokféle mintázattal készülő habszivaccsal töltött termék gyártásával a Pamutnyomóipari Vállalat termékszerkezetét is korszerűsítette. A KELTEX párnaüzemének helyén ugyanis előzőleg 24 fonógép dolgozott, amelyeken pamutfonalakat gyártottak. A gépek elavultak, javításuk, alkatrészutánpótlásuk gondot okozott, ezért azokat leállították, munkájukat most a vállalat más gyáregységében korszerű gépek végzik. A párnagyártó üzem létrehozásával pedig lehetővé vált, hogy a vállalat magasabb feldolgozottságú késztermékkel jelentkezzen a piacon. (MTI) Bérbe adásra vállalkozóknak bizományosi rendszerben különféle barkács kisgépeket és lakáskarbantartó eszközöket bérbe ad az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat Részletes felvilágosítást ad az önálló áruforgalmi osztály. Cím: Budapest IX., Közraktár u. 30. Levélcím: Budapest, Pf.: 18. 1450 Telefon: 171-135, illetve 170-133/270-es mellék. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap, két országos napilapunk szeptember közepétől új köntösben jelenik meg az Athenaeum Nyomdában ekkorra fejeződik be a hatvanmillió forintos beruházás. A régi berendezések helyére magasnyomású, rotációs gépeket szereltek fel. ZÖLDSÉGEKBŐL Konzervek a külpiacra Befejeződött a zöldborsószezon a Nagyatádi Konzervgyárban. Ebben az üzemben az idén 10 250 tonnát, a tartós forráság miatt a tervezettnél valamivel kevesebbet készítettek ebből a kül- és belföldön egyaránt keresett konzervből. Az exportja a gyártással párhuzamosan megkezdődött, s így már a szezonzárásig hétezer tonnát szállítottak belőle külföldre. . Jelenleg uborka-, zöldbab-, sárga- és őszibarackszállítmányokat fogad a gyár. Csemegeuborkából mintegy 7200 tonna készárut gyártanak, felerészben tőkés exportra. Zöldbabból, amelyből jónak ígérkezik atermés, négyezer tonnára számítalnak, sárga- és őszibarackból pedig csaknem 2500 tonna különféle konzervet készítenek. (MTI) SZŐKE TÜNDÉR Ürögi János rendes férj, általában nincs titka az asszony előtt, tövirőlhegyire beszámol mindarról, ami a hivatalban történik körülötte. Elmondja, hogy a dilinek éppen olyan kalapja van, mint amilyen neki volt tavaly, a bérelszámolóban dolgozó Vanczáknét pedig idegen férfihang kereste telefonon. Nem pletykák ezek, mert ugyebár férfiember nem vesz pletykát a szájára, minden csak információ, mert fontos, hogy tájékozott legyen az asszony. Néhány héttel ezelőtt pedig a következő izgalmas hírt közölte a feleségével: — Képzeld, cicuskám, ma bent járt az új kolléganő. Te, az egész társaságot megdöbbentette! Bombanő! Az ember nem tudja róla levenni a szemét. Igazi tündér. Aztán hirtelen hangot változtat, mert felfedezett az asszony arcán néhány rosszalló vonást. — Persze — mondta — alaposan bevásároltunk vele. Túl szép az asszony. Ismert típus. Az ilyennek csak a férfi jár az eszében, majd egész nap a randevúkat beszéli meg, egyiket a másik után. Az asszony egy szót sem válaszolt, de Ürögi mégis megérezte, hogy mit sem használ a visszakozás. A fölösleges fecsegéssel meglódított bumeráng két nap múlva vágott vissza először, s teljesen váratlanul. Az asszony moziba kívánkozott, a férfi inkább a szomszédban vívott volna ádáz sakkcsatát. S ezt meg is mondta. Mire az asszony vérforraló gúnynyal jegyezte meg: — Bezzeg, ha a szőke tündér hívna! Másnap Ürögi Jánosnak nem ízlett a lekváros derelye, amit a felesége főzött vacsorára. Balszerencséjére nem rejtette véka alá a véleményét. Az aszszony szeme harciasan villant, így sziszegett: — Eredj a szőke tündéredhez vacsorázni! Tudom, ott a száraz kenyérhéjat is megennéd. Két vagy három nap múlva Ürögi — fáradt volt szegény — megtagadta a mosogatást. Az asszony szeméből könnyek potyogtak: — Tudom, a szőke tündéredet a tenyereden hordanád! — sírdogált. És mostanában nem múlik el este, hogy az asszony ne vágná a férj arcába a gyűlölt szavakat. S Ürögi János a szőke tündért — akit különben Mucuskának neveznek — ma már kifejezetten utálja. Mucuska pedig — akitől eddig még minden férfi ellágyult — megállapította: érdekes ember ez az Ürögi. Nem szép, de nagyon érdekes... Simon Lajos MEGRENDELŐKNEK, EMLÉKEZTETŐNEK Hajók apróban FÉLTETT KINCSEK • EREDETI ANYAGBÓL A cár gyermekkori csónakja és hajóács szerszámai féltve őrzött tárgyak a leningrádi Haditengerészeti Múzeumban. A városalapító Nagy Péter 275 esztendővel ezelőtt termet utaltatott ki az Admiralitás épületében hajómodelleknek. Abban az időben egyébként csak azok kaphattak letelepedési jogot azon a környéken, akiknek a dokkhoz vagy a flottához valamilyen közük volt. Az első jogosultak közé tartozott az uralkodó, s ugyanő, mint Péter Alekszejev hajóács. A cár rendelte el, hogy minden hajóról modellt kell készíteni. MÁSFÉL ÉVSZÁZAD — Colbert — meséli Králl Attila modellező — XIV. Lajos francia király gazdasági minisztere, több mint háromszáz esztendeje aett a parancsba: készítsenek minden ötfedélzetű hajóról arányosan kicsinyített másolatot. Ezeket a modelleket rendkívül gondosan kellett kimunkálni, így mintául szolgálhattak a később építendő hajókhoz. Nagyjából így van ez ma is. Az óbudai hajógyárban mi gyártmánymodelleket készítünk, a nagyok pontosan kicsinyített mását. Ezt a modellt meg tudjuk mutatni a megrendelőnek, és a házi múzeumban is megőrzünk egyet. Az óbudai hajógyár közelgő jubileuma — az alapítás 150. évfordulója — sok munkát ad a modellezőknek, közöttük Králl Attilának. — A Közlekedési Múzeumban őrzik az első nálunk épített utasszállító, az Árpád modelljét. Érdemes megnézni, honnan indultunk másfél évszázada, s hogy most milyen hajókat gyártunk egyebek között a szibériai folyókra. Folyamatosan készítünk modelleket, a százötven esztendős múltból mégis csak az utóbbi negyedszázadot tudjuk majd bemutatni a jubileumi kiállításon. — Néhány eredetijéről következtetni lehet, jól dolgoztak-e a modellezők. — Az 1959-ben épült, 800 lóerős személyhajók közül kettő ma hazai, illetve csehszlovák üdülőket fogad. A 2000 lóerős folyami tolóhajókat több mint húsz esztendeje kezdtük gyártani, ma is dolgozik belőlük jó néhány. Érdekes munka az 1000 tonnás uszály, a Szíriának gyártott kikötői vontatók, valamint a 25 tonnás úszódaruk modelljeinek valósághű elkészítése. Idejön a tervező, a munkás. Megvizsgál mindent töviről hegyire, s ha valami nincs a helyén, szól. PONTOSSÁG, TÜRELEM — Miből készülnek a kicsinyített másolatok? — Főleg eredeti anyagból: fémből, rézből, horganylemezből, s csak nagyon ritkán plexiből. S még valami: a modellezők legfontosabb eszköze munkájukban a kitartás, a türelem. — Ezt az aprólékos, fárasztó gyári munkát vajon mivel piheni ki otthon Králl Attila? — Modellezek. Legszívesebben történelmi vitorlásokat készítek. Szabó Margit 1985. augusztus 1., csütörtök