Esti Hírlap, 1986. március (31. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
MESSZE FÖLDÖN ISMERT EMLÉKEK Corvinák fóliában Megőrzik az utókornak ♦ Konzerváló eljárások Mátyás király messze földön híres, páratlanul szép corvinái nem csupán tartalmuk miatt rendkívül értékesek — valamennyi remekbe készült, művészi alkotás is. Az egykor mintegy 2500 kódexet tartalmazó könyvtárnak ma csupán egytizedét ismerjük. A történelem viharai meglehetősen megtépázták a csodálatos gyűjteményt. Hogyan lehet ezeket a kincseket megóvni-megőrizni a következő évszázadokra, hogy a harmadiknegyedik évezred is hírt kaphasson a magyar történelem középkoráról? A kérdésnek külön aktualitást ad az Országos Széchenyi Könyvtárban február 28-ig megtekinthető rendkívül impozáns kódexkiállítás. A középkor e páratlan művészi értékű könyveiről, s megóvásuk titkairól beszélgettünk Poprády Gézával, a könyvtár állományvédelmi főosztályának vezetőjével és Beöthyné Kozocsa Ildikóval, a restauráló laboratórium vezetőjével. — A magyar történelem, valamint a könyv- és kultúrtörténet kimagasló értékű kincsei a kódexek, s éppen ezért a fennmaradt kötetek megóvása elsőrendű fontosságú feladatunk — mondja Poprády Géza. — Sajnos, viszonylag sok elpusztult, elkallódott az évszázadok során, vagy más országokba került, s ottani könyvtárakban őrzik. A mostani bemutatóra például kaptunk anyagot Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Belgiumból, Lengyelországból ás Csehszlovákiából is. A kötetek védelmére szigorú előírásoknak kellett eleget tennünk, s bár a terem megvilágítása — a követelményeknek megfelelően — nem túl erős, még így is valamennyi darabot fényvédő fóliával láttuk el, ezenkívül gondoskodtunk a kódexek számára az optimális, 18-19 fokos hőmérsékletről is. Az első kódexek — Hallhatnánk valamit a hazai kódexek történetéről? — A honfoglaló magyaroknak még nem voltak könyvei, s az első kézzel írott kötetek a X—XI. században, a hittérítő papok közvetítésével jutottak el hozzánk. Ezt követően itthon is a kolostorokban, egyházi iskolákban hamarosan megkezdődött a kódexek másolása. Ekkor már sok könyvre volt szükség, s ezt nem lehetett mind külföldről beszerezni. Az első hazai könyvtárakat a bencés rend szerzetesei alapították. A XII. században, Könyves Kálmán idején fellendült a kulturális fejlődés. Ebben a korszakban a királyi könyvtáron kívül több kolostori könyvtár is létrejött. E két évszázad során létrejött könyvkultúrát azonban a tatárjárás szinte teljesen elpusztította. A XIII. , de még inkább a XIV. században, Károly Róbert uralkodása alatt, már ismét önálló, királyi könyvgyűjtemény volt, amely Zsigmond idején továbbfejlődött. A hazai könyvkultúra fénykorát Mátyás uralkodása idején érte el: kódexgyűjteménye, a Corvina Könyvtár, Európa-szerte híres volt. Ezzel párhuzamosan gazdag egyházi könyvtárak is léteztek, de mind a királyi, mind az egyházi gyűjteményekre újabb súlyos csapást mért, s jócskán megtizedelte a 150 éves török hódoltság. Nagyon sok corvina, kódex ekkor kallódott el, s került külföldre, idegen országok tulajdonába. Támadó mikrobák — Milyen eljárásokkal lehet konzerválni, restaurálni ezeket a középkori könyveket? — Többféle módszer létezik — mondja Beöthyné Kozocsa Ildikó. — A kódex állapotától és anyagától függően — vagyis, hogy papírból, illetve pergamenből készült-e —, döntjük el, melyik módszer a legalkalmasabb a védelemre. A történelmi viszontagságok és a helytelen tárolás miatt sok kötetet megtámadtak mikroorganizmusok, penészgombák, rovarok. Ezeket tehát először fertőtleníteni kell. Gyakran lapjaira szedjük szét a kódexet, hogy elvégezhessük a munkát, a szükséges fertőtlenítést, majd javításokat. Rendszerint meg is kell tisztítani a köteteket, s ha valamelyik lap hiányos, akkor kiegészítjük, megerősítjük. De csakis a lap anyagát pótoljuk, a szöveget, a rajzot sohasem egészítjük ki. A kódexeken valamennyi javítás látható. Sok gondot okoz az is, hogy régen a tinta, amellyel ezeket a könyveket írták, sok savat tartalmazott. S ez az idők során nagyon gyakran átmarta a papírt. Restauráláskor a kimart részeket is meg kell erősíteni. Végül a megtisztított, kijavított, konzerváló anyaggal átitatott lapokat ismét kötetté fűzzük, s felerősítjük rá a fából készült fedőtáblákat, amelyeket az ugyancsak kijavított bőrrel, pergamennel borítunk be. A hiányokat, esetleges sérüléseket itt is kiegészítjük, de a kötésen is látható, hogy javították. Nem akarjuk imitálni az eredeti díszítéseket. A fatáblás kódexeken veretek, fémdíszítések, fémcsatok találhatók, amelyek rendszerint szintén javításra szorulnak. — A magyar kultúrtörténet nagy értékei a hírlapok, folyóiratok is, amelyek megóvása szintén a mi főosztályunk feladata — mondja Poprády Géza — és ez sem könnyű feladat. A régi újságokkal kevesebb a baj, mint a később készültekkel. A múlt század második felétől kezdve, az úgynevezett facsiszolat tartalmú papírokra nyomtattak, amelyek sajnos nagyon sok savat tartalmaznak, ezért hamar sárgulnak és töredeznek. Mindehhez hozzájárul még a mind erősebb környezeti szennyeződés. Ezeket az újságokat szinte már lapozni sem lehet, annyira töredeznek. Hozzávetőleg 14 ezer kötetnyi újságot azonban dokumentum jellegük miatt mindenképpen meg kell őrizni az utókor számára. A jelenlegi eljárásokkal és kapacitással ezeknek restaurálásaszáz esztendőt venne igénybe. S mert ez szinte lehetetlen feladat, 15 esztendővel ezelőtt az illetékesekúgy döntöttek: valamennyi újságot, a kezdetektől mikrofilmre kell venni, s a negatívat klimatizált körülmények között őriznünk. Biztató eredmények Az erről készült pozitívot az olvasóteremben bárki megkaphatja, elolvashatja. Jelenleg pedig folynak kutatások új, a tömeges konzerválást lehetővé tevő eljárások kidolgozására, amelyeknek segítségével e pótolhatatlan, régi dokumentumokat megőrizhetjük az utókor számára. Az eddigi eredmények biztatóak, s reméljük, hogy belátható időn belül sor kerülhet a legfontosabb hírlapok restaurálására is. Halász Júlia vásár! 20—30%-kal olcsóbban színes és mintás csempék, csaptelepek Budapest XIII., Váci út 4. V., Néphadsereg u. 3—5. VII., Dohány u. 28. X., Zalka Máté tér 5. v . (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc) A Csepel Művek Egyedi Gépgyárának Kaposvári Nehézgépgyárában dolgozó November 1. brigád felhívással fordult a gyár szocialista brigádjaihoz: az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére határidő előtt, társadalmi munkában gyártsák le a Szovjetunió részére készülő gumivulkanizáló prést és a két hozzátartozó hidraulikus asztalt. A több mint egymillió forint értékű prés 1200 normaóra felhasználásával február 27-re elkészült. A brigádok ezen a napon átadták a berendezést a szovjet TECHNOSZEMPORT képviselőjének. GYORSAN NÖVEKVŐ FÉNNYEL Furcsa csillag az égen Szupernovakitörések • Feladta a leckét Ha a tudományban is létezne a „leg”-ek lexikona, úgy alighanem külön oldalon, feltűnő szedéssel kapna helyet egy furcsa csillag. Amint ugyanis a moszkvai Elméleti és Kísérleti Fizikai Intézet munkatársa, V. P. Utrobin számításai mutatják, ez az égitest minden eddig ismert csillag tömegét sokszorosan felülmúlja. Elméleti megfontolások alapján arra a következtetésre jutott, hogy ez a csillag mintegy kétezerszerte múlja felül tömegében a Napot, vagyis majdnem hétszázmilliószorosa a Föld tömegének. B ■ Maga a történet egy negyedszázadra nyúlik vissza. Még 1981-ben történt, hogy az NGC 1058 jelzésű távoli csillagrendszerben egy gyorsan növekvő fényű csillagot fedeztek fel. A csillagászok számára az ilyen jelenség nem számít újdonságnak: megállapították, hogy a nagyon távoli csillagvárosban egy szupernóvakitörés zajlott le. Ilyen „csillagrobbanásokat” a kutatók minden esztendőben több ízben is megfigyelnek (egyebek közt az MTA Csillagászati Kutató Intézetének mátrai fiókobszervatóriumában is sok szupernóvát fedeztek már fel). Az ilyen fajta robbanások azonban viharos sebességgel zajlanak le. A „robbanó csillag” fényessége néhány hét alatt eléri legnagyobb értékét, majd aránylag gyorsan halványodni kezd. A legerősebb ragyogás időszakában hetek alatt annyi energiát sugároz ki, mint a mi Napunk tíz- vagy százmillió év során. Eközben a fellángoló csillag anyagának nagy része is viharos gyorsasággal — másodpercenként öt-tízezer kilométeres sebességgel — szétszóródik a térben. Elméleti számítások szerint a legerősebb sugárzás időszaka annál hosszabbra nyúlik, mennél nagyobb tömegű a felrobbanó csillag. Éppen ezen a megállapításon alapszik Utrobin meghökkentő számítása. Az NGC 1058-as csillagrendszer szupernóvája ugyanis nem úgy viselkedett, mint ahogyan azt a hasonló csillagfellángolásoknál már alaposan megismerték a kutatók. Amíg a „normális” szupernóváknál a csillag anyagának szétszóródás néhány nap vagy hét alatt lezajlik, az 1961. évi jelenség esetében a legnagyobb fényesség időszaka majdnem egy esztendőre húzódott el. De az NGC 1058-as csillagrobbanása még kilenc év múltán is aránylag fényes maradt. A szovjet fizikus ebből azt a következtetést vonta le, hogy az NGC 1058-as csillagrendszerben észlelt szupernóva csillag eredeti tömege a Napunkénak mintegy kétezerszerese lehetett. Ám a Nap tömege is több mint 330 000-szerte múlja felül a Földet, így a különös csillag mintegy hétszázmilliószorta nagyobb tömegű lehetett a mi bolygónknál. Ennek a feltevésnek azonban ellenzői is vannak. Ugyancsak elméleti számítások — és az eddigi vizsgálatok tapasztalatai — mutatják azt, hogy a Napnál néhány százszor nagyobb tömegű anyag nem alkothat stabil csillagot, szinte már a keletkezéskor szét kell szóródnia. Ezért a különös szupernóva új kérdéseket vet fel a csillagok keletkezésével foglalkozó kutatók számára. I. B. I. MEGJEGYEZZÜK 2VM S zokatlan eset fordult elő a közelmúltban, napjaink honi sajtótörténetében: az eddig csak jószerével biztató jövővel bíró, ifjú, kéthavonta megjelenő menedzsermagazin idei első száma napok alatt elfogyott, s az eredetileg négyezres példányszámot megduplázva, a kiadó közel kétszerannyit ismét piacra dobott a TV-ből. A Verseny és Vállalkozást tehát viszik. Elsősorban a gazdasági életben kulcsszerepet játszó vállalatvezetők, de nemcsak ők, noha az ára borsos, 55 forint. Mondhatnánk „pirulva”, nem véletlen, hisz lapunk is beharangozót közölt róla, meg azt is, hatott a szerény párhuzam, amely egymás mellé állította az új gazdasági lapot az Economisttal és a Newsweek-kel. Bár az is megeshet, a lapkiadás példányszámainak bérceit nem igazán ostromló belső kiadás volt óvatos. De nem ez a fontos, a lényegen az előzmények kevéssé változtatnak. Kizárólag a tartalom, és a hozzá igazított forma teheti valóban vonzóvá a kiadványt. S a 20 legfrissebb száma megfelel a kor szigorú kritériumainak. Témáit mindennapjaink kisebbnagyobb drámáiból csempészte 68 oldalára. Szól az egészségrombolóan hajszolt életvitelünkről, beszél pénzről, és szívinfarktusról, csalódott férjről, aki bánatában cégtulajdonos lett Svédországban, elénk teszi a számlát hazánk és a Világbank ügyleteiről, hírt ad Bertha Bulcsu „félmilliójáról”, a szingapúri ligetek közt ágaskodó felhőkarcolók szigorú, pénzszagú világáról és egy receptről, mely szerint, ha okos, szép is lehet. Akárcsak a Verseny és Vállalkozás, amely remélhetően tartósan tartja jó formáját, nemcsak az elején kelleti, illegeti magát. Az egyenlet két oldala ugyanis csak ekkor lehet állandó: 2V S, ahol S egyenlő: siker. (h. k. j.) SZÍNES program a tit-ben Topkapi kincsei, ásványbörze Aszűréstechnikáról hallhatnak előadást az akvaristák március 4-én, hétfőn 18 órától a TIT Természettudományi Stúdiójában (XI., Bocskai út 37). Ugyanebben az időpontban három másik programot is szerveznek: a Szőlőtermesztés a házikertben című fórumon a résztvevők kérdéseire dr. Nagy László egyetemi adjunktus válaszol, a gombászszakkör rendezvényén pedig a nyírások gombáiról hangzik el előadás. A Hajózástörténet és a mai kikötővárosok című sorozatban Isztambulról vetítenek filmet és színes diákat. A látogatók megismerhetik — többek között — az oszmán birodalom korának hajóit, a kék mecsetet és a Topkapi kincseit. Kedden új sorozat indul a TIT Stúdióban Hollandiáról Ország a tengerszint alatt címmel. Az első részben dr. Nemerkényi Antal egyetemi adjunktus Amszterdamtól a Frizföldig című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Az ásványbarát szakkör klubnapján a tavaszi vidéki ásványbörzékről beszélgetnek. Miszticizmus és realitás címmel dr. Riegelbauer Pál tudománytörténész tart előadást. A TIT Természettudományi Stúdiójában alapfokú gombaismerős tanfolyam kezdődik szerdán, csütörtökön pedig a papagájokról beszélgethetnek a díszmadárbarátok. E rendezvények is 18 órakor kezdődnek. (MTI)