Esti Hírlap, 1986. március (31. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

MESSZE FÖLDÖN ISMERT EMLÉKEK Corvinák fóliában Megőrzik az utókornak ♦ Konzerváló eljárások Mátyás király messze földön híres, páratlanul szép corvinái nem csupán tartalmuk miatt rendkívül értékesek — valamennyi remekbe készült, művészi alkotás is. Az egykor mint­egy 2500 kódexet tartalma­zó könyvtárnak ma csupán egytizedét ismerjük. A tör­ténelem viharai meglehet­­ősen megtépázták a cso­dálatos gyűjteményt. Hogyan lehet ezeket a kincseket megóvni-meg­­őrizni a következő évszá­zadokra, hogy a harmadik­negyedik évezred is hírt kaphasson a magyar törté­nelem középkoráról? A kérdésnek külön aktuali­tást ad az Országos Szé­chenyi Könyvtárban feb­ruár 28-ig megtekinthető rendkívül impozáns kódex­kiállítás. A középkor e pá­ratlan művészi értékű könyveiről, s megóvásuk titkairól beszélgettünk Pop­rády Gézával, a könyvtár állományvédelmi főosztá­lyának vezetőjével és Beö­­thyné Kozocsa Ildikóval, a restauráló laboratórium ve­zetőjével. — A magyar történelem, valamint a könyv- és kul­túrtörténet kimagasló ér­tékű kincsei a kódexek, s éppen ezért a fennmaradt kötetek megóvása elsőrendű fontosságú feladatunk — mondja Poprády Géza. — Sajnos, viszonylag sok el­pusztult, elkallódott az év­századok során, vagy más országokba került, s otta­ni könyvtárakban őrzik. A mostani bemutatóra pél­dául kaptunk anyagot Ausztriából, a Német Szö­vetségi Köztársaságból, Bel­giumból, Lengyelországból ás Csehszlovákiából is. A kötetek védelmére szigorú előírásoknak kellett eleget tennünk, s bár a terem megvilágítása — a köve­telményeknek megfelelően — nem túl erős, még így is valamennyi darabot fényvédő fóliával láttuk el, ezenkívül gondoskodtunk a kódexek számára az opti­mális, 18-19 fokos hőmér­sékletről is. Az első kódexek — Hallhatnánk valamit a hazai kódexek történeté­ről? — A honfoglaló magya­roknak még nem voltak könyvei, s az első kézzel írott kötetek a X—XI. szá­zadban, a hittérítő papok közvetítésével jutottak el hozzánk. Ezt követően itt­hon is a kolostorokban, egyházi iskolákban hama­rosan megkezdődött a kó­dexek másolása. Ekkor már sok könyvre volt szük­ség, s ezt nem lehetett mind külföldről beszerez­ni. Az első hazai könyvtá­rakat a bencés rend szer­zetesei alapították. A XII. században, Könyves Kál­mán idején fellendült­ a kulturális fejlődés. Ebben a korszakban a királyi könyvtáron kívül több ko­lostori könyvtár is létre­jött. E két évszázad során létrejött könyvkultúrát azonban a tatárjárás szin­te teljesen elpusztította. A XIII. , de még inkább a XIV. században, Károly Róbert uralkodása alatt, már ismét önálló, királyi­­ könyvgyűjtemény volt, amely Zsigmond idején to­vábbfejlődött. A hazai könyvkultúra fénykorát Mátyás uralkodása idején érte el: kódexgyűjteménye, a Corvina Könyvtár, Eu­­rópa-szerte híres volt. Ez­zel párhuzamosan gazdag egyházi könyvtárak is lé­teztek, de mind a királyi, mind az egyházi gyűjte­ményekre újabb súlyos csa­pást mért, s jócskán meg­tizedelte a 150 éves török hódoltság. Nagyon sok corvina, kódex ekkor kal­lódott el, s került külföld­re, idegen országok tulaj­donába. Támadó mikrobák — Milyen eljárásokkal lehet konzerválni, restau­rálni ezeket a középkori könyveket? — Többféle módszer lé­tezik — mondja Beöthy­né Kozocsa Ildikó. — A kó­dex állapotától és anyagá­tól függően — vagyis, hogy papírból, illetve pergamen­ből készült-e —, döntjük el, melyik módszer a leg­alkalmasabb a védelemre. A történelmi­­ viszontagsá­gok és a helytelen tárolás miatt sok kötetet megtá­madtak mikroorganizmu­sok, penészgombák, rova­rok. Ezeket tehát először fertőtleníteni kell. Gyak­ran lapjaira szedjük szét a kódexet, hogy elvégez­hessük a munkát, a szük­séges fertőtlenítést, majd javításokat. Rendszerint meg is kell tisztítani a kö­teteket, s ha valamelyik lap hiányos, akkor kiegé­szítjük, megerősítjük. De csakis a lap anyagát pó­toljuk, a szöveget, a rajzot sohasem egészítjük ki. A kódexeken valamennyi ja­vítás látható. Sok gondot okoz az is, hogy régen a tinta, amellyel ezeket a könyveket írták, sok savat tartalmazott. S ez az idők során nagyon gyakran át­marta a papírt. Restaurá­láskor a kimart részeket is meg kell erősíteni. Végül a megtisztított, kijavított, konzerváló anyaggal átita­tott lapokat ismét kötetté fűzzük, s felerősítjük rá a fából készült fedőtáblákat, amelyeket az ugyancsak kijavított bőrrel, perga­mennel borítunk be. A hiá­nyokat, esetleges sérülése­ket itt is kiegészítjük, de a kötésen is látható, hogy javították. Nem akarjuk imitálni az eredeti díszí­téseket. A fatáblás kóde­xeken veretek, fémdíszíté­sek, fémcsatok találhatók, amelyek rendszerint szin­tén javításra szorulnak. — A magyar kultúrtör­ténet nagy értékei a hírlapok, folyóiratok is, amelyek megóvása szintén a mi főosztályunk feladata — mondja Poprády Géza — és ez sem könnyű fel­adat. A régi újságokkal kevesebb a baj, mint a ké­sőbb készültekkel. A múlt század második felétől kezdve, az úgynevezett fa­­csiszolat tartalmú papírok­ra nyomtattak, amelyek sajnos nagyon sok savat tartalmaznak, ezért hamar sárgulnak és töredeznek. Mindehhez hozzájárul még a mind erősebb környeze­ti szennyeződés. Ezeket az újságokat szinte már la­pozni sem lehet, annyira töredeznek. Hozzávetőleg 14 ezer kötetnyi újságot azon­ban dokumentum jellegük miatt mindenképpen meg kell őrizni az utókor szá­mára. A jelenlegi eljárá­sokkal és kapacitással ezeknek restaurálása­­száz esztendőt venne igénybe. S mert ez szinte lehetetlen feladat, 15 esztendővel ez­előtt az illetékesek­­úgy döntöttek: valamennyi új­ságot, a kezdetektől mik­rofilmre kell venni, s a ne­gatívat klimatizált körül­mények között őriznünk. Biztató eredmények Az erről készült pozitívot az olvasóteremben bárki megkaphatja, elolvashatja. Jelenleg pedig folynak ku­tatások új, a tömeges kon­zerválást lehetővé tevő el­járások kidolgozására, ame­lyeknek segítségével e pó­tolhatatlan, régi dokumen­tumokat megőrizhetjük az utókor számára. Az eddigi eredmények biztatóak, s re­méljük, hogy belátható időn belül sor kerülhet a leg­fontosabb hírlapok restau­rálására is. Halász Júlia vásár! 20—30%-kal olcsóbban színes és mintás csempék, csaptelepek Budapest XIII., Váci út 4. V., Néphadsereg u. 3—5. VII., Dohány u. 28. X., Zalka Máté tér 5. v . (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc) A Csepel Művek Egyedi Gépgyárának Kaposvári Ne­­hézgépgyárában dolgozó November 1. brigád felhívással fordult a gyár szocialista brigádjaihoz: az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére határidő előtt, társadalmi mun­kában gyártsák le a Szovjetunió részére készülő gumi­­vulkanizáló prést és a két hozzátartozó hidraulikus asz­talt. A több mint egymillió forint értékű prés 1200 nor­maóra felhasználásával február 27-re elkészült. A bri­gádok ezen a napon átadták a berendezést a szovjet TECH­N­OSZEM­PORT képviselőjének. GYORSAN NÖVEKVŐ FÉNNYEL Furcsa csillag az égen Szupernovakitörések • Feladta a leckét Ha a tudományban is lé­tezne a „leg”-ek lexikona, úgy alighanem külön olda­lon, feltűnő szedéssel kap­na helyet egy furcsa csil­lag. Amint ugyanis a moszkvai Elméleti és Kí­sérleti Fizikai Intézet mun­katársa, V. P. Utrobin szá­mításai mutatják, ez az égitest minden eddig is­mert csillag tömegét sok­szorosan felülmúlja. Elmé­leti megfontolások alapján arra a következtetésre ju­tott, hogy ez a csillag mint­egy kétezerszerte múlja fe­lül tömegében a Napot, vagyis majdnem hétszáz­milliószorosa a Föld töme­gének. B ■ Maga a történet egy ne­gyedszázadra nyúlik vissza. Még 1981-ben történt, hogy az NGC 1058 jelzésű távoli csillagrendszerben egy gyorsan növekvő fényű csillagot fedeztek fel. A csillagászok számára az ilyen jelenség nem számít újdonságnak: megállapítot­ták, hogy a nagyon távoli csillagvárosban egy szu­­pernóvakitörés zajlott le. Ilyen „csillagrobbanásokat” a kutatók minden eszten­dőben több ízben is megfi­gyelnek (egyebek közt az MTA Csillagászati Kutató Intézetének mátrai fiók­obszervatóriumában is sok szupernóvát fedeztek már fel). Az ilyen fajta robbaná­sok azonban viharos sebes­séggel zajlanak le. A „rob­banó csillag” fényessége néhány hét alatt eléri leg­nagyobb értékét, majd aránylag gyorsan halvá­nyodni kezd. A legerősebb ragyogás időszakában he­tek alatt annyi energiát sugároz ki, mint a mi Na­punk tíz- vagy százmillió év során. Eközben a fellán­goló csillag anyagának nagy része is viharos gyor­sasággal — másodpercen­ként öt-tízezer kilométeres sebességgel — szétszóródik a térben. Elméleti számítások sze­rint a legerősebb sugárzás időszaka annál hosszabbra nyúlik, mennél nagyobb tö­megű a felrobbanó csillag. Éppen ezen a megállapítá­son alapszik Utrobin meg­hökkentő számítása. Az NGC 1058-as csillag­rendszer szupernóvája ugyanis nem úgy viselke­dett, mint ahogyan azt a hasonló csillagfellángolá­­soknál már alaposan meg­ismerték a kutatók. Amíg a „normális” szupernóváknál a csillag anyagának szét­szóródás néhány nap vagy hét alatt lezajlik, az 1961. évi jelenség esetében a leg­nagyobb fényesség idősza­ka majdnem egy esztendő­re húzódott el. De az NGC 1058-as csillagrobbanása még kilenc év múltán is aránylag fényes maradt. A szovjet fizikus ebből azt a következtetést vonta le, hogy az NGC 1058-as csillagrendszerben észlelt szupernóva csillag eredeti tömege a Napunkénak mintegy kétezerszerese le­hetett. Ám a Nap tömege is több mint 330 000-szerte múlja felül a Földet, így a különös csillag mintegy hétszázmilliószorta na­gyobb tömegű lehetett a mi bolygónknál. Ennek a feltevésnek azonban ellenzői is vannak. Ugyancsak elméleti számí­tások — és az eddigi vizs­gálatok tapasztalatai — mutatják azt, hogy a Nap­nál néhány százszor na­gyobb tömegű anyag nem alkothat stabil csillagot, szinte már a keletkezéskor szét kell szóródnia. Ezért a különös szupernóva új kérdéseket vet fel a csilla­gok keletkezésével foglal­kozó kutatók számára. I. B. I. MEGJEGYEZZÜK 2VM S­ ­zokatlan eset for­­dult elő a közel­múltban, napjaink honi sajtótörténetében: az eddig csak jószerével biztató jövővel bíró, if­jú, kéthavonta megjele­nő menedzsermagazin idei első száma napok alatt elfogyott, s az ere­detileg négyezres pél­dányszámot megdupláz­va, a kiadó közel kétszer­­annyit ismét piacra do­bott a TV-ből. A Ver­seny és Vállalkozást tehát viszik. Elsősorban a gazdasági életben kulcsszerepet játszó vál­lalatvezetők, de nem­csak ők, noha az ára borsos, 55 forint. Mond­hatnánk „pirulva”, nem véletlen, hisz lapunk is beharangozót közölt róla, meg azt is, hatott a szerény párhuzam, amely egymás mellé ál­lította az új gazdasági lapot az Economisttal és a Newsweek-kel. Bár az is megeshet, a lapki­adás példányszámainak bérceit nem igazán ost­romló b­első kiadás volt óvatos. De nem ez a fontos, a lényegen az előzmények kevéssé változtatnak. Kizárólag a tartalom, és a hozzá igazított for­ma teheti valóban von­zóvá a kiadvány­t. S a 20 legfrissebb száma meg­felel a kor szigorú kri­tériumainak. Témáit mindennapjaink kisebb­­nagyobb drámáiból csempészte 68 oldalára. Szól az egészségrombo­­lóan hajszolt életvite­lünkről, beszél pénzről, és szívinfarktusról, csa­lódott férjről, aki bá­natában cégtulajdonos lett Svédországban, elénk teszi a számlát hazánk és a Világbank ügyleteiről, hírt ad Bertha Bulcsu „félmil­liójáról”, a szingapúri ligetek közt ágaskodó felhőkarcolók szigorú, pénzszagú világáról és egy receptről, mely sze­rint, ha okos, szép is le­het. Akárcsak a Verseny és Vállalkozás, amely remélhetően tartósan tartja jó formáját, nem­csak az elején kelleti, il­legeti magát. Az egyen­let két oldala ugyanis csak ekkor lehet állan­dó: 2V S, ahol S egyenlő: siker. (h. k. j.) SZÍNES program a tit-ben Topkapi kincsei, ásványbörze A­­szűréstechnikáról hall­hatnak előadást az akva­risták március 4-én, hét­főn 18 órától a TIT Ter­mészet­tu­domány­i Stúdiójá­ban (XI., Bocskai út 37). Ugyanebben az időpontban három másik programot is szerveznek: a Szőlőter­mesztés a házikertben cí­mű fórumon a résztvevők kérdéseire dr. Nagy László egyetemi adjunktus vála­szol, a gombászszakkör rendezvényén pedig a nyí­rások gombáiról hangzik el előadás. A Hajózástörténet és a mai kikötővárosok című sorozatban Isztambulról vetítenek filmet és szí­nes diákat. A látogatók megismerhetik — többek között — az osz­mán birodalom korának hajóit, a kék mecsetet és a Topkapi kincseit. Kedden új sorozat in­dul a TIT Stúdióban Hol­landiáról Ország a tenger­­szint alatt címmel. Az első részben dr. Nemerkényi Antal egyetemi adjunktus Amszterdamtól a Frizföl­dig című előadását hallgat­­hatják meg az érdeklődők. Az ásvány­barát szakkör klubnapján a tavaszi vi­déki ásványbörzékről beszélgetnek. Miszticizmus és realitás címmel dr. Riegelbauer Pál tudománytörténész tart előadást. A TIT Természettudo­mányi Stúdiójában alapfo­kú gombaismerős tanfo­lyam kezdődik szerdán, csütörtökön pedig a papa­gájokról beszélgethetnek a d­í­szmadá­rbará­tok. E rendezvények is 18 órakor kezdődnek. (MTI)

Next