Esti Hírlap, 1985. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

NEMZETKÖZI KONFERENCIA Millió fokok ♦ Fúziós reaktor (Folytatás az 1. oldalról.) Az egyhetes nagyszabá­sú nemzetközi rendezvény programjáról kérdezzük Pécs Lajost, a szervezőbi­zottság elnökét, a KFKI főosztályvezetőjét. — A távolabbi jövő leg­fontosabb energiaforrása a termonukleáris energia lesz. A konferencia köz­ponti témája az úgyneve­zett termonukleáris fúzió s az ezzel kapcsolatos kérdé­sek eredményeinek és fel­adatainak megvitatása — mondta Pócs Lajos —. Ta­lán először is arról, mit ér­tünk termonukleáris fúzió alatt. Ehhez azonban elő­ször szükséges megérteni az anyag parányi egységei, az atomok alkotórészeinek viselkedését. Kezdetben az atomenergiát az atommag hasadásával — amikor egy nehéz atommag hasadt két kisebb atommagra — nyerték. A fúziós ener­giatermelésnél azonban ez­zel éppen ellentétes folya­mat játszódik le: köny­­nyebb atommagokból, például a protonokból, egy nehezebb atommag, a hé­lium jön létre. Ilyen ener­gia termelési­ folyamat zajlik például a Napban és a csillagokban. A fúziós kutatások végső célja a könnyű atommagoknak, el­sősorban a hidrogén izo­tópjainak, a deutériumnak és a triciumnak az egyesü­lésekor — fúziójakor — felszabaduló energiának az emberiség szolgálatába ál­lítása. Hélium — Az 1930-as évek óta is­mert, hogy a Nap és a csil­lagok energiáját fúziós reakciók szolgáltatják. En­nek az energiának a Földön irányítottan történő felsza­badítása azonban eléggé bonyolult feladat. Hiszen meg kell oldani, hogy a fúzió megindulásához szük­séges rendkívül magas 50- 80­­millió fokos hőmérsék­letet itt a Földön létrehoz­zunk. A fúziós reakciókkal kapcsolatos eredményeket sajnos először a hidrogén­bomba készítésekor hasz­nálták fel, de nem sokkal az első hidrogénbomba fel­­robbantása után megkez­dődtek a békés célú fel­­használásra irányuló kísér­letek a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Angliában is. — Mi az összefüggés a fúziós energia és a konfe­rencia címét is adó plazma között? — Az már a kutatás kez­detétől fogva világos volt, hogy a folyamatban részt vevő atomokat igen nagy, több millió fokos hőmér­sékletre kell hevíteni, hogy az energiatermelő reakció megindulhasson. Az ekkor keletkező forró anyag — amelyben az atomok elvesz­tik elektronjaikat, s a for­ró gáz töltött atommagok és elektronok keverékévé — plazmává alakul. Ennek vizsgálatakor­­ tanulmá­nyozhatjuk az energiater­melő fúziós reakciók ki­alakulásának feltételeit. Természetesen, ilyen nagy hőmérsékletű anyag vizs­gálata rendkívül sok gon­dot ad a kutatóknak. Különféle vizsgálati módszerek után szovjet fi­zikusok találták meg az egyik lehetséges, s ma már az egész világon elterjedt megoldást. A moszkvai Kurcsatov Atomenergia In­tézetben készítették el az úgynevezett Tokamakót, a termonukleáris kutatások fontos berendezését, amely­nek egy példánya a­­Köz­ponti Fizikai Intézetben is működik. S bár ez a be­rendezés kisebb, mint a je­lenleg rekordernek számí­tó Tokamakók — az Egye­sült Államokban, Angliá­ban, Japánban és a Szov­jetunióban van ilyen —, amelyekben a legnagyobb elért hőmérséklet 80 millió Celsius-fok volt. Ez pedig már majdnem elegendő a fúziós reakció megindulá­sához. A KFK-beli beren­dezés célja azonban nem is az energiatermelés, első­sorban a plazma tulajdon­ságait, a különböző anya­gokra való hatását kíván­juk benne tanulmányozni s erre kiválóan alkalmas. Megoldás — Jelenleg igen sok ha­gyományos atomerőmű működik világszerte. S köz­tudott, hogy egy-egy erő­mű akkor gazdaságos — te­kintettel óriási építési költ­ségeire —, ha legalább 40 60 évig termel energiát. Kifizetődő-e ezek után az ugyancsak rendkívül költ­séges óriás fúziós berende­zések építése? — Feltétlenül. Még akkor is, ha jelenleg az a legfon­tosabb, hogy a hagyomá­nyos atomerőművek jól működjenek. Az eddigi ha­gyományos energiahordo­zók távlatilag nem oldják meg az emberiség energia­gondjait. Az olaj drága, és egyre kevesebb van belőle. Szénből még meglehetősen nagy készletek állnak ren­delkezésre, de a növekvő fogyasztást ez sem tudja majd ellátni. Ezért épül­nek jelenleg is világszerte újabb és újabb atomerő­művek, amelyek az urán hasadásakor felszabaduló energiát hasznosítják. Mű­ködésük nagyon megbízha­tó, és — bizonyos aggodal­makkal ellentétben — a környezetet jóval kevésbé károsítják, mint a széntü­zelésű erőművek. Mégsem jelentenek végleges megol­dást az energiagondokra. Ugyanis az urán kiterme­lése is egyre drágább, s ezek a készletek is elfogy­nak egyszer. A fúziós erő­mű üzemanyaga lényegé­ben a víz é­s így kimerít­hetetlen energiaforrás bir­tokába juthatna az embe­riség. ÚJ ÜZEM ÉPÜLT Több gyógyszer exportra Új üzemcsarnokban kez­dődött meg a termelés a Kőbányai Gyógyszeráru­­gyár dorogi gyáregységé­ben. A korszerű létesít­ményben a keresett Ca­­ranton folyamatos, nagy­üzemi előállítására ren­dezkedtek be. A csarnok és a kiszolgáló egységek — tartálypark, raktárak, táv­vezeték, fogadóállomás, formázóüzem — építése csaknem 500 millió forint­ba került. A dorogi beruházás je­lentős része a kőbányai gyár Cavinton-program­­jának. Miközben Dorogon épült az új üzem, Kőbányán, a törzsgyárban úgynevezett intenzifikáló beruházással megteremtették a termelés növelésének feltételeit. Régi berendezéseket alakí­tottak át, újakat szereltek fel, és technológiákat vál­toztattak meg. A nagysza­bású munkát úgy szervez­ték meg, hogy már az építkezés közben is szá­mottevően többet gyárt­hassanak a gyógyszerből. A kőbányai és a dorogi beruházás együttes ered­ményeként ez évtől a ko­rábbi 800 kilogramm he­lyett 5000 kilogramm Ca­­vintont termelnek évente. Ezt az tette szükségessé, hogy rövid idő alatt kül­földön is keresetté vált e készítmény. A szocialista országokon kívül szállítottak már e gyógyszerből Dél-Ameri­­kába, a Távol-Keletre és néhány afrikai országba is. A legújabb és legnagyobb vevő, a japán Takeda cég idei szállításra 1700 kilo­gramm hatóanyagot ren­delt. Abból Japánban ké­szítik el a tablettát, s Ca­­lan néven hozzák forga­lomba. (MTI) Rugalmas munkaidőrendben dolgozó, belvárosi külkereskedelmi vállalat felvesz közgazdasági érettségit tett és gyakorlatot szerzett pénzügyi előadót Fizetés a gyakorlattól függően, megegyezés szerint. Jelentkezés: a 171-785-ös telefonon. Gyártás A fúziós erőmű megépí­téséhez azonban még sok feladatot kell megoldaniuk a tudósoknak. Hogy csupán egyet említsek: az ilyen erőművekben az alkatré­szek rendkívüli terhelésnek vannak kitéve, gondosan ki kell tehát kísérletezni az ehhez szükséges anya­gok összetételét és gyártási módját. A fúziós reaktor megalkotására szolgáló tu­dományos és műszaki kí­sérleteket, ha lehet, még az eddigieknél is nagyobb len­dülettel folytatni kell, ak­kor talán már az ezredfor­duló előtt hozzáláthatnak egy kísérleti fúziós erőmű megépítéséhez . .. Halász Júlia A termékeinek 99 százalékát exportáló Tiszafüredi Da­rugyár negyven portáldarut szállít az idén szovjet meg­rendelésre. A gyár teljesítette eddig minden szerződéses kötelezettségét. (MTI Fotó : Oláfs T. felv.) ELŐSZÖR 370 LAKÁSBAN Földgáz Körmenden A terveknek megfelelő­en haladnak Körmenden az új földgáz-fogadóállo­más kivitelezési munkála­tai, befejezéséhez közele­dik a Pókaszepetkről kiin­duló, 32 kilométer hosszú, nagynyomású vezeték, va­lamint két nyomásszabá­lyozó állomás és a kör­mendi városi alaphálózat építése. Az elképzelések szerint szeptember 30-án a Rába-parti városban meg­gyújtják a lángot, s ezzel Körmend is bekapcsolódik az országos földgázhálózat­ba. Az első ütemben 370 lakásba jut el a földgáz, ezt követően a Bartók Bé­­la-lakótel­epen kerül sor újabb 470 otthon bekap­csolására. (MTI) Magyar—NDK gazdasági kapcsolatok (1.) így dolgoznak a külkereskedők Ellentmondások • Jelenlét a piacon Irigyelt és kissé talán mítoszokkal körülvett szak­ma a külkereskedőké. A csillogás, a fényes fogadá­sok, a látványos utazások, jobb anyagi lehetőségek — sokszor még ma is erre gondolnak elsőként laikusok, a kívülállók. Persze, valami igazság eb­ben is van, de nem tük­rözi a teljes valóságot, sőt, torzítja. Hol van a sok munka, az éjszakai medi­­tálások, a hosszú, kínzó, idegeket megviselő cigaret­tafüstös tárgyalások, alku­dozások. Sőt, barátaim, is­merőseim szerint az utazá­sok is egy idő után mono­tonná, megszokottá, min­dennapossá válnak, eltűnik "a korábbi izgalma, varé-d zsa. Ez is a munkával jár. UTCÁK Ellentmondás? Annak tűnhet, de megférnek egy­más mellett. Fény és ár­nyék. S ez csak egy rétege a külkereskedő szakmának, reflektorfényben levő, esetenként ajnározott üz­letkötők mögött (hiszen ők hozzák a boltot, a rubelt, dollárt, az árut), ott a népes hátország, a segítő személyzet. Vállalati és minisztériumi emberek, ki-­ küldöttek, levelezők, ügy­­ntézők, Közreműködésük nélkül nincs üzlet, siker vagy éppen kudarc. Külkereskedők között töltöttem néhány napot Berlinben a magyar keres­kedelmi kirendeltségen. Munkájukkal, gondolkodá­sukkal ismerkedtem, s a magyar S NDK gazdasági kapcsolatok mellett erről is szeretnék számot adni. Igazán reprezentatív székhelye van Berlinben a magyar kolóniának: a nagykövetség és a kereske­delmi, kirendeltség egymás mellett található a híres Unter den Linden végén, közvetlenül a fal szom­szédságában, olyannyira, hogy a kirendeltség felső emeleteiről Nyugat-Berlin­­be látunk. Sok magyar turista konstatálja séta közben az ismerős feliratot az épüle­ten, s jólesően nyugtázva: íme, egy csipetnyi Ma­gyarország. De ugyanígy kellemes érzés töltheti el, ha buszra száll (ott is Ikaruson utazhat), ha ital­ra, s történetesen hazai íz­re vágyik (bor, pezsgő), vagy nézelődik az áruház­ban, s magyar kozmetiku­mokat, élelmiszereket fe­dez fel. S ezek csak a látványos jelei az NDK-piacon való jelenlétünknek. Mert az már nem látszik az utcán, hogy járműrészegysége­ket, növényvédő gépeket, számítástechnikai és adat­­feldolgozó gépeket, nyers- és alapanyagokat (bauxit­­timf­öld, gabona) is szállí­tunk az NDK-ba. Cserébe pedig kapunk Trabantot és Wartburgot, függönyt és esernyőt, varrógépet és fényképezőgépet, mosógé­pet és tapétát, nem beszél­ve a fontos brikettről, ká­liműtrágyáról, cementről és anódmasszáról. HELYEK Lehetne még hosszan so­rolni a listát, olyan ez, mint a telefonkönyv. Az előbbi csak ízelítő volt a széles skálából annak ér­zékeltetésére, hogy a két ország gazdasága csaknem valamennyi területen kap­csolódik egymáshoz. Az NDK részesedése külkeres­kedelmünkben 6,2 százalék, ily módon harmadik legna­gyobb partnerünk, a szo­cialista országok között a második. (A Szovjetunió és az NSZK előzi csak meg.) Az NDK külkereskedelmé­ben 5,1 százalékos részese­désével Magyarország is fontos szerepet játszik, a negyedik helyen áll. A for­galomba kerülő termékek sokfélék, csak az egyes árucsoportokra megállapí­tott kontingensek száma a magyar exportban megha­ladja a 300-at, az NDK ki­vitelében pedig megközelíti az 500-at. Alig akad ma­gyar vállalat vagy intézet, amelynek ne lenne közvet­len vagy közvetett terme­lési, kereskedelmi, illet­ve műszaki-tudományos együttműködési kapcsolata NDK-beli cégekkel, kom­binátokkal. Mindebből adódik: a moszkvai után a berlini a legnagyobb létszámú ma­gyar kereskedelmi kiren­deltség. Mintegy 80 válla­latnak van itt képviselője. A tanácsok munkáját két helyettes és négy titkár se­gíti. Rajtuk kívül a válla­lati kiküldöttek, valamint a titkárnők, gépkocsivezetők, konyhai személyzet alkotja a stábot. TÉNYEK Igazán jó hangulatú, egymást segítő kollektívát ismertem meg. Sokan mondják: könnyű ott ke­reskedni, ahol kontingen­sek vannak, s ezek megha­tározzák a feladatokat, az igazi bravúrok, a valódi üzletkötői fegyvertények a nyugati, úgynevezett sza­bad piacokon hajthatók végre, ott mutathatja meg valójában mindenki a ké­pességeit. Ez is egy olyan tévhit, amelyet érdemes szétosz­latni. Mert bár igaz, hogy a meghatározott keretek szűkebb játékteret adnak, de ennek is megvannak a nehézségei, dilemmái, s olykor itt is fegyvertény­nek minősíthető egy-egy üzlet létrejötte, vagy még­­inkább átváltása másikra, kedvezőbbre. Előny is, hát­rány is származik a kon­tingensekből. Külkereske­dőink szerint egyébként az NDK-sokkal könnyű is kereskedni, meg nem is. Borsi László Szüretelik a körtét Megkezdték a repce vetését Zalában. Elsőként a Lenti környékén gazdálkodó termelőszövetkezetek lát­tak hozzá e munkához. A megye legfontosabb ipari nö­vényét 10­ ezer 500 hektáron termesztik. A szakemberek szerint szeptember 10-ig mindenütt földbe kell kerülnie a magnak ahhoz, hogy a hűvös idő beálltára kellően megerősödjék. Az utóbbi napok esői valamelyest hátrál­tatták az időszerű mezőgazdasági munkákat, ennek el­lenére jól halad a szalma betakarítása, s a tarlóhántás háromnegyed részével végeztek a zalai nagyüzemek. Megkezdődött a 10 ezer hektárnyi silókukorica betaka­rítása, s hozzáláttak a gyümölcsösökben a körte szedé­séhez. (MTI) 1945. szeptember 2., hétf­ő ..

Next